Elfogadta az Országgyűlés a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A hétfő reggel benyújtott és még aznap este megszavazott fideszes javaslat értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. A javaslat elfogadását a kormánypártiak mellett jobbikos képviselők támogatták. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől. Az Alkotmánybíróság május 6-i határozatában semmisítette meg a hatálybalépésére visszaható hatállyal a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

Az LMP frakcióvezetője előterjesztése mellett érvelve azt emelte ki, hogy csak jogállami úton lehet helyreállítani a demokrácia becsületét, ezért jogállami megoldás szükséges a jó erkölcsbe ütköző állami kifizetések visszaszerzéséhez is. Hargitai János (KDNP) szerint az LMP javaslata is "kristálytiszta logikát követ", ráadásul nemcsak az előző évből, hanem három évre visszamenőleg próbál jövedelmeket visszaszerezni, azonban az idő sürgetése miatt nem tudják ezt elfogadni, és az Alkotmánybíróság által megengedett utat választják.
  
A képviselők ezt követően több mint egy órán át tartó vitát folytattak a bunyevác népcsoport hivatalos magyarországi elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezésről. Szászfalvi László közigazgatási és igazságügyi államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményére hivatkozva a bunyevácok önálló népcsoportként történő elfogadása ellen érvelt, míg Szávay István (Jobbik) és Schiffer András (LMP) az identitás szabad megvallását alapul véve javasolta a népi kezdeményezés támogatását.
  
A házszabálytól eltéréssel megtárgyalt fideszes javaslat alapján a különadó-fizetésre kötelezettek köre kibővül a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. A törvény rögzíti: a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.
   
Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá. Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.
 
A fideszes Balogh József agrárdiplomáciai sikernek nevezte, hogy Magyarország további három évig fenntarthatja a termőföld-vásárlási moratóriumot a külföldiekkel szemben. A vidékfejlesztési államtitkártól azt kérdezte, mit tesz a kormány azért, hogy termőföld ezt követően se kerülhessen hazai vagy külföldi spekulánsok tulajdonába. Ángyán József azt mondta: a kormány célja, hogy a termőföld a gazdálkodó családoké maradjon, ez szerinte nemzetbiztonsági kérdés. Emlékeztetett: a nemzeti földalapról szóló törvényben elővásárlási jogot biztosítottak az államnak, hogy az erős szereplője lehessen a földpiacnak, és spekuláció gyanúja esetén beavatkozhasson. Intelligens, más uniós tagállamokban már bevált módszereket kell alkalmazni annak érdekében, hogy Magyarország elérje: a föld a hazai gazdák tulajdonában maradjon, megjegyezve: ehhez segíteni kell a mezőgazdaságot, meg kell erősíteni a családokat, hogy ne legyenek kénytelenek eladni földbirtokukat.

Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, a kormány milyen szakmai indokok, illetve egyeztetések alapján dönt a felsőoktatási intézmények átszervezéséről. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár reagálásában cáfolta, hogy újabb Bokros-csomagról lenne szó az oktatás területén. A kormány képviselője szerint a leendő átalakítások nem elsősorban gazdasági megtakarítást céloznak, hanem magas minőségű, a hagyományoknak és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő felsőoktatást kívánnak létrehozni. Az államtitkár ismét megerősítette, hogy megmarad a Corvinus Egyetem.

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt interpellációjában, hogy a kabinet egy bukott szemlélet jegyében az eddigi legdurvább megszorításokat erőszakolja rá az emberekre. Ezek között említette azt, hogy megszüntetik a hétvégi és a túlórapótlékot. Cséfalvay Zoltán válaszul azt felelte, hogy a dolgozók egy része a szürkegazdaságba szorul, a kormányzat ezért akarja csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs terheit és a szabályozást hozzá akarja igazítani a vállalkozások tényleges foglalkoztatási céljaihoz. Leszögezte, a kormány nem tervez indoklás nélküli elbocsátást, ellenben egyszerűsíteni és egyértelműsíteni akarja a munkaviszony megszüntetésének szabályozását.
  
Gúr Nándor (MSZP) a kormány munkahelyteremtési intézkedéseit bírálta. Czomba Sándor államtitkár azt felelte, hogy az elmúlt nyolc évben 121 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Felhívta a figyelmet, hogy az előző kormányok folyamatosan 2-2,5 milliárd forintot különítettek el munkaerőpiaci alapból munkahelyteremtő támogatások címén. Azt mondta, hogy a tavalyi kétmilliárdra kétszer kellett pályázatot hirdetni, mert az rosszul volt kiírva. Kijelentette, hogy a kabinet átalakította a rendszert, ötmilliárd forintra emelte a pályázható összeget és arra 11 milliárd forintnyi igény érkezett be.
  
Horváth András (MSZP) a közmunka kapcsán feltett kérdésében közölte, hogy a kormány még egy évig sem tudja biztosítani a támogatott munkahelyeken való foglalkoztatást. Czomba Sándor azt válaszolta, a kormány az egyik legfontosabb célként fogalmazta meg a foglalkoztatás bővítését, ezt a releváns szakpolitikák következetes átalakításával és összehangolásával akarják elérni. Kijelentette, hogy a közmunka nem mindenre megoldás, de ahol nincs az elsődleges munkaerőpiacon munkahely, ott nem segélyt, hanem munkalehetőséget kell biztosítani.
   
Ipkovich György (MSZP) legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében azt tudakolta, a választások óta mennyi közpénzt fordítottak nyilvánvalóan megalapozatlan eljárások lefolytatására. Polt Péter válaszában úgy fogalmazott, az ügyészség akkor jár el helyesen, ha minden olyan esetben eljárást indít, amelyben erre törvény kötelezi. Mint mondta, az ügyészség tavaly több mint 96 százalékos váderedményességi mutatóval dolgozott, míg megalapozatlan eljárások jogcímén 67 milliárd forintot követeltek tőlük, amiből a bíróság mindössze 795 ezer forintot ítélt meg az eljárásba vontak számára.
  
Bertha Szilvia (Jobbik) a belügyminiszterhez címzett kérdésében azután érdeklődött, hogy hajlandó-e teljesíteni a rendvédelmi dolgozók, általa jogosnak tartott igényeit. A válaszadásra kijelölt Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, a rendészet és a rendvédelem területén is "romhalmazt" örököltek az előző kormányoktól, céljuk pedig egy hosszú távú megélhetést biztosító életpályamodell kidolgozása a területen szolgálók számára. A kormány képviselője megjegyezte: Pintér Sándor belügyminiszter korábbi bejelentése alapján a tűzoltók számíthatnak a 2004-2007 között ki nem fizetett túlmunkadíjuk kiutalására.

Nyakó István (MSZP) arról beszélt, hogy a miniszterelnök egy videó üzenetben közölte, hogy a kormány szociális kérdésekben kéri ki az emberek véleményét. Réthelyi Miklós miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány nem akar az emberek nélkül dönteni, mert mindenki véleménye számít. Kijelentette, hogy ezekben a kérdésekben nem döntött a kormány.
   
Szávai István (Jobbik) arról kérdezte a külügyi államtitkárt: a kormány mit kíván tenni abban az ügyben, hogy az ukrán titkosszolgálatok olyan kárpátaljai magyarokat fenyegettek illetve zaklattak, akik magyar állampolgárságot kértek. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszul köszönetet mondott, hogy a képviselő felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyarokat ért súlyos incidensre. Egyúttal visszautasította, hogy kémek dolgoznának Magyarország ukrajnai külképviseletein. Jelezte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azonnal hangot adott a magyar tiltakozásnak. Leszögezte, Magyarország nem tűri, hogy embereket ilyen módon zaklassanak és elvárja, hogy ezeket a vegzálásokat azonnal fejezzék be.
   
Kalmár Ferenc (KDNP) azt mondta, hogy a karitatív munkát végző civil szervezetek tagjainak, Kárpátaljára utazva órákig kell várniuk a határon. Véleménye szerint központi utasítást lehetne adni az illetékes szervezeteknek, hogy a bizonyítottan karitatív munkát folytató szervezetek tagjai a lehető leggyorsabban essenek át az ellenőrzéseken. Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy az ukrán-magyar határszakaszon a szigorú ellenőrzésekkel a jövedéki termékek becsempészését próbálják megakadályozni. Megjegyezte, hogy a vonatkozó jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a karitatív szervezetek a beregsurányi határátkelőhelyen lépjék át a határt.

+

Hiller István (MSZP) szerint teljes a bizonytalanság, értetlenség és káosz a felsőoktatásban. Hoffmann Rózsa államtitkár válaszul közölte: a képviselőnek a napirend előtt tett igaztalan állításait már háromszor megcáfolta. Az elmúlt nyolc év kormányzásáról kiemelte: az oktatás színvonala évről-évre romlott, nincs egyetlen intézmény sem, amely a nemzetközi élvonalhoz tartozna. Az állam szerepe tisztázatlan, a források elosztása egyenetlen, vannak olyan szakok, amelyek több mint 30 helyen oktatnak. Erre van szüksége a felsőoktatásnak? - kérdezte az államtitkár. Nem felel meg a valóságnak, hogy kidobták javaslatukat az ablakon, mint mondta, új szempontok merültek fel, s minden rektorral személyesen ő maga egyeztet.

Nagy Kálmán az ápolók nemzetközi napja kapcsán azt mondta, hogy a betegellátást végzők száma az elmúlt években egyre fogyott, az egy orvosra jutó nővérek száma is rendkívül alacsony. A nővéreket munkában kell tartani, számukat, jövedelmüket növelni kell. Szócska Miklós államtitkár elmondta: az ápolók képzési rendszerét megújították. Jelezte: dolgoznak az életpálya-modellen, intenzív munka zajlik a szakdolgozókkal közösen.
    
Rogán Antal felidézve a 2008-ban és 2009-ben, és tavaly kifizetett elfogadhatatlanul magas végkielégítéseket, azt mondta, hogy akkor kellett volna törvényt alkotni ezek megadóztatásról, a hatalmon lévők azonban a kifizetésekben és nem a megadóztatásban voltak érdekeltek. A mostani törvény olyan normát rögzít, ami a jövőben lehetetlenné teszi a pofátlan végkielégítések gyakorlatát. Kitért arra is, hogy még nyári szünet előtt benyújtják azt javaslatot, amely 2012-ben az állami támogatások kifizetését ahhoz köti, hogy az adott vállalkozás az átlagkeresetűeknél végrehajtotta-e azt a béremelést, amiről az OÉT-ben megállapodás született. Egy másik javaslat szerint az átlagkereset alattiak béremelésekor a cégek tb-támogatásban részesülnek. Az egyeztetéseket jövő héten elkezdik és kérik a kormánytól, hogy júniusban nyújtsa be a devizahiteleseken segítő javaslatokat, fontosnak tartva, hogy a törlesztési árfolyam korlátozása, az eszközkezelő szociális alapú működtetése, és az árverezési korlátozás szerepeljen a megállapodásban.
    
Cséfalvay Zoltán szerint a különadó kapcsán normát kell teremteni, s üdvözölte a jogszabályjavaslatot. Beszélt arról, hogy a bérek növekedését figyelemmel kell kísérni, ez akkor jó a gazdaságban, ha a teljesítmény növekedéshez kapcsolódik. Kitért arra, hogy a devizaadósok ügyében jelenleg is zajlanak a tárgyalások a bankszövetséggel.

Varga Géza (Jobbik) azt kérdezte, kapnak-e a fagykárt szenvedett gazdák 100 százalékos kártérítést. Ángyán József államtitkár kiemelte: kártérítést, enyhítést akkor tudnak fizetni, ha látják, hol, mekkora a kár, van-e olyan terület, ahol száz százalékos a veszteség. Jelezte, nem fogják cserben hagyni a gazdákat.

kdnp.hu
Forrás: MTI