Köszönöm a szót Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Ház, Tisztelt Képviselőtársaim!

Engedjék meg nekem mint kereszténydemokratának, hogy az idén, május 1-én boldoggá avatott II. János Pál Pápa citátumával kezdjem vezérszónoklatomat, melynek szellemisége áthatja felszólalásom egészét.
„Az igazság nem hathat másként, csakis saját erejével, mely szelíden és mégis erőteljesen hatol az elmékbe.”

A korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára lehetőséget adni kívánó, előttünk álló alkotmánymódosítás, az elmúlt években nyugdíjba vonult, ám az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozna, a társadalmi igazságosság jegyében.

A társadalmi igazságosság érvényre juttatása az a jogalkotói erény, amely arányosan rendezi Isten és ember, továbbá ember és ember között a helyes viszonyt. Valójában a tízparancsolat erkölcsi törvénye is erre épül: add meg Istennek, ami az Istené, valamint az embernek is biztosítsd a jogait, ha azt akarod, hogy veled szemben igazságosak legyenek.

A Fidesz-KDNP parlamenti többségnek az a nyíltan meghirdetett célja, hogy a magyar társadalomban – oly sok év hiátusa után, végre a mindennapok gyakorlatában is, s ne csak az elmélet síkján – érvényesüljön az igazságosság erénye, azaz a társadalmi és a politikai  jogegyenlőség!

XIII. Leó pápa ,,Rerum novarum'' kezdetű enciklikája már több, mint 100 éve egyértelműen rámutatott arra tényre, miszerint társadalmi igazságosság nélkül, nem lehet társadalmi béke. Az enciklikában foglaltak igazságát igazolják makroszinten a XX. század háborús és hidegháborús eseményei! Mikroszinten pedig gondoljunk csak arra, ami már a gyermekek között is megtapasztalható, hogy egy kialakult veszekedés csak akkor szűntethető meg, ha minden gyermek megkapja azt, ami neki jár az igazságosság alapján.

Látnunk kell, hogy Magyarország 2011-ben, a társadalmi igazságosság jegyében nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős (57 év alatti), munkaképes ember nyugdíj ellátására.

Tisztán közjogilag tekintve a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját megállapítható az is, miszerint az valójában nem is minősül nyugdíjnak, ugyanis nem járulékfizetés alapozza meg, hanem csak a központi költségvetésből utalnak rá pénzt a nyugdíjalapba.
A rendvédelmi dolgozók a szolgálati idejük alatt nem fizetnek több nyugdíjjárulékot, pláne nem annyival többet, amennyi matematikailag megalapozná a korkedvezményes nyugdíjjogosultságukat.

Hazánknak kifejezetten szüksége is van az érintett harmincezer rendvédelmi ember szakértelmére és kiváló munkájára, az ország belbiztonságának további erősítése érdekében.
Az Alkotmány módosítás célja tehát az, hogy a hatályos magyar Alkotmány tegye lehetővé azt, miszerint a rendészeti dolgozók térjenek vissza a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg korengedményes nyugdíjként kapnak.

A társadalmi igazságosság szempontjából nem tekinthető reális dolognak az, hogy valaki havi 150 ezer forint korengedményes nyugdíjat kapjon negyvenegynéhány évesen, a mai pénzügyi válságokkal teli világban, továbbá ezért ne kelljen semmit se tennie, miközben egyébként egészséges, tettre kész, és munkájával hozzájárulhatna Magyarország boldogulásához.
Természetesen mindez azzal a feltevéssel áll fenn, hogy mindenkinek, az egészségügyi állapotának, a munkavégző képességének, megfelelő munkát kell végeznie, és lehessen az állami szektorban annyi és olyan munkát találni, ami mindezt biztosítja a volt rendvédelmi dolgozók számára.

A rokkantnyugdíj kérdésében pedig egyrészt azt kell megállapítani, hogy a munkaképes korú magyarok mintegy 12%-a kap rokkantsági nyugellátást, másrészt azt, hogy ez a mérték kétszerese a régiós versenytársainknál tapasztalható 6%-os mértéknek. Nyilvánvaló, hogy a trianoni határ túloldalán az Anyaországéhoz genetikailag nagyban hasonló személyek élnek, ebből következően a határváltás nem okozhat kétszeres terheltséget a rokkantság tekintetében.

Mindezekből a logika szabályai alapján csak az a következtetés vonható le, hogy Hazánkban ténylegesen jóval több a rokkantnyugdíjas, mint ahány személynek egészségügyi állapota következtében ilyen típusú nyugellátásban kellene részesülnie, a magyar adófizetők pénzéből. Több tanulmány is rámutatott arra, hogy Hazánkban az elmúlt 20 évben a leszázalékoltatás sajnos iparággá vált. Ezek az alaptalan többlet terhek mint mondtam az aktív magyar munkavállalók adóiból kerülnek kifizetésre, melynek következtében több az elvonás nyugdíjjárulék címén annál, mint amennyi valójában, tisztességes viszonyok között szükséges lenne!

Ezért a társadalmi igazságosság jegyében szükséges, hogy a rokkantnyugdíj-jogosultság felülvizsgálatra kerüljön oly módon, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt öt évvel lévők esetében végig kell gondolni azt, miszerint az érintetteknek milyen helye van a munkaerőpiacon, a jelenleg 57 évnél fiatalabb rokkantnyugdíjasokat viszont munkavégző képességüknek megfelelő módon, mindinkább vissza kell vezetni a munka világába.

Kifejezetten jogtechnikai kérdésnek tekintendő az, hogy a jelenleg hatályos Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében, szükséges a sarkalatos és más törvényeket az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályba léptetni, vagyis e törvényeket még az új Alaptörvény hatálybalépését megelőzően, még ebben évben elfogadni.
A sarkalatos törvények elfogadása tekintetében még a jelenleg hatályos Alkotmány rendelkezései az irányadók.

Annak érdekében pedig, hogy a sarkalatos törvényeket már az új Alaptörvényben előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni, szükséges ennek a hatályos Alkotmányban való rögzítése is. Ezzel egyértelművé tehető a jövőre nézve az, hogy mely törvények minősülnek sarkalatos törvényeknek.

Ugyancsak kifejezetten jogtechnikai kérdés a javaslat szerint az, hogy az alkotmánybírák száma már az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően tizenöt főre nőjjön, annak érdekében, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek során felhalmozott ügyhátralékát megfelelő időben ledolgozhassa.

Ez a módosítás tenné lehetővé, hogy az Alaptörvény alapján kibővített hatáskörű – az ún. valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező – testület megfelelő, ésszerű határidőn belül tudja majd meghozni döntéseit.
A Javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy az új alkotmánybírák, továbbá az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása – figyelemmel arra, hogy a jelenlegi elnök dr. Paczolay Péter megbízatása 2011 júliusában megszűnik – az Alaptörvény szerint, tizenkét évre történjen.

Kérem támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Dr. Vejkey Imre
parlamenti képviselő

+

A vitában Nagy Kálmán azt mondta, hogy a nyugdíj egy ledolgozott élet, egy bizonyos kor után járó ellátás. Szó nincs arról, hogy valakinek automatikusan korábban folyósítsanak nyugdíjat, minden előre hozott nyugdíjba vonulás társadalmi megállapodás része, mögötte járulékbefizetés nincs. Az érintetteknek vissza kell jönniük el kell végezniük azt a munkát, amire a rendvédelem jelenlegi létszámában nem képes. Etikusan nem lehet tiltakozni azért, ha munkákra igényt tart az állam - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, aki szerint nem kérnek rendkívüli dolgot, van egy szükséghelyzet, aminek meg kell felelni. Egy tisztességesen ledolgozott életpálya egy sokkal stabilabb, lelkileg kiegyensúlyozottabb öregséget biztosít - mondta Nagy Kálmán.