Az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények, így a médiatörvény módosításáról is szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden a Ház, majd a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája következett.
 
Az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények, így a médiatörvény módosításáról is szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden a Ház. Az előterjesztő Rogán Antal arról beszélt: az indítvány szigorításokat is tartalmaz, míg az ellenzék elsősorban a médiatanács jogkörének növelésével kapcsolatban fogalmazta meg aggályait. Expozéjában a fideszes Rogán Antal az előterjesztés médiatörvényt érintő részével kapcsolatban azt mondta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak és bírságok a módosítás értelmében adók formájában behajtható köztartozásnak minősülnek, a behajtás gyorsítása érdekében. A javaslat értelmében a frekvenciapályázatokon a jövőben nem indulhatna, akinek tartozása van az NMHH Médiatanáccsal szemben. A médiatanács elnökének és tagjainak kártalanításával összefüggő rendelkezés kapcsán kifejtette: magáncégeknél és más állami tisztségek esetében is van arra példa, hogy ahol tiltják a vezetők szektorbeli elhelyezkedését, ott ezért kártalanítást nyújtanak. A médiatanács elnöke esetében a tiltás és így a kártalanítás is egy évre szól.

Román István (Fidesz) szerint az előterjesztés egyszerre hatékony és teremt tisztességes viszonyokat. A politikus örömtelinek tartotta az elektronikus szolgáltatások terén a szolgáltatási díjak csökkentésének szándékát, és azt, hogy a módosítás hatására komoly innováció indulhat ezen a területen. A politikus azt mondta: a módosítás elősegíti a szolgáltatási díjak közötti jobb eligazodást, és a hűségszerződések kérdésében is a fogyasztók érdekeit szolgálja.

A vita végén a beterjesztő nevében felszólaló Puskás Imre (Fidesz) azt mondta, hogy hallott valóban szakmai hozzáértést mutató felszólalásokat és politikai glosszákat is. Úgy látta, hogy a szakmai hozzászólások elsősorban a hírközlés témájában hangzottak el. Érzése szerint ebben a témakörben inkább támogató hozzászólásokat lehetett hallani. A politikus megjegyezte, hogy a vita nagyobb része viszont a médiát szabályozó törvények módosításairól szólt. Véleménye szerint nem volt meglepő, hogy a "politikai groteszkek" elsősorban ebben a témakörben hangzottak el. A képviselő azt mondta, hogy a média elfoglalásáról szóló állítás képtelenség, mert az a XXI. században annyira szétágazó, hogy erre nem is lenne lehetőség.

Manninger Jenő (Fidesz) az előterjesztő nevében elmondta: a  szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat lényege, hogy megalkossa a nyugat-európai holdingközpontok magyarországi létrehozásához szükséges szabályokat. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) nyilvánosan működő tőzsdén jegyzett társaságok, amely a vagyonukból magyarországi ingatlanokat vásárolnának meg hasznosítás, illetve szükség szerint fejlesztés céljából, a realizált nyereség túlnyomó többségét (90 százalékát) pedig osztalékként fizetnék ki a részvényesek között. A kormánypárti politikus szerint a javaslat elfogadásával Magyarország a közép-európai régió pénzügyi szolgáltató központja lehet, hiszen a térségben eddig csak Bulgária és Litvánia, az egész Európai Unióban pedig mindössze 10 ország él ezzel a lehetőséggel.

A fideszes Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: a mostani javaslattal szemben a hatályos törvény nem tette lehetővé, hogy kizárják a közbeszerzési eljárásokból az adóelkerülést célzó offshore vállalkozásokat. Szintén fontosnak nevezte, hogy a javaslat lehetővé teszi a közfoglalkoztatás szempontjának érvényesítését, azaz az elbíráláskor értékelhető a munkanélküliek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás biztosítja az alvállalkozók közvetlen kifizetését.
  
Fónagy János államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet: a képviselők körében egyetértés van az új szabályozás szükségességében, és túlnyomó részt abban is, hogy ennek biztosítania kell az átláthatóságot, védelmet kell nyújtania a korrupció ellen, és lehetővé kell tennie a hazai vállalkozók számára, hogy magabiztosan haladjanak a magyarországi piacon. Hozzátette: az előterjesztés nem kódex, hanem keretjogszabály, amelynek egy évig tartó előkészítése során számos szakmai és gazdasági szervezet nyilvánított véleményt arról.

A vezérszónoki körrel folytatódott kedden napközben a kormány új közbeszerzési törvényről szóló javaslatának parlamenti általános vitája, amelynek során kormánypárti képviselők a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá és gyorsabbá válását ígérték, míg az ellenzéki pártok ennek ellenkezőjétől tartottak. Kupcsok Lajos, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy a javaslat a közpénzek elköltésének és a verseny átláthatóságának biztosítását, a korrupció visszaszorítását szeretné megteremteni. A célok között említette a vállalatok körbetartozása elleni küzdelmet, a kis és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének segítését, az adminisztratív terhek csökkentését, a könnyen értelmezhető szabályok megteremtését.
   
Aradszky András a KDNP vezérszónokaként elmondta, az új közbeszerzési törvényről szóló javaslat érdemi lépéseket tesz, hogy az eljárások gyorsabbá váljanak. Kiemelte: a javaslat megalkotásának időszerűsége vitathatatlan, a hatályos törvény átláthatatlan és bonyolult, lassú eljárásokhoz vezetett, a közpénzek átláthatóságát nem tudta biztosítani. Az uniós értékhatárt elérő eljárásoknál a kormány nem csak a közösségi jogi szabályozást, hanem azzal összefüggő európai bírósági joggyakorlatot, és az Európai Bizottság értelmező jegyzeteit is figyelembe vette.

Az Országgyűlés a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló kormánypárti törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját, majd az új közbeszerzési jogszabály tárgyalásába kezdett. A jövőben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény általános szabályaitól eltérő szabályok érvényesülhetnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre – mondta Román István (Fidesz), az erről szóló javaslatot ismertetve. A kormánypárti politikus szerint közérdek, gazdaságpolitikai érdek, a közszolgáltatások biztonságosságához fűződő elvárások fűződnek ahhoz, hogy az említett vállalkozások adósságrendezése, hitelezőikkel történő megegyezése kiemelt ügyként valósuljon meg. Hozzátette: a javaslat azt a célt szolgálja, hogy az állami felszámoló gyorsabban dolgozhasson, és jobban elő tudja segíteni az egyezségkötést a felszámolási eljárásban.

A közbeszerzés rendszerének kormány által javasolt átalakítása tiszta és átlátható viszonyokat teremt, felgyorsítja és igazságossá teszi a közbeszerzési eljárásokat, továbbá előnyben részesíti a kis- és közepes vállalkozásokat  - mondta Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár. A kabinet képviselője a közbeszerzési törvényjavaslat általános vitájában elmondott expozéjában hangsúlyozta: a nyolc évvel ezelőtt alkotott közbeszerzési törvény átírása azért vált szükségessé, mert a közbeszerzések megítélése a korrupcióval forrt össze. Az államtitkár szerint a kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek gátat szabnak a korrupciónak, a közszolgáltatók ugyanis a jövőben már nem kerülhetik ki leányvállalataikkal a közbeszerzést, továbbá bevezetik a fedezet bontás előtti ismertetését, így az ajánlatkérő erre hivatkozva a továbbiakban már nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást. A javaslat emellett kizárná a közbeszerzésekből  az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű offshore hátterű cégeket, továbbá biztosítanák az alvállalkozók kifizetését, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) segítése érdekében kötelezővé tehetik a részajánlatok benyújtását. Elmondta továbbá, hogy kifejezetten a kkv-k számára a nemzeti eljárásrenden belül lehetőség nyílik a hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásokra is.

A Fidesz egyértelműen támogatta, a Jobbik és az LMP vezérszónoka bár kritikai észrevételeket fogalmazott meg, de szintén nem vetette el a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényjavaslatot az indítvány általános vitájában kedden a parlamentben. A köztársasági elnöknek a jövő évtől az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan évente vagyonnyilatkozatot kell tennie az államfő jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén – mondta Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár. Expozájában hangsúlyozta: a kormány által benyújtott indítvány az új alaptörvényhez illeszkedő sarkalatos törvény, így elsősorban azokat a részletszabályokat tartalmazza, amelyek kifejtésére nem ad lehetőséget az alkotmány. A javaslat kitér a volt államfők juttatásának biztosítására is.

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a hatalommegosztás rendszerében az államfő a többi hatalmi ágtól elkülönült, semleges hatalmi tényező, önálló államfői jogosítványok birtokosa, aki politikai felelősség nem terhel, jogi felelőssége korlátozott. Rámutatott: a törvény megalkotására azért van szükség, mert az alaptörvényben a köztársasági elnök jogállását és javadalmazását terjedelmi korlátok miatt és a jogtechnikai szempontokat is figyelembe véve nem lehetett részletesen szabályozni. A törvényjavaslat szabályozza az államfői megbízás megszűnésének eljárási kérdéseit, a lemondást, az összeférhetetlenséget, a kilencven napon túli akadályoztatást; kitér a javadalmazás, a köztársasági elnök hivatal elhelyezésének szabályaira, és a volt államfők javadalmazására is, valamint rögzíti az államfői hivatal szervezetére vonatkozó legfontosabb szabályokat. Újdonságként említette, hogy akkor is jogosulttá válik az államfő valamennyi juttatásra, ha nem töltötte ki ötéves hivatali idejét. A Fidesz frakció támogatja az indítványt, és ezt kéri a többi frakciótól is.

A közös európai gazdasági kormányzás, a rendvédelmi dolgozók társadalmi megítélése, valamint a házsongárdi temető védelme és az érdekegyeztetés jövője került szóba kedden az Országgyűlésben, a napirend előtti felszólalásokban. A kiadások csökkentése helyett a jövőt szolgáló beruházásokkal, illetve a zöld gazdaság kialakításának irányába tett lépéssekkel kell fenntarthatóvá tenni Európa és Magyarország költségvetését - mondta Mile Lajos (LMP). Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy a magyar EU-elnökség egyik első sikereként még márciusban kemény támogatások után egységes bizottsági álláspontot segített kialakítania a kérdésben.

A jobbikos Bertha Szilvia arra figyelmeztette a kormányt, hogy a rendvédelmi dolgozók élősködőként történő feltüntetésével az egyenruhások megítélését rombolja, ami pályájuk elhagyására kényszerítheti többek között a rendőröket és a tűzoltókat is. Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján a rendvédelmi dolgozók idő előtt, negyvenes éveiktől kezdődően hagyják el pályájukat, ami az országnak és az egyéneknek egyaránt nem felel meg. Az államtitkár szerint a kabinet vonzó életpályát alakít ki a területen dolgozóknak azért, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárig pályájukon maradhassanak.
    
A fideszes Varga István nemzetközi és nemzeti összefogást sürgetett a kolozsvári házsongárdi temető védelme érdekében. Mint mondta, a temető több magyar sírját is megrongálták az elmúlt időszakban, míg a román sírokat érintetlenül hagyták. A kormánypárti politikus napirend előtti felszólalása végén a magyarság megmaradása egyetlen lehetőségének nevezte a magyarság nemzeti autonómiáját.
    
A szocialista Kiss Péter szerint a kormány az Országot Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetésével a munkaügyi érdekegyeztetés lehetőségének is véget vet. Szatmáry Kristóf válaszában arról biztosította Kiss Pétert, hogy a kabinet elkötelezett a gazdasági élet szereplőivel történő konzultációra. Az államtitkár szerint az OÉT-en alapuló érdekegyeztetést meghaladta az idő, a kormány ezért tett javaslatot egy szélesebb társadalmi párbeszéd biztosítására alkalmas intézmény létrehozására.

Forrás: MTI