Az ÁSZ küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a „jó kormányzáshoz” - mondta a számvevőszék tavalyi évi tevékenységéről szóló jelentés ismertetésekor a szervezet elnöke. Domokos László szerint az elmúlt évet a számvevőszék szempontjából is a változások és kihívások kettőssége jellemezte. Utalt arra, hogy a világgazdasági környezet átalakulása még nem fejeződött be, és az ÁSZ-nak is meg kell találnia a változásokra adott válaszait.
    
A számvevőszék célja, hogy ellenőrzéseivel hozzáadott értéket teremtsen és közpénzt takarítson meg - hangsúlyozta Domokos László, aki üdvözölte, hogy a sarkalatos törvények közül elsőként a számvevőszékről szóló megalkotását kezdte meg az Országgyűlés. Mint mondta, a szervezet megerősíteni tervezett jogosítványai azt a célt szolgálják, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések.

Babák Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: az ÁSZ jelentéseinek az elmúlt években alig volt következménye, kevés figyelmet fordított rájuk a kormány és a parlamenti többség. Véleménye szerint ez is közrejátszott abban, hogy az ország nehéz helyzetbe került. Álláspontja szerint az előző ciklusban a kormánypártok szándékosan engedték, hogy a számvevőszéknek évekig ne legyen alelnöke, majd néhány hónapig elnöke sem, s így a szervezet ne működhessen megfelelően. A fideszes politikus azt mondta: rendkívül fontos, hogy a közpénzekkel mindenki tisztességesen számoljon el, ezért jelzésértékű, hogy a Fidesz-KDNP az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként a számvevőszékről szólót terjesztette a parlament elé.

A kereszténydemokrata Lukács Tamás azt hangsúlyozta: a hatályos ÁSZ-törvény hiányosságai miatt az elmúlt évben nem voltak megfelelők a számvevőszék működésének feltételei. A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy az ÁSZ az előzetesen tervezett 65 helyett 68 vizsgálatot végzett, az ellenőrzésék számának és hatékonyságának további növelését azonban szükségesnek ítélte. Kiemelte, hogy a számvevőszék az elmúlt évben elrendelte az Országos Cigány Önkormányzat ellenőrzését, aminek eredménye büntetőfeljelentés lett.

Legkésőbb két héten belül megalakulhat a gyöngyöspatai események feltárására és az úgynevezett egyenruhás bűnözés felszámolásának elősegítésére hétfőn létrehozott parlamenti eseti bizottság, amelyet várhatóan a Heves megyei kormánymegbízott vezet majd. A parlamenti frakciók vezetői ezen a héten tesznek javaslatot arra, hogy kiket delegálnak a testületbe, amelyben 13, érvényes „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező parlamenti képviselő kap helyet. Közülük öt tagot a Fidesz jelöl, míg a KDNP, az MSZP és a Jobbik további 2-2 politikust, az LMP pedig egy tagot küldhet. A fennmaradó egy helyre független képviselő kerül. Az eseti bizottság elnökét a Fidesz adja, az alelnököket a KDNP és az MSZP padsoraiból jelölik.
Az MTI információi szerint a bizottság elnökének várhatóan Horváth László országgyűlési képviselőt, a Heves megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli majd a Fidesz. (Gyöngyöspata Heves megyében található.

Az Országgyűlésben este lefolytatták az adatkezelési tárgyú előterjesztések, illetve a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját.

Fenntartásokkal ugyan, de mind az öt parlamenti párt képviselői támogathatónak nevezték a privatizációs szerződések fideszes és kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett környezet- és természetvédelmi szemléletű felülvizsgálatát.
    
A kereszténydemokrata Pálffy István az erről szóló, általa is jegyzett határozati javaslatot ismertetve azt mondta, az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségeik teljesítésére. A kormánypárti politikus a tavaly Kolontáron történt vörösiszap-katasztrófát nevezte az erre legjellemzőbb példának, amely szerinte eddig összesen több mint 27 milliárd forintos kárt okozott.
    
Illés Zoltán vidékfejlesztési államtitkár a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőket, majd úgy fogalmazott, a javaslat csak az első lépés és „nehogy azt higgye bárki, hogy ezután befejeződik a korábbi privatizációs szerződések áttekintése”.   

Az Országgyűlés csütörtökre virradó éjszaka a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat vitájával, illetve egy jobbikos napirend utáni felszólalással fejezte be ülését. 

A környezetvédelmi termékdíjról szóló javaslat általános vitájában az előterjesztő Sebestyén László (Fidesz) azt mondta, hogy az egy évvel ezelőtti választásokat követően a kormány a természetvédelem területén is hozzáfogott a problémák feltárásához és orvoslásához. Ennek első lépése volt az egy év alatt kidolgozott környezetvédelmi termékdíj. Szavai szerint ennek feladata az lenne, hogy az így beszedett pénzt a szelektív hulladékgyűjtésre és a felhalmozódott szemét eltüntetésére fordítsák. Véleménye szerint a korábbi eredmények ugyanis nem adnak okot a büszkeségre. Hangsúlyozta, hogy a lakosságot is meg kell tanítani a környezettudatosságra.
        
A kereszténydemokrata Stágel Bence szerint a termékdíj-szabályozás változtatása az egyszerűséget és az átláthatóság növeli, ezzel is csökkentve a hulladékkeletkezést, illetve növelve az újrahasznosítás mértékét. A kormánypárti politikus a módosítások közül kiemelte, hogy a jövőben megszűnhet a termékdíj mentesség intézménye, továbbá üdvözlendőnek nevezte, hogy annak összege a kenőolaj és a reklámhordozó papír esetében emelkedik.

kdnp.hu
Forrás: MTI