Hosszabbított hetet ül a Tisztelt Ház. Szerdán megkezdik a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitáját.  

A múlt

Magyarország történetében a honvédelem ügye mindvégig a nemzet, az ország, az állam fennmaradásának kulcskérdése volt.  A honvédelem modern értelemben vett jogi szabályozásának történetét a nemzeti őrseregről szóló 1848. évi XXI. törvénytől számítjuk. E folyamat egyik jelentős alkotása az 1939. évi II. törvénycikk, amely kisebb módosításokkal egészen 1960-ig hatályban volt. Az 1960. évi IV. törvénnyel a hadsereget az MSZMP Politikai Bizottsága, mint legfőbb vezető szerve, a párt első emberének főparancsnoksága alá rendelte, anélkül, hogy ezt ténylegesen kodifikálták volna.

Az 1970-es években a haderő fejlesztése, a gazdasági és politikai változások, továbbá a nemzetközi enyhülés folyamatának együttes hatása vezetett az 1976. évi I. törvény megalkotásához. A részletkérdésekben történtek – többségükben pozitív irányú – változások azonban nem érintették a legalapvetőbb koncepcionális kérdéseket. Ennél fogva változatlanul fennmaradt a hadsereg közvetlen pártirányítása, továbbá a megszálló szovjethatalom érdekeit tükröző, s általa vezetett, támadó doktrínájú katonai szövetségi rendszer igényeinek feltétlen kiszolgálása.

A rendszerváltoztatással párhuzamosan a honvédelem intézményrendszerében is - ezen belül elsősorban a hadseregben - alapvető változtatásokra került sor, amelyek többsége a törvény módosítását is igényelte. Az említett változások közül ki kell emelni a rendszerváltozás előtti kormányzat egyik utolsó lépéseként a Magyar Néphadsereg Parancsnokságának létrehozását, amely együtt járt az akkori Honvédelmi Minisztérium átszervezésével és létszámának jelentős csökkenésével.

A Magyar Köztársaság – a szovjet csapatok kivonulása után – visszanyerte függetlenségét; szuverén állammá vált. Ezzel összhangban, valamint a megváltozott társadalmi, politikai és gazdasági viszonyoknak megfelelően kellett kialakítani a honvédelem rendszerét. A szuverén államiság, a plurális demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság kialakítása igényelte a társadalom és a nemzetgazdaság alapvető viszonyaira vonatkozó szabályozások módosítását, újak megalkotását. Ezek sorába tartozott a honvédelemről szóló – többpárti konszenzussal kialakított – 1993. évi CX. törvény elfogadása. Össztársadalmi ügyként kezelve meghatározta többek között a honvédelem célját, a fegyveres erők irányítását, vezetését, a fegyveres erők feladatait, a honvédelmi feladatok ellátásának rendjét, különös tekintettel a hadkötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá külön részben a rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat. Hatálybalépése óta számos alkalommal számos módosít átélt. Ezek közül kiemelendő a szolgálati törvények elfogadásával, a NATO-csatlakozással, a 12-ről 9 hónapos, illetve a 9-ről 6 hónapos sorkatonai szolgálatra történő átállással, a Magyar Honvédség vezetési és irányítási rendszerének korszerűsítésével (a Honvéd Vezérkar integrálása a Honvédelmi Minisztériumba) kapcsolatos módosítás.

2002-ben az akkori kormány programjában célul tűzte ki a hadkötelezettség béke idején történő megszüntetését és az ehhez kapcsolódó honvédelmi intézményrendszer átalakítását azzal a feltétellel, hogy ha a haza veszélybe kerül, minden arra kötelezett honfitársunknak a honvédelem szolgálatába kell állnia. Elfogadásával a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény az állampolgárokat terhelő katonai szolgálati és az ehhez kapcsolódó számos részkötelezettséget szüntetett meg béke idejére. Ebben az időszakban az eredeti elképzelés szerint az ország biztonságát és a nemzetközi katonai kötelezettség teljesítését a reguláris haderőt felváltó professzionális honvédség garantálta volna.

Az elmúlt több mint fél évtized alatt a haderő ugyan átalakult, azonban felszínre kerültek seregnyi fogyatékosságai, dilemmái is – főleg a hadkötelezettség hiányának problémái, amelyet elsősorban a Magyar Honvédség kiegészítését biztosítandó kiképzett tartalékos-erő ködbe-tünése jelez.

A jövő

A kormány által benyújtott a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat, igazodva a 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alkotmányhoz, alapelvként rögzíti, hogy a honvédelem nemcsak a honvédség, hanem az egész nemzet ügye.

Sarkalatos törvényjavaslat. Négy részből és 10 fejezetből áll. Az első rész három fejezetben a honvédelem alapjait, a második rész öt fejezetben a Magyar Honvédség működését, a harmadik rész egy fejezetben a rendkívüli intézkedéseket, a negyedik rész pedig szintén egy fejezetben a záró rendelkezéseket tartalmazza. Az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásunk következményeként az ország egyéni védelmi képességének fenntartása és fejlesztése mellett a kifejezésre juttatja a Washingtoni Szerződés szerinti kollektív védelmi képesség fenntartását és fejlesztését is. Szintén alapelvi tétel, hogy a honvédelemi kötelezettség teljesítése békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.

+

A javaslat a honvédelem irányító szervei és a honvédség feladatai mellett meghatározza a honvédelemben érintett más szervek feladatait. Ezeket két nagy csoportba foglalja. Egyik csoportba a rendvédelmi szervek tartoznak, a másik nagy csoportot a polgári hatóságok, intézetek, intézmények, vállalatok és más szervek alkotják. Utóbbiak autonómiájuk érintetlenül hagyásával, önkéntesség alapján elsősorban az ország-védelem jelentőségének tudatosításával, a társadalom szerveinek és az állampolgároknak erre történő mozgósítása elősegítésével kapcsolatos feladatokban működhetnek eredményesen közre, mivel átfogják a lakosság széles rétegeit.

+

A javaslat meghatározza a honvédség jogállását, jellegét. E szerint a honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrális vezetésű fegyveres erő. Békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban pedig az önkéntesség mellett a hadkötelezettségen alapuló fegyveres állami szerv. Megerősíti békeidőszaki önkéntességen alapuló tartalékos rendszert.

A katonai szolgálat lehet fegyveres vagy lelkiismereti okok miatt fegyvertelen. Ezek teljesítése csak rendkívüli állapotban vagy az Országgyűlés döntése szerint megelőző védelmi helyzetben lehetséges. Az új törvényjavaslat szerint nem hívható be az a hadköteles, aki még nem múlt el 18 éves, alkalmatlan katonai szolgálatra, aki legalább három kiskorú gyermekről gondoskodik, vagy aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el, továbbá aki a megelőző évben elmúlt 40 éves.

+

A javaslat meghatározza a honvédség szervezetei kialakításának általános követelményeit. E szerint e szerveket a béke és háborús működési rendnek megfelelően kell létrehozni úgy, hogy a honvédség egésze, vagy annak egyes elemei is képesek legyenek a meghatározott feladatok végrehajtására. Rögzíti a szervezeti felépítés konkrét követelményeit: a honvédség szervezeti struktúrája három részre osztható: Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervek, valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek. A katonai szervezetek szervezeti struktúráját is részletezi. Felülvizsgálja a katonai ügyészi szervezetnek a honvédség szervezeti struktúrájában való eddigi elhelyezését, megszüntetve annak katonai szervezeti minősítését, valamint utal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködő sajátos katonai szervezetre, a Ludovika Zászlóaljra is. 

+

A javaslat meghatározza az állománytáblák, munkaköri jegyzékek tartalmi követelményeit.

Szabályozza a Honvédség szervezetei elhelyezéséhez, illetve a feladatok ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok tulajdonosi viszonyait, vagyonkezelésének kérdését. Tartalmazza az egyes katonai szervezetek elhelyezésére vonatkozó alapvető szabályokat és az elhelyezés módjait.

Tisztázza a szolgálati elöljáró, hivatali felettes, illetve szakmai elöljáró, szakmai felettes fogalmát, és meghatározza jogosultságaikat, valamint azok korlátjait. A Honvédségnél fennálló függelmi rendszer sajátossága, hogy a függelmi jogviszonyokban az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elve alapján a szolgálati és a szakmai elöljárói, valamint a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés érvényesül. Ezekre tekintettel a szabályozás a Honvédség irányítására, vezetésére a szolgálati út betartását írja elő, amelytől csak külön jogszabályban meghatározott esetekben lehet eltérni.

+

A javaslat a honvédség jogállására és a szervezetrendszerében fennálló függelmi viszonyokra figyelemmel az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elvéből kiindulva szabályozza a katonai szervezetek vezetését, a katonai szervezet élén álló parancsnok feladat- és hatáskörét, helyettesítésének rendjét, és meghatározza a rangidős fogalmát. Garanciális szabályként rögzíti, hogy a parancsnoklás gyakorlása, a vezetés csak a jogszabályok és az elöljárók által meghatározott keretek között történhet.

Szabályozza a honvédség készenléti és szolgálati rendszerével kapcsolatosan az őrzés-védelem tevékenységét is, amely a katonai szervezetek objektumainak, létesítményeinek, szállítmányainak, javainak őrzését, személyi állományának védelmét szolgálja. Fontosságára figyelemmel törvényi szinten rendelkezik azokról a főbb követelményekről, amelyekre e tevékenység épülhet.

+

Garanciális szabályként rögzíti a javaslat a fegyverhasználat módjára és tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. Tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor tilos fegyvert használni, valamint külön rendelkezik a tömegben, katonai csoportosulásban lévő katonával szembeni fegyverhasználat esetköréről.

A kényszerítő eszközök között szabályozza a testi kényszer, könnygázszóró készülék, gumibot, bilincs, vagy szolgálati kutya alkalmazásának feltételeit. A szabályozás - a Honvédség feladataira figyelemmel - különbséget tesz a polgári személlyel és katonával szembeni alkalmazhatóság esetkörei között. A testi kényszer a támadás elhárításának, valamely cselekvés kikényszerítésére vagy abbahagyására irányuló intézkedésnek, valamint jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés leküzdésének a legenyhébb, valamint legegyszerűbb módja, amelynek során a fizikai erőfölényben lévő katona testi kényszerítést alkalmaz. A bilincs a további támadás, az ellenszegülés, a szökés, valamint az önkárosítás megakadályozására szolgáló megelőző, védelmi jellegű kényszerítő eszköz. Alkalmazásának törvényi feltétele, hogy kizárólag személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni szükséges katonával (polgári személlyel) szemben alkalmazható. A könnygázszóró készülék, valamint a gumibot használatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a testi kényszer nem érte el célját vagy alkalmazására nincs lehetőség. A szolgálati kutya kényszerítő eszközként való alkalmazása súlyosabb kényszerítő eszköznek minősül. Garanciális rendelkezést jelent, hogy a kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy részére segítséget kell nyújtani, továbbá az alkalmazást minden esetben - a szolgálati elöljárónak történő jelentési kötelezettség mellett - ki kell vizsgálni.

+

A Honvédség fegyveres erő jellegét, egységbe tartozását és eltérő külső megjelenését a különböző katonai jelképek és jelzések szimbolizálják. A javaslat a jelenleginél nagyobb védelmet biztosít az egyenruhának és a rendfokozatnak, kezelve ugyanakkor olyan sajátos helyzeteket is, amikor a rendvédelmi szervek állománya missziós területen a katonai kontingens részét képezi.

A jelképek közül kiemelkedik a csapatzászló, amely a hazához, a nemzethez, az eskühöz és a csapathoz való kitartó hűség, valamint a bátorság, a katonai becsület és a bajtársiasság jelképe. E rendelkezések között nyert elhelyezést az állami felségjog jelzésére szolgáló hadilobogó használatára vonatkozó szabály, mely szerint a honvédség szárazföldi, légi és vízi járműveit a hadviselés nemzetközi szabályainak megfelelően felségjellel kell ellátni.

+

Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú férfi magyar állampolgárok rendkívüli állapot, valamint - az Országgyűlés döntése alapján - megelőző védelmi helyzet idején katonai szolgálati kötelezettséget teljesítenek, amelynek lelkiismereti okból választható alternatívája a fegyver nélküli katonai szolgálat. A hadkötelesek kiképzése, felkészítése a nemzeti és a szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében szükséges. A szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzetben legfeljebb 12 hónap, míg a rendkívüli állapot (háború) időszakában a szabályozás nem tartalmaz korlátot.

+

A gazdasági és anyagi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás valamennyi gazdasági területre kiterjedően biztosítja a védelem gazdasági igényeinek kielégítéséhez szükséges feltételeket.  A gazdasági és anyagi szolgáltatás fogalmi körébe vonja a termelő, a szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet, amelyek kiterjednek meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére.

A javaslat a katasztrófavédelemre és a veszélyhelyzetre vonatkozó koncepcióra is figyelemmel szabályozza a védelmi igazgatás rendszerét, szervezeti és működési alapjait. Legfontosabb eleme, hogy a fővárosi, megyei védelmi bizottságok hatáskörébe utalja az illetékességi területükön a honvédelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok irányítását, illetve koordinálását. Tételesen meghatározza a helyi védelmi bizottságok, valamint a polgármesterek honvédelemmel és gazdaságmozgósítással kapcsolatos feladat- és hatáskörét, garanciát teremtve arra, hogy egységesen és maradéktalanul teljesüljenek a honvédelmi feladatok.

+

A Honvédség feladatai közé tartozik a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai kötelezettségek teljesítése is. A NATO tagságunkra figyelemmel a szövetségi feladatok végrehajtása során egyes magyar katonai szervezetek vagy szervezeti egységek a szövetséges fegyveres erők közös magasabb kötelékének keretében, annak alárendeltségében működnek. E sajátos szolgálati alárendeltség esetén, a közös kötelékbe tartozó nemzeti egységek vezetése során a magasabb kötelék vezetési rendjére vonatkozó külföldi szabályok az elsődlegesek. A nemzeti szabályok azonban csak akkor és olyan mértékben alkalmazhatók, ha egyes konkrét esetekre a szövetséges fegyveres erők szabályai nem megfelelők. A javaslat rendelkezik a külföldi szolgálatot teljesítő egyes katonai szervezetek szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága vagy más nemzetközi parancsnokság parancsnokának hadműveleti irányítása alá helyezésének lehetőségéről, az ilyen szervezetek adminisztratív irányításáról, hadműveleti irányításáról és vezetéséről is

+

A javaslat szerint a rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és a váratlan támadás képezik. Ezek az intézkedések biztosítják az ország egész területén a közrend és közbiztonság fenntartását, valamint a lakosság védelmét és alapvető életszükségleteinek folyamatos kielégítését.

A hadműveleti tevékenység zavartalan végrehajtása, a lakosság életének kímélése és a nemzeti vagyon megóvása érdekében a közigazgatás, a közrend és a közbiztonság szabályai is megváltoznak. Ezek keretében többek között kijárási tilalom, meghatározott területekről a személyek és a vagyontárgyak elszállítása (kitelepítés, kiürítés) rendelhető el, korlátozható a személy- és áruforgalom, valamint az idegenforgalom. Megtiltható és korlátozható a gyülekezés, a sajtótermékek előállítása és terjesztése, a rádió és a televízió működése. Kivételes esetekben a diplomáciai mentesség intézménye is korlátozható vagy viszonossághoz köthető. Ezzel összhangban a Javaslat szerint rendelet alapján új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróságok állíthatók fel, és megállapíthatók a katonai büntetőeljárás külön szabályai. Módosulhatnak a bírósági eljárás szabályai is. Az ország egész területén vagy egy részén rögtönbíráskodás (statárium) vezethető be, és a hatásköbe tartozó ügyekben életfogytig tartó vagy 10-15 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Rendkívüli vagy szükségállapot idején szükségessé válik az ország összes személyi és dologi erőforrásának a haza fegyveres védelme vagy az alkotmányos rend megóvása érdekében történő mozgósítása. Ennek jegyében a javaslat meghatározza a honvédelem felkészítésének időszakára vonatkozó gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek körét, valamint a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek szabályait. A rendkívüli vagy szükségállapot idején a szolgáltatási kötelezettség biztosítása érdekében a javaslat számos intézkedés bevezetését teszi lehetővé. Így többek között elrendelhető a devizaforgalom, a takarékszolgálat, az adók és illetékek szabályainak módosítása, a külkereskedelmi forgalom korlátozása, továbbá a kötött munkaerő-gazdálkodás bevezetése.

+

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat – (PDF) – elfogadását követően, 2012. január 1-jén léphet hatályba.

Bartha Szabó József