A hétfői ülésnap Kövér László házelnök megemlékezésével kezdődik a múlt vasárnap elhunyt Mádl Ferenc volt államfőről. A volt köztársasági elnök temetését kedd délután fél ötkor a Fiumei úti sírkertben, gyászmiséjét pedig este nyolc órakor a Szent István-bazilikában tartják. Ezen a napon szűkítette az Országgyűlés a programját, a tervezettől eltérően, mindössze egy, az egészségügyi törvények módosításáról szóló javaslatot tárgyalják, hatórás időkeretben, a többit szerdára halasztották.

Visszatérve a hétfői napra: mindjárt az elején esküt tesz a Jobbik új képviselője, Jámbor Nándor, aki a parlamenti mandátumáról, (miután a bíróság jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte) lemondott Samu Tamás Gergő helyére ül az ellenzéki párt frakciójában.

A folytatásban döntenek - többek között - arról az Alkotmánymódosító javaslatról, amelynek szerint a szociális biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó ellátásra főszabályként azok lesznek jogosultak, akik a törvényhozó által a mindenkori demográfiai viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított öregségi nyugdíjkorhatárt elérték. A „társ- indítvány" pedig elfogadása esetén lehetővé teszi, hogy már idén szeptembertől – a jelenlegi 11 helyett – 15 tagú legyen az Alkotmánybíróság, melynek az elnökét a korábbiaktól eltérően,  nem a Taláros Testület tagjai, hanem az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, 12 esztendőre. A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról is határoz a Tisztelt Ház. Zárószavazáshoz érkezik az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat is. Ritka pillanatként, néhány személyes érdeket nem számítva, kormánypárti és ellenzéki padsorokban egyaránt támogatásra találhat  a mozgóképről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődéséről szóló törvények  módosításáról szóló javaslat.

A zárószavazásokat követően két tucatnyi javaslat vitája indul vagy folytatódik. Tallózunk közöttük. 

Közbeszerzés

A részletes vitánál tart a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítását szorgalmazó javaslat (Michl József, Nagy Kálmán, KDNP, Zsiga Marcell, Gajda Róbert, Fidesz képviselők önálló indítványa), amely egyértelművé kívánja tenni:

„A közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX. törvény alapján, a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának és a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának más intézményfenntartónak történő átadása nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá, az ilyen megállapodás nem tekinthető szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak."

Az előterjesztők szakmai álláspontja szerint az önkormányzatok intézményfenntartói jogának átadása nem tartozik a közbeszerzési törvény alkalmazási körébe, mivel az intézményfenntartói jog átadása nem tekinthető a közbeszerzési szabályok értelmében szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak. Állítják: a közbeszerzési törvény alkalmazása rendkívüli terhet róna az önkormányzatokra mind adminisztrációs, mind pénzügyi szempontból. Ezért indokoltnak látják, az esetleges későbbi jogviták elkerülése érdekében is, a közbeszerzési törvény hatálya alól kivett eljárások közé felvenni az intézményfenntartói jog és a közoktatási feladat átadását.  

+

Klasszikus ellenzéki magatartás kísérte az indítványt az általános vita során: ami kormányoldalról érkezik az gyanús, az nem jó. A reagálások lényege tömörítve:   

MSZP: „Látszólag a közbeszerzési törvény egy apró szabályának a módosítását érinti ez a törvény, de valójában az oktatáspolitikát, valójában az önkormányzati rendszert, bújtatja egy technikai szabály módosításának álcájába. A közbeszerzési törvény, eredendően arról szól, hogy versenyhelyzetet kell teremteni piaci viszonyok között, ezért, minden olyan javaslatot, amely ennek a kikerüléséről szól, elvetendő! Kérjük tehát: vonják vissza."  

Jobbik: „Ez a törvényjavaslat nem feltétlenül az, aminek látszik. Arról van szó, hogy kötelező közoktatási feladatok ellátása vagy intézményfenntartói jog átadása kapcsán ne legyen szükség közbeszerzési eljárás lefolytatására. Nagyon erős az aggodalmunk, sőt a félelmünk, hogy ez is egy álcagúnyába bújtatott, sunyi, alattomos módon megvalósított, a közbeszerzési oldalról indított, kistelepülések elleni támadás szerves részét képezi. Éppen ezért nem áll módunkban támogatni."

LMP: „Ez egy nagyon sunyi, bújtatott eszköz, amivel itt operálnak annak érdekében, hogy a kapun szépen ki lehessen sétáltatni az alapvető oktatási közszolgáltatásokat, elsősorban az elmúlt 10-20 év után kilátástalan helyzetbe került kistérségekben, kistelepüléseken. Az egyházi fenntartóknak való átadással súlyosan sérül az önkormányzati autonómia, és nem érvényesül a helyi közösségek akarata sem, alkotmányellenes helyzet áll elő, ugyanis a világnézetileg semleges oktatáshoz való hozzáférés alapjog. Ez a fajta gőg, ez a barkácsmunka, nem megengedhető, nem lehet ilyen módon szétzilálni a közbeszerzési jogot sem. Vonják vissza!" 

+

A parlamenti többséggel bíró pártok reakciója is természetes: saját indítványaik voksolásakor mindig „igen-gombot" nyomnak.

Adómentesség

A személyi jövedelemadóról, valamint az államháztartásról, és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvények módosítása révén a megszűnő alapítványok, közalapítványok feladatát átvevő Wekerle Sándor Alapkezelő, illetve más közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaság által nyújtott közcélú juttatások adómentességének fenntartását szolgálja Koszorús László, Dancsó József, Zsiga Marcell, Babák Mihály (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Koszorús László. Szavazás a módosító javaslatokról.) A leendő új rendelkezés:

„A közcélú juttatások körében adómentes az az összeg, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, valamint szociális ösztöndíj címén, illetve - alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben - a diák- és szabadidősport résztvevőjének a Wekerle Sándor Alapkezelő intézmény közvetlenül vagy intézményen keresztül, vagy kormány döntése alapján a megszűnő alapítvány, közalapítvány feladatát átvevő közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaság az átvett feladatkörében nyújt."

Egészségügyi tárgyú törvények

Kedden kezdi meg az egyes egészségügyi törvények módosítását szorgalmazó törvényjavaslatot általános vitáját. Egyeztetett időkerete 6 óra. A törvényjavaslat célja a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása, valamint az egészségügyi ágazati törvényekben foglalt szabályozás pontosítása, korszerűsítése, különösen a népegészségügy, az egészségügyi ügyelet és az egészségbiztosítás területén. Hasonlóan fontos teendőként jelöli meg, hogy a táppénz a lehető leginkább megfeleljen rendeltetésének, vagyis: a biztosítási jogviszonyban álló, jellemzően betegség miatt keresőképtelenné vált embereknek nyújtson pénzbeli ellátást, továbbá, a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét a minimálisra csökkentsék.

A javaslat kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, amennyiben a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. Ennek célja, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, így hamarabb visszanyerjék egészségüket, munkavégzési képességüket.

Az indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi óhajtja. Kimondja: a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani.

A kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó módosítás szerint április 1. és június 30. között egészségügyben működő szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Akik mégis fizettek ilyen eljárási illetéket - és ezt igazolni tudják - az állami adóhatóságnál visszaigényelhetik a befizetett összeget. A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, mivel - az indoklás szerint - tagjainak kiválasztása és egyéb eljárási szabályok körül kialakult viták nem tették lehetővé érdemi szakmai párbeszéd kialakulását, érdemi döntések meghozatalát. Feladatait egy frissen létrehozott szakmai kollégiumi rendszer látja majd el.

A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása. Ezért a júliustól életbe lépő a szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, súlyos szabálytalanság esetén pedig a gyártókra kiszabható bírság maximumát 25-ről 500 millió forintra emelik.

A törvényjavaslat – cseppet sem mellékesen – rendelkezik a közoktatási intézményekben „teljes körű iskolai egészségfejlesztés" bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is.

Felülvizsgálandó privatizációs szerződések

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját tárgyalását szerdán kezdi meg a Tisztelt Ház. Az előterjesztők (Nagy Andor, Pálffy István, KDNP), Papcsák Ferenc, Fidesz), szerint az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére,  nem egyszer teljesen figyelmen kívül hagyták azokat. Ilyen szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája – a kolontári vörösiszap-áradás – kapcsán is. Épp ezért fontos, az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatát ebből a szempontból is megvizsgálni, hogy a további környezet- és természeti károk elkerülése érdekében  indokolt helyzetekben a hatóságok a szükséges katasztrófa-megelőzési intézkedéseket meg tudják tenni, gondoskodni tudjanak az állampolgárok személy- és vagyonbiztonságáról és az elmaradt pénzügyi vagy tárgyi teljesítések behajtásáról. A vizsgálatot különösen indokolja, hogy a volt állami vagy önkormányzati vagyon értékesítését az esetek nagy részében azért végezték (végezhették) a piaci értéknél alacsonyabb áron, mert éppen az ilyen jellegű környezeti és természeti kárelhárítás, a természetet és az állampolgárok biztonságát szolgáló és védő környezetkímélő beruházások vállalása volt a szerződések garanciális eleme.

1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 1989. január 1-jei hatályba lépésétől 2010. május 29-éig, a Magyar Állam által az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál fellelhető szerződések, különösen azok környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését 2011. november 30-áig az Állami Számvevőszék bevonásával vizsgálja meg, a vizsgálat eredményét 2011. december 15-éig terjessze az Országgyűlés elé. 2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt annak - az Állami Számvevőszék bevonásával történő - vizsgálatára, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között megkötött szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági és természetvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését célszerű-e megvizsgálni, ha igen, milyen körben és szempontok alapján. A kormány a vizsgálatot folytassa le és a vizsgálat eredményét terjessze az Országgyűlés elé. 3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy abban az esetben, ha a vizsgálatok eredményei ezt indokolják, 2011. december 31-ig terjesszen be törvényjavaslatot állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése esetén a jelenleginél szigorúbb előírások megállapítása érdekében.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról

A szerdai bőséges programhoz tartozik az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításár általános vitája is. A három kormánypárti képviselő (L. Simon László, Németh Zoltán, dr. Puskás Imre) indítványa az előadó-művészeti törvény a teljes színházi és előadó-művészeti területet, valamint a zenekari, zenei életnek a mindennapjait kívánja szabályozni. Az előterjesztésben az állami támogatás és a művészeti önállóság a két kulcsszó. Módosítása, átfogó jogszabály-tervezet, több mint negyven oldalt ölel fel. A fő pontok a finanszírozást érintik, amely 2013-tól változnának meg.

Az elképzelések szerint egyszerűsítenék a rendszert. A színházi, zenei és táncos előadó-művészeti szervezeteket a normatív támogatás rendszerében az eddigi hat helyett három - a nemzeti, a kiemelt, illetve pályázati úton támogatott - csoportba sorolnák.  Az előadó-művészeti tanács továbbra is megmarad, a jogosítványai bizonyos szempontból erősödnek is. A pályázati forrásokból részesülő előadó-művészeti szervezetek támogatási gyakorlata rendeletben, szervezettípusonként külön meghatározandó minőségbiztosítási rendszerre épülne. A kiemelt intézményeket kiemelten támogatná az állam, esetükben kevésbé lenne fontos a látogatószám, mondván: a minőség rovására mehet, ha a nézőszámot tekintik a legfontosabb mutatónak. Az állami támogatásból részesülő fenntartók – a fenntartott előadó-művészeti szervezettel együttműködve, azzal egyetértésben - fenntartói megállapodásban határoznák meg az általuk fenntartott előadó-művészeti szervezetek feladatait, azok tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos elvárásaikat.

A törvénymódosítás a művészeti támogatástól elhatárolja a működési támogatást, módot adva arra, hogy az előadó-művészeti tevékenységgel érintett infrastruktúra működtetésének támogatása a létesítménygazdálkodás sajátos szempontjait figyelembe véve, tervszerűen valósulhasson meg.

Szigorúbb lesz a vasúti-, vízi- és légiközlekedés eseményeinek vizsgálata

Készül a légi-, vasúti és vízi-közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény is beterjesztetett a T. Ház elé. Gazdája a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Szerdán kezdik a tárgyalását. A régi változat főként az uniós jogszabályi környezet változásai miatt szorul részleges átdolgozásra. Célja a Közlekedésbiztonsági Szervezet által végzett szakmai vizsgálatok tartalmának az időközben átdolgozott uniós szabályokhoz igazítása, és az elmúlt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok tanulságainak beépítése. A jelenlegi szabályok szerint a szervezet vizsgálati kötelezettsége csak a súlyos vasúti balesetekre terjed ki, a vasúti baleseteket és a váratlan vasúti eseményeket saját döntése alapján vizsgálhatja. A légiközlekedésben bevált gyakorlat átültetésével a Közlekedésbiztonsági Szervezet a jövőben a vasúttársaság biztonsági szervezetét is felszólíthatja az üzembentartói vizsgálat lefolytatására, amelynek eredményéről jelentésben kap tájékoztatást.

 (A légi, vasúti és vízi-közlekedési események szakmai vizsgálatát végző Közlekedésbiztonsági Szervezet 2006 és 2010 között 5.559 bejelentést fogadott. A repülés terén évente 60-80, a hajózásban 10-15 esemény kapcsán indított szakmai vizsgálatot. A korábbi években jellemző 15-20 körüli vasúti esetszám tavaly kis híján elérte a negyvenet. Az elmúlt öt évben 406 eljárást zárt le biztonsági ajánlással.)

Kinevezési moratórium a bírósági vezetőkre

Beterjesztette az Országgyűlés elé az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyának az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötéséről szóló javaslatát Lázár János és Varga Istvánés szerdán már az általános vitáját is megkezdik. A Fidesz képviselői az „Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításával" egyéves átmeneti periódust indítványoznak a felső korhatárt 2013. január elseje előtt betöltött érintettek tekintetében és 2012. január 1-jéig leállítanák a bírósági vezetők kinevezését. A javaslat elfogadása esetén 2012. január 1-jéig nem lehetne pályázatot kiírni bírósági vezetői tisztségre, a már kiírt pályázatot nem lehetne elbírálni, továbbá bírósági vezetőt nem lehetne kinevezni. A tisztség egyéb módon sem lenne betölthető, kivéve, ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg; ebben az esetben ugyanis a tanácselnöki tisztség legfeljebb egy évre megbízás útján meghosszabbítható lenne. Ehhez a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, kétharmados többséggel módosítható jogszabályt változtatnák meg.

Az indítvány indoklása utal arra, hogy az aktuális szabályok szerint a bírósági vezetői kinevezés - a tanácselnöki kivételével - hat évre szól, illetve, hogy az alaptörvény felső korhatárra vonatkozó rendelkezései érinthetik azon bírákat is, akik bírósági vezetői tisztséget töltenek be. „Emellett az alaptörvény szabályozására is tekintettel sor kell, hogy kerüljön az igazságügyi szervezeten belül a feladatkörök, ügyek elosztásának felülvizsgálatára, a központi régió helyzetének megoldására. A megüresedett bírósági vezetői álláshelyeket akkor indokolt betölteni, amikor az új feladatelosztási rend alapján megtörténik az országosan arányos munkaterhelést biztosító álláshelyek elosztása az egyes bíróságok között" - fogalmaznak az előterjesztők.

Az egyes jogállási törvényeknek az új alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslat rögzíti, hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság - 2012-től új nevén Kúria - elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya a felső korhatár, vagyis a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. Az indoklásban kitérnek arra, hogy a hatályos ügyészségi és bírósági törvények értelmében az ügyészeket és a bírákat illetően a felső korhatár a 70. életév, a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény alapján azonban a Kúria elnöke kivételével a bíró, valamint a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. (Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács korábban jelezte, hogy 2012. január 1-jéig 228 bíró, 2012. december 31-ig pedig további 46 tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt.)

A jelenleg hatályos ügyészségi szolgálati törvény a jogviszony megszüntethetősége körében védettséget biztosít az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez közel álló ügyészek számára azzal, hogy kimondja: az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel az ügyész öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt évben. A módosítás ezt a védettséget megőrizné, de idejét a felső korhatárhoz kötné.

Az ügyészségi titkárokkal, fogalmazókkal és nyomozókkal kapcsolatban kimondanák, hogy ügyészségi szolgálati viszonyuk a 70. életévük betöltésével is megszűnik, ugyanakkor a legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyt esetükben felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha nyugdíjasnak minősülnek. Szolgálati viszonyuk szintén csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a nyugdíjra való jogosultságuk megszerzését megelőző öt éven belül.

Ugyanígy a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya is megszüntethető felmentéssel, ha nyugdíjasnak minősül.

A törvényjavaslat indoklása kifejti: átmeneti rendelkezéseket rögzít annak érdekében, hogy a hatályba lépés időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt 2012-ben betöltő ügyészek felmentése "zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, a jelenleg alkalmazott, hat hónapos felmentési idő biztosításával" történhessen meg. Ennek alapján ha az ügyész a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül - kell megszüntetni. A felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja pedig 2012. június 30., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. június 30-ával szűnik meg. Ha az ügyész a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban tölti be, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül - kell megszüntetni. A felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. december 31-ével szűnik meg. Ezekben az esetekben az ügyésznek háromhavi átlagilletményének megfelelő összeg járna.

A bírák esetében - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítására vonatkozó kezdeményezés értelmében - ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a felső korhatár betöltését megelőzően járjon le. A bíráknál ugyancsak átmeneti rendelkezéseket rögzítenek azokra, akik a törvényjavaslat hatályba lépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltötték, illetve azt 2012-ben töltik be. A javaslat, elfogadása esetén, a kinevezési moratórium kivételével, 2012. január 1-jén lépne hatályba.

Hétfő

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Balsai István, Talabér Márta (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balsai István.  Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. Az MSZP képviselőcsoportja kezdeményezte, hogy a törvényjavaslat zárószavazására név szerinti szavazás keretében kerüljön sor. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Balsai István, Talabér Márta (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Balsai István. Határozathozatal. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és határozathozatal.)

A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Font Sándor, Ivanics Ferenc (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Font Sándor. Határozathozatal.)

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Koszorús László, Dancsó József, Zsiga Marcell, Babák Mihály (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Koszorús László. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Kocsis Máté, Németh Szilárd István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kocsis Máté. Zárószavazás.)

Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Ágh Péter és Szijjártó Péter (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Ágh Péter. Zárószavazás. Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődéséről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A világörökségről szóló törvényjavaslat.  (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint a határozathozatal. Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kovács Zoltán, Láng Zsolt, Bartos Mónika (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Bartos Mónika. Részletes vita.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József, Nagy Kálmán (KDNP), Zsiga Marcell, Gajda Róbert (Fidesz),  képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Michl József. Részletes vita.)

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Nagy Gábor Tamás, Láng Zsolt (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Nagy Gábor Tamás. Részletes vita.)

A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. Elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Varga István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Varga István. Részletes vita. Elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Rogán Antal, a Gazdasági és informatikai bizottság elnöke. Részletes vita. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Kedd

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A képviselőcsoportok és a független képviselők felszólalására rendelkezésre álló időkeret: 6 óra, azaz 360 perc
Kormánypárti képviselőcsoportok:
Fidesz	225 fő	122 perc	180 perc
KDNP	37 fő	58 perc
Ellenzéki képviselőcsoportok:
MSZP	58 fő	72 perc	180 perc
Jobbik	46 fő	64 perc
LMP	15 fő	41 perc
Független	4 fő	3 perc

Szerda

Az Állami Számvevőszék 2010. évi tevékenységéről szóló jelentés. (A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.)

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Egyes törvényeknek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályaival összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Koszorús László (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Nagy Andor, Pálffy István (KDNP), apcsák Ferenc (Fidesz),  képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Csizi Péter (Fidesz), Seszták Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László, Németh Zoltán, Puskás Imre (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat. (Sebestyén László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Bartha Szabó József