Az Országgyűlés újra kétnapos tanácskozást tart kedden, illetve szerdán.  Több, mint két tucatnyi törvénymódosítás, országgyűlési határozati javaslat szerepel a napirenden, s a tervek szerint tízet el is fogadnak.

A nándorfehérvári diadal emléknapja

A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szól Lezsák Sándor, Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán (Fidesz), Simicskó István (KDNP) képviselők országgyűlési határozati javaslata. Nehezen képzelhető el, hogy a zárószavazáson ne kapna, még az ellenzék soraiból is voksokat.   

2011. július 22-én lesz a hódításra induló török szultáni sereg felett aratott nándorfehérvári diadal 555. évfordulója. Világraszóló győzelem született ezen a napon. A győzelem hírére III. Callixtus pápa módosított a korábban kiadott bulláján, s míg a győzelem előtti bullát a szorongó könyörgés szellemében fogalmazta meg, addig a győzelem után a módosított bulla szövegét már a keresztény öntudat erősítése szellemében írta: „Isten győzelemre segítette a keresztényeket, azaz a déli harangszó és a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás kifejezi"  népünket az őseink átélt közös történelem, a közös emlékezet, az anyanyelv, az elmúlt több mint ezer esztendőben a közös keresztény neveltetés formálta nemzetté, magyar nemzetté. A nándorfehérvári diadal emléke egyszerre része a keresztény Európa és a magyarság közös emlékezetének. Minden nép elemi létfeltétele, hogy összetartozását és nemzeti mivoltát önmaga és a világ előtt felmutassa. Különösen akkor, ha ez az összetartozás-tudat a keresztény világ többi népeihez való kapcsolódásunknak is jó példája. Legyen áldott az emléke Hunyadi Jánosnak, Kapisztrán Szent Jánosnak, Szilágyi Mihálynak, a családjukat, szülőföldjüket, hazájukat védelmező várkatonáknak, Hunyadi fegyelmezett és elszánt seregének és a népmissziós ferences prédikátor által toborzott népfelkelőknek! Ez a hazaszeretet és a keresztény hit győzedelmeskedett, akkor a hódítók túlerején, védte meg Magyarország függetlenségét és állította meg csaknem 70 évre az Oszmán Birodalom nyugati terjeszkedését Európában. A kezdetben buzdításként meghúzott harangok 1456. július 22. óta a hálaadás harangjaiként zúgnak minden délben a keresztény világban. Napjainkban, nekünk magyaroknak rendkívüli erőfeszítésre volt szükségünk annak érdekében,  hogy a romboló erkölcsi-gazdasági válságot leküzdjük. Az építkező jövő érdekében sok egyéb mellett közös reményt és öntudatot meríthetünk történelmünkből, helytállásaink és sikereink nagy példáiból. Ezek közül való az a nándorfehérvári diadal, amely akkor Európát, az európai keresztény kultúrát mentette meg a pusztulástól. Az emléknap célja, hogy nemzetünk minden évfordulón méltó módon emlékezhessen a nándorfehérvári hősök áldozatára, és hazaszeretetükből bátorítást nyerjen jelen és jövőbeni erőfeszítéseihez. Kívánatos, hogy örökségünk becses emléke és eseménye, ünneppé válna mindazoknak is, akiknek származási, kulturális szempontból a Duna mente, a Kárpáti medence közössége és hagyományai már csak távolról jelentenek valamit. Őrizze az összetartozás tudatát az itt élőkben és az elszármazottak későbbi generációiban is, mindenkiben, aki valamely szempontból szélesebb kulturális közösségünkhöz a „hungarus" közösséghez tartozónak vagy kötődőnek érzi magát, bármely kirekesztődés nélkül vállalhassa ezt a teljesebb közösséget. Petőfit idézve: „Nemzetünk, e nagyfolyó, mely Mindig százfelé szakadt Egyesítse innepénél A különvált ágakat."

A világörökségről szóló törvényjavaslat

A világörökség ügye 2006 óta szerepel ugyan a kulturális örökségvédelmi berkekben, azonban csak általánosságban fogalmaz, nincs törvény arra, hogy hatékonyan képesek legyünk megőrizni ezen világörökségi területeink értékeit. Ez az egyik legfőbb akadálya annak, hogy hatékonyan lehessen kezelni a világörökségi helyszíneinket. Pótolva e hiányt, példaértékű jogszabály születhet, melyre az UNESCO, és a nemzetközi szakma is nagy várakozással tekint. Jelen tervezet szerint világörökségi helyszínenként, az állami feladatok ellátása érdekében főszabályként  világörökségi gondnokságok hangolják össze a kiemelkedő egyetemes értékeink megőrzésének,  megóvásának, bemutatásának és a jövő nemzedékek számára való átadásának biztosítása érdekében a teendőket. A  törvényjavaslat elfogadása esetén a hatóságoknak nem csupán lehetőségük, hanem kötelességük is lesz kompetenciával rendelkező kezelőszerveket felállítani, akik a feladatukhoz költségvetésből rendelkeznek majd forrásokkal. A 2012-ben bevezetésre kerülő törvény megalkotásakor harmonikus együttműködésre törekedtek minden érdekelt és érintett szereplővel, ezért maximális szakmai és társadalmi támogatottság övezi.

A közcélú juttatások körében adómentes lesz az az összeg...

A személyi jövedelemadóról, valamint az államháztartásról, és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvények módosítása révén a megszűnő alapítványok, közalapítványok feladatát átvevő Wekerle Sándor Alapkezelő, illetve más közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaság által nyújtott közcélú juttatások adómentességének fenntartását szolgálja. A zárószavazáshoz érkező leendő új rendelkezés:

„A közcélú juttatások körében adómentes az az összeg, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, valamint szociális ösztöndíj címén, illetve - alkalmanként 500 forintot meg nem haladó összegben - a diák- és szabadidősport résztvevőjének a Wekerle Sándor Alapkezelő intézmény közvetlenül vagy intézményen keresztül, vagy kormány döntése alapján a megszűnő alapítvány, közalapítvány feladatát átvevő közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaság az átvett feladatkörében nyújt."

Szigorodnak a pénzügyi bűncselekmények

A Büntető Törvénykönyv és az egyes pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő törvények módosítását a  kormány azért terjesztette a T. Ház elé. Alapvető célja, hogy a jelenlegi széttagolt szabályozással szemben egységes kiállást, hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé a bűnüldöző szervek számára, kevesebb kijátszási lehetőséggel, mindenki számára jobban érthető, egyszerűbb jogszabályokkal. Törvényi egységet kíván teremteni, megszüntetni a szankciók indokolatlan kuszaságát, annak reményében,  hogy kiiktathasson minden kiskaput a közpénz védelme érdekében. Egyik része a költségvetést állítja a védelem fókuszába. Hatékonyabban óhajt fellépni a költségvetést megkárosító bűnözőkkel szemben, és az áfa-csalások elleni büntetőjogi védelmet is összehangoltabbá, fokozottabb hatékonyságúvá kívánja tenni. A másik része a javaslatnak a táppénz- és társadalombiztosítási csalásokkal kapcsolatos. „Ezen bűncselekmények értéke jóval kisebb az előzőeknél, ugyanakkor a gyakorisága sokkal nagyobb, „fontos tehát utolérni mindenkit, aki ezekkel a jogosítványokkal visszaél." A törvény számos szigorítást tartalmaz, egyúttal azonban arra is motiválja a bűnelkövetőket, hogy a jogosulatlanul felvett pénzeket juttassák vissza a költségvetés forrásába. Ez ugyan nem büntethetőséget megszüntető ok, viszont a büntetés korlátlan enyhítésére lehetőséget adó magatartásnak lesz tekinthető, és a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik majd, hogy ez alapján milyen mértékben enyhítik a büntetést.

Jelöl a jelölőbizottság

A Tisztelt Ház legutóbbi ülésnapján elfogadott alkotmánymódosítás értelmében szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. Az új tagokat legkésőbb július 31-ig kell megválasztania a parlamentnek, mandátumuk az eddigi kilenc helyett, tizenkét évre szól.  (A hivatalban levő tagok megbízatását a módosítás nem érinti.) E határidőig az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság tagjai közül, első ízben elnököt is választ, (ez eddig a bírák joga volt, Paczolay Péter július elején lejáró elnöki mandátumát szeptember 1-jéig meghosszabbították).  Személyére is a parlamenti pártok képviselőcsoportjai alkotta jelölőbizottság tesz javaslatot. 

Az alkotmánybírákat jelölő 15 tagú eseti bizottságba a Fidesz 8, a KDNP: 2, MSZP.2, a Jobbik 2, az LMP pedig képviselőt delegálhat. Jelölt az lehet, aki legalább nyolc igen szavazatot kap a bizottságban. Hétfőn döntenek arról, hogy az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat módosításáról, amely lehetővé teszi, hogy Balsai István helyett párttársa, Varga István vezesse a parlamenti pártok képviselői alkotta jelölőbizottságot.

Az alkotmánybíró-jelölteket június 21-én hallgatja meg a parlament illetékes bizottsága és a Ház és június 27-én  szavaz róluk. Az Alkotmánybíróság elnöki posztjára jelölt személyt az alkotmányügyi bizottság június 28-án hallgatja meg, a parlament pedig július 4-én voksol a megválasztásáról. Megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

„Egyenruhás bűnözés" eseményeit feltáró bizottság

Zárószavazáshoz érkezik hétfőn az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat. Az előterjesztők (Kocsis Máté, Németh Szilárd István, Fidesz) indoklása szerint:

Az elmúlt időszakban hazánk több pontján, köztük a Heves megyei Gyöngyöspatán a közbiztonságra, közrendre, az ott élő emberekre, valamint az anyagi javakra veszélyt jelentő helyzet alakult ki, melyet a hatóságok előtt jelenleg még részben tisztázatlan hátterű és motivációjú személyek és csoportok idéztek elő. Mindezek után más érdek csoportok a kialakult helyzettel kapcsolatban valótlanságot állítva,  hazánk rossz hírét keltették a nemzetközi közvélemény előtt. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a Nemzeti Együttműködés Programjában világossá tette, hogy a törvényes erőszak joga és lehetősége kizárólag a Magyar Államot illeti meg, kényszer alkalmazására kizárólag állami szervek jogosultak. Hazánk újjáépítésében kiemelt szerep jut a közrend és a közbiztonság helyreállításának, az emberi élet védelmének és a tulajdon megóvásának.

Az előterjesztés szerint a 12 tagból álló bizottság tagjává ( Fidesz:5. KDNP:2, MSZP:2, Jobbik:2, LMP:1, elnökét a Fidesz, alelnökét az MSZP jelöli) csak az választható meg, aki érvényes „C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkezik, amely kockázati tényezőt nem állapított meg, valamint titoktartási nyilatkozatot tett. Munkájukért díjazásban nem részesülnek.

A Bizottság feladata lesz:

• a gyöngyöspatai romák „húsvéti utaztatása" körülményeinek és szervezésének feltárása.
• annak megállapítása, hogy mely hazai és külföldi személyek illetve szervezetek szervezik és támogatják anyagilag a Gyöngyöspatán, valamint hazánk más pontjain egyenruhában tartózkodó, magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartóknak beállító személyeket, csoportokat és szervezeteket?
• annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja?
• annak megállapítása, hogy kinek a megbízásából, és milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field, valamint kinek a megbízásából, és milyen céllal állította valótlanul, hogy evakuálni kell a helyi lakosságot?
• annak megállapítása, hogy mely magyarországi, esetleg külföldi szervezetek támogathatják Richard Field szerepvállalását, mely külföldi szervezetekkel,sajtóorgánumokkal tarthat fenn kapcsolatot?
• annak megállapítása, hogy az Országgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közvetett vagy közvetlen módon részt vettek-e az ország közrendjének, közbiztonságának és köznyugalmának megzavarásában, és ha igen, azt milyen szándékkal és céllal tették?
• annak megállapítása, hogy a képviselőcsoportokat, vagy azok egyes tagjait a kialakult helyzettel összefüggésben milyen politikai felelősség terheli?
• annak megállapítása, kinek az érdeke, hogy a nemzetközi sajtó Magyarországról, a valóságban nem létező polgárháborús helyzetet mutasson be, valamint kik és miért nyújtanak téves, Magyarországot indokolatlanul rossz fényben feltüntető információkat, ezzel lejáratva hazánkat a nemzetközi közvélemény előtt?

A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be.  Munkájáról jelentést készít, melyhez javaslatot is mellékel a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolásának elősegítése érdekében, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 150 napon belül kell benyújtani az Országgyűlésnek.

+

Az LMP már a részletes vitáról is kivonult, hangsúlyozván: „gyakorlatilag teljesen értelmetlennek, és fölöslegesnek tartjuk ennek a vizsgálóbizottságnak a létrejöttét. Az előterjesztés nem más, mint a politikai haszonszerzés egyik példamutató esete. Ez az eseti bizottság ugyanis csupán azt kívánja vizsgálni, hogy az ellenzéknek milyen szerepe van abban a katasztrofális helyzetben, ami kialakult Gyöngyöspatán. Ez egész egyszerűen tisztességtelenség. Tisztességtelenség összemosni azokat, akik megfélemlítenek másokat azokkal, akik így vagy úgy, de a szolidaritásukat fejezik ki polgártársaikkal szemben.

MSZP később dönti el, hogy részt vesz-e a bizottság munkájában, vagy sem. Álláspontjuk szerint  vissza kell vonni a javaslatot, és olyat beterjeszteni, amely a kormányzati felelősséget is megvizsgálja. „Az egy másik kérdés, hogy van ebben a parlamentben van egy párt, amelyik egy népcsoportnak sem köszönhet annyit, mint a romáknak, mert ha ők nem lennének, itt se ülnének."

A Jobbik elsősorban az „egyenruhás bűnözésről" szóló részeket sérelmezve ellenzi a bizottság létrehozását. Álláspontjuk: teljesen nyilvánvaló a határozati javaslat szövegéből, hogy balhés, konfliktusokat generáló szervezetnek ábrázolják a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet és lehetőség szerint a Jobbikot is. Egyenruhás bűnözőknek titulálja egy kicsavart, bolsevik retorika szerint azokat az embereket, akik a közrendért, a közbiztonságért a saját szabadidejüket föláldozva igyekeznek védelmet adni a cigánybűnözők ellen, igyekeznek védelmet adni az arra rászoruló, egyébként a rendőrség tehetetlensége miatt kiszolgáltatott embereknek. Ma Magyarországon nem az a legnagyobb probléma, hogy a bűnözőkben félelmet kelthet gárdistáknak vagy polgárőröknek, a felvonulása, hanem az, hogy a cigánybűnözés ellehetetleníti a vidéket és bizony már egyre inkább a nagyvárosokat is. Jelen előterjesztéssel nem a bűnözés melegágyát próbálják kitakarítani, nem a bűnözőket üldözik, hanem azon polgárőröket, akik a társadalmi-önvédelmi reflexnek a letéteményesei. A magyar emberek többségének az utolsó reménye a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület volt, nyugodtan álomra tudta hajtani  fejét az idős néni is a faluban, tudta, hogy nem fognak éjszaka betörni, mert a polgárőrök ott sétálnak a háza körül. A Jobbik egyéves parlamenti munkája során már sok szégyenteljes dolgot látott, de ez a határozati javaslat felülmúlja mindegyiket. A kormány a nemzet ellen tesz és a bűnözők mellett áll ki, amikor szándékosan gátolja a nemzet önvédelmi reflexét. Súlyos felelőtlenség és tévút ilyen irányba vinni a jogalkotást, a parlament munkáját. Teljes mértékben kizárja hogy a bizottság valóban tényfeltáró munkát tudjon végezni. Az embereket napi szinten megkárosító cigány bűnözők megrendszabályozására semmilyen javaslatot nem tesz, továbbra is működhetnek, szamuráj-kardokkal felfegyverkezve rátámadhatnak ártatlan emberekre. Nem vizsgálóbizottságot kellene felállítani, rendet kellene tenni! 

Mindez nem gátolja, hogy a parlamenti többséggel bíró kormánypártok ne fogadják el az eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

+

Zárószavaznak még a 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvényjavaslatról, és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról, valamint az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat módosításáról is.

+

A zárószavazásokat követően több mint tucatnyi javaslat vitája indul vagy folytatódik. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, miként az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem.

Kedd

A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvényjavaslat. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A" és „B" Melléklete 2011. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pontok előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Együttes általános vita és a határozathozatal.)

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirend előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és határozathozatal.)

Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló 52/2010. (VII. 14.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. A napirend előadója: Varga István, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság Határozathozatal.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirend előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Zárószavazás.)

A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat. (A napirend előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat és az azt módosító javaslatoknak az elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A világörökségről szóló törvényjavaslat. (A napirend előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Koszorús László, Dancsó József, Zsiga Marcell, Babák Mihály, Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Koszorús László. Záróvita és zárószavazás.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József, Nagy Kálmán (KDNP), Zsiga Marcell, Gajda Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Nagy Kálmán. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Nagy Gábor Tamás, Láng Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Varga István Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Varga István. Szavazás a módosító javaslatokról. Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Rogán Antal, a Gazdasági és informatikai bizottság elnöke. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.  )

Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló 37/2010. (VI.16.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint határozathozatal.)

A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Lezsák Sándor, Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán (Fidesz), Simicskó István (KDNP) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint határozathozatal.)

Személyi javaslatok: 1. Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak választása. 2. Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló OGY határozat (53/2010. VII.14.) módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat.

A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentés, majd az elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Együttes általános vita a lezárásig.)

Egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Gruber Attila, Fidesz-képviselő. Általános vita a lezárásig.)

Az Állami Számvevőszék 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló tudomásulvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Babák Mihály, a Számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója. Részletes vita.)

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kovács Zoltán, Láng Zsolt, Bartos Mónika Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Bartos Mónika. Részletes vita.)

A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Font Sándor, Ivanics Ferenc Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Font Sándor. Részletes vita.)

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Részletes vita.)

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat. (Sebestyén László Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

Szerda

Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI.28.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Ékes József, Lasztovicza Jenő, Kovács Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József (KDNP), Sági István, Kucsák László (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Egyes törvényeknek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályaival összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Koszorús László Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Koszorús László. Részletes vita.)

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Nagy Andor, Pálffy István (KDNP), Papcsák Ferenc (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Pálffy István. Részletes vita.) 

A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Csizi Péter (Fidesz), Seszták Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Bánki Erik. Részletes vita.)

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László, Németh Zoltán, dr. Puskás Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: L. Simon László. Részletes vita.)

Bartha Szabó József