Lefolytatta és befejezte az Országgyűlés kedden délután a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, valamint a Btk. módosításának részletes vitáját, majd elkezdték tárgyalni az egyes jogállási törvényeknek az alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló javaslatot.

A közigazgatási tárca államtitkára a vita végén azt ígérte, hogy a módosító javaslatokat megfontolják. Előrebocsátotta, hogy a KIM-et központi hatóságnak már egy korábbi kormányhatározat kijelölte, tudomása szerint felkészült az illetékes főosztály a feladatok ellátására. A gyámhatóságok feladatain nem változtatnak és a bíróságok is közreműködnek ilyen ügyekben. Komoly uniós forrásokat vesz igénybe Magyarország, hogy az elektronikus szolgáltatásokat megvalósítsák - hangsúlyozta, hozzátéve: erről nem mondanak le, és minél hamarabb be fogják vezetni.
   
A fideszes Varga István önálló képviselői indítványában - amelyet Lázár Jánossal együtt nyújtott be - átmeneti rendelkezéseket vezetne be az bírók és ügyészek jogállásával kapcsolatban. Mint mondta, az alaptörvényben elfogadott felső korhatár betöltése mintegy 250 bírát érint. Ha a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően töltötte be, akkor szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni 2012. január 1. és június 30. között, szolgálati jogviszonya 2012. június 30. napjával szűnik meg. Akik a korhatárt 2012. január 1. és december 31 között töltik be, azok szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. december 31.-én szűnik meg. A javaslat átmeneti időszakot biztosít a felmentésekkel kapcsolatban, és semmilyen "sanda" politikai szándék nincs mögötte - szögezte le. Répássy Róbert államtitkár a kormány álláspontját ismertetve azt mondta, támogatni fogják a képviselői indítványt, mert ez értelmezi és végrehajtja az új alaptörvény rendelkezéseit. Ezekre azért is van szükség, hogy 2012. január elsején ne okozzon a bírák felmentése jogbizonytalanságot.

A határon átnyúló tartási ügyekről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott kedden a parlament ülése. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatóságról szóló törvényjavaslat igyekszik minél több adminisztrációs terhet levenni a kérelmezők válláról - mondta a tervezet expozéját ismertető Répássy Róbert. Az államtitkár az előzményeket ismertetve hangsúlyozta, hogy korunkat jellemző társadalmi mobilitás következtében egyes rászorulók csak úgy juthatnak a járulékukhoz, ha igényüket más államban érvényesítik. Hozzátette, hogy a tartással kapcsolatos ügyekre vonatkozó Európai Közösség (EK) tanácsi rendeletet idén június 18-tól kell alkalmazni.
   
Répássy Róbert kitért arra is, hogy az EK rendelettel párhuzamosan dolgozták ki a gyermektartással kapcsolatos Hágai egyezményt, ami elsősorban a 21 éven aluli gyermekek tartására terjed ki. A politikus az egyezmény és a rendelet fő céljának nevezte, hogy az állampolgárok minél egyszerűbben tudják érvényesíthessék igényeiket.
   
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének és a frakciók vezérszónokainak felszólalásaival folytatódott a számvevőszéki törvény általános vitája kedden az Országgyűlésben. Domokos László felszólalásában hangsúlyozta: az állami pénzügyek elmúlt években tapasztalt romlása megköveteli, hogy új pilléreket kapjon ez a terület és megerősítsék a közpénzügyi rendszert. Domokos László szerint az új számvevőszéki törvény célja, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni az adófizetők pénzének és vagyonának megvédése érdekében. A tervek szerint három területen nyújt előrelépést az új szabályozás: erősíti a számvevőszéki jogosítványokat, a függetlenségi garanciákat és az átláthatóságot. Véget kell vetni a következmények nélküli jelentéseknek - mondta Domokos László, aki szerint a jelenleginél érezhetőbben erősebb jogosultságokkal rendelkezik majd az ÁSZ az új törvény elfogadása esetén. Fontos változtatásnak nevezte, hogy az adófizetőknek joguk van az állami vagyon és a közpénzekkel kapcsolatos információk megismeréséhez, ezért minden ilyen ÁSZ-jelentés nyilvános lesz.
  
Latorcai János, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: ez a jogszabály az első sarkalatos törvény az új alkotmány megalkotása óta. A kormánypárti politikus szerint a törvény célja, hogy a közpénzek pazarlásának véget kívánnak vetni, ezért a jövőben súlyos következményekkel jár az együtt nem működés és a számvevőszéki javaslatok nem komolyan vétele. Latorcai hozzátette: az eddigi törvény nem szankcionálta az együttműködés megtagadását, ezután azonban az ellenőrzött szerv köteles intézkedési tervet készíteni és azt határidőre megküldeni az ÁSZ-nak, ami fontos újdonság az eddigiekhez képest. További újdonságként említette, hogy a számvevőszéki kötelezettségek megszegéséért akár három évnyi szabadságvesztés is kiszabható lenne. A függetlenséget erősíti a törvényjavaslat azzal, hogy az ÁSZ továbbra is csak az Országgyűlésnek lesz alárendelve és a jelentéseit pedig bíróság előtt nem lehet megtámadni.

A számvevőszéki törvény keddi általános vitájában az ellenzéki képviselők többek között az ÁSZ elnökének adott jogköröket bírálták illetve hangsúlyozták: nem engednék, hogy pártpolitikust válasszanak a testület élére.

Babák Mihály (Fidesz) felszólalásában rámutatott, az első sarkalatos jogszabályról van szó az új alaptörvényhez kapcsolódóan. Hangsúlyozta, mindennél fontosabb, hogy az állami pénzügyekben rend legyen, manapság ugyanis vannak olyan városok, cégek, állami alrendszerek, amelyek nem jól teljesítenek, nem odaköltik a közpénzt, ahová azt rendelték.

Balázs József (Fidesz) azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a törvényben a közpénzekkel való gazdálkodás új, korszerűbb és hatékonyabb módon igyekeznek szabályozni. A képviselő leszögezte, világossá kell tenni, hogy aki közpénzből gazdálkodik, akkor az felelősséget is visel és ezért az Állami Számvevőszék ellenőrizheti is. Üdvözölte, hogy a tervezet világos garanciákat tartalmaz annak érdekében, hogy megteremtsék az ÁSZ függetlenségét. Helyesnek és a függetlenség irányába ható jogszabályi felhatalmazásnak nevezte, hogy az ÁSZ alkalmazottait kiveszik a köztisztviselői törvény hatálya alól.

Koszorús László (Fidesz) szerint itt lenne az ideje, hogy az ellenzéki pártok eldöntsék: támogatják-e azt a kormánypárti szándékot, hogy az állami pénzek mozgását és felhasználását ellenőrizni kell. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: az ÁSZ olyan jogosítványokat kap az új szabályozással, hogy egy önkormányzat nem mondhatja majd azt  - ahogy az elmúlt időszakban a fővárosi önkormányzat több ízben ezt mondta - hogy köszönjük szépen az érdeklődésüket, de nem állunk a rendelkezésükre. Babák Mihály (Fidesz) felszólalásában elmondta: a törvényjavaslat lényege, hogy "állj-t" kellett mondani az elmúlt nyolc évre, a pazarló és felelőtlen közpénzügyi gazdálkodásra. Az általános vitát ezt követően lezárták, a részletes vitára várhatóan a következő ülésen kerül sor.

A kereszténydemokrata értékek kormányon belüli érvényesüléséről, a fiatalok helyzetéről, a velencei-tavi vízi sportról és a rendvédelmi dolgozókról beszéltek kedd reggel a parlamentben a képviselők napirend előtt.
   
Az LMP-s Vágó Gábor szerint a 30 év alatti generáció cserbenhagyva érzi magát Magyarországon: nehéz az egzisztenciateremtés, a többség kiábrándult a demokráciából, az Orbán-kormány a korábbiaknál is több lehetőséget vesz el a fiataloktól, például az adópolitikájával. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár visszautasította, hogy a kormány cserbenhagyná a fiatalokat. Utalt arra, hogy számos programot hirdettek például azért, hogy itthon találják meg boldogulásukat, és az új nemzedékek jövőjével foglalkozó miniszteri biztost neveztek ki. A rend szabadságára és a szabadság rendjére is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a biztonságos szórakozási feltételek rendszabályokat igényelnek, és ezek éppen a fiatalok érdekében születnek meg. Kitért a kormány gyermekvállalást segítő intézkedéseire, és kiemelte, hogy a kabinet színvonalas képzést kíván nyújtani minden fiatal számára. A lehetőség nemzedékének tekintik a fiatalokat – mondta az államtitkár.

Ötvenéves a Velencei-tavi Vízisport Szövetség címmel elmondott felszólalásában a fideszes L. Simon László azt mondta, jó lenne, ha újra versenyistállója lehetne a sikerágazatnak minősülő vízi sportnak az agárdi és a sukorói partszakaszon tevékenykedő vízisportiskola. Üdvözölte, hogy tárgyalások folynak ennek, a jelenleg a Fejér megyei önkormányzat tulajdonában álló intézménynek az állami kézbe vételéről, fejlesztéséről. A sport olyan tevékenység, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy ép testben ép lélek legyen – reagált az elhangzottakra Hoffmann Rózsa, kiemelve a kormány elkötelezettségét a sport támogatásában. Megerősítette, hogy a Fejér megyei önkormányzat tárgyal a Nemzeti Sportközpontok vezetőjével a velencei-tavi sportingatlanok üzemeltetésének átvételéről. Mint mondta, ezek remélhetően a közeljövőben eredményesen lezárulnak, és megvalósulhat egy utánpótlás-nevelési központ kialakítása.

Harangozó Tamás szocialista képviselő azt mondta, a Fidesz korábbi szolidaritása álszent és színlelt volt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaival, ezt bizonyítja, hogy most lábbal tiporják az érintettek szerzett jogait, elvennék a korkedvezményes nyugdíjukat. Kontrát Károly belügyi államtitkár furcsállta a számonkérést, miközben a szocialisták nyolcéves kormányzása alatt alakítottak ki olyan helyzetet, hogy több mint húszezer életerős hivatásos választotta a korai nyugdíjat, ráadásul maga a felszólaló 2006 és 2010 között a területért felelős miniszterek tanácsadója volt. Nem jókedvünkből, hanem az ország és az érintett szervek működőképességének érdekében tesszük, amit teszünk – mondta az államtitkár, rámutatva: abból a 220 milliárd forintból, amelyet 2002 és 2010 között korai nyugdíjakra fordított az ország, hivatásosonként havi 80 ezer forintos illetményemelés lett volna megvalósítható.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) napirend előtti felszólalásában azt mondta, hogy szerinte a KDNP nem tudja teljesíteni programját és céljait a Fidesszel szemben a kormányon belül. Példaként hozta az alkotmányozás folyamatát, ennek kapcsán a kétkamarás parlament ötletének elvetését és az abortuszszabályok szigorításának elmaradását; azt, hogy az alkotmányügyi bizottság nyugdíjügyekkel kapcsolatos üléséről a kereszténydemokrata tagok is kivonultak, továbbá, hogy az oktatás területén hiába akar keresztény-konzervatív fordulatot Hoffmann Rózsa KDNP-s szakállamtitkár, a liberális Pokorni Zoltán kontrázik.

kdnp.hu
Forrás: MTI