Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka egyebek mellett a lakásszövetkezetekről és társasházakról, valamint az állami számvevőszékről szóló törvény részletes vitájával, illetve napirend utáni felszólalásokkal fejezte be hétfőn kezdődött ülésnapját.

A parlament hétfőn késő este az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosításával előírta, hogy a jövőben a miniszterelnöki biztos honatyák is legfeljebb csak képviselői alapdíjukat vehetik fel. A Ház ezen jogszabály megváltoztatásával egy időben döntött arról is, hogy az áram árába kilowattóránként 1,20 forintos kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat kell beépíteni. Szavaztak arról is, hogy ezentúl az Alkotmánybíróság elnökét is az Országgyűlés választhassa meg.

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében az egyéb állami vezetőkhöz hasonlóan a miniszterelnöki biztos is csak képviselői alapdíját veheti majd fel, ha parlamenti képviselő is egyben. A Ház szintén az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvénnyel együtt módosította a gáz- és a villamosenergia-törvényt, ez alapján a Magyar Villamos Művek (MVM) csoportnak kell létrehoznia a gáztőzsdét, az áram árába pedig kilowattóránként 1,20 forintos kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat kell beépíteni. A Ház 245 igen szavazattal, illetve 33 tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Szijjártó Péter és Ágh Péter erre vonatkozó indítványának kétharmados többséget igénylő részeit, míg a további rendelkezéseket 247 képviselő támogatta, ugyancsak 33 tartózkodással kísérve.

Az Országgyűlés hétfőn létrehozta a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (ManDA) a mozgóképről szóló törvény módosításával. A képviselők 287 igen szavazattal, 96 nem ellenében fogadták el a fideszes L. Simon László által kezdeményezett változtatást. A törvénymódosítás által létrehozott új szervezet a Magyar Nemzeti Filmarchívumot váltja, és a kormánypárti szándék szerint feladatai közé a magyar kultúra alkotásainak digitális rögzítése, illetve az eddigi archívumok rendszerezése és közkinccsé tétele tartozik. A ManDA miniszteri irányítás alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szervként jön létre a változtatás kihirdetését követő napon. A szervezet főigazgatóját miniszter nevezheti ki és mentheti fel.

Szeptember elsejétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak (Ab), és ugyanekkor lép hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a fideszes Balsai István, Lázár János és Talabér Márta indítványát, így módosul a hatályos alkotmány és az alkotmánybírósági törvény. A változtatás értelmében a Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.

Csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás – döntött az Országgyűlés hétfőn, elfogadva a Fidesz által kezdeményezett alkotmánymódosítást. Lázár János, Balsai István és Talabér Márta javaslatáról az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással döntött a Ház; az MTI összesítése szerint a kormánypárti képviselőkön kívül csak a független Pősze Lajos támogatta azt.

Az indítvánnyal kapcsolatban Lázár János korábban azt hangsúlyozta: az az elmúlt években nyugdíjba vonult, az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rendőrökre, tűzoltókra, pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: azt fogják kezdeményezni, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Kereskedelmi központok létesítésére vonatkozó moratóriumot vezetne be az LMP mindaddig, amíg a plázaépítések részletes szabályozása megszületik. A plázastop a 800 (százezresnél kisebb településeken 400) négyzetméteresnél nagyobb eladótérrel rendelkező bevásárlóközpontokra vonatkozna. A javaslat tárgysorozatba vételét az Országgyűlés támogatta, mivel a kormánypárti képviselők többsége is mellette szavazott.

Az Országgyűlés eseti bizottságot állított fel a gyöngyöspatai események feltárására, illetve az úgynevezett egyenruhás bűnözés felszámolásának elősegítésére. A parlament 253 igen szavazattal, 96 nem ellenében fogadta el a testület létrehozásáról szóló fideszes javaslatot. A Ház döntése értelmében az eseti bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában, illetve a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért. A testület feltárná például, kik és milyen támogatással állítják be magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak, de megvizsgálnák a gyöngyöspatai romák "húsvéti utaztatásának" körülményeit, illetve, hogy kinek az érdekében állhatott a "nem létező polgárháborús helyzetről" tájékoztatnia a nemzetközi sajtót.

Aradszki András (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az onkológiai betegségeket gyógyító gyógyszerek többségét csak szakrendelésen lehet felíratni, ahol a betegnek hosszan, gyakran több órán keresztül kell várakozniuk. Halász János államtitkár közölte, hogy az onkológiai gyógyszerek általában csak szakorvos írhatja fel. Megjegyezte, ha a szakorvos úgy ítéli meg, hogy nem szükséges a betegek állandó nyomon követése akkor akár három hónapra is felírhatják a gyógyszereket. Közölte, hogy a tárca tervei között szerepel a jelenlegi gyógyszertámogatási rendszer felülvizsgálata.
 
A szocialista Hiller István azt kérdezte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól, hogy miért nem hirdették még ki a jövő évi tanrendet. Hoffmann Rózsa úgy válaszolt, hogy a meghirdetést a jogszabályok nem kötik dátumhoz, de az iskolák joggal várják el, hogy időben tudják, mik lesznek a dátumok. Elmondása szerint a tanév rendje elkészült, és kedden meghirdetik, a késés a dátumok pontosítása miatt alakult ki. Hozzátette: a csúszás nem okozott problémát az oktatási intézményeknél.

Ertsey Katalin (LMP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy mikor bízza a kormány miniszteri biztosra a munkanélküliség kérdését. Szerinte összeegyezethetővé kell tenni a nők számára a munkát a családdal. Orbán Viktor kormányfő válaszában felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a családok védelmében hozott a kabinet. A többi közt a gyes időtartamának visszaállítását és a gyed összegének emelését említette. Elmondta azt is: várhatóan még ebben az évben elfogadja a parlament a családtámogatásról szóló sarkalatos törvényt.
   
A jobbikos Gyenes Géza a Fidesz egészségügyet érintő választási ígéreteit sorolva elmondta: ezek a többi közt érintették az orvosbérek rendezését. Mint mondta, ehhez képest csökkent az egészségügy költségvetése, és a béremelés sem valósult meg, holott ez tartaná itthon az egészségügyi dolgozókat. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta: minden közös cél előfeltétele az erős és növekvő gazdaság, aminek szerinte jelenleg két akadálya van: a munkanélküliség és az államadósság. A kormányfő hangsúlyozta: először ezeket kell legyőzni, ezért mindenkit arra kért, támogassa a kabinetet a gazdasági céljai elérésében, ezzel segítve az egészségügyi javítását.

Az uniós pályázati rendszer, a lakáshitelesek megsegítése, a Honvédelmi Minisztérium (HM) korrupciós ügyei és a szegedi MHSZ székház is téma volt hétfőn a parlamentben az interpellációk között.

Schering Gábor (LMP) arról beszélt, hogy az útpénztár állami támogatásának negyedét, teljes költségvetésének 11 százalékát vonják el. Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: az útpénztárban maradó források biztosítják a legszükségesebb alapvető feladatok ellátását, a felújítások, fejlesztések teljes körű felülvizsgálata és szükségszerű átütemezése megtörtént, és a tartalékképzéskor elsődleges szempont volt a közúthálózat működőképességének garantálása. Egyetértett, hogy az épületek energetikai korszerűsítése kiemelt jelentőséggel bír. A zöldberuházási alrendszer részeként 2011-ben 228 lakóközösének ítéltek több mint 13 milliárdos támogatást. További 300 milliós támogatásról pedig még júniusban döntenek egy másik alprogram keretében.

Tukacs István (MSZP) azt mondta, hogy a magánnyugdíj-pénztárak tagjait zsarolással, törvényi és adminisztratív eszközökkel kényszerítették vissza az állami rendszerbe, a vagyont elvették, állami alapba helyeznék, és olyan költségvetési célokra használnák fel jelentős részét két-három évig, amelyek egyelőre nem körvonalazottak. Cséfalvay Zoltán államtitkár a felvetésekre reagálva közölte: a kormány és parlamenti döntés alapján az államadósságot csökkentik az alapba kerülő vagyonból. Mint elmondta, nincs szükség pótköltségvetésre, a büdzsé egyértelműen szabályozza mi történik ezzel a visszakerülő vagyonnal. Hozzátette: azzal számolnak, hogy a visszatérőknek a járandóságok kifizetése után a GDP 7,2 százalékát kitevő nettó bevétel keletkezik. A költségvetési törvény 528,8 milliárdot fordít a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapba átkerülő vagyonból a TB-kassza egyensúlyának biztosítására. A kormány ezentúl semmit nem kíván költségvetési célokra fordítani az átkerülő vagyonból, és a vagyonelemek elszámolása miatt a költségvetési törvényt sem kell módosítani.

Józsa István (MSZP) utalva a devizahitelesek megsegítésére bejelentett intézkedéscsomagra, azt firtatta, hogy a bankok győztek-e. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt kérdezte a szocialista politikustól: Önök hol voltak 2003-tól 2010 elejéig? Mint mondta, 2002 második negyedévében a lakosság devizahitel-állománya 216 milliárd forint volt, 2010 második negyedévében viszont elérte a 7233 milliárd forintot, ami több mint 33-szoros növekedés. Tehetetlenül nézték, hogy ez a probléma problémahalmazzá növekedjen. A kormány olyan megoldást talált, amely a tehermegosztásra épül, s ebből a bankok is kiveszik részüket. A megállapodás nem arról szól ki kit győz le, hanem, hogy piackonform módon hogyan lehet ezt a problémát kezelni.

Kalmár Ferenc András (KDNP) a nemzeti fejlesztési minisztertől kérdezett a szegedi egykori MHSZ-székház zűrös ügyeivel kapcsolatban. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: az eredetileg civil szervezeteknek adott székházban már a Viktória Autósiskola Kft. 40 százalékos tulajdonjogot szerzett "maffiamódszerekkel." A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: minden segítséget megadnak a kormánynak ahhoz, hogy a milliárdos értékű ház nehogy a volt MHSZ-es érdekcsoport kezébe kerüljön, pedig ez a ház a civil társadalmat kell, hogy szolgálja. A politikus kérte a kormányt, hogy vizsgálja felül a ház tulajdonosi szerkezetét és pénzügyi helyzetét.
    
Fónagy János államtitkár válaszában leszögezte: a kormány mindent megtesz a székház pénzügyi és közösségi életének tisztázása érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül. Az államtitkár hozzátette: a házban nemrég választottak új közös képviselőt és számvizsgáló bizottságot, amelyek várhatóan biztosítják a székház személyeskedésektől mentesen, minden tulajdonos érdekeinek tiszteletben tartásával működjön. A választ Kalmár Ferenc András elfogadta.

Mádl Ferenc néhai államfőre emlékeztek az Országgyűlés tagjai a parlament hétfői ülésén. Képviselői esküt tett Jámbor Nándor (Jobbik), majd a nemzeti összetartozás napjáról, a vidékfejlesztési stratégiáról, a kormány gazdaságpolitikájáról, a magyar hősök napjáról valamint az ENSZ különmegbízottjának múlt heti magyarországi látogatásáról esett szó a napirend előtti felszólalások során.

Mádl Ferenc néhai államfő tudósként és politikusként is egész élete során a nemzetet szolgálta – mondta megemlékező beszédében az Országgyűlés elnöke. Kövér László a május 29-én elhunyt egykori köztársasági elnök érdemeinek sorában emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2000. június 6-án választotta a Magyar Köztársaság elnökévé Mádl Ferencet, aki 2005 után, hivatali idejének lejártával is aktív figyelemmel követte a politikai eseményeket. Mádl Ferencet nemcsak azért tartják világszerte európai politikusnak, mert hivatali ideje alatt lett hazánk az Európai Unió tagja. Őt már évtizedekkel korábban megérintette az egységes Európa eszméje – emlékezett vissza a jogtudós és politikus pályájára Kövér László, hozzátéve: Mádl Ferenc halála minden demokratikusan gondolkodó politikus számára nagy veszteség.

Vona Gábor (Jobbik) utalva a nemzeti összetartozás napjára azt mondta: a kormányzati kommunikációval ellentétben szerinte nincs mit ünnepelni, gyászolni azonban lenne mit. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: az előző ciklusokban a Fidesz volt az, amely a Trianon által okozott sebek begyógyításáért küzdött. Önöknek azonban a Magyarországon belüli összetartozás sem tetszik, igyekeznek mindenhova határvonalat húzni, ahova csak lehet.

Szekeres Imre (MSZP) a kormány gazdaságpolitikáját bírálva olyan kormányzati intézkedéseket sorolt, amelyek szerinte bár kevesek meggazdagodását eredményezik, sokak elszegényedését okozzák. Cséfalvay Zoltán államtitkár tizenkét, a gazdaság jobbítását célzó kormányzati intézkedést sorolt fel, a többi közt a különadók bevezetését, az adóreformot, a nyugdíjreformot és a Széll Kálmán Tervet. Ezek eredményei között említette a GDP-arányos államháztartási hiány 4,2 százalékra csökkentését.
    
Lukács Tamás (KDNP), az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy a testület múlt heti ülésén, amelyet civil szervezetek képviselőinek, valamint az ENSZ különmegbízottjának részvételével tartottak médiaügyekről, a raportőr olyan szervezeteket akart meghívni, akik szerinte hozzájárulnak a véleménymonopóliumok kialakításához.

kdnp.hu
Forrás: MTI