A Jobbik ifjú képviselője Samu Tamás Gergő a héten lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, miután a Fővárosi Bíróság  kedden másodfokon nagyrészt helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság által 2010 októberében első fokon kiszabott tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztést és a 300 ezer forintos pénzbüntetést. Súlyosította viszont a korábbi döntést, amely mellőzte a büntetett előélet alóli előzetes mentesítést, a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádpontjában pedig még a társ-tettesi elkövetést is megállapította.

Samu Tamás Gergő ellen hivatalos személy elleni erőszak volt a vád, amiért 2008. március 15-én Budapest belvárosában rendőrökre támadt, különféle tárgyakkal dobálta őket, és ez egyikük pajzsába is belerúgott a Művészetek Palotájánál, ahol akkor Gyurcsány Ferenc mondott beszédet.

Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke elmondta: a politikusnak a jogerős ítélet következtében vagy le kell mondania mandátumáról, vagy a parlament fosztja meg attól. Samu Tamás Gergő az előbbi mellett döntött. Egyúttal bejelentette: igazságtalannak tartja a jogerős bírósági ítéletet, ezért rendkívüli jogorvoslattal él ellene, mivel aki ellen tüntetett, még mindig szabadlábon van,.

Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője hangsúlyozta: a rend és igazságosság oldalán álló Jobbik tudomásul vette a parlamenttől búcsúzó képviselőtársa elhatározását, hangsúlyozva: nem Samu Tamás Gergőnek kellett volna bíróság elé állnia, hanem az „országot elmúlt években tönkretevőknek, Gyurcsány Ferencnek és társaiknak," akik jelenleg is „folytathatják ámokfutásukat" a parlamentben, holott „már réges-régen börtönbe lenne a helyük".

A képviselői mandátumáról szerdán lemondó helyét Jámbor Nándor a párt Békés megyei alelnöke, a közlekedési és energetikai kabinet tagja veszi át. A 39 éves orosházi vállalkozó, két gyermek apja, és 2003 óta a Jobbik tagja. A 2010-es országgyűlési választáson képviselőjelöltként indult, és eddig a Békés megyei közgyűlés képviselőjeként, a pénzügyi bizottság alelnökeként, valamint a közbeszerzési bizottság tagjaként tevékenykedett. Arra a kérdésre, hogyan fogadta a hírt, hogy ő lesz a Jobbik parlamenti frakciójának új tagja, elmondta: váratlanul érte a felkérés, és nagyon sajnálja, hogy Samu Tamás Gergőnek le kellett mondania.

+

Zárt ajtók mögött tárgyalja az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága Gyurcsány Ferenc mentelmi ügyét. Gyurcsány Ferenc korábban jelezte: mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza és kezdeményezi, hogy ügyében a mentelmi bizottság – a főszabálytól eltérően – nyilvános ülést tartson.

A kormánypárti frakciók és az LMP nem támogatták a volt miniszterelnök nyilvános bizottsági ülésre vonatkozó kérését - közölte a házbizottság ülése után az Országgyűlés sajtófőnöke. Altorjai Anita elmondta: az említett képviselőcsoportok azzal érveltek, hogy azon a plenáris ülésen, amelyen majd terítékre kerül a mentelmi ügy, az érintett felszólalhat; továbbá nem kívánnak egy húszéves gyakorlaton, precedenst teremtve változtatni.

Az MSZP és a Jobbik támogatta Gyurcsány Ferenc kérését, Kövér László házelnök azonban a kormánypárti frakciókkal és az LMP-vel egyetértésben nem támogatta azt – közölte a sajtófőnök.Gyurcsány Ferenc korábban jelezte: mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza és kezdeményezi, hogy ügyében a mentelmi bizottság – a főszabálytól eltérően – nyilvános ülést tartson.

A kormánypárti frakciók és az LMP nem támogatták a volt miniszterelnök nyilvános bizottsági ülésre vonatkozó kérését - közölte a házbizottság ülése után az Országgyűlés sajtófőnöke. Altorjai Anita elmondta: az említett képviselőcsoportok azzal érveltek, hogy azon a plenáris ülésen, amelyen majd terítékre kerül a mentelmi ügy, az érintett felszólalhat; továbbá nem kívánnak egy húszéves gyakorlaton, precedenst teremtve változtatni.

Az MSZP és a Jobbik támogatta Gyurcsány Ferenc kérését, Kövér László házelnök azonban a kormánypárti frakciókkal és az LMP-vel egyetértésben nem támogatta azt - közölte a sajtófőnök.A kormánypárti frakciók az ellenzéki LMP támogatásával döntöttek így a  Házbizottság  csütörtöki ülésén.

Az ügyészség a sukorói kaszinó-beruházással összefüggésben hivatali visszaélés miatt indítana büntetőeljárást a volt miniszterelnök-pártelnök ellen.  A  szocialista politikus gyanúsítottként történő   kihallgatásának azonban a mentelmi jog felfüggesztése a feltétele. Gyurcsányt egyébként az LMP-s Schiffer András jelentette fel még a Bajnai-kormány idején. A mentelmi bizottság jövő kedden tárgyal először az ügyéről.

Gyurcsány Ferenc korábban jelezte: mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza és kezdeményezi, hogy a mentelmi bizottság – a főszabálytól eltérően – nyilvános ülést tartson. A kormánypárti frakciók és az LMP nem támogatták a nyilvános bizottsági ülésre vonatkozó kérését .Azzal érveltek, hogy nem kívánnak egy húszéves gyakorlaton, precedenst teremtve változtatni, továbbá azon a plenáris ülésen, amelyen majd terítékre kerül a mentelmi ügye  mindenképpen felszólalhat.

+

Négy országgyűlési képviselő (Fidesz: Budai Gyula, Gelencsér Attila, Meggyes Tamás,  MSZP: Káli Sándor) mentelmi jogának felfüggesztéséről hétfőn dönt az Országgyűlés. Róluk határozni sokkal csendesebbnek ígérkezik.   

A Debreceni Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Budai Gyula (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene dr. Helmeczy László ügyvéd feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Szakoly községben 2010. szeptember 29-i helyi Fidesz szervezet által tartott választási gyűlésen Budai Gyula felszólalásában arra a tényre tett közvetlen utalást, hogy feljelentő, azaz Helmeczy László Budai Gyula családja ellen valamiféle támadást indított. Ezt rágalmazó, becsületsértő jellegűnek tartja Helmeczy László, mivel politikai ellenfelei családját soha nem keveri bele a politikába."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. május 4-i ülésén tárgyalta. Dr. Budai Gyula az ülésen hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni, írásban tett nyilatkozatában kérte a bizottságot, hogy mentelmi joga felfüggesztése kérdésében nemleges javaslatot tegyen. A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Jelen esetben az előbbiekben kívül figyelemmel volt feljelentő közszereplői minőségére.

Mindezekre tekintettel a Mentelmi bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Budai Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

+

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Gelencsér Attila (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene a Budapesti XIV . és XVI . kerületi Ügyészség 2010. januári vádirata alapján rágalmazás vétsége miatti büntetőeljárás indult. A feljelentés szerint:

„Gelencsér Attila a 2008. május 14. napján a Budapest, V. kerület Széchenyi rakpart 19. szám alatti Képviselői Irodaházban megtartott sajtótájékoztatóján dr. Gyenesei István országgyűlési képviselő személyével összefüggésben kijelentette, hogy nem lehet a Magyar Köztársaság minisztere, akinek neve köztörvényes bűncselekményeknél felmerül. Gelencsér Attila ezen állítását azzal indokolta, hogy jelenleg öt olyan ügyben folyik nyomozás, amelyekben visszaélések történhettek, és amelyek a volt Somogy megyei közgyűlési elnök, dr. Gyenesei István tevékenységéhez köthetők, illetőleg azt állította, hogy egy esetben a közbeszerzési eljárást dr. Gyenesei István és az érintett vállalkozó előre levajazta."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011 . május 4-i ülésén tárgyalta. Gelencsér Attila az ülésen hivatali elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni, írásban tett nyilatkozatában kérte a bizottságot, hogy mentelmi joga felfüggesztése kérdésében nemleges javaslatot tegyen. A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével.

A mentelmi jog fenntartása mellett érvelő képviselők szerint a rágalmazási ügyekben kialakított töretlen - országgyűlési ciklusokon átívelő - bizottsági gyakorlat támasztja alá álláspontjukat. Felhívták továbbá a figyelmet a véleménynyilvánítás szabadságára, ami alkotmányos védelem alatt áll.

A mentelmi jog felfüggesztése mellett érvelők szerint a bizottság egy korábbi szintén ügyészi vádirat alapján indult rágalmazási ügyben a mentelmi jog felfüggesztését éppen a közvádas jellege miatt javasolta, így e precedens értékű döntés szerint kell eljárni a jelen ügyben is. Utaltak továbbá arra, hogy Gelencsér Attila a sérelmezett nyilatkozat megtételekor 2008-ban nem volt országgyűlési képviselő.

A vitát követő határozathozatal során 4 igennel és 4 nemmel szavazategyenlőség alakult ki, ami alapján a bizottság javasolja, hogy az Országgyűlés Gelencsér Attila országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

+

A Miskolci Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Káli Sándor (MSZP) mentelmi jogának  a felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Kocsis István a Miskolc Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Egy 2010. 09. 28-án tartott sajtótájékoztatón Káli Sándor a Fazola Henrik Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozásával kapcsolatban Kocsis Istvánról, mint a projekt lebonyolításának egyszemélyi felelőséről a következő rágalmazó kijelentéseket tette: az  igazgató saját családi (és rokoni) vállalkozásának is adott megbízást a projektben,ezért nem csak erkölcsi és fegyelmi, de polgári jogi és büntetőjogi felelőssége is felvetődik."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011 . május 4-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Mindezekre tekintettel 6 igen és 2 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Káli Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

+

Az Esztergomi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Meggyes Tamás (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Ágfalvi Csaba esztergomi lakos feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Meggyes Tamás a 2011. március 3-án az Esztergom Polgármesteri Hivatalban megtartott képviselő testületi ülésen 21 óra 30 perc és 22 .00 óra közötti időben azt mondta, hogy Ágfalvi úr éveket ült lőfegyver és robbanóanyag birtoklásáért. Feljelentő ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ilyen bűncselekményért sem büntetve, sem pedig börtönben nem volt. Folyt ellene ugyan ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás 1998-ban Tatabányán, de azt megszüntették."

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2011. május 4-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével. A magánvádas ügyekben követett mentelmi jogot fenntartó gyakorlata a mentelmi jog célját, a képviselők zavartalan munkavégzését kívánja biztosítani. Mindezekre tekintettel a 6 igen és 2 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Bartha Szabó József