Az Országgyűlés hétfőn megkezdte a lakásszövetkezetekről, valamint a társasházakról szóló törvénymódosítás általános vitáját, majd megtárgyalta a személyi jövedelemadó törvény aktuális módosítását.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a lakásszövetkezeti és a társasházi törvény módosításáról szóló expozéjában leszögezte: a változtatások célja, hogy egyértelmű törvényi szabályok segítségével a társasházi közösségekhez hasonló keretek közé szorítsák a lakásszövetkezetek működését. Az államtitkár kiemelte: az eddigi hat hónap helyett a fenntartási költségek három havi hátraléka esetén is lehetővé tennék a jelzálogjog kivetését és az első bírósági tárgyalás harminc napon belüli kitűzését.
  
Fideszes képviselők módosítanák a személyi jövedelemadóról, illetve az államháztartásról szóló törvényt a Wekerle Sándor Közalapítvány miatt. Zsiga Marcell (Fidesz) előterjesztői expozéjában azt mondta, korábban elkezdték a közalapítványok megszüntetését, de szükség van a feladatok költséghatékony átvételének megszervezésére is. A korábban megszüntetett alapítványok feladatait jelentős részben a Wekerle közalapítvány vette át, a módosítás azért szükséges, hogy a nyújtott támogatások továbbra is adómentesek maradjanak.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint az új, költségvetési csalás bűncselekmény tényállás megalkotásának célja, hogy következetesebbé és hatékonyabbá tegye a büntető törvénykönyvet a büdzsét károsító bűncselekmények vonatkozásában. Rétvári Bence a Btk. módosításáról szóló javaslat expozéjában kiemelte, hogy az indítvány részét képezi a táppénz- és egyéb társadalombiztosítási csalások hatékonyabb üldözésének lehetővé tétele is.

Szakács Imre (Fidesz) úgy fogalmazott: a kormány az előterjesztéssel a költségvetést próbálja védeni, azt a pénzügyi alapot, amely "az elmúlt nyolc évben szabad préda volt", és megkárosításához kevés jogkövetkezmény kapcsolódott.

A fideszes Balsai István szerint a pártja által beterjesztett alkotmánymódosítási javaslattal megszüntethető az a jelenlegi helyzet, hogy az 57 év alatti, egészséges állapotban lévő, ám nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozók nem szolgálják az ország közbiztonságát. A politikus a nyugdíjszabályok átalakítását lehetővé tevő indítvány keddi parlamenti vitájában úgy fogalmazott: „nem elvenni, hanem adni akarunk”. Balsai István előterjesztői expozéjában hozzátette, az sem titok: a tervek között szerepel, hogy azok a rokkantnyugdíjasok is, akik tudnak, térjenek vissza a munkaerőpiacra.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány nevében közölte: a tervezett nyugdíjváltozások a kabinet szerint szolgálják egyrészt a nyugdíjkassza fenntarthatóságát, a nyugdíjak értékállóságát; továbbá javíthatják a közbiztonságot, jobban szolgálják a társadalmi igazságosságot, és növelhetik a foglalkoztatottság szintjét.

Kifejtette: senki nincs veszélyben, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, aki betöltötte az 57. életévét, aki bányász, vegyész vagy művész volt, illetve aki valóban munkaképtelen. Az államtitkár rámutatott, ma Magyarországon a jogilag meghatározott nyugdíjazási időpont és a nyugdíjba vonulás tényeges időpontja 3-4 évvel tér el. Az 57 év alatti nyugdíjas rendvédelmi dolgozók átlagosan 179 ezer forint nyugdíjat kapnak. Az volt a legnagyobb hiba a korábbi nyolc év MSZP-s politikájában, (...) hogy arra ösztönözték a rendvédelmi szerveknél dolgozókat, menjenek nyugdíjba, hiszen akár magasabb jövedelemre is szert tehetnek úgy - hangsúlyozta Rétvári Bence.

Nincs politikai szándék az Alkotmánybíróság (Ab) létszámának 11-ről 15-re emelése mögött – jelentette ki vezérszónoki felszólalásában a fideszes Varga István az alkotmánymódosítási javaslat kedden megkezdődött parlamenti vitájában. A kormánypárti politikus szerint az Ab nem tudja a megnövekedett munkaterhet a jelenlegi létszámban elvégezni; a magasabb létszám lehetővé teszi egyes ügyekben a háromfős tanácsok általi döntéshozatalt, ennek nyomán pedig a jelentős ügyhátralék ledolgozását. Nem mond igazat az, aki szerint csökken az Alkotmánybíróság hatásköre, éppenhogy kiterjesztjük azt - jelentette ki a politikus, hozzátéve: a testület az önkormányzati jogszabályok normakontrollját is elvégezheti, és a jogalkalmazás felett is átveszi az ellenőrzést.
   
Varga István a nyugdíjszabályozás átalakítását lehetővé tevő indítvánnyal kapcsolatban azt mondta: azok a baloldalon ülő képviselők, akik nyolc éven át romba vitték a költségvetést, próbálják most megzavarni, hogy a romokat eltakarítsuk. Frakciótársa, Talabér Márta azt hangsúlyozta: nem tartható fenn, hogy 3,8 millió ember tartson el 6,2 milliót. Szerinte a korkedvezményes nyugdíjat gyakran juttatásként biztosítják a munkaadók, hiszen tovább foglalkoztatják az azzal élő munkavállalóikat. A képviselő kifogásolta, hogy fiatal, életerős, tanult emberek hagyják el a rendőrség kötelékét, mivel 25 év szolgálati idő után lehetőségük van erre. Eddig mintegy 28 ezer ember élt ezzel a joggal, éppen annyian, ahányan hiányoznak a rendvédelmi testületből. Talabér Márta a nyugdíjkassza hiányára is felhívta a figyelmet. Mint mondta, minden harmadik forint nem a befizetett járulékokból származik, hanem az állam hozzájárulása, ami nem tartható fenn. 

Magyarország 2011-ben nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárdot fordítson 30 ezer életerős, 57 év alatti munkaképes ember nyugellátására - szögezte le Vejkey Imre. Hozzátette: a módosítás célja, hogy ezek a rendészeti dolgozók térjenek vissza a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot a jelenlegi korengedményes nyugdíjukért. A kormánypárti politikus szerint ugyanakkor a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíja valójában nem minősül nyugdíjnak, mivel nem járulékfizetés alapozza meg, hanem arra a központi költségvetésből utalnak át forrást a nyugdíjalapba.

A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitát a vezérszónoki felszólalásokkal folytatta az Országgyűlés kedden. A pártok egyetértettek a jogszabály fontosságában. L. Simon László (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy éppen tíz éve fogadták el a kulturális örökség védelméről szóló törvényt. Szavai szerint az elmúlt évtized viszont bebizonyította, hogy ezek a szabályozások már nem elegendőek a terület átfogó szabályozására. Hozzátette, hogy ezért már az előző kormány alatt elkezdődött a munka, amelyet a jelenlegi kabinet is folytatott és a törvény a Hiller Istvánék által lefektetett alapokon nyugszik. A vezérszónok fontosnak tartotta, hogy a jogszabály nemcsak a világörökségi minősítésű területekről rendelkezik, hanem azokról is, amelyek később ilyen helyszínekké válhatnak, mert így ezek is védelmet kapnak.
   
Pálffy István (KDNP) a törvényjavaslatot a nemzeti vagyon védelmében felállított mérföldkőnek nevezte. A politikus egyúttal köszönetet mondott Hiller István volt kulturális miniszternek az előkészítő munkájáért. Kiemelte, hogy a javaslat együttműködésre kényszeríti a feleket és sok szereplőt bevon a világörökségi javak megtartásában. A képviselő a javaslat nagy érdemének tartja, hogy az jó rendszert épít. Külön érdemnek nevezte, hogy az hét évre rendel gondnokságokat a helyszínekhez, így az komoly szakmai munkát tesz lehetővé. A tervezetre szánt négyszázmillió forintot "roppant kevésnek", "szinte minimálisnak" tartja. Hangsúlyozta, hogy a munkába később be kell majd vonni a civileket is.

A kormány gazdaságpolitikájának bírálata, a tranzakciós adó szükségessége, a magyar termőföld elidegeníthetőségének kérdése, valamint az országos katasztrófavédelmi gyakorlat szerepelt a napirend előtti felszólalások témái között az Országgyűlés keddi ülésén. Szekeres Imre (MSZP) a kormány gazdaságpolitikáját bírálta, amely szerinte nyíltan szegényellenes. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány által hirdetett gazdaságpolitikai fordulat az államadósság tartós csökkentése mellett a versenyképesség javítását és a gazdasági növekedést tűzte célul. Mint mondta, ezt a célt szolgálja a Széll Kálmán Terv, amelyet a nemzetközi pénzügyi szervezetek jó irányként értékeltek.

Scheiring Gábor (LMP) szerint az állampolgárok többségére váró megszorítások közepette előremutató lenne a spekulációs célú tőkemozgásokra kivetett pénzügyi tranzakciós adó kivetése. Czomba Sándor államtitkár válaszában felsorolta azokat a lépéseket, amelyeket a kormány uniós elnökként tett a nemzetközi pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének előkészítése érdekében. Hozzátette: a kérdésről számos vita zajlott, az ezekről a magyar elnökség által készített jelentést kedden tárgyalja az ECOFIN, az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa.

A jobbikos Magyar Zoltán azt mondta, hogy a föld az ország legfontosabb értéke, ezért pártja nem tűrheti el, hogy az külföldiek kezébe kerüljön. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára megerősítette, hogy a nyugati országrészben elképesztő méreteket öltött a földspekuláció. Ennek oka, hogy Magyarországon akár ötvenszer olcsóbban is bérelhető vagy vásárolható termőföld, mint Ausztriában. Elmondta azt is: a kormány olyan intézkedéseket dolgoz ki, amelyek a földvásárlási moratórium lejárta után sem teszik majd lehetővé a nem legálisan megkötött zsebszerződések legalizálását.

Nem vette napirendjére a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, hogy a Magyar Nemzet birtokába jutott az MSZP Demokratikus Koalíció Platformjának tagnyilvántartása, és a lap abból múlt csütörtökön adatokat közölt. A keddi ülés napirendjére az elnök Vadai Ágnes (MSZP) - a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció tagja - tehetett javaslatot, és azt kezdeményezte: a bizottság tárgyalja meg a tagnyilvántartás napvilágra jutásának ügyét. A testület alelnöke, a fideszes Gulyás Gergely módosító indítványában ennek ellenkezőjét javasolta, a kormánypárti többség pedig - a jelenlévő szocialista, jobbikos és LMP-s képviselők ellenszavazata mellett - elfogadta Gulyás indítványát.

Forrás: MTI