A múlt héten rekord született: a hétfői ülés kedd reggel 5 óra 47 perckort ért véget, és nyolckor már újra harcra szólította a házelnök a honatyákat, honanyákat honifjakat és honleányokat. Tengernyi a teendő. A későn fekvés gondját e héten úgy próbálják megoldani, hogy nem egy, nem kettő, hanem négy (!) ülésnapot köszönt Tisztelt Ház. Több, min 40 tárgyalandó indítvány szerepel a napirenden, s a tervek szerint tucatnyinál többről végső szavazást is tartanak. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, miként az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem.

MÁV: törvénysértések és korrupciók garmada

Befejezte munkáját a Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti kiemelten a MAV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság. Az Országgyűlés elé terjesztette a vizsgálatának eredményéről szóló jelentést, (PDF) melyről hétfőn szavaz a T. Ház.

Az Országgyűlés fontosnak tartja, hogy a vizsgálóbizottság által feltárt hiányosságok és működési rendellenességek mihamarabb megoldásra kerüljenek, ezért felkéri a korrupcióellenes és elszámoltatási kormánybiztost a jelentésben javasolt ügyek vizsgálatára, a szükséges intézkedések megtételére. A vizsgálóbizottság szükségesnek tartja a MÁV eddiginél mélyrehatóbb átvilágítását, ezért javasolt - a megállapításai alapján - a korrupcióellenes és elszámoltatási kormánybiztos további vizsgálata.

Közbeszerzés: a módosítás módosítása

Befejezéshez érkezik a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását szorgalmazó javaslat, amely egyértelművé kívánja tenni:

„A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának és a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának más intézményfenntartónak történő átadása nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá, az ilyen megállapodás nem tekinthető szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak."

Az előterjesztők (Michl József, dr. Nagy Kálmán, KDNP, dr. Zsiga Marcell, Gajda Róbert, Fidesz) szakmai álláspontja szerint az önkormányzatok intézményfenntartói jogának átadása nem tartozik a közbeszerzési törvény alkalmazási körébe, mivel az intézményfenntartói jog átadása nem tekinthető a közbeszerzési szabályok értelmében szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak. Állítják: a közbeszerzési törvény alkalmazása rendkívüli terhet róna az önkormányzatokra mind adminisztrációs, mind pénzügyi szempontból. Ezért indokoltnak látják, az esetleges későbbi jogviták elkerülése érdekében is, a közbeszerzési törvény hatálya alól kivett eljárások közé felvenni az intézményfenntartói jog és a közoktatási feladat átadását. 

Több munkáért több javadalmazást!

A jogi szabályozás értelmében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával kell megszervezni. A törvény a tanítási időkeret megállapításának módját is meghatározza, amely szerint a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A módosítás - a több munkáért több javadalmazás elv alapján - lehetővé teszi:

A tanítási időkeretre vonatkozó jogi szabályozás hatályon kívül helyezésével, a heti kötelező óraszám felett ténylegesen teljesített többlettanítás után a pedagógusok pluszdíjazásban, óradíjban részesülhetnek.

Barlangok védelmében

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításának fontos eleme, a feltárt rendkívüli természeti értéket képviselő barlangok védelme érdekében, hogy területükön építkezés, vagy más, létüket veszélyeztető tevékenység nem folytatható. 

Megszigorítja a fokozottan védett természeti értékek, barlangok, illetve az azokkal kapcsolatos tevékenységekre jogosító hatósági engedélyek kiadását ellenőrzését. A már korábban kiadott határozatlan idejű hatósági engedélyek időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Egyértelművé teszi, hogy az olyan ingatlanon végzett bármely tevékenység, ahol barlang vagy fokozottan védett vagy védetté nyilvánítható természeti érték kerül elő, a szakszerű kezelhetőség biztosításának költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében az ingatlanon történő beavatkozás létrejött.

Módosul a lakásszövetkezeti és a társasházakról szóló törvény

Az eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, a gazdasági-társadalmi környezet bekövetkezett változásai és a kapcsolódó más jogszabályok módosulásai tették szükségessé a lakásszövetkezeti és a társasházakról szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A jogalkotó célja, hogy közelítse egymáshoz a társasházi és a lakásszövetkezeti szabályokat. A magyar lakásszövetkezet ugyanis egyedi képződmény, mivel a lakások a tulajdonosaik, míg az egyéb helyiségek a szövetkezet tulajdonában vannak, a társasházaknál viszont az egyéb helyiségek is - tört hányadban - a lakások tulajdonosainak nevén szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. A módosítás (PDF) többek között tartalmazza:

Amennyiben költség-hozzájárulással tartozik a tagja, és nem veszi át a fizetési felszólítást, akkor a bíróság ügygondnokot rendel ki, ha pedig a végrehajtásig jut az ügy, akkor a végrehajtó is kirendelhet ügygondnokot. Az mivel ahhoz a jelen lévők kétharmadának a szavazatára volt szükség. A javaslat lehetővé teszi, hogy az alapszabály - a korábbi kétharmad helyett - a jelenlévők egyszerű többséggel módosíthatják. Miután a lakásszövetkezeti közgyűlés határozata sértheti a kisebbség jogos érdekeit, a módosítás megengedi, hogy a kisebbség a bíróságtól kérheti a hatályon kívül helyezést A nem lakás céljára szolgáló helyiség használati módjának megváltoztatásához nem kell közgyűlési határozat. A menedzsment azonban megtilthatja a funkcióváltást, ha ott szerencsejátékot akarnak űzni, vagy szexuális terméket, segédeszközt árusítani. lakásszövetkezetekből jelenleg akkor válhatnak ki épülettömbök, ha a vagyont megosztják, de ez nem terjed ki a költség megosztására. Így a kiválásokat rendszerint hosszas pereskedés követi. A módosítás akkor engedné a lakásszövetkezetekből a kiválást, ha a vagyon mellett a költség-, és hiteltartozást is megosztják a maradók és a kiválók egymás közt.

Adatkezelés

Egyes törvényeknek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályaival összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat célja az indoklása szerint:

„A javaslat elfogadása esetén a javaslattal érintett adatkezelők irányítására vagy felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter egyedi felmentést adhat az adatfeldolgozási feladatok ellátásával kapcsolatos törvényi korlátozás alól, amennyiben e korlátozás az informatikai rendszerek folyamatos működtetésének biztosítását, a jogszabályban előírt feladatok határidőben történő teljesítését, a jogszabályban előírt feladatok teljesítéséhez szükséges fejlesztések határidőben történő megvalósítását veszélyezteti vagy aránytalan költséggel járna illetve, ha az időszakosan jelentkező adatfeldolgozási feladatok hatékony ellátását akadályozná."

Cél a devizahitelesek megsegítése

A lakosság jelentős adósságokat halmozott fel hitelek formájában, s a pénzügyi-gazdasági válság következtében egyéb tartozásaik is megnőttek, emiatt sokan lakóingatlanaik elhagyására kényszerülnek. Az elfogadandó törvényjavaslat elősegíti a korábbi időszak devizakölcsönzése következtében kialakult társadalmi szintű probléma kezelését, az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti tompítását és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tételét.  A lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok kényszer-értékesítésének ütemezésével a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó piaci áresés mérséklésével, csökkenti a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő tehet is.

A devizában (euró, svájci frank japán jen) felvett kölcsön törlesztési kötelezettséget az adós forintban teljesítheti. Az érintettek év végéig írásban kezdeményezhetik a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén pedig 200 HUF/100 JPY. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a bank speciális célú forint jelzáloghitelt nyújt. A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámla-hitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámla-hitelből eredő tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően. Ha az adósnak a gyűjtőszámla-hitelből eredően sem tőke-, sem kamattartozása nincs, a tényleges törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közül az alacsonyabbat kell a devizakölcsön törlesztése során alkalmazni.Viszont abban az esetben is a rögzített árfolyamon kell törleszteni azonban, ha a tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb – a többletbefizetést ez esetben a gyűjtőszámla-hitel törlesztéseként számolják el. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, forint alapú jelzáloghitelt (gyűjtőszámla-hitel) nyújt, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. Gyűjtőszámla-hitelszerződést az köthet, akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg 90 napot; aki nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt; akinek a devizakölcsöne 2014. december 31. után jár le; aki esetében a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot. A gyűjtőszámla-hitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. A futamidőt – a hiteladós életkorát és a devizakölcsön törlesztő-részletét is figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a hitel visszafizetése ne jelentsen aránytalanul magas havi törlesztési terhet. A lakhatási kockázatok minimalizálhatósága, és a tömeges kényszerértékesítések elkerülhetőségének érdekében az új törvény 2011. július 1-je és október 1-je közötti időszakra fenntartja az árverési és kilakoltatási moratóriumot, de annak körét szűkíti. Kikerülnek a hatálya alól azok nagy értékű ingatlanok, amelyeknek a hitelösszege meghaladta a 20 millió forintot, a lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. Október 1-jével kényszerértékesítési kvóta lép életbe.  Azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a bankok mennyi ingatlant adhatnak át kény-szerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalék.  Ha 180 napnál nem régebbi a késedelem, az ingatlant nem lehet kényszerértékesítésre kijelölni. A kényszerértékesítési kvóta betartásának ellenőrzése, esetleges szankcionálása, a pénzügyi felügyelet, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. A törvényjavaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó - hatályon kívül helyező - rendelkezések június 30-án és július 1-jén, a törlesztő-részletek rögzítésére és a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó rendelkezések a kihirdetését követő 45. napon, a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig 2011. október 1-jén lépnek életbe. Mindezek nem vonatkoznak viszont azokra az esetekre, amikor nem a hitelező, hanem egy harmadik személy kérelme alapján indul a végrehajtás. A javaslat általános jelleggel újra lehetővé teszi a jelzálog alapú devizahitelezést is. 2015. január 1-jétől pedig ismét teljes körűen működhet, a polgári jog általános szabályai, valamint a hitelezésre vonatkozó rendelkezései szerint, a követelések érvényesítésének hagyományos rendszere.

Hatékonyabb fellépés

Döntéshez érkezik a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.

Az ittas vezetés szabálysértési alakzatát megvalósító magatartás 2011. július 1-jétől közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssé alakul. Az új szabályozás előállítási okként határozza meg a közigazgatási eljárásban történő mintavételt. A hatóság együttműködése hiányában is a mintavétel tűrésére kötelezheti az érintettet. Nem lesz lehetőség viszont sem ittas vezetés, sem gyorshajtás esetén a járművezetéstől történő eltiltásra, mivel az közigazgatási bírsághoz nem kapcsolódik. A közlekedési szabályok notórius megszegőinek közúti forgalomból történő kiszűrése érdekében azonban számottevően szigorodik a jelenlegi nem túlságosan hatékony pontrendszer, amely a bírságok mellett, a járművezetési jogosultság gyorsabb szüneteltetéséhez vezethet. A módosítás változtat azon is, hogy a vagyonvédelmi vállalkozások, magánszemélyek az általuk kötött szerződésből eredő tevékenység egy részét ne végeztethessék el a rendőri szervekkel, ellenszolgáltatás nélkül. Ellenőrizhetik a tulajdon elleni szabálysértés miatt indított eljárások során, hogy más rendőri szervnél folyik-e az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanolyan cselekmény miatt. A törvénymódosítás határozottabban fellép a sport-huliganizmus ellen is. Hatékonyabb fellépést tesz lehetővé, érinti többek között a jegyértékesítést, a beléptető rendszereket és a kitiltás intézményét is.

Kiemelt hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés támogatása

Jelentős változásokat helyez kilátásba a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (PDF). A módosítások végső célja alapvetően a szakmai műhelyek és programok az eddigieknél intenzívebb, stabilabb, és a gazdasági lehetőségek függvényében növekvő támogatást kapjon az élsport, az utánpótlásképzés a szabadidősport és az iskolai sport egyaránt.

A javaslat – sok más mellett – az érintett törvények közötti koherens rendelkezések biztosítása érdekében módosítja a sporttörvény államszervezeti rendszerben meghatározott állami sportfeladatok részének a sportigazgatási szerv feladataira vonatkozó rendelkezését. Kiegészíti a közvetett sporttámogatást biztosító társasági adókedvezményként megjelenő látvány-csapatsport támogatás ellenőrzésének feladataival. Tartalmazza az egyes jogcímeken igénybe vehető támogatás felhasználásának, speciális szabályait és garanciális feltételeit. Rendelkezik a kedvezményes szabályok alkalmazásának kezdő időpontjáról, a visszaélések megakadályozása érdekében pedig részletes kormányrendeleti szintű jogszabály megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz.  A támogatás (juttatás) következtében felmerült költség, ráfordítás nevesítetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül. Kiemelt hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés támogatása, kikerül a támogatható körből a profi sportolók bére. Új támogatási lehetőséget biztosít az országos sportági szakszövetségek, amatőr és hivatásos sportszervezetek (klubok), utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítványok képzési feladatainak támogathatósága.  A támogatás fedezi majd az amatőrcsapatok versenyeztetési költségeit, a játékvezetői és a nevezési díjak 90 százalékát. Olyan körülményeket teremt, hogy a szülőkben lehetőleg fel se merüljön a gyerekek külföldre vitele, mert itthon is kaphatnak olyan színvonalas képzést, mint más országban. Az új sportötvény a felkészült és javadalmazásában is elismert edzői állomány és válogatott vezető edzők, szövetségi kapitányok megbecsülése érdekében, az egyszerűsített közteherviselés bevételi értékhatárát 50 millió forintra emeli adóévenként. A törvényben megjelennek az ellenőrzés folyamatának legalapvetőbb, garanciális rendelkezései, a támogatási igazolással, a támogatás felhasználásával, az ellenőrzéssel és az esetleges szankciókkal kapcsolatosan.

Mol-pakett

A nyolcvanas évek második felében megindult spontán privatizáció kezdetei óta először fordul elő, hogy a magyar állam a közjó érdekében visszavásárol egy, az ország pénzügyi mozgásterét és energiafüggetlenségét növelő, stratégiailag jelentős nemzeti vagyonelemet. Az Országgyűlés hétfőn hagyhatja jóvá a MOL Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A szerződés és az abban foglalt fizetési feltételek csak ezt követően válnak kötelező érvényűvé.

Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be: „Magyarország visszaszerezte a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól”. A magyar állam 1,88 milliárd euróért vásárolta meg az orosz energetikai cégtől, a Szurgutnyeftyegaztól a Mol-részvényeket. Az állam a korábbi kormány által felvett IMF-hitelből finanszírozza a pakett megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani. A kormányt az Országgyűlés a megtett intézkedésekről és a szerződés teljesüléséről az idei év végéig jelentés tételére kötelezi.

+

Döntenek még az Állami Számvevőszék 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló tudomásulvételéről szóló országgyűlési határozati javaslatról. Tevékenységének fontos szerepét értékelve kétség sem fér hozzá, hogy elfogadja a T. Ház. Végszavaz a T. Ház a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról és a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról, valamint az egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatokról.

A zárószavazásokat követően több mint tucatnyi javaslat vitája indul vagy folytatódik. Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, miként az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem.

Hétfő

A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó - döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság vizsgálatának eredményéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Lehetőség szerint határozathozatal.)

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat. (Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Záróvita és a zárószavazás.  A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az Állami Számvevőszék 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló tudomásulvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Számvevőszéki és költségvetési bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Font Sándor, Ivanics Ferenc, Sebestyén László Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József, Nagy Kálmán (KDNP), Zsiga Marcell, Gajda Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József (KDNP), Sági István és Kucsák László (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Határozathozatal.)

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Nagy Gábor Tamás, Láng Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Nagy Andor, Pálffy István (KDNP) és Papcsák Ferenc (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás.)

Egyes törvényeknek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályaival összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János és Koszorús László Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és zárószavazás.)

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Határozathozatal. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Csizi Péter, Hadházy Sándor (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Varga István Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás. Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A MOL Magyar Olaj-és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság törzsrészvényeinek magyar állam javára történő megvásárlásának jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás.)

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Határozathozatal.)

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról.)

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat. (Sebestyén László Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László, Németh Zoltán és dr. Puskás Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak választása.

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. (Részletes vita.)

A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Lezsák Sándor, Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán (Fidesz), Simicskó István (KDNP) képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita.)

A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI.28.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Ékes József, Lasztovicza Jenő és Kovács Zoltán Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

Egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Gruber Attila Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.  (Részletes vita.)

Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita.  A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita.)

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos (Fidesz) és Habis László (KDNP) képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló 37/2010. (VI. 16.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Részletes vita.)

Kedd

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes alcímei és egyes szakaszai elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig.)

Egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal Fidesz-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egy szakasza egyes bekezdéseinek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.)

Szerda

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig.)

A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig.)

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes fejezeteinek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig.)

Csütörtök

A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat. (Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László, Harrach Péter KDNP-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.)

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egy fejezetének és egy szakaszának elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.)

Bartha Szabó József