Átalakítják a nyugellátás rendszerét

A Fidesz két meghatározó politikusa, Lázár János és Balsai István által az Országgyűlés elé terjesztett, már a kezdet kezdetén indulatokat gerjesztő indítványa, arra tesz javaslatot, hogy a jelenleg hatályos Alkotmány mondja ki:

„Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki... Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető..."

A javaslat célja – derül ki az indoklásból –, hogy a jövendő generációk érdekeire és várható terheire tekintettel rögzítse, hogy a szociális biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó ellátásra főszabályként azok jogosultak, akik – a törvényhozó által a mindenkori demográfiai viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított – öregségi nyugdíjkorhatárt elérték.

A javaslat lehetővé teszi ugyanakkor, hogy a törvény a nyugdíjjogosultságot (átmeneti vagy tartós jelleggel) az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érőkre is kiterjessze – állítják a benyújtók – például a nők fokozottabb védelme érdekében. Ezen a ponton arra a tavaly elfogadott törvénymódosításra utalnak, amellyel a kormánypárt lehetővé tette, hogy a nők 40 szolgálati év után is nyugdíjba vonulhatnak.

A javaslat módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a „társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek"- fogalmaz a két politikus nevével fémjelzett indoklás. A kormány mindezt – feltehetően – külön  e célra létrehozandó szociális alapból kívánja folyósítani.

Készül a világörökségi törvény

A világörökség ügye 2006 óta szerepel ugyan a kulturális örökségvédelmi berkekben, azonban csak általánosságban fogalmaz, nincs törvény arra, hogy hatékonyan képesek legyünk megőrizni ezen világörökségi területeink értékeit. Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár a törvénytervezetről szólva kiemelte: eddig csupán négy ország vezetett be önálló világörökségi törvényt, így most lehetőségünk van arra, hogy példaértékű jogszabályt alkossunk, melyre az UNESCO, a visegrádi országok és a nemzetközi szakma is nagy várakozással tekintenek. A hatóságoknak nem csupán lehetőségük, hanem kötelességük is lesz kompetenciával rendelkező kezelőszerveket kell felállítani, akik a feladatukhoz költségvetésből rendelkeznek majd forrásokkal. A 2012-ben bevezetésre kerülő törvény tervezetének megalkotásakor harmonikus együttműködésre törekednek minden érdekelt és érintett szereplővel, emelte ki Hammerstein Judit, hozzátéve: a törvénytervezetet maximális szakmai és társadalmi támogatottság övezi.

Újjá alakult Hungarikum Csoport

Bartos Mónika, Font Sándor, Horváth Zsolt (Veszprém), Kőszegi Zoltán, Lakatosné Sira Magdolna, Lezsák Sándor és Simicskó István országgyűlési képviselők alakították újjá a Parlamenti Hungarikum Munkacsoportot. A munkacsoport elnökévé Lezsák Sándort választották.  A jelenlévők megfogalmazták szándékukat, miszerint minden frakcióból várják azoknak a képviselőtársaknak a csatlakozását, akik részt kívánnak venni a törvény előkészületeiben.

Harmadszor is nekifutottak

A Magyar Közlöny pénteki számában kihirdették a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó Országgyűlés által hétfőn módosított új szabályait, amelyek így – a törvény szövege alapján – szombattól már hatályosak. A Lázár János és Szijjártó Péter által jegyzett jogszabály a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. A korábban hozott törvény módosítására azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság május 6-án megsemmisítette annak 2005-ig visszamenő hatályát. Az adóhatóság most 30 napon belül visszatéríti a 2005-2009. közötti időszakra befizetett különadó összegét.

A parlament által hétfőn házszabálytól eltéréssel elfogadott kormánypárti javaslat alapján a különadó-fizetésre kötelezettek köre kibővül a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. A törvény rögzíti továbbá, hogy a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; „ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét",  és a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt. Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá. Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.

Javában tart az új közbeszerzési törvény véglegesítése

Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a 2011-2014. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelv, amelynek tervezete a privatizációt lezártnak tekinti – jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Hangsúlyozta: a működő-tőke bevonását nem lehet a továbbiakban privatizációval elérni. , törekedni kell a meglévő állami vagyon ésszerű és költséghatékony működtetésére, lehetőség szerinti gyarapítására.

Ennek érdekében  új közbeszerzési törvény készül, melyet a tervek alapján a júliusig a parlament elfogad, ősszel pedig hatályba lép, és a remények szerint a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állami vagyon elszivárgott. Fontos szabályként jelenik meg benne, hogy az ajánlatkérőnek a tenderbontást megelőzően nyilvánosan ismertetni kell, mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésre a szerződés teljesítéséhez. A gyors és hatékony jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság megreformálásával szándékozik megteremteni a kormány.

A tervek szerint az állam számára előnytelen PPP-szerződéseket megszüntetik.  Ezeknél a szerződéseknél csak a beruházás valós értéken történő elszámolását fogadják el a kiváltáshoz, átalakításhoz. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter állítja: a beruházásokat átvizsgálva kiderült, hogy az állam vállalt minden kockázatot, miközben a magánszféra kockázat nélkül többszörös haszonra tett szert a PPP-szerződések révén. Magyarországon mintegy 100 PPP-program van, amelyek 3.000 milliárd forinttal terhelik a költségvetést a teljes futamidő végéig. A jövőben elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni.

Folytatódik a sportról a társadalmi egyeztetés

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága, a Magyar Olimpiai Bizottság és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közös konzultációt tartott a sportról szóló törvény újraszabályozása kapcsán. A rendezvény lehetőséget kínált arra, hogy a sportszakemberek már az előkészítés fázisában megismerkedhessenek a készülő szabályozás elemeivel, illetve, hogy ötleteikkel, javaslataikkal maguk is a törvényalkotó folyamat aktív részeseivé váljanak.

A jelenlegi módosítások végső célja alapvetően az, hogy a szakmai műhelyek és programok az eddigieknél intenzívebb, stabilabb, és a gazdasági lehetőségek függvényében növekvő támogatást kapjon az élsport, az utánpótlásképzés a szabadidősport és az iskolai sport egyaránt.

 

A Kárpátaljai magyarokat érő atrocitások

A folyamatosan érkező hírek szerint Kárpátalján felerősödtek a magyarellenes atrocitások, az ukrán titkosszolgálat a magyar állampolgárságot kérvényezőket hallgatott ki. A sértettek mindezzel kapcsolatban várják a magyar kormányzat „hathatósabb fellépését." Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága a Külügyi bizottsággal közös, hétfői ülésén, a nemzetbiztonsági bizottság pedig az azt követő napokban foglalkozik a kérdéssel.

Vizsgálóbizottságot szorgalmaz az LMP is

Az LMP azt javasolja, hogy az Országgyűlés hozzon létre vizsgálóbizottságot a Gyöngyöspatán történtekkel összefüggésben. Kezdeményezése alapján a testület arra keresné a választ, hogy mennyiben teljesítette bűnmegelőzési és közrendvédelmi kötelezettségét a rendőrség a Heves megyei településen március 6. és április 26. között, illetve hogy milyen összefüggés van a településen április 26-án történt erőszakos cselekmények és a megelőző időszak rendőri intézkedései, esetleges mulasztásai között.

A dolog érdekessége, hogy Kocsis Máté a Fidesz képviselője már két héttel  korábban bejelentette: pártja tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezi a Gyöngyöspatán történtek miatt, illetve a településen zajló események tisztázására. Közölte, a testületnek egyebek mellett ki kell vizsgálnia a gyöngyöspatai romák „utaztatásának" körülményeit, választ kell adnia arra, „ki és miért hazudta azt, hogy evakuálás történik", ki és miért keltett pánikot, kik állnak a magukat rendfenntartóknak álcázó bűnözők mögött, miből finanszírozzák őket. Hozzátette, azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen szándék vezérli, milyen politikai felelősség terheli az ellenzéki pártok – mint fogalmazott –„jól összehangolt” közreműködését az ország feldúlásában.

Az LMP szerint az a gyanú, hogy a kormánypártok a Gyöngyöspatán kialakult helyzetért kizárólag az ellenzéket akarják hibáztatni, testület ezért nem fog megfelelni annak az alapvető elvárásnak, hogy a Gyöngyöspatán kialakult konfliktus eszkalálódásának okairól képet adjon. Ezért – Schiffer András és Dorosz Dávid szerint – a kormányzati többség politikai szándékainak „tollba mondására" alkalmas eseti bizottság felállítása helyett olyan vizsgálóbizottságra van szükség, amely egyenlő számú ellenzéki és kormánypárti képviselőből áll.

Féket kap a jogosulatlan táppénz

Megszűnhet a passzív táppénz egy kormánydöntés alapján, ha az Országgyűlés is rábólint a javaslatra. Az utóbbi években ugyanis 39 ezerről 80 ezerre emelkedett az elbocsátás után ezt a megoldást választók száma, vagyis a munkanélküliség előli menekülés eszköze volt. Az átalakítás célja az, hogy csak a valóban betegek kapjanak táppénzt, a munkanélküliek a számukra biztosított ellátórendszert használják.

A visszaéléseket azzal is vissza kívánja szorítani a kormány, hogy a jogosulatlan táppénzt kiíró orvossal megtéríttetné az ezzel okozott kárt, ami várhatóan jelentős ellenállást szülhet a szakmán belül. Már az Országgyűlés előtt van az a kormányzati előterjesztés, amely önálló bűncselekménnyé minősítené a visszaéléseket a társadalombiztosítási vagy szociális juttatásokkal. Az egészségbiztosítási kasszát évente milliárdokkal károsítják meg a csalók. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a bűncselekmények visszaszorítására szorosabb együttműködésre törekszik a rendőrséggel is.

A termőföld védelmében

Határozottan fel kíván lépni a jövőben a zsebszerződések ügyében a Jobbik – jelentette be Bana Tibor, a párt országgyűlési képviselője. Helyszíni tapasztalataik alapján állítja, a zsebszerződéseknek köszönhetően az Őrség egyes részein a termőföldek túlnyomó többsége már nem magyar, hanem elsősorban osztrák kézben vannak. Ezeken a területeken iparszerű termelés zajlik, amely keretében nagyon kevés magyar embert foglalkoztatnak, tehát munkahelyet sem teremtenek.

Magyar Zoltán, a párt másik képviselője szerint a külföldiek földvásárlást tiltó moratórium lejárta után az összes termőföld mintegy fele, 3 millió hektár kerülhet a külföldiek kezébe. A zsebszerződések jelentős részét ezért már a jelenlegi szabályok között is meg  kell vizsgálni, hiszen jelentős része a jogi kiskapukat használja ki, ezért a Jobbik indítványokat nyújt be mindezek kiküszöbölésére.

Tisztázni szeretné az MSZP...

2010-ben elfogadott költségvetés jelentős átrendeződésen ment keresztül. Tisztázni szeretné az MSZP, hogy áll-e még a tavaly év végén elfogadott költségvetés. A költségvetést megalapozó tervezés ugyanis két lényeges ponton megbukik: magasabb lesz az inflációs adat, a növekedés pedig jóval alacsonyabb - állítja Tukacs István, az MSZP országgyűlési képviselője.  Az első negyedéves infláció 4,7 százalék lett, majdnem 1 százalékkal magasabb, mint amit a kormány korábban mondott; a gazdasági növekedés pedig nem haladja meg a 3 százalékot, mint ahogy azt tervezték, hanem jelenleg inkább a 2  százalékhoz közelít - hangsúlyozta a politikus.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, miként az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem.

Hétfő

Országos népi kezdeményezés a „Magyarországon honos népcsoportok" felsorolásának a bunyevác kisebbségi népcsoporttal történő kiegészítéséről. (Az Országos Választási Bizottság kezdeményezése. Döntés.)

A közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Lukács Tamás, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke. Zárószavazás.)

Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal.)

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Navracsics Tibor és Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Horváth Zsolt. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dorkota Lajos, Vargha Tamás, Törő Gábor és Tessely Zoltán (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Tessely Zoltán. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Kovács Péter, Hadházy Sándor (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kovács Péter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Mentelmi ügyek. Budai Gyula (Fidesz), Gelencsér Attila (Fidesz), Káli Sándor (MSZP),  Meggyes Tamás (Fidesz) képviselő mentelmi ügye. (A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A világörökségről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a megkezdése.)

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődéséről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról. (L. Simon László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Kocsis Máté és Németh Szilárd István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Kocsis Máté. Részletes vita.)

Kedd

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az általános vita megkezdése.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A világörökségről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Az általános vita folytatása és lezárása.)

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Koszorús László (Fidesz) képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Bartha Szabó József