Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, és tekintettel az indítványok sokaságára, három napon át (hétfő, kedd, szerda) boldogítják egymást a honatyák, honanyák, honifjak és honleányok. A napirend előtti szokásos összecsapásokat követően öt új alkotmánybírót választ a Tisztelt Ház. A szocialisták és az LMP favorizáltjait a jelölést végző alkotmányügyi bizottság nem jutotta a főtáblára, a Jobbik pedig jelöltet sem állított, mert úgy vélték, vélik: „ez egy előre lefutott kutyakomédia". Általános meglepetésre a bizottsági ülésen az MSZP minden kormánypárti jelöltet támogatott. Ez hétfőn aligha ismétlődik meg. A Fidesz Balsai Istvánt, pártja országgyűlési képviselőjét, volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla alkotmányjogász egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét, a KDNP pedig Dienes-Oehm Egont, korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt látná legszívesebben az alkotmánybírói székben. Az Országgyűlés titkos szavazással dönt a jelöltekről. Megválasztásukhoz a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.

Több, min 40 tárgyalandó indítvány szerepel a napirenden, s a tervek szerint tucatnyi kormánypárti indítványról végső szavazást is tartanak. Többségük lévén, majd biztos, hogy a mindegyik elfogadják. Íme:  

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Az új Alkotmány elfogadása tette szükségessé hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet jogállására vonatkozó szabályok összhangba kerüljenek az Alaptörvénnyel.

„Felügyelet látja el a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény, b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény, c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, d) a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény, e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény, fi a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény, g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény, h) a tőkepiacról szóló törvény, i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény, j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény, k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény, 1) a befektetési vállalkozásokról és az áru tőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, n) a viszontbiztosítókról szóló törvény, o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét. A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló feladatai ellátása érdekében együttműködik a az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint az Európai Bizottsággal. A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, két alelnökét a Felügyelet elnöke hat évre nevezi ki.

Eltékozolt cukorgyárak

A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról is végszavaz a Tisztelt Ház. Font Sándor és Ivanics Ferenc (Fidesz) indítványának indoklása fölöttébb keserű: a rendszerváltás idején, 1990-ben összesen 12 cukorgyár működött Magyarországon, összesen 600 ezer tonna kapacitással. A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. Két évvel a csatlakozás után, 2006-ban az Európai Unió a termelés csökkentését célzó, azt ösztönző „cukorreformot" vezetett be, amelynek a magyar kormány önkéntes túlbuzgó felajánlása eredményeképpen a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezer tonnára csökkent. Egyetlen - külföldi tulajdonban lévő – működő cukorgyárunk maradt – a kaposvári Magyar Cukor Zrt., melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg. Magyarországon az évi cukorfogyasztás 300-320 ezer tonna körüli, ennek alapján kijelenthető, hogy a hazai gazdaság a korábbi cukorexportálóból importra szoruló kiszolgáltatott pozícióba került. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az elmúlt ciklusok kormányzatai alatt tett jogcselekmények széles körű és mindenre kiterjedő vizsgálata, a vizsgálat alapján tett megállapításokból történő, a hosszú távú jövőre vonatkozó megfelelő következtetések levonása.

Az Országgyűlés – a magyar nép, a jelen és az eljövendő generációk egészséges és hazai élelmiszerhez való jogáért viselt felel ősségére tekintettel – kinyilvánítja, hogy Magyarországon a cukoripar területén olyan intézkedések (privatizáció, kötelezettségvállalások, állami támogatások, gyárbezárások, cukorreform, diverzifikáció stb.) történtek az elmúlt több mint két évtizedben, amelyek erősen feltételezhetően, az eredeti szándékokkal ellentétesen, a nemzeti érdekeket súlyosan sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek. Az értékesítési és privatizációs szerződéseket a nemzetgazdaság érdekeire való tekintettel meg kell vizsgálni, ellen őrizni kell az abban foglaltak betartásának pontosságát. A jelenlegi helyzetet eredményező esetleges emberi mulasztások előfordulását alapos körültekintéssel meg kell vizsgálni és a még fennálló kedvezőtlen folyamatokat – a jövőre tekintettel – minden lehetséges eszközzel meg kell állítani, illetve kedvező irányba kell fordítani. A kedvezőtlen folyamatokért, cselekményekért viselt személyes - büntetőjogi vagy politikai - felelősséget is mihamarabb meg kell állapítani. A bizottság feladata lesz a az alábbi kérdések tisztázása: – a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat? – ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását? – milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról? – a koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés)? - milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait? - az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez? - milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek? - az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő több lépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország? – a 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárca-vezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását? – az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra?

A bizottság 12 tagból áll, (Fidesz: 4, KDNP: 2, MSZP:2, Jobbik: 2, LMP: 1, független:1.), az MSZP és a Fidesz által delegált társelnök vezeti. A bizottság munkájáról jelentést készít, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 90 napon belül benyújt az Országgyűlésnek.

Felülvizsgálandó privatizációs szerződések

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitáját végszavással fejezi be a T. Ház.  Az előterjesztők szerint (Nagy Andor, Pálffy István, KDNP, Papcsák Ferenc, Fidesz), az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére, nem ritkán teljesen figyelmen kívül hagyták azokat. Ilyen szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája - a kolontári vörösiszap-áradás - kapcsán is. Épp ezért fontos, az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatát ebből a szempontból is megvizsgálni, hogy a további környezet- és természeti károk elkerülése érdekében  indokolt helyzetekben a hatóságok a szükséges katasztrófa-megelőzési intézkedéseket meg tudják tenni, gondoskodni tudjanak az állampolgárok személy- és vagyonbiztonságáról és az elmaradt pénzügyi vagy tárgyi teljesítések behajtásáról. A vizsgálatot különösen indokolja, hogy a volt állami vagy önkormányzati vagyon értékesítését az esetek nagy részében azért végezték (végezhették) a piaci értéknél alacsonyabb áron, mert éppen az ilyen jellegű környezeti és természeti kárelhárítás, a természetet és az állampolgárok biztonságát szolgáló és védő környezetkímélő beruházások vállalása volt a szerződések garanciális eleme.

1. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 1989. január 1-jei hatályba lépésétől 2010. május 29-éig, a Magyar Állam által az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál fellelhető szerződések, különösen azok környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését 2011. november 30-áig az Állami Számvevőszék bevonásával vizsgálja meg, a vizsgálat eredményét 2011. december 15-éig terjessze az Országgyűlés elé. 2. Az Országgyűlés felkéri a kormányt annak - az Állami Számvevőszék bevonásával történő - vizsgálatára, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között megkötött szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági és természetvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését célszerű-e megvizsgálni, ha igen, milyen körben és szempontok alapján. A kormány a vizsgálatot folytassa le és a vizsgálat eredményét terjessze az Országgyűlés elé. 3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy abban az esetben, ha a vizsgálatok eredményei ezt indokolják, 2011. december 31-ig terjesszen be törvényjavaslatot állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése esetén a jelenleginél szigorúbb előírások megállapítása érdekében.

Vége a manipulálásoknak?

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat (Sebestyén László,  Fidesz-képviselő önálló indítványa) célja új szabályozó rendszer kereteinek meghatározása, az iparág tevékenységének teljes megújítása, a többször felhasználható termékek szélesebb körű elterjedésének előmozdítása (újra-használat), valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős megnövelése, összhangban az Európai Unió elvárásaival és a magyar társadalom általános érdekeivel.

A törvényjavaslat teljesen új alapokra helyezi a környezetvédelmi termékdíj költségszámításának módszertanát. Rögzíti az irányítást és fejlesztést fedező részelem (rendszerirányítási költség), a szennyezés megelőzését/elhárítását szolgáló részelem (kezelési költség), valamint a termék által okozott szennyezést kompenzáló részelem (extemális költség) szabályait. Ezeket az elemeket beépíti a termékdíj mértékébe, biztosítva ezzel a forrásokat a megfelelő mértékű gyűjtés és hasznosítás teljesítéséhez, továbbá a szennyező fizet elvének érvényesítését. Az akkumulátorra, a csomagolásra, kőolajtermékre, elektromos és elektronikai berendezésre, gumiabroncsra, valamint a reklámhordozó papírra megkülönböztetett figyelemmel vezet be termékdíjat. A gumiabroncs esetében 45 százalékos a növekedés. Ennek speciális indoka, hogy a kiépített, és alapvetően jól működő rendszerben az utóbbi időszakban megjelent, a vásárlóval a gumiabroncs szerelő által megfizettetett (kb.10 Ft/kg mértékű) „kezelési költség", melynek megszűntetése fontos célkitűzés. Nem megengedhető ugyanis, hogy a hasznosítás nevesített költségelemei mellett indirekt módon további, indokolatlan költségek bukkanjanak fel. A termékáramokban (elektromos és elektronikai berendezések, akkumulátor) az új díjszabás a jelenlegi terheléshez képest 10-20 százalékos növekedést irányoz elő. Kivétel ez alól a szórakoztató elektronika, valamint a rádiótelefonok köre, ahol a befizetendő díj mértéke lényegesen magasabban lett meghatározva. E mögött az a szándék húzódik, hogy az elektromos és elektronikai berendezések körében kifejezetten azokat a kategóriákat terhelje magasabb díj, amelyek beszerzése nem tartozik a háztartások alapvető szükségleteihez. A kereskedelmi csomagolások esetében a terhelés összesített mértéke 5-15 százalékban növekedik. – A díjak mértéke évente felülvizsgálható lesz. Ha az ellenőrzések során a hatóságok szabálytalanságot állapítanak meg, a törvény szerint előírt jogkövetkezmények lépnek érvénybe. Ezek lehetnek: termékdíj bírság, mulasztási bírság, lefoglalás és elkobzás. A törvény létrehozza a felelős minisztérium felügyelete alatt működő, önálló, 100 százalékos állami tulajdonban lévő nonprofit kft. szervezeti formában létrehozza az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget, melynek feladata az államot illető jogok gyakorlása, valamint az államra háruló feladatok ellátása, kötelezettségek teljesítése a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos iparágon belül. Az új rendszerrel szemben a legfőbb elvárás, hogy a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási ipar átlátható, az állam és a társadalom érdekeit lényegesen kedvezőbb feltételekkel szolgáló módon alakuljon át, és fejlődjék tovább.

Kedvezményezett térségek lehetnek

A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szól Ékes József, Lasztovicza Jenő és Kovács Zoltán Fidesz-képviselők országgyűlési határozati javaslata. Elfogadása estén – várhatóan – a kedvezményezett térségek meghatározásával, lehetővé teszi a természeti és civilizációs katasztrófa sújtotta térségek és települések fokozottabb támogatását.

„Természeti és civilizációs katasztrófa sújtotta térségnek, településnek lehet minősíteni különösen azt a kistérséget, illetve települést, ahol a) ár- és belvíz, töltésszakadás, b) rendkívüli időjárás, c) veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás (felszíni, felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződése; légszennyezettség; veszélyes hulladék okozta környezetkárosítás; tűzpusztítás), d) súlyos károkat okozó felszínmozgások, e) a veszélyes tevékenység során fellépő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető havária, f) a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény, g) tömeges megbetegedést előidéző kórokozók megjelenés e a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, alapvető ellátását, a környezetet, a terület megközelíthetőségét, a mezőgazdasági, illetve ipari termelést, és ezen tényez ők együttesét súlyosan veszélyezteti, azokat tartósan ellehetetleníti."

Túl sok a képviselő!

Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szól országgyűlési határozati javaslat lényege:

Az egyeztetések elhúzódása és a megnövekedett kodifikációs feladatok miatt felszólítja a választójogi reformot előkészítő albizottság legkésőbb 2011. október 31-ig készítsen törvényjavaslatot az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól, amelyet az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság - széles körű társadalmi vitát követően - legkésőbb 2011. december 31-ig terjesszen az Országgyűlés elé.

Kulcsszó az állami támogatás és a művészeti önállóság

A hétfői bőséges programhoz tartozik az „előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításának zárszavazása is. A három kormánypárti képviselő (L. Simon László, Németh Zoltán, dr. Puskás Imre) előterjesztésben az állami támogatás és a művészeti önállóság a két kulcsszó. Terjedelme sem nyúlfarknyi: több mint negyven oldalt ölel fel. Rögzíti az együttműködés elvét, a nyilvánosság elvét, a közérdek érvényesülésének elvét, a művészeti szabadság elvét, az állami és a fenntartói felelősség elvét. Létrehozza a Színházművészeti Bizottságot, a Táncművészeti Bizottságot és a Zeneművészeti Bizottságot. E testületek a miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő Testületei lesznek.

A törvény célja: a) biztosítsa az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását, b) fejlessze a színház, tánc- és zeneművészet művelését és ápolja a magyar anyanyelvi kultúrát, c) hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének biztosításához, d) meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait, elősegítve a kiegyensúlyozott, tervezhet ő szervezeti működést, e) biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását, fi támogassa az előadó-művészeti társulati értékteremtő munkát, g) elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását, h) támogassa az előadó-művészeti szervezetek művészeti és gazdasági együttműködését, hazai és külföldi vendégelőadások létrejöttét, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását, i) elősegítse a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez, továbbá a minőségi előadó-művészeti szolgáltatások iránti társadalmi igény erősödését, hozzájáruljon az állami és az önkormányzati oktatási-nevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken él ők kulturális igényeinek kielégítését, j) támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet, k) megteremtse az állami támogatással érintett előadó-művészeti szervezetek működésével érintett épület- és eszközállomány integrált nyilvántartását, 1) ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe, valamint m) előmozdítsa az előadó-művészek foglalkoztatáshoz fűződő és a hivatásgyakorlással összefüggő méltányos érdekeinek védelmét. Ezen célok megvalósítása érdekében a törvény: a) meghatározza a szakmai együttműködés, döntés-előkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait, b) meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti tevékenység központi költségvetési támogatásának szabályait, c) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami feladatokat, valamint d) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat ."

Alapelv az utánpótlásképzés, a szabadidősport és az iskolai sport támogatása

Jelentős változásokat helyez kilátásba a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.  A módosítások végső célja alapvetően a szakmai műhelyek és programok az eddigieknél intenzívebb, stabilabb, és a gazdasági lehetőségek függvényében növekvő támogatást kapjon az élsport, az utánpótlásképzés a szabadidősport és az iskolai sport egyaránt.

A javaslat – sok más mellett – az érintett törvények közötti koherens rendelkezések biztosítása érdekében módosítja a sporttörvény államszervezeti rendszerben meghatározott állami sportfeladatok részének a sportigazgatási szerv feladataira vonatkozó rendelkezését. Kiegészíti a közvetett sporttámogatást biztosító társasági adókedvezményként megjelenő látvány-csapatsport támogatás ellenőrzésének feladataival. Tartalmazza az egyes jogcímeken igénybe vehető támogatás felhasználásának, speciális szabályait és garanciális feltételeit. Rendelkezik a kedvezményes szabályok alkalmazásának kezdő időpontjáról, a visszaélések megakadályozása érdekében pedig részletes kormányrendeleti szintű jogszabály megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz.  A támogatás (juttatás) következtében felmerült költség, ráfordítás nevesítetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül. Kiemelt hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés támogatása, kikerül a támogatható körből a profi sportolók bére. Új támogatási lehetőséget biztosít az országos sportági szakszövetségek, amatőr és hivatásos sportszervezetek (klubok), utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítványok képzési feladatainak támogathatósága.  A támogatás fedezi majd az amatőrcsapatok versenyeztetési költségeit, a játékvezetői és a nevezési díjak 90 százalékát. Olyan körülményeket teremt, hogy a szülőkben lehetőleg fel se merüljön a gyerekek külföldre vitele, mert itthon is kaphatnak olyan színvonalas képzést, mint más országban. Az új sportötvény a felkészült és javadalmazásában is elismert edzői állomány és válogatott vezető edzők, szövetségi kapitányok megbecsülése érdekében, az egyszerűsített közteherviselés bevételi értékhatárát 50 millió forintra emeli adóévenként. A törvényben megjelennek az ellenőrzés folyamatának legalapvetőbb, garanciális rendelkezései, a támogatási igazolással, a támogatás felhasználásával, az ellenőrzéssel és az esetleges szankciókkal kapcsolatosan.

Egészségügyi tárgyú törvények

A tervek szerint végszavazáshoz érkezik az „egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat" is. A törvényjavaslat célja a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása, valamint az egészségügyi ágazati törvényekben foglalt szabályozás pontosítása, korszerűsítése, különösen a népegészségügy, az egészségügyi ügyelet és az egészségbiztosítás területén. Hasonlóan fontos teendőként jelöli meg, hogy a táppénz a lehető leginkább megfeleljen rendeltetésének, vagyis: a biztosítási jogviszonyban álló, jellemzően betegség miatt keresőképtelenné vált embereknek nyújtson pénzbeli ellátást, továbbá, a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét a minimálisra csökkentsék.

A javaslat kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, amennyiben a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt diagnosztikus vagy terápiás célból veszi igénybe. Ennek célja, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, így hamarabb visszanyerjék egészségüket, munkavégzési képességüket. Az indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi óhajtja. Kimondja: a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani. A kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó módosítás szerint április 1. és június 30. között egészségügyben működő szakmai kamarákba való belépés illetékmentes. Akik mégis fizettek ilyen eljárási illetéket - és ezt igazolni tudják - az állami adóhatóságnál visszaigényelhetik a befizetett összeget. A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, mivel - az indoklás szerint - tagjainak kiválasztása és egyéb eljárási szabályok körül kialakult viták nem tették lehetővé érdemi szakmai párbeszéd kialakulását, érdemi döntések meghozatalát. Feladatait egy frissen létrehozott szakmai kollégiumi rendszer látja majd el. A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása. Ezért a júliustól életbe lépő a szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, súlyos szabálytalanság esetén pedig a gyártókra kiszabható bírság maximumát 25-ről 500 millió forintra emelik. A törvényjavaslat – cseppet sem mellékesen – rendelkezik a közoktatási intézményekben „teljes körű iskolai egészségfejlesztés" bevezetéséről, valamint előírja egy népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is.

+

Zárószavaznak még a Magyar Köztársaság és a Dán Királyság között, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. április 27. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról, a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról, (PDF). Állást foglalnak továbbá Rubi Gergely, Zagyva György Gyula (Jobbik), Bencsik János, Meggyes Tamás, Németh Szilárd István, Schmidt Csaba, (Fidesz) és Seszták Oszkár (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. (A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

+

A zárószavazásokat követően seregnyi javaslat vitája indul vagy folytatódik. Még aznap este megkezdődik az idei költségvetés módosításáról szóló javaslat általános vitája. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az erre az évre tervezett bevétek elmaradása miatt kezdeményezi a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegek, összesen 182,1 milliárd forint felszabadítását. Kedden egyebek mellett, a köztársasági elnök, valamint az egyházak jogállásáról, továbbá az alapvető jogok biztosáról és a közfoglalkoztatásról szóló előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokról is elmondhatják véleményüket a képviselők. Szerdán általános vita kezdődik a magyar nyelv napjának kijelöléséről és a budapesti Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozati javaslatról. Utóbbi majdani elfogadása esetén a kormánynak 2014-ig ki kellene kiköltöznie az Országgyűlés épületéből, a parlament előtti Kossuth Lajos tér pedig kizárólagos állami tulajdonba kerülhet, majd sétatérré alakulhat.

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.

Hétfő

A Magyar Köztársaság és a Dán Királyság között, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. április 27. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Együttes általános vita és a határozathozatalok.) 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Feltehetően határozathozatal. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.)

A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Font Sándor, Ivanics Ferenc, Sebestyén László Fidesz-képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Nagy Andor, Pálffy István – KDNP-, és Papcsák Ferenc – Fidesz-képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényjavaslat. (Sebestyén László Fidesz-képviselő önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos, Kocsis Máté - Fidesz- és Habis László -KDNP-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI.28.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Ékes József, Lasztovicza Jenő és Kovács Zoltán Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és zárószavazás.)

A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat.  (Lezsák Sándor, Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán – Fidesz-, dr. Simicskó István – KDNP- képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló 37/2010. (VI. 16.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. Az előterjesztés egyes pontjainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.)

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

Egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Gruber Attila Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. Az előterjesztés egyes pontjainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.)

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kovács Zoltán, Láng Zsolt, Bartos Mónika Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László, Németh Zoltán és Puskás Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Csizi Péter, Hadházy Sándor – Fidesz- és Seszták Miklós – KDNP-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat. (A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Állásfoglalás Rubi Gergely, Zagyva György Gyula (Jobbik), Bencsik János, Meggyes Tamás, Németh Szilárd István, Schmidt Csaba, (Fidesz), Seszták Oszkár (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. (A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Egyes választási törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kósa Lajos - Fidesz- és Pálffy István - KDNP-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Kedd

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat. (Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter KDNP-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Hende Csaba honvédelmi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Részletes vita.)

A közfoglalkoztatásról szóló törvényről és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Román István Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Mengyi Roland, Manninger Jenő Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal, Koszorús László, Balla Mihály, Kara Ákos, Ágh Péter – Fidesz-, Pálffy István – KDNP-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

Egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rogán Antal és  Puskás Imre Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. Részletes vita.)

Szerda

A budapesti Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Lázár János, Balsai István, L. Simon László – Fidesz-, Harrach Péter – KDNP-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Beterjesztő: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Beterjesztő: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Bartha Szabó József