Az államadósság csökkentése nemzeti ügy – mondta a fideszes Szijjártó Péter az államadósság elleni alappal kapcsolatos törvényjavaslat keddi vitájában, a parlamentben. A kormánypárti képviselő emlékeztetett, az államadósság mértéke 2002-ben, az első Orbán-kormány időszakának végén 53 százaléka volt a bruttó hazai terméknek, amit a "nyolcéves szocialista kormányzásnak sikerült" 82 százalékra növelni. Az államadósság-csökkentésre vonatkozó civil kezdeményezésnek - még ha nem is fogja száz- vagy ezermilliárdokkal csökkenteni az adósság mértékét - óriási a jelentősége, mert azt jelenti, hogy az emberek szeretnének osztozni abban a munkában, amelynek a kormány próbál megfelelni - mondta, felidézve, hogy Rédly Elemér győri plébános kezdeményezte az alap létrehozását.
   
A kormány célja egy új gazdasági rendszer kialakítása, amely javítja Magyarország versenyképességét, és egy fenntartható fejlődési pályára állítja, ám ma az ország gazdasági fejlődésének egyik fő akadálya a magas államadósság, ezért a kabinet célul tűzte ki annak csökkentését – mondta Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló javaslat vitájában. Április 29-én jelent meg a kormány rendelete az Összefogás az Államadósság Ellen Alap létrehozásáról, amelynek bevételeit belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, adományai, továbbá a számlaegyenleg után a számlavezető pénzügyi intézmény által fizetendő kamat teszik ki. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az alap célja, hogy bevételeket gyűjtsön az államadósság csökkentésére. Még ha tudjuk, hogy ez az alap egymagában nem is oldja meg a magyar államadósság problémáját, mégis egy olyan civil kezdeményezésről van szó, amelyet (...) közösen minden erőnkkel támogatnunk kell – mondta Szatmáry Kristóf.

Az MSZP szerint az előterjesztés elhibázott, mert a kormánynak csak az adományok költségvetésbe való becsatornázásában kellene szerepet vállalnia. A Jobbik a kezdeményezést meghagyta volna a civil szférának.

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatta a parlament kedden a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának általános vitáját. A Fidesz szerint a felmentés indoklási kötelezettségének visszaállításával növelik a tisztviselők biztonságát, az ellenzék viszont elutasítja az előterjesztést, mondván, hogy fenntartja a közszférában dolgozók kiszolgáltatottságát. A jogszabályok módosítása azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette azt a kormánytöbbség által tavaly hozott rendelkezést, amely lehetővé tette a tisztviselők indoklás nélküli elbocsátását.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat pontosan szabályozza azokat az eseteket, amelyekben fel lehet, illetve fel kell menteni a kormánytisztviselőket és köztisztviselőket. Az utóbbi indoka lehet a méltatlanság és a bizalomvesztés, míg például létszámcsökkentés esetén az indítvány lehetőséget teremt az elbocsátásra. Kitért arra is: a törvényjavaslat új jogorvoslati intézményt hozna létre a kormánytisztviselői döntőbizottság felállításával. A kormánypárti politikus szerint a testület a bírósági eljárásnál gyorsabban hozhat döntést az elbocsátás ellen panasszal élő tisztviselők ügyében, határozatát azonban a munkaügyi bíróság felülvizsgálhatja. Összességében úgy ítélte meg: az előterjesztés a jelenleginél nagyobb biztonságot ad a tisztviselőknek.

A vitában elhangzott: 2012. január 1-jével létrejöhet a kormánytisztviselői döntőbizottság, amely egy országos hatáskörrel rendelkező, belső jogorvoslati fórum lenne. A testülethez a tisztviselő a jogviszonyából származó igény érvényesítése érdekében fordulhatna, így különösen a jogviszony megszüntetésével, az összeférhetetlenséggel, a minősítéssel, a teljesítményértékeléssel összefüggésben, valamint fegyelmi és kártérítési ügyekben. Erről Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára beszélt a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvények módosításának vitájában. Az államtitkár emlékeztetett: az Ab határozatában hangsúlyozta, hogy a jogalkotó széleskörű szabadsággal rendelkezik a felmentési okok szabályozásában. Nem vitatható ugyanis, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését.

A kormány törvénymódosítási javaslata - amely alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű - rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.
   
A méltatlansággal kapcsolatban Rétvári Bence azt mondta: a tisztviselő nemcsak a rábízott igazgatási munkával együtt járó hivatali kötelezettségeket sértheti meg, hanem a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat is megingathatja. Míg az első felelősségi forma érvényesítésére a fegyelmi eljárás szolgálhat, addig az utóbbi szankcionálása nem megoldott - mutatott rá, hozzáfűzve, hogy erre tekintettel javasolható a méltatlanság, mint rendkívüli felmentési jogcím bevezetése. A vezetői bizalomvesztésről szólva az államtitkár megjegyezte, a szakmai lojalitás hiánya szintén megalapozhatja a tisztviselők felmentését.

Egyszerűsödhetnek az intézeten kívül született gyermekek anyakönyvezésének szabályai - közölte az igazságügyi államtitkár az anyakönyvi törvény módosításának keddi parlamenti vitájában. Répássy Róbert expozéjában emlékeztetett: az otthonszülés jogi kereteinek megteremtésével a közelmúltban megnyílt az út a várandós nők számára, hogy gyermeküket intézeten kívül, ugyanakkor biztonságos körülmények között, az általuk választott helyszínen hozhassák világra. A kormány mostani törvénymódosítási javaslata - ehhez kapcsolódva - lehetővé teszi, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, amikor a szülés tényét csak orvos igazolhatta, a jövőben a tervezett módon, az édesanya döntése alapján intézeten kívül, orvosi jelenlét nélkül, kizárólag szülésznő közreműködésével született gyermek anyakönyvezéséhez szükséges bejelentést a szülésnél közreműködő szülésznő is megtehesse. A javaslat rendezi azoknak az újszülötteknek az anyakönyvezésére vonatkozó szabályokat is. A vitában minden frakció támogatásáról biztosította a javaslatot.

II. János Pál pápa boldoggá avatásáról, a fogyatékossággal élők foglalkoztatásáról, a kisvállalkozásokról, a Tom Lantos Intézetről és az örmény népirtásról volt szó napirend előtt kedden reggel a parlamentben.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára II. János Pál pápa közelmúltbeli boldoggá avatása kapcsán méltatta a volt egyházfőt, akinek embersége túlmutatott az egyházon. Kiemelte érdemeit abban, hogy tudott a fiatalokhoz szólni. Ő volt az első pápa, aki Magyarországra ellátogatott.

Az LMP-s Kaufer Virág azt hangsúlyozta, hogy a fogyatékossággal élők foglalkoztatása közös érdek, az őket célzó, most készülő kormányzati stratégiában a foglalkoztatásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Soltész Miklós szociális államtitkár megköszönte a felszólalást, és üdvözölte a képviselő gondolkodásmódját, egyetértve azzal, hogy támogatni kell a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Ami elmaradt az elmúlt években, az termékeik piacra juttatásának támogatása, kitérve arra: az Orbán-kormány ezért indította el a segítő vásárlás programot.

Szekeres Imre (MSZP) a frissen megjelent konjunktúraindexekre hivatkozva azt mondta, a magyarországi kis- és középvállalkozások borúsan néznek a jövőbe. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a megelőző nyolc évben kormányon volt szocialisták csak "most fedezték fel" a kis- és középvállalkozásokat, álszent dolog, hogy most szemrehányással illetik a jelenlegi kabinetet, amely azon dolgozik, hogy egyszerűsödjön a forrásokhoz való hozzájutás, hogy az adminisztrációs terhek csökkenjenek.

Az elmúlt 20 év politikai elitjének teljes összeborulása a Tom Lantos Intézetben címmel szólalt fel a jobbikos Gyöngyösi Márton. Szerinte az intézet felállításával Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő ötletét "porolta le" az Orbán-kormány, noha ellenzékben még bírálta azt. Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, Lantos Tamás magyar származású amerikai demokrata párti politikus volt, holokauszt-túlélő, aki élete során mindvégig magyarnak tartotta magát, távol állt tőle a magyarság gyűlölete, a magyar ügyekre kiemelt figyelmet fordított, az erdélyi, a vajdasági és a felvidéki magyarság érdekében is számos alkalommal aktívan fellépett. Kijelentette, a Lantos Intézettel olyan nemzetközi emberi jogi szervezet alakul, amely a közép-európai emberi és kisebbségi jogokért akar tevékenykedni, a büdzsében pedig nem 3 milliárd, hanem 100 millió forint van elkülönítve számára.
    
Kupper András fideszes képviselő az oszmán kormány által az örmények ellen az első világháború idején elkövetett népirtásáról emlékezett meg. Kitért arra, hogy Örményország elsőként tette államvallásává a kereszténységet. Ha nem lett volna a genocídium, ma 40 milliónyian lennének, a mai 9-10 millióval szemben. Németh Zsolt elmondása szerint az örmény népirtás több százezer örmény erőszakos kitelepítése és kiirtása volt az első világháború idején, 1915 április 24-e után. A török köztársaság kormánya visszautasítja, hogy genocídiumról lett volna szó, de több nyugati ország annak ismeri el a történteket. Magyarország uniós partnereivel együtt támogatja az örmény-török viszony normalizálását.

kdnp.hu
Forrás: MTI