A parlament lehetővé tette, hogy a jövőben az Ab tagjai mellett a testület elnökét is megválaszthassa. A Ház 268 igen szavazattal, 38 nem ellenében fogadta el az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló parlamenti határozat alkotmányügyi bizottság által kezdeményezett módosítását. A változtatás révén az Alkotmánybíróság elnökének jelöltjévé az válik, akit legalább nyolcan támogatnak az összesen tizenöt tagból - köztük nyolc fideszes, két kereszténydemokrata, két szocialista, két jobbikos és egy LMP-s képviselőből - álló jelölő bizottságban.

A jelenleginél hatékonyabb eszközöket ígér az ország egyetemes értékeinek megőrzése, illetve fejlesztése közötti összhang megteremtésére az új világörökségi törvény, amelyet a képviselők 280 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett fogadtak el. Az új jogszabály egyebek mellett a jelenlegi szabályozás által meghatározottnál biztosabb, kiszámíthatóbb finanszírozást is kilátásba helyez a világörökségi helyszínek védelmével összefüggésben.

Két új tényállással, a költségvetési csalással és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléssel egészítette ki a büntető törvénykönyvet (Btk.) kedden az Országgyűlés. Eszerint a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi indítványát 275 igen szavazattal, 26 ellenében, 11 tartózkodással fogadta el a Ház; a kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, az LMP politikusai tartózkodtak.

A parlament kedden adómentességet szavazott meg a Wekerle Sándor Alapkezelőnek, illetve a tudományos élet egyes díjai, így a Corvin-lánc, a Nobel-díj, valamint a The Brain Prize-díj és az EU Descartes díja mellett megítélt támogatások számára. 

A szociális konzultáció adatkezeléséről, a miskolci acélművek újraindításának lehetőségéről, az európai polgári kezdeményezésről, a devizahitelesek segítéséről, valamint a balatonvilágosi állami üdülő elidegenítéséről esett szó a kérdések sorában, az Országgyűlés keddi ülésén. Nyakó István (MSZP) arra várt választ, mikor semmisíti meg a kormány az adatvédelmi biztos által kifogásolt módon kezelt szociális kérdőíveket, amelyek politikai tartalmú személyes adatokat is tartalmaznak, kitöltői pedig beazonosíthatóak. Rétvári Bence államtitkár azt mondta, hogy a kormányzat a törvényességre törekedve május 5-én, a konzultáció megkezdése előtt kért véleményt az adatvédelmi biztostól. Az államtitkár meglepőnek tartotta a biztos utólagos állásfoglalását, mivel minden általa kért tájékoztatásnak eleget tett a kormányzat.

A jobbikos Kepli Lajos azt mondta, hogy a balatonvilágosi, egykor a Belügyminisztérium tulajdonába tartozó üdülő értékesítésével kapcsolatban az önkormányzat - nagy hátrányt okozó hűtlen kezelést vélve - az elszámoltatási biztoshoz fordult. A képviselő kifogásolta, hogy bár Budai Gyula a válaszlevelében számos esetben alátámasztotta a kifogásokat, mégsem tervez további lépéseket az ügyben. Rétvári Bence államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy magánjogi per indítására az önkormányzatnak van jogosultsága és nem az elszámoltatási biztosnak. Hozzátette: a helyhatóság és Budai Gyula között eddig erről zavartalan volt a kommunikáció.

Egy alapítványnak nyújtott támogatás, a tűzoltóságok helyzete, valamint a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítása is terítékre került a parlamentben az azonnali kérdések során. L. Simon László (Fidesz) sikernek nevezte, hogy a jövő héten a pekingi Szépművészeti Múzeumban magyar kortárs alkotásokból nyílik kiállítás. A politikus feltette a kérdést, hogy a magyar állam mennyi pénzt áldoz a kiállításra. Szőcs Géza államtitkár hangsúlyozta, hogy a kiállítással újra be szeretnének mutatkozni Kínában, mert egy létező kapcsolatot akarnak megerősíteni. Elmondta, hogy erre negyvenmillió forintot fordítanak. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) annak a véleményének adott hangot, hogy az ügyészség politikailag kényes ügyekben törvényellenes módon vont eljárás alá több személyt, köztük Budaházy Györgyöt és a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándort. Polt Péter azt felelte, hogy az ügyészség szempontjából nincsenek kényes illetve politikailag kényes ügyek. Kiemelte, hogy Gaudi-Nagy Tamás folyamatban lévő ügyekről beszélt. Mint mondta, majd a bíróság döntése után lehet arról beszélni, hogy az ügyészség helyesen képviselte-e a vádat.
   
A vidékfejlesztési uniós támogatások, az egészségügyi dolgozók bérkompenzációja és a Természettudományi Múzeum sorsa is téma volt az interpellációk között kedden az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések során pedig a termőföldek bérbeadásról és a debreceni csatorna beruházásról érdeklődtek a képviselők.

Simon Gábor (MSZP) azt kérdezte a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától (NEFMI): hogyan fordulhat elő, hogy a bérmonitoring bizottság elnökének - Rogán Antalnak (Fidesz) - a kijelentésével ellentétben mégsem minden egészségügyi dolgozó kapott nettó bérkompenzációt, példaként említve, hogy a Miskolci Egészségügyi Központ (MISEK) alkalmazásában álló 1600 dolgozóból több mint ezernek még mindig kevesebb a nettó fizetése, mint az adóváltoztatások előtt. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány továbbra is eltökélt abban, hogy az új egykulcsos adórendszer nem okozhat nettó bércsökkenést senkinél és a bérmegállapodást pedig a közszférában mindenkinek be kell tartania. Az említett MISEK ugyanakkor gazdasági társaságként működik. Harangozó Gábor (MSZP) azonnali kérdésében arról beszélt, hogy a kormány korábbi ígéretével ellentétben miért nem a családi gazdálkodókat támogatja a földbérletek esetében. Ángyán József államtitkár válaszában leszögezte: a kormányváltás utáni egy év alatt a kormány felmérte, hogy a termőföldek 80 százalékát a legnagyobb tőkéstársaságok bérlik, ráadásul van olyan szerződés, ahol évi 100 forintért teszik mindezt. A kabai esetnél az addigi bérlő csődbe ment és az helyette családi gazdálkodókból alakult polgárjogi társaság vette át a terület művelését.

Napirend előtti vita után az M43-as autópálya Szegedet elkerülő szakaszának ingyenessé tételéről, a devizahitelesek megsegítéséről, a csepeli galvániszap-ügyben elmaradt felelősségre vonásról és a rezidensek követeléseiről volt szó az interpellációk között. Napirendjére tűzte az Országgyűlés az egyes eljárási és igazságszolgáltatást érintő törvények módosítását, amelyet kedden terjesztett a Ház elé a kabinet. A javaslathoz a házszabálytól eltérően  péntekig lehet módosításokat benyújtani. A szavazás előtt az eljárást az ellenzéki képviselők napirend előtt élesen bírálták.
  
Z.Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a devizahiteleseket megmenteni szándékozó Orbán-Matolcsy-csomagról kiderült, hogy Magyarországon még mindig a kereskedelmi bankok bizonyos körei, multinacionális érdekeik diktálnak. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy közös teherviselésről állapodott meg az állam, a hitelesek és a hitelintézetek, ami azt is jelenti, hogy a bankok is kiveszik a részüket a terhekből. A gyűjtőszámla egyenlegére 2014.december 31-ig teljes garanciát vállal az állam, garanciadíj fejében, ami szintén terhet jelent a bankoknak. Ha az ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő felé értékesítik a hitelintézetek, akkor azt nyomott áron vásárolja meg a kezelő. Kiemelte: akik kérik az árfolyam rögzítést, azoknak kiszámító lesz a törlesztés, és ez kisebb részletet jelent. A kilakoltatási moratóriumot feloldják, de helyette kvótarendszer lép életbe, és kizárólag magas értékű ingatlanokat lehet elárverezni szeptember 30-ig.
   
Népesedési kérdésekről, a sarkalatos törvényekről, a munkavállalók helyzetéről, valamint a csíksomlyói búcsúról esett szó a napirend előtti felszólalások között, az Országgyűlés keddi ülésén. Az Országgyűlés tagjai megemlékeztek a nemrég elhunyt Varsányi András volt képviselőről, aki 1990 és 1994 között volt az MDF frakció tagja a parlamentben.

Soltész Miklós államtitkár (KDNP) a szocialistákat bírálta, amiért támadták a kormány családvédelmi kampányát, amely az abortuszról próbálja eltántorítani és az örökbeadásra rábeszélni a várandós, de gyermeküket vállalni nem tudó nőket. Harrach Péter (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy több mint 1500 ember vár Magyarországon örökbe vehető gyermekre, mert nekik természetes úton nem lehet utóduk.
 
Gulyás Gergely (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény szabályozásának mélysége nem tér el a korábbitól. Mint mondta, korábban 28 tárgykörben írt elő kétharmados támogatást igénylő jogalkotást az alkotmány, míg az új alaptörvény csak 26 esetben. Hozzátette: bár a Velencei Bizottság jelentés-tervezete hivatalosan még nem ismert, minden sajtóinformáció megerősíti, hogy a magyar alkotmány maximálisan megfelel a hatalommegosztás és a jogállamiság elvének. Rétvári Bence államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás utáni időszakot leszámítva az utóbbi 20 évben nem volt példa arra, hogy csökkent volna a kétharmados támogatást igénylő törvények száma.

Vejkey Imre (KDNP) a múlt szombaton megtartott csíksomlyói búcsú történetét elevenítette fel felszólalásában. Azt mondta: a búcsú egyházi ünnep, de vallási hovatartozás nélkül az összmagyarság nagy ünnepe is. Úgy fogalmazott: a pünkösd vasárnap előtti szombaton megtartott búcsú határon innen és túl minden magyart arra kell ébresztenie, hogy felelősek vagyunk egymásért.

A jobbikos Vona Gábor négy gazdaságpolitikai javaslatot tett. Cséfalvay Zoltán szerint az egykulcsos adózás növelheti a belső fogyasztást, ezen hatása azonban csak egy évvel a bevezetése után mutatkozhat. Azt mondta: az egykulcsos adóval kapcsolatban annak jelzését tartja fontosnak a kormány, hogy aki többet dolgozik, attól nem vesz el aránytalanul többet az állam. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Új Széchenyi Terv célja éppen az uniós források racionálisabb felhasználása, az államadósság újratárgyalását pedig kifejezetten rossz javaslatnak tartotta, amelyről még beszélni sem szerencsés a parlamentben. Hozzátette: az ország két éve képes a piacról finanszíroznia magát.

kdnp.hu
Forrás: MTI