Háromnapos ülést tart s mindjárt az első napon – a tervek szerint – nyolc indítványról is zárószavazást tart hétfőn a Tisztelt Ház

Tüntettek, s tüntetnek is ellene

Két alkotmánymódosító törvény vitája is lezárul, végszavaznak róla, a honatyák, a honanyák a honifjak és honleányok. Legviharosabb pontja mindenekelőtt az életük teljében nyugdíjba vonuló rendvédelmi dolgozókat érinti. Az indoklás szerint a szociális biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó ellátásra főszabályként azok lesznek jogosultak, akik - a törvényhozó által a mindenkori demográfiai viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított – öregségi nyugdíjkorhatárt elérték.

„Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

Csendesebbnek bizonyult a viták során az a passzus, amely az Alkotmánybíróság létszámát a jelenlegi 11-ről 15-re emeli. Az új tagokat legkésőbb július 31-ig kell megválasztania a parlamentnek, továbbá e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt is kell választaniuk. Utóbbi 2011 . szeptember 1-jén lép hivatalba,  a jelenlegi elnök megbízatását (júliusában lejár) ezen időpontig meghosszabbítják. A javaslat emellett lehetővé teszi, hogy az új alkotmánybírák és az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása tizenkét évre történjen. Ez utóbbi ellen már fölöttébb lázadnak az ellenzéki pártok jelesei, mondván: „több ciklusra bebetonozza az embereit a Fidesz."

Az MSZP fintorog, a Jobbik lázad, az pedig LMP már a vitáról is kivonult

Zárószavazáshoz érkezik hétfőn az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat. Az előterjesztők (Kocsis Máté, Németh Szilárd István, Fidesz) indoklása szerint:

Az elmúlt időszakban hazánk több pontján, köztük a Heves megyei Gyöngyöspatán a közbiztonságra, közrendre, az ott élő emberekre, valamint az anyagi javakra veszélyt jelentő helyzet alakult ki, melyet a hatóságok előtt jelenleg még részben tisztázatlan hátterű és motivációjú személyek és csoportok idéztek elő. Mindezek után más érdek csoportok a kialakult helyzettel kapcsolatban valótlanságot állítva,  hazánk rossz hírét keltették a nemzetközi közvélemény előtt. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a Nemzeti Együttműködés Programjában világossá tette, hogy a törvényes erőszak joga és lehetősége kizárólag a Magyar Államot illeti meg, kényszer alkalmazására kizárólag állami szervek jogosultak. Hazánk újjáépítésében kiemelt szerep jut a közrend és a közbiztonság helyreállításának, az emberi élet védelmének és a tulajdon megóvásának.

Az előterjesztés szerint a 12 tagból álló bizottság tagjává ( Fidesz:5. KDNP:2, MSZP:2, Jobbik:2, LMP:1, elnökét a Fidesz, alelnökét az MSZP jelöli) csak az választható meg, aki érvényes „C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkezik, amely kockázati tényezőt nem állapított meg, valamint titoktartási nyilatkozatot tett. Munkájukért díjazásban nem részesülnek.

A Bizottság feladata lesz:

• a gyöngyöspatai romák „húsvéti utaztatása" körülményeinek és szervezésének feltárása.
• annak megállapítása, hogy mely hazai és külföldi személyek illetve szervezetek szervezik és támogatják anyagilag a Gyöngyöspatán, valamint hazánk más pontjain egyenruhában tartózkodó, magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartóknak beállító személyeket, csoportokat és szervezeteket?
• annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja?
• annak megállapítása, hogy kinek a megbízásából, és milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field, valamint kinek a megbízásából, és milyen céllal állította valótlanul, hogy evakuálni kell a helyi lakosságot?
• annak megállapítása, hogy mely magyarországi, esetleg külföldi szervezetek támogathatják Richard Field szerepvállalását, mely külföldi szervezetekkel,sajtóorgánumokkal tarthat fenn kapcsolatot?
• annak megállapítása, hogy az Országgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közvetett vagy közvetlen módon részt vettek-e az ország közrendjének, közbiztonságának és köznyugalmának megzavarásában, és ha igen, azt milyen szándékkal és céllal tették?
• annak megállapítása, hogy a képviselőcsoportokat, vagy azok egyes tagjait a kialakult helyzettel összefüggésben milyen politikai felelősség terheli?
• annak megállapítása, kinek az érdeke, hogy a nemzetközi sajtó Magyarországról, a valóságban nem létező polgárháborús helyzetet mutasson be, valamint kik és miért nyújtanak téves, Magyarországot indokolatlanul rossz fényben feltüntető információkat, ezzel lejáratva hazánkat a nemzetközi közvélemény előtt?

A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Munkájáról jelentést készít, melyhez javaslatot is mellékel a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolásának elősegítése érdekében, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 150 napon belül kell benyújtani az Országgyűlésnek.

+

Az LMP már a részletes vitáról is kivonult, hangsúlyozván: „gyakorlatilag teljesen értelmetlennek, és fölöslegesnek tartjuk ennek a vizsgálóbizottságnak a létrejöttét. Az előterjesztés nem más, mint a politikai haszonszerzés egyik példamutató esete. Ez az eseti bizottság ugyanis csupán azt kívánja vizsgálni, hogy az ellenzéknek milyen szerepe van abban a katasztrofális helyzetben, ami kialakult Gyöngyöspatán. Ez egész egyszerűen tisztességtelenség. Tisztességtelenség összemosni azokat, akik megfélemlítenek másokat azokkal, akik így vagy úgy, de a szolidaritásukat fejezik ki polgártársaikkal szemben.

MSZP később dönti el, hogy részt fog-e venni a bizottság munkájában, vagy sem. Álláspontjuk szerint vissza kell vonni a javaslatot, és olyat beterjeszteni, amely a kormányzati felelősséget is megvizsgálja. „Az egy másik kérdés, hogy van ebben a parlamentben van egy párt, amelyik egy népcsoportnak sem köszönhet annyit, mint a romáknak, mert ha ők nem lennének, itt se ülnének."

A Jobbik elsősorban az „egyenruhás bűnözésről" szóló részeket sérelmezve ellenzi a bizottság létrehozását. Álláspontjuk: teljesen nyilvánvaló a határozati javaslat szövegéből, hogy balhés, konfliktusokat generáló szervezetnek ábrázolják a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet és lehetőség szerint a Jobbikot is. Egyenruhás bűnözőknek titulálja egy kicsavart, bolsevik retorika szerint azokat az embereket, akik a közrendért, a közbiztonságért a saját szabadidejüket föláldozva igyekeznek védelmet adni a cigánybűnözők ellen, igyekeznek védelmet adni az arra rászoruló, egyébként a rendőrség tehetetlensége miatt kiszolgáltatott embereknek. Ma Magyarországon nem az a legnagyobb probléma, hogy a bűnözőkben félelmet kelthet gárdistáknak vagy polgárőröknek, a felvonulása, hanem az, hogy a cigánybűnözés ellehetetleníti a vidéket és bizony már egyre inkább a nagyvárosokat is. Jelen előterjesztéssel nem a bűnözés melegágyát próbálják kitakarítani, nem a bűnözőket üldözik, hanem azon polgárőröket, akik a társadalmi-önvédelmi reflexnek a letéteményesei. A magyar emberek többségének az utolsó reménye a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület volt, nyugodtan álomra tudta hajtani  fejét az idős néni is a faluban, tudta, hogy nem fognak éjszaka betörni, mert a polgárőrök ott sétálnak a háza körül. A Jobbik egyéves parlamenti munkája során már sok szégyenteljes dolgot látott, de ez a határozati javaslat felülmúlja mindegyiket. A kormány a nemzet ellen tesz és a bűnözők mellett áll ki, amikor szándékosan gátolja a nemzet önvédelmi reflexét. Súlyos felelőtlenség és tévút ilyen irányba vinni a jogalkotást, a parlament munkáját. Teljes mértékben kizárja hogy a bizottság valóban tényfeltáró munkát tudjon végezni. Az embereket napi szinten megkárosító cigány bűnözők megrendszabályozására semmilyen javaslatot nem tesz, továbbra is működhetnek, szamuráj-kardokkal felfegyverkezve rátámadhatnak ártatlan emberekre. Nem vizsgálóbizottságot kellene felállítani, rendet kellene tenni! 

+

Mindez nem gátolja, hogy a parlamenti többséggel bíró kormánypártok ne fogadhassák el az eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

Eltékozolt cukorgyárak

A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról is végszavaz a Tisztelt Ház. Font Sándor és Ivanics Ferenc (Fidesz) indítványának indoklása fölöttébb keserű: a. rendszerváltás idején, 1990-ben összesen 12 cukorgyár működött Magyarországon, összesen 600 ezer tonna kapacitással. A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők száz éves hagyományokra visszatekintő üzemeket is bezártak, a termelést megszüntették. Két évvel a csatlakozás után, 2006-ban az Európai Unió a termelés csökkentését célzó, azt ösztönző „cukorreformot" vezetett be, amelynek a magyar kormány önkéntes túlbuzgó felajánlása eredményeképpen a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezer tonnára csökkent. Egyetlen – külföldi tulajdonban lévő – működő cukorgyárunk maradt – a kaposvári Magyar Cukor Zrt. – ,melynek éves termelése a fennmaradt kvótának felel meg. Magyarországon az évi cukorfogyasztás 300-320 ezer tonna körüli, ennek alapján kijelenthető, hogy a hazai gazdaság a korábbi cukorexportálóból importra szoruló kiszolgáltatott pozícióba került. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az elmúlt ciklusok kormányzatai alatt tett jogcselekmények széles körű és mindenre kiterjedő vizsgálata, a vizsgálat alapján tett megállapításokból történő, a hosszú távú jövőre vonatkozó megfelelő következtetések levonása.

Az Országgyűlés - a magyar nép, a jelen és az eljövendő generációk egészséges és hazai élelmiszerhez való jogáért viselt felel ősségére tekintettel - kinyilvánítja, hogy Magyarországon a cukoripar területén olyan intézkedések (privatizáció, kötelezettségvállalások, állami támogatások, gyárbezárások, cukorreform, diverzifikáció stb.) történtek az elmúlt több mint két évtizedben, amelyek erősen feltételezhetően, az eredeti szándékokkal ellentétesen, a nemzeti érdekeket súlyosan sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek. Az értékesítési és privatizációs szerződéseket a nemzetgazdaság érdekeire való tekintettel meg kell vizsgálni, ellen őrizni kell az abban foglaltak betartásának pontosságát. A jelenlegi helyzetet eredményező esetleges emberi mulasztások előfordulását alapos körültekintéssel meg kell vizsgálni és a még fennálló kedvezőtlen folyamatokat - a jövőre tekintettel - minden lehetséges eszközzel meg kell állítani, illetve kedvező irányba kell fordítani. A kedvezőtlen folyamatokért, cselekményekért viselt személyes - büntetőjogi vagy politikai - felelősséget is mihamarabb meg kell állapítani.

A bizottság feladata lesz a az alábbi kérdések tisztázása:

• a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat?
• ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását?
• milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról?
• a koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés)?
• milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok - különös tekintettel a szocialista-szabad demokrata koalíciók - kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait?
• az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez?
• milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek?
• az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő több lépcsős cukorrendtartási reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot, milyen szakmai alapon és milyen cél elérése érdekében képviselt Magyarország?
• a 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárca-vezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását?
• az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra?

A bizottság 12 tagból áll, (Fidesz: 4, KDNP: 2,  MSZP:2,  Jobbik: 2, LMP: 1, független:1.), az MSZP és a Fidesz által delegált társelnök vezeti. A bizottság munkájáról jelentést készít, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 90 napon belül benyújt az Országgyűlésnek.

+

Az MSZ jelezte: részt vesz a vizsgálóbizottság munkájában. Hangsúlyozták:  „Ha a vizsgálóbizottság kivizsgálja, hogy hogyan alakult így a cukorhelyzet,  azzal egyetértünk. De tegye tárgyilagosan, és valóban táruljon föl az igazság. Az is nagyon fontos kérdés: hogyan alakulhatott ki az, hogy ma Ausztriában 220 forintért lehet cukrot kapni, Magyarországon meg 300 forint fölött. Az egyik lehetséges válasz: Magyarországon magasabb az áfa, ami miatt eleve magasabb a cukor ára, illetve a szerződéseket sokkal rövidebb időre kötik, ezért a világpiaci ár változása a hosszabb szerződést kötő Ausztriába később gyűrűzik. A másik válaszlehetőség pedig az, hogy valamiféle mutyizás megy. Amennyiben így van, ez a kormányzat felelőssége, hogy megakadályozza."

A Jobbik sem zárkózik el: „A bizottságnak komoly feladatai lesznek a múlt feltárásával kapcsolatban. Az elmúlt 20 év felelőseinek megtalálásához, az élelmiszeripar tönkretevőinek megtalálásához a Jobbik minden segítséget meg fog adni. A jövőre nézve pedig egyértelműen csak és kizárólag az lehet a cél, amiből nem engedhetünk: a stratégiai ágazataink csak és kizárólag magyar kézbe kerüljenek, kerülhessenek és maradjanak is természetesen. Ez az a kérdéskör, ahol nem lehet ismerni semmilyen lehetetlent.  Le kell győzni világszervezeteket, le kell győzni mindenkit, hiszen egyértelmű: akié a föld, azé az ország, és a stratégiai ágazatok is ebbe a kategóriába kell hogy tartozzanak. Tehát teljesen egyértelmű: magyar tulajdonban kell lenni a cukoriparnak is. Ez az, amiből egy nemzeti kormány nem engedhet semmi szín alatt, mi pedig csak ilyen koncepciót tudunk támogatni. Jó lenne, ha végre Brüsszellel szemben is képes lenne a kormány a magyar érdekeket képviselni."

Az LMP álláspontja: „ A vizsgálat tárgyával és irányaival nagyrészt egyetértünk, ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a bizottság célja ne egyfajta boszorkányüldözés és ne az utóbbi egy évben meglehetősen szokásos elmúlt 8 évre mutogatás legyen, hanem a mai helyzethez vezető előzmények teljes körű tisztázása. A mai korhoz és a hosszabb távú stratégiai elképzelésekhez kell igazítanunk ajánlásainkat. Remélve,  hogy ez a vizsgálóbizottság valóban fontos jövőre néző konzekvenciákat tud majd levonni."

MANDA a láthatáron

Ritka pillanatként jósolható: néhány személyes érdeket nem számítva, kormánypárti és ellenzéki padsorokban egyaránt támogatásra talál  a mozgóképről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődéséről szóló törvények  módosításáról szóló javaslat. L. Simon László (Fidesz) képviselő önálló indítványának célja, hogy minél hamarabb létrejöhessen egy olyan intézmény, a már meglevő, zártan vagy szétszórtan működő archívumok rendszereinek összekapcsolására, annak érdekében, hogy anyagaik a közönség számára minél szélesebb körben, elektronikus platformon közkinccsé válhasson.

A javaslat - elfogadása esetén - megteremti a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet, (MANDA) létrehozásának törvényi feltételeit.  A szétszórva működő digitális archívumok egyesítésével egy erős, a kulturális intézményrendszer egészét összefogó  és jöhet létre, amely alkalmas a magyar kultúra által létrehozott alkotások, a már meglevő digitális anyagok megőrzésére, a még digitalizálásra váró korábbi dokumentumok, kulturális örökség  digitalizálására, és arra is, hogy a jövőben megszületendő alkotásokat, a magyar kultúra szempontjából fontos műveket digitális formában is nyilvánosságra hozza.

Fizetés-módosítás

Zárószavazáshoz érkezik az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat is. Ágh Péter, Szijjártó Péter (Fidesz), indítványának lényege:

„A miniszterelnöki, miniszteri tisztséget betöltő államtitkári, miniszterelnöki biztos vagy kormánymegbízott képviselő kizárólag az alapdíj 100 %-ára jogosult." (Az alapdíj a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa.)

Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Nem kétséges: meglesz.

+

A tervek szerint zárószavaznak még a  Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetésével az  Országgyűlés felhatalmazást ad a Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás kötelező hatályának elismeréséről, és a Házszabály szolid módosításáról.

Bartha Szabó József