Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrehozását szorgalmazza Matolcsy György.  Törvényjavaslata, az újonnan létrehozandó konzultatív szervezetbe, szándékozik olvasztani az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT) valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF). Egyebek mellett, módosítani kívánja a Munka Törvénykönyvét is: a kormánynak felhatalmazást adna arra, hogy rendeletben határozza meg a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékét, illetve a Munka Törvénykönyvétől eltérő szabályokat hozzon a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkaviszony gazdasági okból történő megszüntetésére.

A nemzetgazdasági miniszter indoklásában hangsúlyozza: nem célja a közszféra érdekegyeztető fórumainak, valamint a szektorális, illetve ágazati középszintű egyeztetési fórumoknak a megszüntetése. Célja viszont az, hogy a párhuzamosan működő és sok esetben egymás feladatköreit átfedő központi koordinációs egyeztetési fórumok helyett olyan, a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival, elemzéseivel, véleményével hatékonyabban tudja segíteni a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát.

A létrehozandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tervezett teendői egyebek mellett: nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket. Részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, s megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a tagjainak kétharmada javaslata alapján a napirendjére tűz. Az Országgyűlés elnöke, illetve parlamenti bizottságok elnökei, a kormány vagy annak tagjai a állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérhetik fel, amelynek 30 napon belül köteles eleget tenni.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács lesznek az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, az országos gazdasági kamarák elnökei, valamint a Magyarországon működő külföldi- és vegyes kamarák közös képviselői, az országos munkavállalói érdekképviseletek, érdekképviseleti szövetségek elnökei, civil szervezetek képviselői, illetve a tudomány képviselői, ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A tagok a tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek. A tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt. Ezen kívül meghívottként tanácskozási joggal a Gazdasági Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese is. A tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a kormány honlapján nyilvánosságra hoz, a tanács véleményeit, állásfoglalásait és ajánlásait szintén itt kell közzétenni.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács alakuló ülését, a törvény elfogadása esetén, hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napjáig kell megtartani. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állítja: az átmeneti időszak nem veszélyezteti az érdekegyeztetés rendszerének fenntartásával kapcsolatos uniós előírásokat, hiszen az ágazati, szektorális párbeszédek továbbra is fennmaradnak, ez idő alatt is zökkenőmentesen működhetnek. A javaslat  - értelemszerűen - rendelkezik az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről és az ezzel összefüggő jogszabályok módosításáról is.

+

Nem kell jósnak lenni hozzá: óriási felzúdulást kelt mindez, a szerény tagsági befizetésekkel, de jelentős jövedelemmel bíró népes számú szakszervezeti vezetők körében. Az MSZP berkeiben is a munkásosztály elleni támadásnak minősítik. Tüntetések, tiltakozások, beadványok, kivonulások, bevonulások, Alkotmánybíróság, EU, hazai és nemzetközi média - és még ki tudja, hogy mi minden kíséri...

Ezeréves hagyomány tért vissza

Átvette a Szent Korona őrzését a Köztársasági Őrezredtől a Honvéd Koronaőrség az Országgyűlés épületében. Az őrségváltásra a honvédelmi törvény parlament által 2010. december 20-án elfogadott módosítása, valamint a közjogi méltóságokból álló Szent Korona Testület döntése alapján kerülhetett sor. Hende Csaba honvédelmi miniszter ünnepi parancsa szerint a honvédség több évtized után egy ezeréves hagyományhoz tér vissza a Szent Korona őrzésével. A korona a magyarság egységét, az ország területének sérthetetlenségét és az alkotmányos jogokon alapuló, törvényes Magyarországot testesíti meg. Az őrségváltáson Kövér László az Országgyűlés elnöke, és Hende Csaba honvédelmi miniszter mellett részt vett Schmitt Pál államfő, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, továbbá megjelentek a történelmi egyházak vezetői, és több parlamenti párt képviselői is.

+

Több évtizedes hányattatás után az eredeti helyén avatták fel újra a Parlament épületében Magyar Országgyűlés I. világháborúban hősi halált halt tagjainak és tisztségviselőinek emléket állító bronzból készült domborművet. Az épületben dolgozók leleményességének köszönhetően menekült meg a beolvasztástól. A dombormű szétterjesztett szárnyú turulmadarat ábrázol, amely a szájában lévő karddal védi a magyar koronát, hátterében pedig Csaba vitéz vezetésével paripás hősök vágtatnak. 

(Május utolsó vasárnapja 1925-ben lett a magyar hősök emléknapja, 1925 és 1944 között e nap nemzeti ünnep volt, ám a II. világháború után a létező szocializmus diktatúrája a „múltat végképp eltörölni" jegyében átírta a történelmet, az első világháború hőseinek emlékét is meg akarta semmisíteni. A rendszerváltást követően, az Országgyűlés, az első Orbán-kormány idején, 2001-ben nyilvánította újra, törvénybe iktatva  a magyar hősök emléknapjává.)

Az 1910-1918-as Magyar Országgyűlés I. világháborúban hősi halált halt tagjainak és tisztségviselőinek emlékére készült a Parlament falára visszahelyezett domborművet közjogi méltóságok, miniszterek és országgyűlési képviselők jelenlétében a magyar honvédség püspökei áldották meg és szentelték fel.

Átfogó vizsgálat...

Átfogó vizsgálatot indít az oktatási jogok biztosa az egyiskolás települések oktatási intézményeinek egyházi fenntartásba kerülése miatt. Aáry-Tamás Lajos szerint jogilag aggályos, hogy a település egyetlen iskolája egyházi fenntartásba kerüljön, mert minden gyereknek meg kell adni a világnézetileg semleges oktatás lehetőségét. Az oktatási jogok biztosa szerint az iskolák megmaradásához olyan megoldási formát kellene találni, ahol például az egyház az önkormányzattal közösen működteti az intézményt, és az iskola megteremtené a világnézetileg semleges nevelés lehetőségét.(Az Országgyűlés tavalyi törvénymódosítása tette lehetővé, hogy az anyagilag nehéz helyzetbe került önkormányzatok egyházi fenntartásba adják iskoláikat, ennek köszönhetően számos falusi iskola menekülhet meg a bezárástól.)

Bajnai: Felelőtlen politikai ígéretek játszottak döntő szerepet Magyarország eladósodásában!

A szavazatmaximalizálás, a hatalom megszerzése illetve megtartás érdekében tett felelőtlen politikai ígéretek beváltása döntő szerepet játszott Magyarország eladósodásában - fejtette ki Bajnai Gordon, az államadósság 2002 és 2010 közötti felhalmozódásának okait kereső és felelőseit megnevezni hivatott parlamenti albizottság előtti meghallgatásán. Úgy vélte: a politikai szembenézés bátorságának hiánya miatt a kormányok hibái egymásra rakódtak, ezek együtt sodorták 2008 őszén Magyarországot az európai országok közül a legsúlyosabban az összeomlás küszöbére. Az adósság szempontjából hosszú távon levonható tanulság, hogy annak elszaladása, éveken keresztüli halmozódása a kiadások és bevételek tartósan megbomlott egyensúlyát jelzi.

A válságkezelő kormány néhai miniszterelnöke határozottan kijelentette: a súlyos örökség, és a komoly károkat okozó 7 százalékkal való „riogatás" ellenére, kormánya reálisan tervezte meg a 2010-es költségvetést, az abban szereplő 3,8 százalékos hiány mértékét, megállította az államadósság növekedésének ütemét, az országot pedig növekedési pályára állította.

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága albizottságának ülésén már korábban meghallgatták, Medgyessy Pétert, Veres Jánost és Oszkó Pétert, a tanulságokat összegző, feltáró jelentés elkészítésére azonban a közeljövőben aligha várható.

Szalai Annamária beszámol...

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 2010-es tevékenységéről ad számot az utóbbi testület által az Országgyűlésnek benyújtott beszámolója. Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke által jegyzett, csaknem 500 oldalas dokumentum részletesen beavat a történésekbe. 

Az ORTT tavaly május 14-éig működött, akkor két tag mandátumának megszűnése nyomán döntésképtelenné vált.

Az új Országgyűlés hozzálátott a médiajog megreformálásához, és fél év alatt teljesen megújult a médiaigazgatás rendszere.  Az ORTT és az új törvényi szabályozás alapján felálló Médiatanács 2010. október 12-én kezdte meg működését.

A jogelőd testület határozatképtelensége miatt öt hónapon át szünetelt a döntéshozatal, a Médiatanácsnak azonban sikerült az ügyhátralékot három hónap alatt feldolgoznia. Az év végéig több mint 800 határozatot hozott, amelyek csaknem felében, azaz 400 esetben, döntött jogsértések elbírálásáról, 300 esetben határozott frekvenciák, 70 esetben pedig támogatások ügyében. A Médiatanács támogatások formájában összesen 155 millió forintot osztott szét 62 pályázó médiaszolgáltató között.

A hír- és politikai műsorok tájékoztatási gyakorlatát vázoló fejezet szerint a tévénézők több mint 31 százaléka az RTL Klub híradóját nézte, csaknem ugyanennyien követték a TV2 Tények című műsorát, míg az MTV1 Híradóját 14,7 százaléknyian figyelték. A legnézettebb magazin a TV2 Naplója volt, ezt követte az RTL Klub Házon kívül, majd az MTV1 Az Este című műsora.

A dokumentumból kiderül, hogy tavaly januártól áprilisig a kormányzati oldal politikusai a parlamenti arányuknál kevesebbszer szólaltak meg a hírműsorokban az ellenzék javára, míg májustól ez megváltozott, ekkortól 2010 végéig parlamenti képviseleténél nagyobb arányban kapott megszólalási lehetőséget a kormányoldal.

A rádiós és televíziós műsorfigyelés során 1510 vizsgálatot folytatott le az érintett testület, több mint 11 ezer műsoróra elemzésével. A kiskorúak védelmével kapcsolatban 38 műsort  elemeztek. A burkolt reklám tilalmának megszegése vezeti a listát. A legtöbb normaszegés normaszegést a TV2 követte el tavaly (44 százalék), az RTL Klub részaránya 21 százalék, míg a harmadik helyen álló MTV1-é 11 százalék, a Duna TV-é pedig 10 százalék. A rádiók közül a Kossuth Rádió részaránya volt a legmagasabb (3,73 százalék) az összes normaszegésen belül.

A beszámoló kitér a műsorszolgáltatók tulajdonosi helyzetére, valamint a szolgáltatás gazdasági helyzetének, pénzügyi feltételeinek alakulására. Bemutatja a műsorszolgáltatás fontosabb jogszabályi változásait, valamint a 2010-ben még létező műsorszolgáltatási alap működését, azon belül is a filmek és televíziós műsorok, valamint a rádiós műsorszámok támogatását.

A beszámoló az ORTT és a médiatanács működésével kapcsolatban elemzi a tavalyi ítéleteket, valamint a folyamatban lévő pereket is. Az ORTT jogtanácsosai 2010-ben 247 folyamatban lévő peres ügyben képviselték az ORTT-t, illetve a Médiatanácsot. A 247 ügyből 21 per panaszügyekből eredt, 219 az ORTT egyéb - közigazgatási - határozataiból, 7 pedig műsorszolgáltatási díjtartozásból keletkezett per. A 247 perből 34 ügy jogerősen lezárult az év során. 2010 év végén 213 ügy volt folyamatban, tekintettel arra, hogy az ORTT fellebbezést nyújtott be azok ellen az ítéletek ellen, amelyek a felperes keresetének adtak helyt. A pernyertesség egyre javuló tendenciát mutat, a pernyertesség aránya az elmúlt 5 év átlagában kb. 76 százalékos. 2010-re ez az átlag 82 százalékra nőtt, ami egyrészt a körültekintően megszerkesztett határozatoknak, másrészt a most már kialakultnak tekinthető, töretlen bírói gyakorlatnak köszönhető. A 2010-ben jogerősen lezárult perek törvénysértés szerinti bontásban azt mutatják, hogy a kiskorúak védelmét szolgáló törvényhelyek megsértésével kapcsolatos pereket 85 százalékban, a burkolt reklámozással kapcsolatos pereket 78 százalékban nyeri meg a médiahatóság.

A beszámoló az Országgyűlés tárgysorozatába vétetett, (teljes egészében olvasható: PDF).

Bartha Szabó József