Az oktatás, a gyesről visszatérő nők munkába állása és a környezetvédelem témái merültek fel az Országgyűlésben péntek késő délután, a jövő évi költségvetés részletes vitájában. Az ülés végén az állami vagyonnal összefüggő változtatásokat tárgyalták a képviselők.

A Jobbik bentlakásos iskolákat hozna létre

Dúró Dóra (Jobbik) a közoktatásra és a felsőoktatásra juttatna több forrást, megtartva a tavaly erre fordított összeget. A felsőoktatási intézmények központi juttatására 2,9 milliárd forintot fordított tavaly a költségvetés, ez idén már nem szerepel a büdzsében – fogalmazott meg egy újabb kifogást a képviselő. Nyikos László azt kifogásolta, hogy egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott a kormányoldal. Ez hallatlanul rossz üzenet, mondta, hozzátéve, hogy nem így képzelte a nemzeti együttműködési rendszerét. Indítványai a költségvetés kiadási oldalára koncentrálnak, ő elsősorban megtakarítani szeretne – mondta. Frakciótársa, Hegedűs Lorántné azt mondta, hogy a büdzsé totálisan átláthatatlan, és semmi köze nincs az eddigi költségvetési törvényjavaslatokhoz. Kitért arra, hogy nem találni a költségvetésben az építési hatóságok munkájára szánt normatívát, nem tudni, erre mennyit szánnak majd. Azt javasolják, hogy az általános, a köznevelési, szociális, gyermekjóléti támogatását emeljék az önkormányzatoknak – fejtette ki. Z. Kárpát Dániel arról szólt, hogy az iskolatejprogramra szánnának többletforrásokat, és a tanyaprogram támogatását is növelnék.

Az LMP a környezetvédelemre juttatna több forrást

Szél Bernadett (LMP) a kisgyermeket nevelő nők munkaerőpiacra való visszalépését segítené nagyobb támogatással. Frakciótársa, Szabó Rebeka a természetvédelemmel kapcsolatos javaslatait bemutatva azt mondta: 512 tájegység része a Natura 2000 programnak, ezekre olyan egyedi kezelési terveket kell készíteni, amelyek a terület hasznosítását és a természeti értékek védelmét hangolja össze. A tervek készítésében az ország elmaradásban van – mondta –, ezért nyújtana pluszforrásokat a programra. Az ugyancsak LMP-s Schiffer András hiányolta, hogy a költségvetésben a „pofátlan pocséklás" mellett nincs forrás a helyi gazdaság erősítésére. Példaként említette a kormányzati kommunikációra szánt összegek hárommilliárd forint fölé emelését, amivel az Orbán-kormány megduplázza a Bajnai-kabinet költekezéseit.

MSZP: az evát felváltó adó nem szerepel a módosítók között

Göndör István (MSZP) azt mondta, a benyújtott módosítók nagy száma is azt mutatja, a képviselők közül többen is sokallják, hogy a kormány a Terrorelhárítási Központra 13,4 milliárd forintot szánt. A képviselő egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a módosító indítványok között az evát felváltó adó nem jelenik meg közvetlen költségvetési bevételként. Az összesen nyolcórás időkerettel kiírt vita végén – az ellenzéki frakciók idejének letelte után – Horváth János fideszes korelnök kért támogatást a kormány 2013-as büdzséjéhez.

Vita az állami vagyonról szóló törvény módosításáról

A jövő évi költségvetés részletes vitája után Balázs József (Fidesz) ismertette azt a kormánypárti képviselőtársaival csütörtökön benyújtott törvényjavaslatot, amely egyebek mellett tizenhárom állami tulajdonban lévő ingatlant engedne át ingyenesen egyházi, illetve társadalmi szervezeteknek. A fideszes képviselő ismertetésében elmondta, az állami vagyonnal összefüggő jogszabályok változtatása elsősorban olyan egyházi ingatlanokat érint, amelyeket még az 1950-es években, az egyházak tudta nélkül államosítottak, és azokat a rendszerváltozás idején nem sikerült visszaszerezniük. A kormány részéről Fónagy János államtitkár biztosította támogatásáról az előterjesztőket, majd ellenzéki felszólalók következtek. Józsa István (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormányoldal ilyen kapkodva, illetve egyéni képviselői indítványként nyújtotta be az állami vagyont is érintő módosító javaslatot. Rámutatott továbbá, hogy az előterjesztés jogi személyiség nélküli szervezeteknek, például az óbudai evangélikus egyházközségnek juttatna ingatlanokat, miközben erre jogilag nincs lehetőség. Nyikos László (Jobbik) felszólalásában annak indoklását hiányolta, hogy a civil szervezetek közül miért éppen a Lungo Drom kap ingyenesen székházat.

A vitát Ujhelyi István ezután lezárta, majd – a napirend után a vasutasnapra emlékező Korondi Miklós (Jobbik) felszólalása után – az ülésnapnak is véget vetett. Az Országgyűlés jövő hétfőn és csütörtökön ül össze utoljára a nyári rendkívüli ülésszakban.

Az idegenforgalom, az önkormányzatok, a külhoni magyar közösségek és az erdei vasutak támogatására kértek többletforrásokat a képviselők a 2013-as költségvetés részletes vitájában pénteken az Országgyűlésben.

Fidesz: változtatnánk az idegenforgalmi támogatások rendszerén

Bóka István (Fidesz) arról beszélt, hogy szerinte az idegenforgalomra fordítható állami támogatást az önkormányzatok számára a benyújtott tervezethez képest nem központosítva, hanem külön fejezetben, az eddigi rendszerhez hasonlóan kellene szerepeltetni. Ehhez módosító indítványokat is benyújtott a kormánypárti politikus és kérte ezek támogatását az Országgyűléstől.

Jobbik: kötelező legyen történelmi filmeket gyártani

Novák Előd (Jobbik) felszólalásában ismertette azt a módosító indítványát is, amely a közmédiumoknak biztosított 68 milliárd forintból kötelezően 2 milliárd forintot fordítana történelmi filmek gyártására. Emellett szót emelt a részletes vita időkeretben történő tárgyalás ellen, valamint kifogásolta azt is, hogy sem Magyarország egyetlen Trianon múzeuma, sem pedig az egyetlen 1956-os múzeuma nem kap állami támogatást. Szilágyi György, a Jobbik képviselője szerint az a probléma a költségvetéssel, hogy nem elég ésszerű és takarékos, hiszen például 864 millió forint fordítana stadionok beléptetőkapuira. Ebből az összegből az erdei kisvasutak helyzetét is lehetne rendezni vagy költhetnék az asszisztált reprodukció támogatására – jegyezte meg.

Az LMP az önkormányzatok feladatellátását támogatná

Az LMP-s Vágó Gábor azt mondta: pártja a közszolgálati média támogatására a jövő évi költségvetésben szereplő 68 milliárd forint helyett csak 50 milliárdot fordítana, a fennmaradó összeggel pedig az önkormányzatok feladatellátását támogatná. Az ellenzéki képviselő ezen belül egyebek között a kulturális feladatokat és a leghátrányosabb helyzetű önkormányzatok közösségi közlekedésének támogatását említette.

A Fidesz az idegenforgalmi területre csoportosítana át

Horváth Zoltán (Fidesz) egy kormánypárti módosító indítványt ajánlott elfogadásra, amely megtartaná azt az eddig is működő rendszert, hogy a befizetett idegenforgalmi adó egy forintja után 1,5 forint kerül az önkormányzatokhoz. Az önkormányzat ebből az összegből a turisztikai látványosságok infrastrukturális fejlesztését valósíthatná meg – tette hozzá. Szintén elfogadásra ajánlotta Harrach Péter, KDNP-frakcióvezető módosítóját, amely 35 millió forintot csoportosítana át az erdei vasutak támogatására.

KDNP: milliárdos átrendezésre nincs lehetőség

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy bár felszólalásában mindenki milliárdos tételeket említ, ez reménytelen, mert koncepcióváltásra kényszerítené a költségvetés alkotóit, márpedig egy kidolgozott koncepciót egy ilyen rövid vita során nem lehet módosítani. Harrach Péter ezért azt javasolta a képviselőknek, hogy értéket megőrző, sok magyar ember támogatását élvező ügyek számára próbáljanak, akár minimális összegű támogatást kérni. Ilyennek tartotta az erdei vasutak támogatását.

Az LMP a külhoni magyarokat is támogatná

Vágó Gábor (LMP) kifogásolta, hogy csak apró szintű változásokra van lehetőség a költségvetésben, holott szerinte gazdasági stratégiaváltásra lenne szükség, biztos talajt kellene találni a büdzsének. Az LMP-s Mile Lajos kevesellte, hogy csak 14 milliárd forintot szánnak a költségvetésben a külhoni magyarok támogatására. Szerinte ez különösen kevés, ahhoz képest, hogy a kormány a nemzetpolitikát prioritásként határozta meg. Hozzátette: a határon túli magyar felsőoktatási intézményekre is kevesebb pénzt fordítanak majd jövőre. Közölte: az LMP azt javasolja, hogy 125 millió forintból hozzanak létre öt, Kárpát-medencei autonómiát népszerűsítő irodát, Kolozsváron, Dunaszerdahelyen, Nagyváradon, Ungváron és Szabadkán. Az itt dolgozó munkatársak feladata lenne a történeti- és autonómiakutatás, a helyi közélettel és médiával való kapcsolattartás és lobbitevékenység, valamint konferenciák, rendezvények szervezése – tette hozzá.

A Fidesz több pénzt javasol a fővárosi földutak aszfaltosítására

Kovács Péter, fideszes képviselő, a XVI. kerület polgármestere azt javasolta, hogy 500 millió forint helyett 1,5 milliárd forinttal támogassák a fővárosban a földutak szilárd burkolattal való ellátását. Emellett azt is javasolta, hogy a költségvetésben 960 millió forintot csoportosítsanak át egy XVI. kerületi kézilabdacsarnok megépítésére. Bodó Imre (Fidesz) azt mondta, hogy a kormány gazdaságpolitikai célja az államadósság csökkentése és a foglalkoztatás növelése. Hangsúlyozta, hogy ezen irányvonalak mentén lehet stabilizálni a gazdaságot. Kitért arra is, hogy 2013-tól változik a helyi önkormányzati rendszer feladatellátása és ezzel összefüggésben a finanszírozás rendje is. Ennek kapcsán kiemelte, hogy szét kell választani a kötelező önkormányzati feladatokat és a helyi közügyeket.

A határozathozatalok után az állattenyésztésről szóló törvényjavaslat általános vitájával és a költségvetés részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés pénteken.

Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament

Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament, így változnak a monetáris tanács tagjainak és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felmentésére vonatkozó szabályok. A kormánypártok, az MSZP és az LMP támogatásával elfogadott jogszabály szerint a jegybankelnök és a monetáristanács-tagok felmentésére irányuló javaslat csak magyar vagy az uniós bíróság jogerős döntése után terjeszthető elő.

Simicskó István: cél a kutya világkiállítás hazai megrendezése

Simicskó István (KDNP) az előterjesztők nevében elmondta: a törvénymódosítás célja, hogy Magyarország 2013 májusában megrendezhesse a kutya világkiállítást. Emlékeztetett rá, hogy a magyar ebtenyésztés területén az elmúlt másfél évtizedben súlyos, az ágazat normális működését gyakorlatilag ellehetetlenítő belviszály alakult ki. Az egymással szemben álló szervezetek vitája eredményezi azt is, hogy nem minden szervezetnek van állami elismertsége. Csakhogy a jelenlegi szabályok szerint állami elismertséggel nem rendelkező szervezet csak súlyos bírságok kiszabása mellett rendezhetne kiállítást. A most tárgyalt javaslat ezért felfüggeszti a bírságolást az érintett esetekben és lehetőséget ad a szervezeteknek, hogy „kiegyezzenek" egymással – mondta Simicskó István.

A kormány támogatja a javaslatot

Budai Gyula államtitkár kiemelte azt is, hogy a Zalaegerszegen rendezendő nemzetközi, illetve a jövő évi világkiállítás több százezer látogatót és turistát vonz Magyarországra, illetve a szűkebb térségekbe, ami pozitív hatással lehet a gazdaságra is, ezért a szaktárca támogatja a javaslatot. Az államtitkár elmondta azt is, hogy az ebtenyésztő szervezetek közötti egyeztetést ő fogja levezetni és reméli, hogy sikerül egy mindenki számára megfelelő egyezségre jutni.

Fidesz: a kutyás társadalomnak megegyezésre kell jutnia

Ódor Ferenc (Fidesz) szerint a módosítással az ország bizonyíthatja a kiállítás megrendezésének komoly szándékát és így erősítheti a bizalmat, másrészt pedig a szervezetek „eláshatják a csatabárdot" és a következő egy évben közösen dolgozhatnak a világkiállítás sikeréért. Hangsúlyozta azt is: a kutyás társadalomnak megegyezésre kell jutnia, az Országgyűlés ehhez azt a segítséget tudja megadni, hogy a módosítással nem veszik el a kiállítás megrendezésének lehetősége.

Jobbik: a MEOE megzsarolta a kormányt

Varga Géza (Jobbik) szerint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) megzsarolta a kormányt a kiállítások megrendezésének a jogával, ugyanakkor a kormány semmilyen garanciát nem kért a törvényjavaslat megalkotásáért cserébe. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a MEOE mentesül egyes kötelezettségei alól, de semmilyen kötelezettséget nem vállalt a kiállítások megrendezése utánra, hogy jogosultságait megosztja a többi kutyatenyésztő szervezettel és megoldja a kialakult viszályt. Staudt Gábor (Jobbik) szerint a törvénysértések miatt a MEOE-t „már régen" törölni kellett volna mindenféle nyilvántartásból. Példaként említette, hogy a szervezet nem tud nullás adóigazolást beszerezni, illetve még mindig nincs elfogadott 2010 évi költségvetési beszámolója.

MSZP: ne támogassák a javaslatot!

Göndör István azt mondta, szerinte az előterjesztő képviselőt átverték, mint tették velük is kormányzásuk idején. Megjegyezte: újra világkiállítás címén kerül a javaslat a ház elé, mint néhány éve, de más dolog az országos egyesület és más a kiállítás. Azt kérte, a javaslatot ne támogassa a Ház, ne fogadják el azt.

Simicskó: nem szabad a kérdést átpolitizálni

A vita végén Simicskó István azt mondta: Magyarország a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik a kutyatenyésztésben. Az őshonos fajtákat nemzeti kinccsé kell nyilvánítani - mondta, elismerve, elfogult a magyar kutyák iránt. Nem hiszi, hogy a kérdést át kellene politizálni, és arról kellene beszélni, az MEOE milyen színezetű. Azt kérte, hogy józanság, segítőszándék vezesse a képviselőket. Bízik benne, hogy az egyeztetések oda vezetnek, hogy a hazai kutyás társadalom egyezségre jut – mondta.

Költségvetés

Fidesz: csoportosítsanak 700 millió forintos pluszforrást az önkormányzatoknak szociális célokra

Demeter Zoltán arról a módosító indítványról beszélt, amellyel a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladataira 700 millió forintos pluszforrást csoportosítanának át. Kitért arra, hogy volt számos módosító javaslat, amely mögött azonban nem látott felelős gondolkodást. A külhoni magyarság támogatásának növelését célzó javaslatokkal ugyanakkor érzelmileg azonosulni tudott - jegyezte meg.

MSZP: társadalmilag elfogadhatatlan a költségvetés

Józsa István a kormány igazságtalan adópolitikájáról beszélt, és azt mondta, a kabinet szakmai alkalmatlanságának árát a szegény emberekkel fizeti meg. A költségvetéssel 38 százalékot fog elérni az adókoncentráció, ami magasabb, mint két éve volt. „Lehet áldozatot kérni a néptől", de annak legyen valami értelme, ebből azonban semmilyen növekedés nem látszik. Ez a költségvetés a legnagyobb megszorítás, amire Magyarország az elmúlt 20 évben rákényszerült – hangoztatta, hozzátéve: 750 milliárdot vonnak ki a gazdaságból. Kitérve a bevételek bizonytalanságára úgy fogalmazott: a költségvetés nagy része még az ÁSZ elemzése szerint is megalapozatlan, az egész homokra épített kártyavárnak tekinthető. Azt mondta, vonják vissza a költségvetést és szeptemberben hozzanak újat az Országgyűlés elé.

MSZP: a kormány felsőoktatási politikájának egészének koncepciója rossz

Hiller István, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab)megsemmisítette a hallgató szerződésekről szóló kormányrendeletet. Úgy vélte ugyanakkor, hogy nem ez az egyetlen intézkedés, ami, kidolgozatlan és átgondolatlan a kormány felsőoktatási politikájában, hiszen emellett kénytelenek voltak módosítani a felvételi rendről szóló kormányrendeletet, illetve a még hatályba sem lépett felsőoktatási törvényt és közoktatási törvényt, miközben már a harmadik felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár várja, hogy pozíciójába kerüljön. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, visszautasította, hogy szocialista politikus az egész oktatáspolitikát rossznak állította be. Az Ab határozattal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a testület formai és nem tartalmi indokok alapján hozta meg döntését, amikor kimondta, hogy a hallgató szerződések témáját nem kormányrendeletben, hanem törvényben kell szabályozni. Ezzel szemben – folytatta – a korábbi szocialista kormányok felsőoktatási törvényhozását 2005-ben, 2006-ban és 2009-ben is határozatban ítélte el az Ab, mégpedig tartalmi indokokkal, az egyetemi autonómia durva megsértése miatt.

LMP: „blöff" a kormány munkahelyvédelmi akcióterve

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában „blöffnek" és „fedezetetlen ötlethalmaznak" nevezte a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervét, amelyet hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök hirdetett meg a parlamentben. Szerinte a terv bejelentése azt mutatja, hogy a kormány is belátta, gazdaságpolitikája teljes csőd. Hozzátette: örülnek, hogy két év után végre a kormány felismerte, hogy nem az egykulcsos adó, hanem az LMP által eddig is szorgalmazott járulékcsökkentés hozhat eredményeket. Ugyanakkor úgy vélte: a tervnek nincs meg a fedezete a jövő évi költségvetésben. Szatmáry Kristóf, gazdaságszabályozásért felelős államtitkár úgy vélte: valóban új korszakhoz érkezett a magyar gazdaságpolitika, ami logikus következménye az elmúlt két évnek, ami a „romok eltakarításának időszaka volt". Szerinte az LMP-s frakcióvezető felszólalásából az derül ki, hogy alapvetően támogatják a járulékcsökkentés politikáját. Hangsúlyozta: a kormány reményei szerint a tízpontos akciótervvel több százezer munkahelyet lehet megvédeni és munkahelyeket is teremthet a program, hogy 2013. a növekedés, az emelkedés éve lehessen.

Fidesz: 300 éve épült újjá Csepel

A fideszes Németh Szilárd, Csepel polgármestere arról beszélt, hogy 300 évvel ezelőtt július 18-án a török pusztítás után úrbéri szerződésbe foglalták Csepel újjáépítését. A politikus a három évszázados évforduló kapcsán a gyáralapító zsidó Weiss családot és Weiss Manfrédot méltatta, akinek szerinte  Csepel rendívül sokat köszönhet. A felszólalást sok csepeli polgár hallgatta a karzatról, külön köszöntötte őket az elnöklő Latorcai János. Halász János, államtitkár válaszában Csepel történetét felidézve azt mondta: Csepel jóval több mint egy kerület.

Jobbik: a kormány szakít eddigi gazdaságpolitikájával?

Volner János jobbikos képviselő azt mondta: a munkahelyvédelmi terv bejelentésével úgy tűnik, hogy a kormány szakít eddigi gazdaságpolitikájával, hiszen a kormányfő korábban azt mondta, hogy az adórendszerben nem kell szociális szempontokat érvényesíteni, most viszont mégis szociálisan hátrányos helyzetű embereken akarnak segíteni a járulékcsökkentéssel. Közölte: ezzel a Jobbik egyetért, ugyanakkor nem látják megalapozottnak az intézkedések bevételi oldalát. Szatmáry Kristóf államtitkár szerint nem most, hanem két évvel ezelőtt volt gazdasági filozófiaváltás, amikor egy új gazdasági stabilitást alakított ki a kormány. Szerinte az elmúlt két év a költségvetési stabilitásról szólt, és most érkezett el a kormányzat oda, hogy új perspektívát nyisson.

KDNP: lemaradhatnak a közép-magyarországi régió egyes részei

Földi László arról beszélt, hogy Pest megyét és a fővárost magában foglaló közép-magyarországi régiót az Európai Unió fokozatosan kivezeti a támogatások kedvezményezetti köréből, mert már elért egy meghatározott fejlettségi szintet, holott a régión belül egyes területek jelentős fejlődési eltérést mutatnak. Szerinte lehetőség nyílhat valamilyen megoldásra, vagy a fejletlen peremterületek leválasztására, vagy Pest megye önálló régióvá alakítására. Szatmáry Kristóf államtitkár szerint ugyanakkor egy esetleges kettéválasztás miatt sem kapna több fejlesztési pénzt Magyarország, de a források kismértékű átcsoportosítása van lehetőség. Hozzátette: a kohéziós alap forrásai továbbra is a közép-magyarországi régió rendelkezésére állnak, valamint a régió befektetési potenciálja is nagyobb, mint a vidéki megyékben.

Napirend kiegészítések

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az állattenyésztésről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amelynek általános vitájára pénteken kerül sor. A Fidesz kezdeményezésére szintén sürgős tárgyalásba vették az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló javaslatot, amelynek általános vitáját ugyancsak pénteken kezdik el, a részletes vitára jövő hétfőn, a zárószavazásra jövő csütörtökön kerülhet sor. Részletes vitára bocsátották a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot és döntöttek arról is, hogy ezt pénteken nyolc órában folytatják le.