A Volánbusz az iskolapéldája annak, hogyan lehet egy jól működő, 100 százalékos állami tulajdonban lévő céget tönkretenni – mondta előterjesztői expozéjában Budai Gyula (Fidesz), akinek előterjesztését a cég reorganizációját vizsgáló bizottság felállításáról hétfőn kezdte el tárgyalni a Ház. A kormánypárti politikus által kezdeményezett testület felállítását valamennyi frakció támogathatónak tartja, ugyanakkor az ellenzéki képviselők a javaslatban foglaltakkal szembeni fenntartásaiknak is hangot adtak.

Budai Gyula: jelentős veszteség érte az államot a Volánbusznál végrehajtott  privatizációval

Budai Gyula (Fidesz) szerint vizsgálóbizottságnak kell áttekintenie, hogy kik döntöttek azokról a privatizációkról, amelyek 2005 és 2008-ban valósultak meg a Volánbusz Zrt.-nél, és azt is, ki határozta el az eladott nyolc, nagy értékű ingatlant szinte azonnali visszabérlését. A politikus ezek között említette a szentendrei pályaudvart, a gödöllői és az érdi műszaki telepet, és arra is kíváncsi volt: a fóti műszaki telep értékesítése során milyen szerepe volt a Wallis Rt.-nek. „Melyek azok a politikai kapcsolatokból áttranszferált gazdasági kapcsolatok, amelyek az értéken aluli árusításhoz vezettek?" – tette fel a kérdést.

Kifogásolta, hogy mintegy 5,5 milliárd forintnyi értéktől „szabadult meg az állam", az értékesítő pedig a vevők tulajdonosi hátterét sem vizsgálta. Ennek következménye, hogy offshore cégekhez kerültek az ingatlanok, a kiszervezett járatok, akik „száz milliókat vittek ki az országból". Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik offshore cég hátterében felfedezhető Pekli Ferenc, a Volánbusz korábbi vezérigazgatójának a neve. A politikus mindebben a szocialista kormányok szerepét hangsúlyozta, de felvetette az akkori pénzügyminiszter, a Volánbusz akkori vezetése, az ÁPV Rt., valamint a nemzeti vagyonkezelő akkori vezetésének felelősségét is. Emlékeztetett arra, hogy a cég stabilizálásáról 2003-ban született döntés „régi jó szocialista módszer" alapján, vagyis nem fejlesztéssel, hanem ingatlaneladással, kiszervezéssel. Kijelentette, hogy a privatizációk nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, mind a gazdálkodás, mind a közpénzek átlátható felhasználása sérült.

MSZP: boszorkányüldözést folytat Budai Gyula

A szocialista Göndör István felszólalásában úgy fogalmazott, Budai Gyula boszorkányüldözést folytat, hiszen indok nélkül sároz be embereket a Volánbusz reorganizációjával összefüggésben. Az ellenzéki politikus azt mondta, az MSZP ennek ellenére támogatja a testület felállítását, ahogy korábban sem álltak egyetlen vizsgálóbizottság létrehozásának útjába sem. Ellentétben a Fidesszel, amely 1998 és 2002 között egyetlen vizsgálóbizottság felállítását sem engedte – fűzte hozzá Göndör István, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi kormánytöbbség a Malév utolsó két évének vizsgálatát sem teszi lehetővé.

Jobbik: már a visszaélés gyanúja is indokolja a vizsgálóbizottság felállítását

A jobbikos Bödecs Barna frakciója nevében egyetértett a vizsgálóbizottság felállításával, ezt ugyanis szerinte már csak a visszaélés gyanújának felmerülése is indokolja. Frakciótársa, Szilágyi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a Volánbusz átvilágításának tapasztalatai a BKV finanszírozásának megoldásában is fel kell használni.

LMP: nem szabad közpénzt bízni offshore cégekre

Az LMP szintén támogathatónak tartja a vizsgálóbizottság felállítását – közölte Scheiring Gábor, a párt képviselője. Mint mondta, pártja azért is fontosnak tartja a testület létrehozását, mert elfogadhatatlannak tartják az offshore cégek bevonását a közpénzek felhasználásába. Az LMP-s politikus kritizálta ugyanakkor, hogy a javasolt vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a Volánbusznak az együttműködés helyett miért kellett versenyeznie a vasúti közlekedéssel.

Budai: a szocialista kormányok felelőssége vetődik fel

Budai Gyula a vita végén elmondott zárszavában azt mondta, a Volánbusz ügyében a vagyongazdálkodási feladatokat ellátó szervezetek vezetőinek és irányítójának, vagyis a többségi tulajdonost képviselő pénzügyminiszternek a felelőssége vetődik fel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt a testületnek racionális, gazdasági szempontokat mérlegelve kell majd megállapítania. Az elszámoltatási kormánybiztos a szocialista képviselők bekiabálásaira válaszolva úgy fogalmazott, 2014-ig még „lesz egy pár javaslata vizsgálóbizottság felállítására" olyan kérdésekben, amelyekben szerinte „sárosak".

Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta az általános vitát.

Közkegyelmet adott a decemberi LMP-tüntetés résztvevőinek, egyszerűsítette a fegyvertartás szabályait és elfogadta a médiahatóság 2010-es beszámolóját az Országgyűlés hétfőn.

Elfogadták a médiahatóság 2010. évi beszámolóját

A parlament 234 igen szavazattal, 92 nem ellenében elfogadta az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A médiatanács által beterjesztett dokumentumban a többi közt az szerepel, hogy az ORTT az adott évben május 14-éig működött, az új törvényi szabályozás alapján felálló médiatanács pedig október 12-én kezdte meg működését. A jogelőd testület határozatképtelensége miatt öt hónapon át szünetelt a döntéshozatal, a médiatanácsnak azonban sikerült az ügyhátralékot három hónap alatt feldolgoznia. A testület az év végéig több mint 800 határozatot hozott, amelyek csaknem felében döntött jogsértések elbírálásáról, 300 esetben határozott frekvenciák, 70 esetben pedig támogatások ügyében.

Köszönetet mondott a Ház lengyelek és litvánok Magyarország melletti kiállásáért

Határozatban mondott köszönetet az Országgyűlés lengyel és litván civileknek, valamint politikusoknak "a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szembeni" állásfoglalásukért.

Közkegyelmet kaptak a decemberi LMP-tüntetés résztvevői

Elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely közkegyelmet ad mindazoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épülete körül tartott demonstrációjában való részvételük miatt. A Ház igen 226 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a nyolc kormánypárti politikus – köztük Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető – által kezdeményezett indítványt.

Eszerint nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás azok ellen, akik 2011. december 23-án a Parlament bejáratainál – az aznapra tervezett szavazások elleni tiltakozásul – leláncolták magukat. Mentesül továbbá a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindenki, aki ellen ezért személyi szabadság megsértése miatt szabtak ki büntetést. A közkegyelem kiterjed a tiltakozó akcióval összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is. A kormányoldal kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint a később csatlakozó Demokratikus Koalíció és MSZP is visszautasította, mondván, nem kérnek kegyelmet. Képviselőik nem is vettek részt a hétfői szavazásban.

Balsai-jelentés – Kormányjelentés készül arról, hány jogsértő rendőr szolgál ma is

A kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A dokumentumnak ki kell térnie arra, hogy közülük a kormányváltás óta hányan láttak el, illetve töltenek be jelenleg rendőrségi vagy állami vezetői feladatot, beosztást.

Az erről szóló, az Országgyűlés emberi jogi bizottsága által kezdeményezett, és Balsai István miniszterelnöki megbízottnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló jelentéséhez fűzött módosító indítványt a kormánypártok mellett a Jobbik és az LMP is megszavazta. Az MSZP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők viszont nem vettek részt a voksolásban.

A módosító javaslat elfogadásával a Ház arra is felkéri a kormányt, hogy jelentésben foglalja össze, a 2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án lezajló tömegdemonstrációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi- és büntetőeljárás, és azok milyen eredménnyel zárultak.

Egyszerűsödnek a fegyvertartás szabályai

Az Országgyűlés 278 igen szavazattal, 19 nem és 30 tartózkodás mellett elfogadta a lőszerekről és a lőfegyverekről szóló törvény módosítását, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezett. A jogszabály több könnyítést is hoz a vadászoknak és a sportlövőknek. A korábbi tiltást feloldva engedélyezik például a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést azoknak, akik elvégezték a szükséges tanfolyamot. A szerelést csak a kereskedelemben kapható hivatalos eszközökkel lehet végezni, és kizárólag saját célra. Fontos változás az is, hogy ha a rendőrség bevonja egy vadász fegyvertartási engedélyét, akkor arról kötelező hivatalosan értesítenie az illetékes vadászati hatóságot.

Egyszerűbb lesz az új fegyver vásárlása, ha valakinek már van fegyvertartási engedélye. A törvény hatályba lépése után már nem kell a rendőrségtől előzetesen megszerzési engedélyt kérni, a fegyvert külön engedély nélkül meg lehet vásárolni, majd azt bemutatva a rendőrségen bejegyzik a megszerzést a fegyvertartási engedélybe. A jogszabályhoz végrehajtási rendelet is kapcsolódik: az egyik legjelentősebb változás az lesz, hogy ezután a fegyvertartási engedély visszavonásig érvényes, vagyis megszűnik az a jelenlegi gyakorlat, hogy ötévente meg kell újítani.

A fővárosi Margit kórház önállóságáról, a Malév felszámolásáról, a BKV-ról és az eszközkezelőről volt szó többek között az azonnali kérdések és kérdések között hétfőn a parlamentben.

KDNP: lesz önálló Margit kórház?

Bús Balázs arról beszélt, hosszas egyeztetés után örömmel értesültek, hogy Óbuda ellátási körzetét a Honvéd kórházhoz kapcsolják, és ennek eredményeként egy könnyebben megközelíthető, és jobb infrastrukturális adottságú intézményben kapnak majd szakszerű ellátást a betegek. Kérdések azonban még mindig maradnak: mi lesz a korábban több ezer beteget ellátó Margit kórház sorsa hosszú távon? Egy független, jól működő Margit kórház jelenthet megoldást - emelte ki a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: érdemes lenne olyan döntést hozni, amely erősíti a magyar egészségügybe vetett hitet. Szócska Miklós államtitkár kiemelte: lesz önálló kórházi képviselet, törekvésük, hogy ez az időpont minél hamarabb eljöjjön. Tudja, hogy a hatékony betegutak kialakításáról gondoskodni kell, de úgy kapták meg az intézményeket, hogy nem került leválasztásra az önálló Margit kórház. Ezt rövid időn belül megteszik – ígérte.

LMP: egyre gyanúsabb a Malév felszámolása

Scheiring Gábor arról beszélt, hogy a fejlesztési tárcánál egyre szaporodnak a gyanús ügyek, és a Malév felszámolása is egyre gyanúsabb. Miért bízta a szaktárca zárt ajtók mögött a légitársaság felszámolását egy „mutyigyanús társaságra"? – kérdezte. A vagyonfelügyelő Varga Jenőnek nincs irodája a felszámoló cég épületében, a felszámolási bizniszben lett milliárdos, és Pintér Sándor volt cégével gründolt közös vállalkozást – sorolta, hozzátéve: szoros szálak fűzik ahhoz a mikro vállalkozáshoz, amely a Malév elleni felszámolást elindította. Milyen érdekköröket képviselt? - firtatta, majd megjegyezte: erős a gyanú, hogy itt valami súlyos mutyi készülődik. Fónagy János államtitkár válaszában kiemelte: fizetésképtelen helyzet rendezésére a stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetekre vonatkozó különleges felszámolási szabályokat kell alkalmazni. Ennek egyik eleme a rendkívüli moratórium, amelynek alapján a társaság speciális védelmet élvez. A csődtörvény alapján a kormány rendeletében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként állami tulajdonú társaságot jelölt ki. A bíróság 2012.február 14-én jogerőre emelkedett végzésével felszámoló biztosként Varga Jenőként jelölte meg – fűzte hozzá.

Kérdések

Az MSZP a BKV-ról

Pál Tibor azt hangoztatta, Budapest nem Tarlós Istváné, nem Rogán Antalé, és nem is a kormányé, hanem a szabad polgároké. Hozzátette: az a hatalmi játék, amit a közlekedési vállalattal játszanak, életveszélyes. Ha nem biztosítják a forrásokat a járművek karbantartásához, s fáradt vezetők szállítják az utasokat, megnő a balesetveszély – mondta az ellenzéki képviselő, és azt kérdezte: hajlandó-e kormány arra, hogy a BKV finanszírozásával kapcsolatos kérdést kivonja hatalmi játszmáiból? Cséfalvay Zoltán államtitkár úgy válaszolt, hogy a 2002-es kevesebb mint 20 milliárdról 2009-re 125 milliárdra nőtt a cég adósságállománya. Az állam egy csődközeli vállalatot pedig nem támogathat az adófizetők pénzén, ezért szükséges a vállalat átalakítása – szögezte le, majd kiemelte: az adósságot csökkenő pályára kell állítani, és tavaly volt az első év, amikor az nem nőtt a BKV-nál.

Fidesz: hogyan csökkentik a szállópor koncentrációt?

Bartos Mónika kiemelte: az utóbbi időben a levegő szennyezettsége az egészségügyi határértéket többször is átlépte. A képviselő azt kérdezte, hogyan kívánják csökkenteni a szállópor koncentrációt. Illés Zoltán államtitkár kérte, ne használják a szállópor kifejezést, mert nem ez okozza az egészségügyi károsodást, hanem a járművekből, égető-berendezésekből származó szilárd, kisméretű anyag. Arról, hogy mit kellene tenni azt mondta, a kamionok arányos útdíját bevezetni az egész országban, tömegközlekedés előnyét biztosítani, dugódíjat életbe léptetni a fővárosban . „Erről egy kormányprogram szól, kiváló minőségben, ezt fogjuk csinálni" – ígérte.

LMP: miért csúszik az eszközkezelő?

Vágó Gábor arról szólt, hogy március 1-én lejárt a kilakoltatási moratórium, és elindul a kényszerértékesítés. Az ígéretek ellenére azonban nem működik az eszközkezelő, bár telefonszáma, igazgatója szóvivője van, de hiába érdeklődnek az érintettek, mikor kapnak segítséget – fogalmazott. Fónagy János kiemelte: az eszközkezelőről szóló törvény szerint a kormány rendeletben határozza meg a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér értékét, és az ingatlanok bérlők közötti cseréjének feltételeit. Jelenleg e rendelet megalkotása, és a törvény módosítanák előkészítése zajlik. A nemzeti eszközkezelő működése addig is biztosított, a források felhasználása esetén továbbiak bevonását kezdeményezik majd. Év végéig 25 ezer ingatlan megvásárlásához szükséges fedezet rendelkezésre áll - jelezte.

Jobbik: hogyan pótolják a kieső vonatokat?

Bödecs Barna azt mondta, ha igaz, hogy vasúti járatritkításokat terveznek, akkor érintett vonalakon napi 2-3 járatpár maradna. Kitért arra, hogy egyes hírek szerint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény július 1-i hatályba lépésekor átfogó díjemelés, vagy a menetdíj-kedvezmények megnyirbálása várható. Milyen szolgáltatásokkal pótolják-e a kieső vonatokat, átjárhatóvá teszik-e a díjszabást legalább a bérletes utasok számára? – sorolta. Fónagy János azt mondta, hogy tervezett intézkedések között szerepel a közösségi közlekedés intézményrendszerének felülvizsgálata, és a közúti és vasúti menetrendek összehangolása. Utóbbi érdekében elengedhetetlen a kapacitások felülvizsgálata – mondta.

Az ügynökkérdésről faggatta a miniszterelnököt a Jobbik a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Orbán Viktor azt felelte, a kormánypárti frakció szándékai egyértelműek a kérdésben, a módszereken megy a vita. Emellett a Köztársasági Őrezred működésére, valamint az állami földbérlet pályázataira is rákérdeztek ellenzéki képviselők. A Fidesz a sportigazgatóságok sorsáról érdeklődött.

MSZP: tett-e javaslatot a Köztársasági Őrezred ideiglenes védelemre?

A szocialista Göndör István arra várt választ, hogy a jelenlegi kormány regnálása alatt a Köztársasági Őrezred vagy a Terrorelhárítási Központ (TEK) tett-e javaslatot közjogi méltóságok vagy mások ideiglenes védelmére a miniszterelnöknek. Mint mondta, erre ezen szerveknek törvényileg joguk van. A képviselő azt mondta, úgy tudja, voltak, akik éltek a személy- és gépkocsi-biztosítással. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában azt mondta, hogy az őrezred és a TEK a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el mind a közjogi méltóságok, mind az ideiglenes védelem esetében. Kijelentette: ideiglenes védelemről a Köztársasági Őrezred nem intézkedett.

LMP: hazugság volt a kormány ígérete a földhöz jutásról

Az LMP-s Szabó Rebeka hazugságnak nevezte a kormány azon ígéretét, hogy földhöz juttatja azokat, akik helyben abból kívánnak megélni. Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára szerint a képviselő és pártja „fantomokat kerget", és az általuk kifogásolt „oligarchák vagy zöldbárók" ellen még egyetlen bizonyítékot sem tettek le. Szerinte nem most, hanem az előző kormány működése alatt folyt klientúraépítés, ezért azt javasolta az ellenzéki politikusoknak, hogy előbb ismerjék meg a pályáztatás rendszerét, amelyet kritizálnak.

Fidesz: mi lesz a megyei sportigazgatóságok sorsa?

Bánki Erik (Fidesz) arról érdeklődött, mi lesz a megyei sportigazgatóságok sorsa. Válaszában Czene Attila sportállamtitkár közölte: a sport támogatása helyi feladat, ugyanakkor a települési önkormányzat maga határozza meg, hogy mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. Az államtitkárság javaslata szerint a sportköltségvetési források döntő része felett rendelkező Magyar Olimpiai Bizottságnak kell foglalkoznia a helyi sport szervezeti és intézményi rendszerével.

MSZP: mi lesz a háziorvosokkal?

Garai István Levente (MSZP) „Mi lesz veletek, háziorvosok?" című azonnali kérdésében arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban több olyan kormányzati intézkedési terv látott napvilágot, amely az alapellátásban dolgozókat és a betegeket is lehetetlen helyzetbe hozza. Folyamatos a forráskivonás, a szakemberhiány, és szétrombolják a gyógyszerkasszát - sorolta kifogásait az ellenzéki képviselő, aki azt kérdezte, hogyan tervezi a kabinet megállítani az orvosok és szakdolgozók elvándorlását. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában a saját munkáját a chilei bányamentési feladatokhoz hasonlította, majd felsorolta a háziorvosokért tett kormányzati lépéseket, példaként említve a praxisok megerősítését.

Jobbikos felvetés ügynökkérdésben – Orbán válasza: a kormánypárti frakció szándékai egyértelműek, a módszereken megy a vita

Komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban, azonban „a szándékok egyértelműek" – mondta Orbán Viktor egy jobbikos képviselő azonnali kérdésére válaszolva. A miniszterelnök jelezte egyúttal, készek megvitatni, hogy a Romániában alkalmazott módszereknek milyen haszna lenne Magyarországon. A jobbikos Mirkóczki Ádám felszólalásában azt mondta, Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából. „Úgy tűnik azonban, hogy ez a szégyen a második Orbán-kormányra is rá fog égni" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányoldal akadályozza, hogy az igazság napvilágra kerüljön.

A Malév csődjéről, az egészségügyi dolgozók bére és a bölcsődei férőhelyek is napirendre kerültek a hétfői interpellációk során a Házban. Az azonnali kérdések között a Jobbik az állami földbérlet kérdésére kérdezett rá a miniszterelnöknél.

MSZP: mi lesz a Malévnak kölcsönzött dolgozókkal?

Simon Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a Malév csődjével 2600 embernek szűnt meg a munkája, de a leállás további negatív hatásokat is okozott, mert a Malév leányvállalatainál is megkezdődtek a drasztikus leépítések. A politikus azt kérdezte, hogyan találnak új munkát a cég dolgozói. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogyan segíti a kormányzat, hogy a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül alkalmazott Malév dolgozók ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint a cég többi alkalmazottja. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a cég nem a 2011-es tevékenysége, hanem a tetemes adósság, a felelőtlen privatizáció és a visszavásárlás miatt ment csődbe. Hangsúlyozta, hogy a Malév a tavalyi utolsó negyedévben mintegy hétmilliárd forint többletbevételt termelt az előző esztendő azonos időszakához képest. Elmondta, hogy a végkielégítésekre várhatóan kilencmilliárd forintot kell kifizetni és ebből mintegy egymilliárd forint terhelheti a bérgarancia alapot. Hozzátette, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók követeléseit csak akkor lehet kielégíteni a bérgarancia alapból, ha magát a kölcsönző céget számolják fel. A politikus nem fogadta el a választ, a Ház viszont 182 igennel, 45 nemmel és 37 tartózkodással megtette azt.

Az egészségügyi bérfejlesztésről kérdezett az MSZP

Tukacs István (MSZP), aki „Itt a piros, hol a piros" címmel mondta el a felszólalását, arra volt kíváncsi, hogy mikor kerül sor az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztésére, azt miből finanszírozzák és annak mekkora lesz az összege. Halász János államtitkár szerint a politikusnak el kellene ismernie, hogy „az egészséggel való tiltott itt a piros, hol a pirosozást Önök szocialisták játszották hosszú évekig". Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet viszont lépésenként változtatja meg a helyzetet, amelynek során első körben a rezidensek részére vezettek be támogatási formákat. Hozzátette, hogy az egészségügyi ágazat bérfejlesztésének alapja a népegészségügyi termékadóból illetve a rendszerszintű megtakarításból rendelkezésre álló összegek megfelelő része képezheti.

A bölcsődei férőhelyek bővítéséért emelt szót a Jobbik

A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a demográfiai mutatók pozitív irányba mozduljanak el – kezdte felszólalását Duró Dóra (Jobbik). A képviselő hangsúlyozta, hogy a bölcsődék kihasználtsága 130 százalék körül mozog, de eközben a kormány megnyitotta azt a lehetőséget, amely alapján az önkormányzatok havi több tízezer forintot kérhetnek a bölcsődei ellátásért. Halász János válaszként leszögezte, hogy a kormány több a családokat megerősítő, a gyermekvállalást segítő intézkedést hozott. Példaként említette, hogy szélesebb körben és nagyobb összegben vehető igénybe a gyermekek után járó kedvezmény, a kismamák ki tudják váltani a Start-bónuszkártyát, melynek alapján munkaadójuknak egy éven keresztül nem kell járulékokat fizetnie. Hozzátette, hogy 2011-től a gyes újra a gyermekek három éves koráig jár és bevezették az örökbefogadói gyes-t is. Végül azt mondta, hogy 2012 október 1.-jétől módosultak a bölcsődei, óvodai és a családi napközikben történő gondozásért fizetendő térítési díj szabályai. Szavai szerint ezzel a különböző jövedelemviszonyokat figyelembe vevő igazságosabb finanszírozási rendszert alapoztak meg.

Azonnali kérdések

Jobbik: miért nem lép fel a kormány a mezőgazdasági maffiacsoportok ellen?

A jobbikos Balczó Zoltán idézett a korábbi mezőgazdasági államtitkár, Ángyán József azon nyilatkozatából, amelyben a volt államtitkár távozásának okát magyarázta egy honlapon. Eszerint a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott célok megvalósítását „mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok", „spekuláns oligarchák" akadályozzák, akik mindent vinni akarnak a földből. Hozzátette: ezen érdekcsoport azt akarja, hogy az állami földterületeket a meghirdetett irányelvekkel össze nem egyeztethetően adják bérbe, ezzel pedig a helyi közösségeket és a családi gazdaságokat lehetetlenítik el. Feltette a kérdést: az államfő kinek az oldalán áll és a kormány miért nem lépett fel határozottan ezen maffiacsoportok ellen?

Orbán Viktor kormányfő válaszában azt mondta: a mezőgazdaságban visszaéléseket elkövető maffiacsoportok ügyében három dolgot tett a kormány. Beazonosította és felszámolta azokat, akik illegális állatkereskedő hálózatot működtettek, és akik tevékenységére „kis híján ráment" a hazai marhaexport. Más csoportok az áfacsalásokra szakosodtak - mondta, hozzátéve: emiatt már az Európai Unióhoz fordult a kormány, hogy egyes növények esetében bevezethesse a fordított áfát. Kifejtette azt is: a harmadik érdekkör élelmiszerhamisításra szakosodott, ennek kereskedelmét is megpróbálja visszaszorítani a kormány. Elmondta: a földek bérbeadása esetében a szempontok között szerepelt, hogy a helyben lakók jussanak földhöz, akik összesen legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodnak, és csak akkor vehetnek bérbe földet az államtól, ha állattartást is vállalnak. Orbán Viktor úgy látta: „ahol föld van, ott vita is van", ezen vitákat pedig nem érdemes behozni a parlamentbe. Kijelentette azt is: nem egyetlen lépéssel érhető el, hogy a nagybirtokok aránya a kicsik javára csökkenjen.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetéről, az LMP népszavazási kezdeményezéséről, egy új európai kiegyezésről, valamint az uniós tagságunkról volt szó a napirend előtti felszólalások között, a parlament ülésén. Az Országgyűlés honlapja szerint Orbán Viktor miniszterelnök Az új európai szerződésről címmel beszélt volna napirend előtt, végül azonban nem került sor a felszólalásra.

MSZP: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is Magyarország része

A szocialista Veres János a pénteken, Nyíregyházán tartott demonstráció célkitűzéseire hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a résztvevők a többi közt a közmunka által nyújtott lehetőségek beszűkülése, az így szerezhető jövedelem csökkenése, a mérséklődő foglalkoztatás vagy a szociális támogatások beszűkülése miatt tiltakoztak. Mint mondta, a demonstrálók kifogásolták azt is, hogy elmaradt a méltányos kárenyhítés a 2011-es fagykárok miatt. A képviselő kijelentette: a kormánynak tudnia kellene, hogy ez a térség is az ország része. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a kabinet külön figyelmet szentel erre a megyére, a többi közt az önkormányzati közfoglalkoztatási program teljes keretének 10 százaléka jutott ebbe a megyébe, a kistérségi mintaprogramok 20 százaléka játszódott le itt, vagyis Szabolcs megye „felülreprezentált a támogatások terén". Rámutatott arra is, hogy források valóban eltolódtak a közmunka irányába, szociális segélyre pedig kevesebb forrás jut.

LMP: meg kell adni az embereknek a válaszlehetőséget

Az LMP-s Jávor Benedek szerint az embereknek kell dönteniük arról, milyen modellt képzelnek el az ország számára: a skandináv vagy szlovén utat, vagy a dél-amerikai utat. Mint mondta, pártja ezért kezdeményez népszavazást négy kérdésben. Ezek a tankötelezettség korhatárával, az álláskeresési járadékkal, a szabadság kiadásával, valamint a próbaidő kérdésével foglalkoznak. Jávor Benedek úgy fogalmazott: „aki kiszolgáltatottságon alapuló összeszerelő országot tart kívánatosnak, az haladhat tovább az orbáni úton, aki azonban prosperáló országot akar, az aláírja a kezdeményezést". A képviselő a felszólalása után pártja aláírásgyűjtő ívét letette Orbán Viktor miniszterelnök elé, az ülést megelőzően pedig három LMP-s képviselő, Vágó Gábor, Szabó Tímea és Scheiring Gábor a parlament főemeletén várta az érkező politikusokat, akiknek a párt népszavazási kampányának aláírásgyűjtő íveit akarták átadni, arra kérve őket, hogy ha egyetértenek a kezdeményezéssel, akkor saját ismerőseik és választóik között ők is gyűjtsenek majd támogató aláírásokat.

KDNP: új európai kiegyezésre van szükség

Pálffy István (KDNP) szerint új európai kiegyezésre van szükség, olyan megállapodásra, ami Nyugat és Kelet között, a centrum és a periféria között jöhet létre. A politikus ezt azzal támasztotta alá, hogy Magyarországon a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a 93 százaléka a bruttó hazai terméknek (GDP), vagyis a megtermelt jövedelem 7 százaléka azonnal külföldre vándorol. Szerinte a keletről nyugatra tartó tőketranszfer nyertese például Ausztria, amelynek bankjai és élelmiszerláncai számára Magyarország jövedelmet termel. Németh Zsolt államtitkár a hétvégi, brüsszeli tárgyalásról szólva elmondta, hogy a költségvetési paktum mellett még más, fontos napirendi pontok is szóba kerültek. Ezek között említette az arab tavaszt, valamint Szerbia tagjelölti státuszának kérdését. Arról is beszélt, hogy Románia és Szerbia között olyan megállapodást jött létre, ami a kisebbségek kérdésében a kollektív jogokra épül.

Jobbik: népszavazás kell az uniós tagságunkról

Európai uniós tagságunkat firtatta napirend előtti felszólalásában hétfőn Vona Gábor, aki emlékeztetett a Békemenet jelszavára: „Nem leszünk gyarmat". Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kijelentette: eddig azt gondolta, hogy a Jobbik támogatja a kormány politikáját azon pénzügyi célok elérésében, amelyek egyrészt az ország érdekét szolgálják, másrészt elvárhatók egy uniós tagállamtól. Az ország által vívott európai uniós harc éppen erről a kérdésről szól – mondta, hozzátéve: az unió olyan államadósság-csökkentést vár, ami káros lenne a magyarok számára, „ezért nem vagyunk hajlandók azon az úton haladni, amit az unió kívánatosnak tartana".

Fidesz: egy erős országnak szüksége van az állampolgárait megvédeni képes törvényhozásra

Kocsis Máté arról beszélt, hogy egy demokratikus erős országnak szüksége van olyan törvényalkotásra, amelynek köszönhetően az állam képes megvédeni az állampolgárait. Az elmúlt jó néhány évben a közbiztonság drasztikus állapotba került, számos elkövető tettét rendre minden súlyosabb következmény nélkül úszta meg – fejtette ki a fideszes politikus, majd felidézte a háromcsapásról szóló törvényjavaslat benyújtását. Kitért a további szigorításokra is, és többek között kiemelte: nem állja meg a helyét, hogy a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányellenes lenne - fűzte hozzá. A büntetőtörvénykönyv szigorítása a veszélyes bűnözők elleni minden eddiginél szigorúbb fellépés jegyében történt.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár kiemelte: nem a bűnözők, hanem a sértettek pártján kíván a kormány állni, ezt már a kormányzás elején világossá tették. A törvénytisztelők számára szeretnének garanciákat beépíteni, a bűnöző életmód semmiképpen nem lehet jövőkép, amire a jövőt alapozni lehet – hangsúlyozta. Felsorolva az egyes kormányzati intézkedéseket kitért arra, hogy a nagyobb és ezért a büntetőeljárásokat eldugító ügyeknek a megoldására hárommilliárdot kaptak a bíróságok és egymilliárdot kapott pluszforrásként az ügyészség, amelyből korrupcióellenes csoportot állítottak fel, már eddig is 3200 új rendőr állt szolgálatba, és júniusig ez a szám még ezerrel bővül majd.