Öt, korábban tárgyalni kezdett előterjesztés részletes vitájával fejezte be keddi ülését az Országgyűlés késő este. A képviselők egyebek mellett az Erzsébet-programhoz, valamint oktatási és hulladékgazdálkodási témájú javaslatokhoz szólhattak hozzá. A parlament pénteken újabb ülést tart, amelyen elfogadhatják például a jegybanktörvény IMF-tárgyalások feltételeként állított módosítását.

A Fidesz nem támogatja az Erzsébet-programhoz benyújtott ellenzéki módosító javaslatokat

Nem tartotta támogathatónak az ellenzéki módosító indítványokat Ágh Péter fideszes képviselő a kormány Erzsébet-programról szóló törvényjavaslatának részletes vitájában. A kormánypárti politikus egyedüli felszólalóként elmondta: nem értenek egyet az MSZP és az LMP arra vonatkozó javaslatával, amely megszüntetné a segélyek Erzsébet-utalványban történő kifizetését, mivel a kabinet éppen ezzel kívánja elérni, hogy a szociális támogatásokat a kijelölt célokra fordítsák az érintettek. Ágh Péter válaszolt arra a jobbikos felvetésre is, amely a helyi gazdaság fejlesztését is az Erzsébet-program céljává tenné, mint mondta ezzel azért nem értenek egyet, mert a programot nem a gazdaságfejlesztés eszközeként, hanem a nehéz anyagi körülmények között élők támogatására hozták létre.

Fideszes javaslat a világörökségi helyszínek ingatlanfelmérési határidejének kitolására

A fideszes Menczer Erzsébet kedden este ismertette a világörökségről szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatát, amely hat hónap haladékot biztosítana a világörökségi helyszínek ingatlanvagyonának felmérésére. A kormánypárti politikus szerint az érintett intézmények már megkezdték a törvényjavaslatban rájuk rótt feladatukat, de teljesítésükre további időre van szükségük. A kormány részéről Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár támogatásáról biztosította a fideszes politikus javaslatát, míg a jobbikos Magyar Zoltán időhúzásnak minősítette a változtatást.

Vita a kormányoldal oktatási tárgyú törvénymódosításairól

Az Országgyűlés lefolytatta a tankönyvpiac rendjéről, a nemzeti köznevelésről és a felsőoktatásról szóló törvénymódosítások részletes vitáit. Ebben Sós Tamás (MSZP) elsősorban az oktatás területén zajló centralizációt kifogásolta, valamint nehezményezte, hogy a javaslatokat jegyző kormánypárti képviselők csak a formai, nyelvhelyességi hibákat javító módosító indítványokat fogadták be, míg az ellenzék más indítványait figyelmen kívül hagyták. Michl József (KDNP) az előterjesztők nevében szólva azt mondta: úgy gondolják jó módosítást nyújtottak be, ezért nem kívánják azt úgy átírni, ahogy azt az ellenzék szeretné. A vita végén Hoffmann Rózsa egyebek mellett hangsúlyozta: a módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy az említett törvények a jövő évtől hatályba léphessenek, és sikerrel emeljék az oktatás színvonalát.

Több hónap után tartották meg a hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját

A képviselők több hónappal az általános vita lezárása után tartották meg a hulladékról szóló törvény részletes vitáját. Ékes József (Fidesz) elmondása szerint ez azért alakult így, mert az államtitkárság megküldte véleményezésre az unió illetékes bizottságának a tervezetet és hétfőn lejárt a válaszadásra adott határidő. Hozzátette: a törvényről egyelőre nem fognak szavazni, csak a részletes vitát folytatják le. Bödecs Barna (Jobbik) azt mondta, fontos, hogy Magyarországnak új hulladéktörvénye legyen, és nem azért elégedetlenek, mert "hevenyészett" a jogalkotás, hanem azért, mert uniós bürokrácia miatt húzódik el a törvény elfogadása. Közölte továbbá, támogatják, hogy a hulladékkezelés, -elhelyezés, és -hasznosítás közszolgáltatásként a közszféra kezébe kerüljön. Illés Zoltán államtitkár a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: a törvény korszakalkotó, és olyan időszakot zár le, amelyben tönkretették a hulladékgazdálkodást, és felesleges beruházások voltak.

Napirend után a lovaglótanárokról

Napirend után Korondi Miklós (Jobbik) jelentkezett felszólalásra, amelyben a XX. század kiemelkedő lovaglótanárairól emlékezett meg.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta a keddi ülésnapot, a képviselők pénteken reggel folytatják munkájukat.

A szocialisták azt szeretnék, ha nem lazulna a költségvetési szigor – derült ki a 2012. évi központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat keddi részletes vitájában.

MSZP: nem szabad lazítani a költségvetési szigort

A 2012. évi központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott egyetlen módosító indítvány egyfajta lobbiérdekeket szolgál, és nem a költségvetési módosítás lényegére reagál – mondta Tukacs István (MSZP) a részletes vitában. Szavai szerint a költségvetési módosítás nem azért született, hogy el lehessen rendezni az EU-forrásokhoz kapcsolódó önkormányzati önerőket, hanem azért, hogy két fontos ügyet, a PPP-konstrukciókat és az uniós források mozgósítását kezelje. A képviselő úgy fogalmazott: jó lenne, ha a benyújtott módosító indítvány nem lazítaná tovább azt a költségvetési szigort, amelyre a Költségvetési Tanács is utalt.

Kolber István: támogatható a javaslat

A független Kolber István támogathatónak tartotta az előterjesztést, szerinte ha a támogatások elosztási és bírálati rendszere jól működik, akkor a változtatás felelős, igazságosabb rendszert biztosít. A képviselő az önerő biztosítása mellett a pályázatok gyorsítását is fontosnak tartotta.

Az ülésen elnöklő Jakab István a részletes vitát lezárta.

A Jobbik létrehozná az iskolaőr intézményét

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Kiss Sándor (Jobbik) az iskolaőr pozíció létrehozására vonatkozó javaslatuk mellett érvelt. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt hangsúlyozta: a büntetett előélet ne tegye lehetővé azt, hogy valaki mezőőr, halászati őr vagy természetvédelmi őr lehessen. Szilágyi György (Jobbik) szerint aki nem támogatja az iskolaőr intézményének létrehozását, nem akarja, hogy a gyermekek nagyobb biztonságban legyenek. Arra szólította fel a kormányt, tisztázza, mi a probléma a javaslattal.

Kontrát Károly: a társadalmi vitában nem kapott támogatást az iskolaőr

Kontrát Károly államtitkár közölte: a társadalmi vitában részt vevők jelentős része nem támogatta az iskolaőri poszt létrehozását. A kormány szerinte jobb megoldást terjesztett be azzal, hogy a rendőröknek ad nagyobb szerepet a gyermekek védelmében. Elmondta azt is, hogy a pedagógusok védelmét a büntető törvénykönyv szigorításával biztosították.

Kolber István: a kormány rendészeti kérdést csinál a diákok védelméből

Kolber István független képviselő is problémásnak tartotta, hogy rendőrök kapnak feladatot olyan emberek ellenőrzésére, akik nem követtek el semmilyen bűnt. Ez is annak a jele – mondta –, hogy a kormány bizonyos társadalmi problémákat rendészeti kérdésként kezel.

Jakab István a részletes vitát lezárta.

Módosítanák az építésügyi, területrendezési és településfejlesztési törvényeket

A kormány több ponton is módosítaná az építésügyi, területrendezési és településfejlesztési törvényeket. Tállai András államtitkár expozéjában azzal indokolta a módosítást, hogy elősegítsék az építési beruházások megvalósulását, rugalmasabbá, életszerűbbé tegyék a szabályokat. Kifejtette, hogy az állampolgárok és a beruházók számára is kedvezőbb, több ponton nagy horderejű változásokat tartalmaz a javaslat, a hangsúlyt az eljárások rugalmasságára, kiszámíthatóságára, jogszerűségére helyezte a kormány a településrendezési és hatósági eljárásoknál is. Tisztázódik a főváros és a kerületek viszonya településrendezési szempontból, lehetőség lesz a főváros egységes szabályozására, a kerületeknek pedig kevesebb részletszabályt kell majd betartaniuk.

Kiváltják a települési tervtanácsot, és bevezetik a településképi szolgáltatást. A településképi eljárás bevezetése lehetőséget ad a polgármestereknek, hogy az építési hatósági engedélyhez nem kötött, de lényeges tevékenység során meghatározzák a feltételeket – mondta Tállai András. Közlése szerint új építésügyi hatósági eljárást vezetnek be, és 2013-tól elektronikussá válna az ügyintézés. Ennek során a cégeknek elektronikus tárhelyet biztosítanak, ahova az építéssel kapcsolatos engedélyeket gyűjthetik, és előzetesen is véleményeztethetik őket. Ennek célja, hogy az eljárások hamarabb és hiba nélkül lezáruljanak. Az eljárási idő egységesen 30 nap lesz.

A fideszes Nagy Csaba szerint választ kell adnia a törvényhozásnak arra a helyzetre, amelyben az önkormányzatok mögött nincs olyan tőke, amelyből a települési szabályozási tervek módosításait ki tudnák fizetni. Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint annak ellenére, hogy sok ponton avatkozik be a módosítás, összességében mégsem törekszik arra, hogy teljesen megváltoztassa, újragondolja az építésügy helyzetét, és új irányt sem akar szabni. Hozzáfűzte, hogy a csapdahelyzetekből sem akar kivezetni, pedig erre nagy szükség lenne. A képviselő szerint a legnagyobb baj, hogy a „kisemberekhez" köthető építkezés leállt, mert nincs pénzük az embereknek.

Schiffer András (LMP) hangsúlyozta, hogy a javaslat több esetben is megvonja a kis közösségektől az ellenőrzés lehetőségét. Közölte továbbá, hogy egyre jobban eltüntetik a közösségi ellenőrzést az oligarchák útjából. Szerinte sérülnek egyes jogbiztonságról szóló alkotmányos előírások, és olyan alapfogalmakat törölnek indokolatlanul, mint a belterület, építési telek és külterület.

Tállai András a vitában elhangzottakra reagálva elmondta, bízik abban, hogy a Jobbik módosító indítványaiban megjelenik majd a kormányon számon kért új irányvonal, majd közölte azt is: Schiffer András kérdéseire választ kapott volna az üggyel foglalkozó bizottság ülésén.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Az ellenzék véleménye szerint a kormány nem képes biztosítani a stabilitást – hangzott el a gazdasági stabilitási törvény parlamenti általános vitájában.

Fidesz: kiszámíthatóbb jövő lehet

Magyar Anna (Fidesz) a vitában azt mondta, a kormány elkötelezett a költségvetési hiány megfelelő szinten tartása mellett, ennek köszönhetően stabilabb, kiszámíthatóbb jövő elé néznek. Ezt a célt szolgálja a stabilitásról szóló törvény módosítása is, amelyet az Európai Bizottság ajánlásainak figyelembevételével készítettek. Mint mondta, pontosítják a Költségvetési Tanács hatáskörét, bizonyos eljárási szabályokat, és rögzítik a tanács elnökének illetményét is, amelyet az Országgyűlés költségvetésébe terveznek be, és azon keresztül finanszírozzák.

MSZP: nem javul a gazdasági stabilitás

Józsa István (MSZP) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a törvény módosításával nem javul a stabilitás, és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter „elképzelései gyorsan változnak" a stabilitásról. Hozzátette: a miniszter szakmai alkalmatlanságát mutatja ez a javaslat is. A képviselő szerint csak a címében szól a javaslat a stabilitási elképzelésekről, mivel gyakorlatilag tovább csökkentik a Költségvetési Tanács kormánytól független mozgásterét, a tanács az adótörvényekről csak véleményt nyilváníthat, az államháztartás helyzetéről és az adótörvényekről semmilyen véleményt nem mondhat, ez pedig „skandalum".

Jobbik: a stabilitást nem tudta a kormány garantálni

Volner János (Jobbik) felszólalásában arra mutatott rá, hogy a stabilitást a kormány „a legkisebb mértékben sem" tudja garantálni. Hangsúlyozta, ha már módosítják a stabilitási törvényt, akkor gondoskodhattak volna arról, hogy a közpénzügyeket ellenőrizhető módon kezeljék. Ezt álláspontja szerint az Állami Számvevőszék megtehetné, de az intézmény élére azt a Domokos Lászlót nevezték ki, aki az új parlament megalakulásakor fideszes képviselőként esküt tett. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy beruházási ráta tekintetében az utolsók között van az ország, a gazdasági növekedés mérséklődése várható. Kitért arra, hogy olyan egykulcsos adórendszert vezettek be, amely a munkavállalók 15 százalékát érinti pozitívan, ők pedig fogyasztás helyett a többletjövedelmüket megtakarításokba forgatták be.

LMP: a kormány a valóságot próbálja leplezni

Vágó Gábor (LMP) a költségvetésben rögzített, az államadósság számításánál használatos devizaárfolyamok ellen emelt szót. Szerinte ez pusztán arra szolgál, hogy a Költségvetési Tanács – amely kötelezően a meghatározott árfolyamon kell számolja a devizaadósságot – ne állapíthassa meg, hogy a költségvetési számok nem teljesültek. Az ellenzéki politikus szerint ezzel a kormány tulajdonképpen el akarja rejteni a valóságot. Mint mondta, ezzel az intézkedéssel azt próbálja a kormány leplezni, hogy már a 2012-es költségvetéshez is pótköltségvetést kellene benyújtani. Vágó Gábor úgy fogalmazott: a Fidesz ugyanazt csinálja, mint az MSZP, vagyis ha nem tud kormányozni, akkor látszatintézkedésekkel próbálja meg erről elterelni a figyelmet.

MSZP: fiktív számokat közöl majd a kormány

Kovács Tibor (MSZP) felszólalásában élesen bírálta a kormányt, amiért hivatalba lépése után jelentősen átalakította, lényegében megszüntette a Költségvetési Tanács függetlenségét. Szerinte ugyanis az eredeti testület az akkori lehetőségeivel jelenleg biztosan pótköltségvetés benyújtására szólítaná fel a kormányt és a 2013-as büdzsével kapcsolatban is hasonlókat fogalmazna meg. Elmondta azt is, hogy az államadósság-számítás kapcsán bevezetendő fix árfolyam miatt a kormány tulajdonképpen fiktív számokat fog közölni az adósságról, amelyek nem fognak egyezni a valós adatokkal.

Jobbik: eleve nem kellett volna létrehozni a költségvetési tanácsot

Nyikos László (Jobbik) szerint eleve nem kellett volna létrehozni a Költségvetési Tanácsot, mert Magyarországon kevés a létjogosultsága, ellentétben azokkal az országokkal – például az Egyesült Államokkal –, ahonnan „importálták" a tanácsot. Hangsúlyozta: ha viszont már létezik, akkor érdemes egy megfelelő méretű szakmai apparátust is alárendelni, hogy tisztességesen elvégezhessék a rájuk bízott feladatot. A jobbikos politikus örömtelinek nevezte, hogy a most tárgyalt törvény tartalmazza egy ilyen titkárság felállítását a tanács számára.

Kolber: a kormány nem rendelkezik bizalommal és hitelességgel

A stabilitás feltétele a bizalom és a hitelesség, de ezekkel a kormány nem rendelkezik – jelentette ki Kolber István (független). Magyarország elszigetelődött Európában és a világban is, a kormánynak nincsen igazi politikai szövetségese – jelentette ki a politikus. A stabilitás hiányához nemcsak a gazdasági törvények előkészítetlensége, hanem a társadalmi alrendszerek átalakításával kapcsolatos bizonytalanság is hozzájárul – mondta.

Cséfalvay: a stabilitást elősegítő intézményekre van szükség

Ahhoz, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt három százalék alatt lehessen tartani, két dologra, a kormány eltökéltségére és a stabilitást elősegítő intézményekre van szükség – mondta a vitában elhangzottakra reagálva Cséfalvay Zoltán államtitkár. Utóbbiak közé sorolta az adósságféket, a stabilitási törvényt és a Költségvetési Tanácsot. Cséfalvay Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a GDP-arányos adósságrátát az év végi árfolyammal számolja a piac. Egyúttal hangsúlyozta, törvény mondja ki, hogy csak olyan költségvetés nyújtható be, amelyik alapján csökken a GDP-arányos államadósság. Hozzátette, hogy jelenleg senki nem ismeri az év végi árfolyamot, ezért kell rögzíteni egy árfolyamot a törvényben. Jakab István levezető elnök ezt követően lezárta az általános vitát.

Ellenzéki képviselők bírálták a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatot az országgyűlési általános vitában. A parlament megkezdte a Költségvetési Tanács hatáskörének módosításáról szóló javaslat vitáját.

Jobbik: előkészítetlen a javaslat

Nyikos László (Jobbik) koraszülöttnek nevezte a költségvetést megalapozó törvénycsomagot, mint ahogy a büdzsét is annak tartotta. Az államháztartási törvény jelentőségét hangsúlyozta, amely szerinte jó megalapozója lehet a büdzsének. Fontosnak tartotta, hogy a kiadási oldal kiemelt előirányzatai a jelenleginél részletezettebben jelenjenek meg, az átláthatóság érdekében. Hegedűs Lorántné arról beszélt, hogy a javaslat előkészítetlen, hasonlóan magához a költségvetési törvényhez. Az önkormányzatok esetében számos kérdésben teremtenek bizonytalanságot, vagy kilátástalan helyzetet. Szerinte olyan keretjogszabályt alkottak, amelyben elég nehéz lesz a későbbiekben tájékozódni. Megjegyezte: nem tudni pontosan, az egyes feladatokhoz rendelt egyes normatívák hová kerültek pontosan. Azt lehet biztosan tudni, a bizonytalanság tovább nő – állapította meg. Úgy látta, nagyon valószínű, hogy kötelező lesz a telekadó, és építményadó bevezetése minden településen, különben az önkormányzat fennmaradása kerül veszélybe.

Kolber István: üres, vérszegény tervezetet nyújtottak be

A független Kolber István arról beszélt, hogy vérszegény, esetleges és üres tervezet van az Országgyűlés asztalán. Ember legyen a talpán, aki átlátja a jogszabályokat, azok egymáshoz való kapcsolódását – vélte, hozzátéve: a költségvetés előkészítése komplex feladat. Szerinte a jövő évi költségvetés nincs jól megalapozva, és álláspontját alátámasztandó azt mondta: koraérett a büdzsé, nyilvánvaló, hogy az ősz folyamán nagyon sok új javaslattal állnak még elő a kormánypártok. Hajmeresztő, hogy a költségvetés tárgyalásakor egy 300 milliárdos, költségvetést érintő elképzelést vázolnak elő – jegyezte meg. Megemlítette még, hogy a gazdaság növelésének egyik lehetséges motorja az innováció. Ugyanakkor kevés az állami támogatás, és nem látni semmilyen olyan szabályozást, ami gazdasági növekedést hozna Magyarországon – közölte.

LMP: a valóban fontos kérdések még ezután következnek

Szilágyi Péter megjegyezte, hogy a javaslat meglehetősen kurta, mindössze 11 oldalas, szemben a tavalyi 60-70 oldallal. A javaslat nem kicsit nagyzoló, a valóban fontos kérdések még csak ezután következnek – jegyezte meg. Kitért honvédelmi törvény módosítására, miszerint a tárcához tartozó gazdasági társaságoknál a tulajdonosi jogokat a tárca gyakorolja majd. Úgy látta, hogy hiányoznak a garanciák, nem tudni a bevételek a közös kasszába folynak be, vagy a honvédelem fejlesztésére fordítják.

MSZP: elhamarkodott a javaslat

Göndör István (MSZP) elhamarkodottnak és megalapozatlannak nevezte a javaslatot, amelynek elkészítéséhez – véleménye szerint – nem is állnak rendelkezésre a megfelelő adatok. Az Állami Számvevőszék kimondta, hogy a bevételek nem megalapozottak – hívta fel a figyelmet.

Jobbik: a megalapozó törvények alapján nem lehet szakmai véleményt mondani

Volner János (Jobbik) azt mondta, hogy a jelenlegi körülmények között bizonytalan a parlament költségvetés alkotáshoz való joga, mert a kormány olyan pénzügyi alapot hozhat létre, amelyek fölött az Országgyűlés nem gyakorol felügyeletet. A képviselő azt is kijelentette: a költségvetést megalapozó törvények nem alkalmasak arra, hogy azok alapján szakmai véleményt lehessen mondani. Az innováció területén nem történik semmi, mert az egymást váltó kormányok azon próbálnak spórolni, hogy nem tesznek pénzt a tudományba – szögezte le. Az önkormányzati rendszert úgy alakítják át, hogy négyszáz milliárd forintnyi forrást vonnak ki a területről – mondta Volner János.

A felszólalást követően Balczó Zoltán levezető elnök lezárta az általános vitát.

Módosítják a Költségvetési Tanács hatáskörét

A gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításának vitájában az előadóként felszólaló Szatmáry Kristóf a módosítás előzményeként az Európai Tanácsnak a túlzott hiány eljárás felülvizsgálata során megfogalmazott ajánlásait említette. A nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte, hogy ezek között szerepel a Költségvetési Tanács (KT) hatáskörének és szakmai kompetenciájának megerősítése. Miután felülvizsgálták a jogszabályt, szükségesnek tartották a Költségvetési Tanács hatáskörére vonatkozó egyes rendelkezések pontosítását - jelentette ki. Minderre azért van szükség, hogy az alaptörvényben említett adósságszabály gyakorlati érvényesülésének feltételeit maradéktalanul megteremtsék. Külön kiemelte, hogy a változtatásokkal a KT is egyetért. A testület működésében a legfontosabb változást azt jelenti, hogy annak működését egy külön szervezeti egység segíti majd a jövőben. A KT feladata az adósságszabály érvényesülésének biztosítása, aminek érdekében félévente véleményt nyilvánít a költségvetés és az államadósság helyzetéről – mondta. A tanács a költségvetést megalapozó egyes törvények tervezetéről és a fizetési kötelezettséget rögzítő törvényjavaslatról is véleményt mond majd – jelentette be.

A 2013-as költségvetést megalapozó törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

Cséfalvay: a változtatások átláthatóbbá teszik a büdzsét

Kilenc jogszabályt módosít a 2013. évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló csomag – mondta expozéjában Cséfalvay Zoltán államtitkár az előterjesztés általános vitájában, hangsúlyozva: a javaslat szoros kapcsolatban áll a büdzsé keretszámaival. Az államtitkár a változtatás előtt álló jogszabályok csekély számát azzal indokolta, hogy az előterjesztés nem érinti az átfogó, ágazatokat érintő törvényeket, például a szociális vagy az oktatási jogszabályokat. Mint mondta, mindez átláthatóságot teremt.

Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: az államháztartásról szóló törvény változtatása által átláthatóbbá válik a kiadási előirányzatok rendszere, a jövőben ugyanis nem külön, hanem együtt kezeli a törvény a kormányzati és az intézményi beruházások kiadásait. Megszűnik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatásának kötelezettsége, ez azonban nem zárja ki támogatást – hangsúlyozta az államtitkár. Az alap forrásai azonban nem csökkenhetnek, ezt biztosítja, hogy az oda fizetendő innovációs járulék mértéke nem csökkenthető. Az önkormányzatokról szóló törvény módosítása a helyhatóságok támogatási rendszerét alakítja át: a jövőre közvetlen feladatalapú támogatás csak egyes feladatokhoz adható, míg más feladatok ellátását mutatószámok alapján támogatná az állam, a nem paraméterezhető feladatokhoz pedig egy általános keretet határoz meg a jogszabály – közölte Cséfalvay Zoltán.

Fidesz: a javaslat a költségvetés főszámaira is tekintettel van

A fideszes Ékes József szerint az előterjesztés úgy módosítja a büdzsé egyes alfejezeteinek kiadásait, hogy azzal a főszámok tarthatóságára is tekintettel van. Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatok állami támogatásának átalakítását a kórházak állami kézbe adása indokolja, míg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap által finanszírozott fontosabb fejlesztések más fejezetbe kerültek, így nem indokolt az állami források kötelező biztosítása. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a jövőben az igazságügyi tárca fejezetében kap helyet, míg az előadóművészeti szervezetek támogatásának módosítása az önkormányzatokat ösztönzi a fenntarthatóságra. A honvédségről és a honvédelemről szóló jogszabály átalakítása a kiadások felügyeletét a miniszterre bízza, ehhez a költségvetés maradéktalan teljesítése érdekében van szükség – hangsúlyozta Ékes József.

MSZP: mi alapozza meg a hiányt?

Puch László úgy látta, a bevételeket ötletszerűen írták be a javaslatba. Azt kérdezte, mi lesz az adótörvényekkel, mi fogja a hiányt megalapozni, és mit lehet tudni a sárgacsekk-adóról? Ma a beruházások visszaszorulása nem azt mutatja, hogy a gazdasági folyamatok jó irányba mennének - jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki kitért arra is, hogy a fiatalok nagy része nem Magyarországon képzeli el a jövőjét.

Az MSZP és az LMP a vita elnapolását javasolta

A szocialista Puch László és Tukacs István is azt javasolta, hogy ne zárják le a költségvetést megalapozó törvények általános vitáját, mert ezeknek a törvényeknek a köre nem teljes. Az LMP-s Vágó Gábor is egyetértett ezzel, mert úgy vélte, a kidolgozatlan adók óriási kockázatot jelentenek a költségvetésnek. Az elnöklő Lezsák Sándor ugyanakkor jelezte, hogy csak az előterjesztő kérheti egy törvényjavaslat elnapolását.

Ezt megelőzően és ezt követően hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki többek között arról, hogy hogyan alakult az önkormányzatok eladósodottsága az elmúlt években. A kormánypárti képviselők a korábbi szocialista kormányokat okolták, az MSZP-s képviselők viszont a fideszes önkormányzatok felelősségére hívták fel a figyelmet, a Jobbik pedig úgy vélte, az MSZP-SZDSZ kormány valóban kivéreztette az önkormányzatokat, a fideszes önkormányzatok viszont rengeteg felesleges presztízs- és luxusberuházást hajtottak végre. Szintén vita alakult ki az államadósságról és a magánnyugdíjpénztári rendszerről is. Kolber István független képviselő az innovációs alap megszüntetését kifogásolta. Cséfalvay Zoltán államtitkár erre reagálva közölte: az innovációs alap költségvetési támogatási kötelezettségét valóban megszüntetik, ehelyett egy zárt, kiszámítható, világos rendszer jön létre, az innovációs járulék egy az egyben bekerül az innovációs alapba és nem lesz mellette egy kormányzati ígérvény, amit az elmúlt években nem tartottak be vagy hitelből fizették ki.

Fidesz: a szerkezeti átalakítások költségvetése születik meg

Nagy István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítások egy része önállóan kerül majd az Országgyűlés elé; példaként említette a köznevelési törvényt. Mint mondta, a költségvetés korai benyújtása teszi lehetővé a többlépcsős, részletesebb módosításokat. A képviselő a szerkezeti átalakítások költségvetésének nevezte a büdzsét, megemlítve, hogy változik például a gyógyszerkassza finanszírozása, az oktatás vagy az önkormányzatok büdzséje. Szerinte megalapozottabbá válik a költségvetés a korai beterjesztés által, ugyanakkor úgy vélte: ha az előző kormányok nem játszották volna el az országgal szembeni bizalmat, nem kellett volna ilyen korán tárgyalni a javaslatokat.

Frakciótársa, Babák Mihály azt emelte ki: a költségvetés az alaptörvénynek megfelelően nem tartalmaz olyan módosításokat, amelyek nem tartoznak az adott év büdzséjéhez. A képviselő arról is beszélt, hogy a világ pénzpiacainak alakulása is jelentős hatással lehet a hazai büdzsére. Mint mondta, a hazai gazdaságpolitikának a kilábalás irányába kell hatnia, annak ellenére, hogy szűkek a lehetőségei.

Az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

Kormány: mérföldkő a magyar örökségvédelemben

L. Simon László államtitkár arról beszélt, hogy ez a keretegyezmény mérföldkő a magyar örökségvédelem történetében, mivel az Európa Tanács a komplex védelmet helyezi előtérbe. Az egyezmény abban a tekintetben jelent előrelépést, hogy kinyilvánítja a kulturális örökséghez való egyéni és közösségi jogot,  a kulturális jogot az egyetemes emberi jog részeként értelmezve. Az államtitkár szerint azt is fontos kiemelni, hogy a kultúra innovatív erővel bír, amely a gazdaság számára is ösztönzőleg hat, ezért is fontos ez a keretegyezmény. A szerződés egyébként új viszonyrendszert állít fel a kulturális örökségvédelmen belül: az embert, az emberi értékeket állítja a középpontba, egyfajta „élő örökségvédelmet" valósítva meg – mondta L. Simon László. Az államtitkár különösen fontosnak nevezte, hogy az egyezmény ratifikálói körének majdani bővítésével pedig lehetőség nyílik arra, hogy a határon túli magyarság kulturális örökségét hatékonyabban, az aláíró országokkal szorosan együttműködve őrizzék meg.

Az LMP támogatja a javaslatot

Mile Lajos (LMP) felszólalásában leszögezte: pártja támogatja a törvényjavaslatot, mivel szerinte a kulturális örökség és a közös értékek felismerése segíthet enyhíteni azokat a feszültségeket, amelyeket a Kárpát-medence történelme hordoz magában. Éppen ezért szerinte ez az egyezmény felelősséggel is jár és nagyon fontos feladata a kormánynak elérni, hogy minden szomszédos ország csatlakozzon a keretegyezményhez. Az ellenzéki politikus ugyanakkor bírálta a kormányt a műemlékvédelmi hivatalok engedélyezési eljárásnak megváltoztatása miatt, amely szerinte nem szolgálja a kulturális örökségvédelmet.

Fidesz: cél a szomszédos országok mihamarabbi csatlakozása

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szintén arról beszélt, hogy a kulturális kormányzatnak és a külügyi kormányzatnak is mindent meg kell tennie a jövőben, hogy a szomszédos országok minél hamarabb csatlakozzanak ehhez a keretegyezményhez. Emellett a kormánypárti politikus kiemelte a kulturális örökségvédelem fontosságát a fenntartható fejlődésben, amelyre szintén kiemelt figyelmet fordít az egyezmény.

Kormány: preventív örökségvédelem szükséges

L. Simon László államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva visszautasította Mile Lajos állításait az engedélyezési hatóság változásaival kapcsolatban. Leszögezte: a kormány hamarosan átfogó törvényjavaslatot készít a terület szabályait illetően, amelyben a cél a preventív örökségvédelem. Ezért a tervezett változások éppen a most tárgyalt keretegyezmény szellemiségében egyszerűsíti a hatósági engedélyeztetési folyamatot és helyezik előtérbe a tényleges örökség- és műemlékvédelmet. Hangsúlyozta azt is: a cél, hogy az örökségvédelmi műemlék-épületeket ne konzerváljuk, hanem élettel, tartalommal, funkcióval töltsük meg.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

A Cseh Köztársaság és Magyarország közötti minősített adatok cseréjéről

Rétvári Bence: a minősített adatok cseréjét és védelmét biztosítja a javaslat

Magyarország elkötelezett amellett, hogy a NATO-s és európai uniós tagállamok minél szélesebb körének biztosítsa a minősített adatok cseréjét, elsőként azonban a visegrádi országokkal kíván megállapodni erről – hangsúlyozta a Csehország és Magyarország közötti minősített adatok cseréjéről szóló egyezményt kihirdető törvényjavaslat expozéjában Rétvéri Bence államtitkár.

Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy két hete már a Szlovákiával kapcsolatban is tárgyalt egy hasonló tartalmú előterjesztést az Országgyűlés. Mint mondta, mindkét egyezményt a minősített adatok védelméről szóló, 2009-ben elfogadott törvény alapozza meg. Az egyezmény kijelöli és összehangolja az országok egyes intézményeinek hatáskörét, a minősítési szinteket és a jogsértések következményeit is egységesíti. Rétvári Bence hangsúlyozta: a két ország közötti hatékony együttműködést igazolja, hogy a tárgyalásokat sikerült rövid időn belül lezárni.

Az LMP-nek a megalapozó törvénnyel voltak problémái

Az LMP-s Mile Lajos fontosnak nevezte a Csehországgal június 13-án aláírt megállapodást, a minősített adatok védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban azonban kifogásokat fogalmazott meg. Szerinte az a mindenkori állam és kormány makacs ragaszkodását jelzi a titkokhoz, vagyis túltitkosít. A képviselő ezért ezt a jogszabályt módosítaná.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

LMP: soha nem volt ilyen rossz hangulat az egészségügyben

Szilágyi László, az LMP képviselője arról beszélt, hogy soha nem volt ilyen rossz a hangulat az egészségügyben mint 2012-ben, a július 1-i Semmelweis napon, és ezt szerinte nem lehet az elmúlt 8 évre kenni. (Az Országgyűlés július elsejét, Semmelweis Ignác születésnapját, tavaly nyilvánította az egészségügyi dolgozók ünnepnapjává. Idén több egészségügyi változás is ezen a napon lépett életbe.) Szerinte a mostani Semmelweis nap bezáró osztályokat, funkciójuktól megfosztott kórházakat, megszűnő pótlékokat és rosszabb munkafeltételeket hozott az egészségügyben, ahol a dolgozókat kimerültség és csalódottság jellemzi. Úgy vélte, a béremelés nem állítja meg az egészségügyi dolgozók elvándorlását, holott már most is óriási szakemberhiány van. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár úgy reagált, elhiszi, hogy rossz a hangulat az egészségügyben, mert az elmúlt néhány év zűrzavar depressziót okozott, de most a kormány bért emel és újraszervezi a rendszert. Szerinte ennek az újraszervezésnek a nyitónapja volt a mostani Semmelweis nap, ez követően pedig egy építkező munka indul meg. Kijelentette: egy embernek sem kell utcára kerülnie az átszervezés miatt, ugyanakkor az igazgatók felelőssége is, hogy mi lesz a kollektívákkal.

MSZP: legyen párbeszéd az egészségügyben

Tukacs István, szocialista politikus azt a kérdést tette fel, hogy ha az egészségügy nemzeti ügy, akkor miért nem teszi a kormány azzá. Szerinte nem lehet megspórolni a párbeszédet, mert az a kazincbarcikaihoz hasonló esetekhez vezet, ahol tüntetettek a helyi lakosok a kórház jelenlegi struktúrájának megőrzése érdekében. A politikus helytelenítette az egészségügyi intézmények megszüntetését, a 62 évesekre vonatkozó kötelező nyugdíjazást, a hálapénz rendszerének konzerválását és azokat a tömegközlekedéssel kapcsolatos döntéseket, amelyek szerinte nehezítik az egészségügyhöz való könnyű hozzáférést. Tukacs István felvette, hogy az egészségügyi bizottságban kellene beszélni az ágazat átalakítását érintő kérdésekről. Szócska Miklós államtitkár közölte: szívesen ad beszámolót a bizottság előtt. A kazincbarcikai kórház esetében arra hívta fel a figyelmet, hogy minden egyeztetést lefolytattak. Hangsúlyozta, hogy nem szűnnek meg, hanem átalakulnak intézmények, ahol megnövelt kapacitású járóbetegellátás vagy egynapos ellátás kap helyet. Kiemelte azt is, hogy küzdenek az informális kifizetések ellen, de a hálapénzt a kultúrából kiiktatni hosszú folyamat. A 62 éves nyugdíjazással kapcsolatban az államtitkár azt mondta: mindenki tisztában vannak azzal, hogy ez nem megvalósítható az egészségügyben.

Jobbik: választási manipuláció sejlik fel a terület alapú támogatások kifizetésének ütemezésében

Varga Géza, a Jobbik politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2013-as költségvetésről szóló javaslat szerint a kormány a gazdák terület alapú támogatásának decemberi kifizetését el akarja tolni, át akarja tenni a következő évre. Szerinte ebben a választási manipuláció előkészületei „sejlenek fel". Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár úgy reagált: a jobbikos képviselő vagy nem ért ahhoz, amiről beszél, vagy valótlant állít. Szerinte nem olvasható ki ez a szándék a 2013-as költségvetés tervezetéből, hiszen a költségvetésnek nincs közvetlen előirányzata ezzel kapcsolatban. Szerinte a normál menetben idén 175 milliárd forintot, 2013 elejére pedig 141 milliárdot fizetnek majd ki, és folytatják azt a 2010-ben megkezdett folyamatot is, hogy előleget fizetnek ki a gazdáknak.

KNDP: kapjanak kedvezményt a hátrányos helyzetű térségben beruházó cégek

Nagy Andor a miniszterelnök hétfőn meghirdetett munkahelyvédelmi akciótervéhez kapcsolódóan azt ajánlotta kormány és a kormányfő figyelmébe, hogy azoknak a cégeknek, amelyek hátrányos helyzetű térségben végeznek beruházást, adjanak valamilyen területi elven járó kedvezményt. A kormány részről senki nem kívánt reagálni a felszólalásra.

Fidesz: mikor készül el a 86-os út négysávosítása?

Ágh Péter, a Fidesz képviselője azt kérdezte, mire számíthatnak a Vas megyeiek, mikor és milyen ütemezésben készül el a 86-os út négysávosítása. Utalt arra, hogy a 86-os út jelentős európai forgalmat bonyolít le, óriási kamionforgalom halad át falvakon és városokon, amelyek szenvednek ettől az állapottól. Vas megyei polgármesterek közös levelét idézve hangsúlyozta: mintha a munkálatok lelassultak volna utóbbi időben, ezért kétséges, hogy tartható-e a 2015-ös átadás. Völner Pál infrastrukturális területért felelős államtitkár közölte: a kormány prioritásként kezeli a beruházást, és rendelkezésre állnak a források is az Új Széchenyi Tervben. Mint mondta, a munkálatok megkezdése 2013-ban, befejezése 2015 első félévében várható.

Döntés részletes vitára bocsátásokról

Az Országgyűlés részletes vitára bocsátotta az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az iskolakerülés elleni fellépést biztosító törvénymódosításról szóló indítványt, a 2012-es költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot és az Erzsébet-programról szóló törvényjavaslatot.