Betiltaná az adóelkerülésre ösztönző, illetve az offshore cégek alapításához nyújtott szolgáltatások hirdetését Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő.

Az ellenzéki politikus, önálló indítványának szerdai parlamenti vitájában hangsúlyozta: felvetése a kiskorúak erkölcsi fejlődését károsító, valamint az erőszakos és bűncselekményre felszólító reklámok tiltásának sorába illeszkedik.
    
A javaslat nyilvánvalóan nem tudja megszüntetni sem az adóelkerülést sem az offshore cégek alapítását, de az újságok és internetes portálok hasábjairól eltávolíthatókká válnak a sokak erkölcsi ízlését bántó hirdetések.
   
Hozzátette: Magyarországnak jelenleg minden adófillérre szüksége van, ezért minden tényleges és szimbolikus lépést meg kell tenni az adózás legalitás és illegalitás határán mozgó kibúvása ellen.   

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája során Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy ma még mindenütt napirenden van a válságkezelés, és szükség van a pénzpiacok felügyeletének erősítésére, és egy új felügyeleti rendszerre.
    
Emlékeztetett, hogy a kormány vállalta a pénzügyi felügyeleti rendszer erősítését, felülvizsgálatát, és annak ellenére, hogy az Európai Unióban vegyes intézményi megoldások vannak a pénzügyi felügyeleti rendszerek kialakításában, de hasonló követelmények érvényesülnek a felügyeleti rendszerben, így például az önállóság, a függetlenség, az átláthatóság, a hatékonyság, és a válsággal szembeni ellenállóképesség.
    
A magyar pénzügyi felügyeleti rendszer átalakításának három eleme a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete  (PSZÁF) jogalkotási jogkörének megteremtése és jogállásának és szervezetének átfogó felülvizsgálata, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi és stabilitási feladatkörének kiszélesítése, és egy új Pénzügyi Stabilitási Tanács felállítása.

Dancsó József, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat nem eléggé szakmai, nem szolgálja a rendszerszintű kockázatok csökkentését és elősegíti az MNB elnöke jogköreinek túlterjeszkedését. Az új intézménynél nem egyértelmű, hogy az hogyan szolgálja majd a felügyeleti rendszer erősítését.
    
Kifejtette: szerinte a telefonon történő panaszkezelés nem fogja az ügyfelek érdekeit szolgálni, ennek bevezetésével nem fog a panaszok száma és jellege sem változni. Hozzátette: a javaslat fenntartja a jelenlegi állapotot és nem kényszeríti a pénzügyi közvetítő rendszereket a gyakorlat megváltoztatására.
    
Úgy vélekedett, hogy szigorúvá kell tenni a közüzemi szolgáltatóknál a panaszkezelést, a fogyasztók tájékoztatását, mert most ezeket a kérdéseket a szolgáltatók nem kezelik megfelelően.
    
E tárgyban módosító indítványt is benyújtott a fideszes képviselő, hogy törvényi eszközökkel próbálják meg kikényszeríteni a tényleges ügyfélkezelést.
    
A PSZÁF működésével kapcsolatban Dancsó József elmondta: nem értik miért van szükség a Pénzügyi Stabilitási Tanácsra, ez a testület szerinte indokolatlan.

Keller László szocialista politikus úgy vélekedett, szükség van az összehangoltabb felügyeletre és meggyőződése, hogy a fogyasztók érdekeit szolgálják a javaslatban szereplő lépések.
    
Vannak azonban olyan részek, amelyekkel a szocialista frakció sem ért egyet. Ilyen a nemzeti bank elnökének azon hatásköre, amely szerint 120 napra megtilthat bizonyos tevékenységeket. Ezt Keller László elmondása szerint töröltetni fogják az indítványból.

+

Oláh Lajos szakállamtitkár szerint a fogalompontosításokkal és a végrehajtási rendeletek kiadásával egységesebbé válik a jogalkalmazás, nagyobb hangsúlyt kap a szabályozásban a környezetvédelem és a repülésbiztonság. A módosítás tartalmazza a személyes adatok és bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, a leszállóhely fogalmának meghatározását, valamint a repülőterek létesítésével, fejlesztésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárást egyszerűsítő új koncepciót.
    
Márton Attila fideszes képviselő felszólalásában úgy ítélte meg, hogy alapvető problémák vannak a javaslattal. Leghatározottabban azt a rendelkezést támadta, amely szerint akár öt évre is el lehetne venni egy pilóta szakszolgálati engedélyét, ha az érintettet megbüntetik például gyorshajtás miatt.
    
Az egészségügyi törvény általános vitájával folytatódott a munka a parlamentben. Az MSZP szerint a javaslat a rendszer jobbítására irányul, az ellenzék álláspontja szerint viszont a kormány tönkretette az egészségügyet.

Az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájaban Székely Tamás szakminiszter szerint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javulását szolgálhatja az egyes egészségügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása, a javasolt módosításokkal egyszerűbbé, ésszerűbbé válhat a rendszer. Az egészségügyi miniszter a parlamentben, az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában kifejtette: a változtatások jelentős része szakmai, illetve uniós jogharmonizációs módosítás.
    
A törvényjavaslat szabályozási körébe tartozik többek között az egészségügyi szolgáltatások kiszervezésének szigorúbb, átfogóbb szabályozása, az egészségbiztosításra vonatkozó törvényi előírások pontosítása, illetve az egészségügyi szolgáltatók szakmai működésével kapcsolatos bírság bevezetése.
    
Az előterjesztés többek között bevezetné az egészségügyi bírság, illetve a nemzetközi referenciaárazás intézményét, szigorítná a gyógyszertárak létesítésének feltételeit, a teljes liberalizáció időpontját 2013 január elsejéig halasztaná el.

Mikola István, a Fidesz vezérszónoka salátatörvénynek tartja a törvényjavaslatot, s kijelentette: áttekinthetetlen és értelmezhetetlen, nem mutatkozik iránta közérdeklődés sem.
    
A volt egészségügyi miniszter közölte: a kormány az EU-s jogharmonizációra és a törvényi fogalmak pontosítására hivatkozik, szerinte azonban az igazi célja a „szakmaiatlan (...) reform” a rendszer működését veszélyeztető következményeinek kezelése.
    
A képviselő szerint miközben a magánosításnak akar gátat szabni, előkészítik a szektorsemleges finanszírozást. Feltette a kérdést, hogy ezt miért nem külön kórháztörvényben szabályozzák.
    
Az ÁNTSZ által kiszabható bírsággal kapcsolatban Mikola István azt mondta: aggályos, hogy a bírság összegét az ÁNTSZ bevételét képezi, és ezeket alapfeladatainak ellátására fordítja.
    
Feltette a kérdést: a bírságolás a legfontosabb és nem kellene inkább az eltorzult struktúrát kezelni?
    
Mikola István elmondása szerint ebben az évben már nem támogatják az érintett törvények vitáját, mert a működésre komoly kihatással vannak, ezért több figyelmet igényelnének.

+

A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint nincs meg a szükséges háttere a  javaslatnak – jelentette ki a KDNP vezérszónokaként megszólaló Nagy Kálmán.

A KDNP egészségügyi szakpolitikusa hangsúlyozta:a törvényjavaslat nem értékelhető rendszerszerűen. Az egészségügyi kormányzat indítványát merész jogtechnikai kísérletnek nevezte, amely logikai szál nélkül kapcsol össze törvénymódosításokat. Olyan javaslat, amelynek nincs meg a szükséges háttere, s amely nem a gyakorlati tapasztalatok alapján született – fűzte hozzá.

Nagy Kálmán azt javasolta az egészségügyi kormányzatnak, hogy legközelebb tanulmányozzák azt a szakmai gyakorlatot, amelyet a mindennapokban el kell végezniük az egészségügyi dolgozóknak, és ennek alapján alkossanak törvénymódosító javaslatokat.

A kereszténydemokrata politikus felszólalásában arra is felhívta a figyelmet, az egészségügyi szakképzési és továbbképzési tanács a tervezett lecsökkentett létszámmal nem tudja majd az elvárható minőséget biztosítani.

+

Székely Tamás az ellenzéki felvetésekre reagálva arról beszélt, hogy az ellenzék belebonyolódott a salátatörvénybe. A várólistákat egy szóval módosítják csupán – jelezte a felmerült felvetésekre. A méltányosság kapcsán pedig azt rögzítik, hogy bizonyos esetben kötelesek a gyártók a gyógyszerre tb-támogatást kérni. Kitért arra is, hogy a patikaliberalizációról az Európai Bíróság semmilyen olyan határozatot nem hozott, amely szerint a magyar szabályozás ne lenne megfelelő. 404 új patika jött létre a jogszabály életbe lépése után – jegyezte meg.  
    
Hozzátette: az elmúlt időben nőtt a születéskor várható élettartam, és csökkent a gyermekhalandóság, ezzel fel tudtunk zárkózni Európa élvonalába.

Kökény Mihály azt mondta, a javaslat a rendszer jobbítását eredményezheti. Nincs kapuzárási pánik, szerinte az ellenzék összekeveri „a klimaxos tüneteket a felelős kormányzással”.

A válságra tekintettel indokoltnak tartotta az állami felelősség erősítését, hozzátéve: szabályozott körülmények között ugyanakkor szükség van magánbefektetőkre az egészségügyben. a szocialista politikus szerint a koalíció legalább megpróbálta reformokat, és ért el eredményeket, sajnos az ellenzék ebben nem volt partner. Hozzátette: ha a pénztári rendszer és a vizitdíj nem válik a populista demagógia áldozatává, előrébb lennének.

Kupper András szocialista képviselőtársa felszólalására reagálva arra emlékeztetett, hogy a vizitdíjról népszavazás döntött. Közölte: a kormány tönkretette a hazai egészségügyet. A gyógyszerforgalmazás piacán olyan változások következtek be, amelyeket már nem lehet visszacsinálni.
    
Vissza kellene vonni a rossz törvényeket, amelyeket a kormány hozott – jegyezte meg.

Nagy Kálmán azt mondta, az elmúlt év finanszírozása kudarc, amelyet minden betegellátó megérzett.

Bár a tárgyalások látványosak volt, de a kormány nem mentőövet nyújtott, hanem éppen csak felszínen tartotta a rendszert, hogy kibírják év végéig – jelentette ki Puskás Tivadar, a KDNP országgyűlési képviselője.

A kereszténydemokrata politikus arról is beszélt, a háziorvosi rendszer utoljára 2002-ben kapott jelentősebb támogatást. A rendszer alulfinanszírozott, de ennek rendbetétele nem a vizitdíjon keresztül lehetséges.

Puskás Tivadar felszólalásában úgy fogalmazott: a betegek fogják elszenvedni az új szabályozást, ha életbe lép. A javaslat a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot is veszélyezteti – hangsúlyozta.
    
A tervezetben az átláthatatlan, kusza, összefüggéstelen megállapítások mellett olyan felhatalmazásokat ad, amelyek kiveszik a parlament felügyelete alól a területet.
    
Az új bírságolási rendszerrel kapcsolatban közölte: az „a hogyan szedjünk be még több pénzt tipikus esete”.
    
Szerinte át kell fogalmazni a várólistáról való lekerülés szabályát, mert jelenlegi formájában visszaélésekre adhat okot.