Salamon László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője pártja nevében napirend előtti felszólalásában határozottan elítélte azt a minősíthetetlen hangvételű támadást, melyet – immáron többedszer – a köztársasági elnökkel szemben az MSZP-s Szanyi Tibor megengedett magának. A kereszténydemokrata politikus kijelentette: a köztársasági elnök megsértése Magyarország, a magyar nemzet megsértését jelenti, a KDNP elvárja a kormánytól, és a szocialista párt képviselőcsoportjától, hogy az említett esettől határolódjon el, és tegyék világossá és egyértelművé, hogy a köztársasági elnök személyével szembeni sértő megnyilatkozásokat megengedhetetlennek, alkotmányos rendünkkel összeegyeztethetetlennek tartják.
Az idei október 23-ai ünnepségekkel összefüggésben egy szocialista országgyűlési képviselő minősíthetetlen, durva kifejezéssel illette a köztársasági elnököt, s ezt nem először tette – mondta Salamon László, a KDNP országgyűlési képviselője. Az esetet a politikai kultúra szempontjából is megdöbbentőnek tartja a KDNP, a kereszténydemokrata politikus szerint azonban többről van szó.
Salamon László kifejtette: az alkotmány 31/A szakaszának első bekezdése kimondja, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. A köztársasági elnök sérthetetlensége alkotmányjogi jogállásából következik, nevezetesen abból, hogy a köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök képviseli a magyar államot, mely feladatát az államfő jogköreinek számbavétele során az alkotmány első helyen említi.
A sérthetetlenség kapcsolódik ahhoz a konstrukcióhoz, hogy az elnökkel szemben politikai felelősség nem érvényesíthető, de a sérthetetlenség szabálya egyben személyének különleges alkotmányi védelmét is jelenti – fűzte hozzá.
Mint mondta: ezt világosan mutatja – a sérthetetlenségi rendelkezéshez fűzött további alkotmánybeli tétel, mely szerint a köztársasági elnök büntetőjogi védelméről külön törvény rendelkezik.
Salamon László megjegyezte: az Országgyűlés ugyan ilyen törvényt ez idáig nem alkotott, de ez nem változtat a sérthetetlenség alkotmányi szabályán, mely elvi szinten védi az államfő személyi integritását.
Hangsúlyozta: az alkotmány védelme a személyen keresztül a közjogi méltóságnak szól, a köztársasági elnök megsértése Magyarország, a magyar nemzet megsértését jelenti.
A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint elengedhetetlen annak a büntetőjogszabálynak a megalkotása, amely a köztársasági elnök személyével szembeni sértő megnyilatkozásokat megfelelően szankcionálja.
Az ilyen magatartás határozott és feltétlen elítélésével nem késlekedhetünk – mondta a képviselő.
Salamon László felhívta a figyelmet azon ellentmondásra, hogy miközben a Tisztelt Házban gyakran hallani „patetikus szónoklatokat a köztársaságról, a köztársaság veszélyeztetéséről, és a köztársaság védelméről, akkor, amikor a köztársasági elnököt éri méltatlan támadás, több mint egy hét telhet úgy el, hogy az Országgyűlés néma marad”.
Az államforma miként az elnevezés sugallja, csupán forma, s formálissá, üressé válik az a retorika, amely a forma mellett nem fordít figyelmet a tartalomra – tett hozzá.
A szóvá tett magatartás az államfő személyén keresztül magát az országot sérti, az ország alkotmányos berendezkedésének tiszteletben tartásának hiányáról tanúskodik – jelentette ki a kereszténydemokrata szakpolitikus.
A KDNP elvárja a kormánytól, és a szocialista párt képviselőcsoportjától, hogy az említett esettől határolódjon el, és tegyék világossá és egyértelművé, hogy a köztársasági elnök személyével szembeni sértő megnyilatkozásokat megengedhetetlennek, alkotmányos rendünkkel összeegyeztethetetlennek tartják – mondta Salamon László.
Miután a kormány nevében megszólaló Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a véleménynyilvánítás szabadságát hangoztatva nem talált kifogást Szanyi kijelentésében, a Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési képviselőcsoportja közleményt adott ki, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy a Kormány képviselője az Országgyűlésben védelmébe vette a a Köztársasági elnök személyét sértő gyalázkodó megnyilatkozásokat.
Az előzményekről:
Nyilvános internetes naplójában Szanyi Tibor gyalázatos alaknak nevezte Sólyom Lászlót, mivel az MSZP országgyűlési képviselője szerint az államfő ünnepi beszédének egyes részletei csak az egyik politikai oldal véleményét fejezik ki, holott Sólyomnak a nemzet egységét kellene megtestesíteni. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a köztársasági elnök véleményt formált „aktuálpolitikai ügyekben”, és hogy azt a látszatot keltette mintha: „valamiféle jogfolytonosság lenne a mostani 8 éves MSZP-s kormányzás, illetve a kommunista diktatúrák között”.
Szanyi Sólyom László beszédének azt a részletét kifogásolta – a civilizált világban elképzelhetetlen hangnemben–, melyben az államfő azt mondta: „A tisztánlátást abban, hogy ‘56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is. Ez a bizonytalanság a morális válság. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá. Az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallotta a módját, bizalmi szavazáson jóváhagyta”.
kdnp.hu
