A kis- és középválallalkozásokat segítő törvény módosításának általános vitájával, valamint három törvényjavaslat részletes vitájával zárta munkáját hétfőn az Országgyűlés.

A kis- és középvállalkozások (kkv) a jövőben – az adó- és vámügyi eljárásokat leszámítva – a szabálytalanságokért pénzbüntetés helyett először figyelmeztetést kapnának, a beszedett bírságot pedig a szakhatóságok nem költhetnék működési, vagy egyéb költségeik fedezésére – mondta Szatmáry Kristóf (Fidesz) a kkv-k fejlődésének támogatásáról szóló törvény módosításának expozéjában. Hozzátette: az adminisztrációs terheket is csökkenteni kell, mert a szabályok betarthatatlanok és életszerűtlenek.

A jobbikos Samu Tamás Gergő és a fideszes Mágori Józsefné napirend utáni felszólalásban kért kormányzati segítséget a Dél-Alföldön pusztító előző heti jégverések károsultjainak. Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában kijelentette, hogy a kormány minden katasztrófa sújtotta állampolgárnak segítséget nyújt a belföldi, és lehetőség szerint európai uniós forrásokra támaszkodva.

Az Országgyűlés döntése értelmében már az őszi önkormányzati választáson is rövidebb lesz a kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 óráig. A Ház 257 igen szavazattal, 99 nem ellenében döntött a választási eljárásról szóló törvény módosításáról. Az Országgyűlés arról is határozott, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől. A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. Változik a kampánycsend időtartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos választási kampányt folytatni, míg eddig nemcsak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt a korteskedés.

Minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). A fideszes Horváth Zsolt indítványát egyik ellenzéki frakció sem támogatta, a kormánypárti képviselők azonban 259 igen szavazattal, 98 nem ellenében elfogadták. Az indítvány alapján már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal.
 
Az Országgyűlés úgy döntött: csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát. A Ház 302 igen szavazattal, 55 nem szavazattal hozta meg döntését. A javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP és az LMP frakciója ellenezte. A Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is.
   
A parlament elfogadta a közoktatási törvény módosítását, eszerint a nagyobb intézményi átszervezésekről május utolsó munkanapjáig hozhatnak döntést a fenntartók. A Ház 317 igen szavazattal, 41 ellenében hozta meg döntését. A javaslatot csak a szocialista képviselők nem támogatták.
   
A fideszes Pokorni Zoltán, az oktatási, tudományos és kulturális bizottság elnöke javaslatára elhalasztották a családok támogatásáról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záró szavazását. A javaslat alapján ha egy gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Pokorni Zoltán a koherenciazavar feloldásának szükségességével indokolta javaslatát, amelyet a Ház jóváhagyott.

Nagy többséggel, 343 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés azt a kulturális bizottsági módosító indítványt, amely szerint az alkotmány kimondja: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik igennel voksolt, az LMP tartózkodott, az egy nem voksot a szocialista Tukacs István adta le.

Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott, kétharmados és feles többséget igénylő, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat is. Ezek között volt, hogy az eredeti előterjesztéshez képest 12-ről 14-re emelkedik azon civil szervezetek száma, amelyek tagokat delegálhatnak a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe. Egy másik módosító szerint az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését, ezeket az ellenzék is megszavazta. Elfogadták a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslathoz benyújtott, támogatott indítványokat is. A csomag zárószavazása a jövő héten lesz.

Csak jövő év január elsejétől lép hatályba a csődtörvénynek az a rendelkezése, miszerint a bíróságok és a felek közötti írásbeli közlés csak elektronikusan történhet, s a csődeljárás iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be. Az Országgyűlés 313 igen és 48 nem szavazattal fogadta el a fideszes Horváth Zsolt által benyújtott törvénymódosítást.

A második felévtől ismét az önkormányzatok szedhetik be a helyi iparűzési adót az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) helyett, miután az Országgyűlés elfogadta a törvényt. A képviselők 313 igen és 47 nem szavazattal fogadták el az ezt tartalmazó, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosítását, amelyet Kósa Lajos és Zombor Gábor fideszes képviselők nyújtottak be.

Seszták Miklós (KDNP) megkérdezte, hogy a Malév ügyében valóban Szikora Jánosnak, az APEH elnökének utasítására állították le 2008-ban a köztartozási inkasszót. Cséfalvay Zoltán azt mondta, ezt egyelőre még nem lehet egyértelműen kijelenteni. Azt kérte, várják meg az ügyben indított vizsgálat eredményét, amely egy héten belül lezárulhat.

A szocialista Gúr Nándor az Út a munkáról programmal kapcsolatban érdeklődött. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában hangsúlyozta: az árvíz utáni helyreállítás elősegítésére június 4-én meghívásos pályázatot írtak ki 260 millió forint értékben, amely keretet később megemeltek. Így mostanra 2300 hátrányos helyzetű munkavállaló dolgozhat és segíthet a bajba jutottakon. Kiemelte: nem fogják az embereket cserben hagyni, kiemelt szerepet szánnak a közmunkának a jövőben is.
 
Harangozó Tamás arról beszélt, hogy szerinte nem fog teljesülni az az ígéret, hogy két hétben belül lényegesen javul a közbiztonság. Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: Borsodban a 357 településből 211-ben egyáltalán nem követtek el bűncselekményt a fenti időszakban. Az intézkedések szerinte meghozták az eredményt, annak ellenére, hogy 13,4 milliárd hiányzik a rendőrség költségvetéséből. Megerősítette a kormány korábbi ígéretét, hogy 3500 rendőrt állítanak munkába.

Az azonnali kérdések és válaszok órájában Bárándy Gergely (MSZP) azt kérdezte a közigazgatási tárca parlamenti államtitkárától, rendben lévőnek tartja-e azt az ügymenetet, hogy az előterjesztések áttanulmányozására nincs idő és a kormánypárti képviselők bizonyos vitákban alig vagy egyáltalán nincsenek ott. Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, igyekeznek minden vitánál jelen lenni, akkor is, amikor a házszabály nem írja elő a jelenlétet. Úgy látja, csak olyan törvénymódosításokat kerülnek gyorsított ütemben a Ház elé, amelyek egy oldalasak, egy oldalas indoklással, vagyis könnyen áttanulmányozhatók.

Tóth József (MSZP) azt kérdezte, hogy folytatják-e a panelprogramot. Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkár úgy válaszolt: a szaktárca épületrekonstrukciós cselekvési programot dolgoz ki, ebbe a panelházak mellett egyebek között a hagyományos technológiával épület házak, középületek is beletartoznak. Az első időszakban évi 100 ezer, majd évi 150-200 ezer lakás egyenértékű ingatlan felújítását tervezik.

Fónagy János államtitkár a fideszes Kovács Zoltán azon kérdésére, mikor állítják vissza a vasúti közlekedést a szárnyvonalakon úgy válaszolt: július 4-étől öt vasúti szárnyvonalon visszaállítják a személyszállítást, később másik két vonalat is újra megnyitnak.

Bagdy Gábor azt kérdezte, mekkora adósságot hagyott örökül a Malévnál az előző kormány. A KDNP-s politikus kiemelte: a tulajdonosok súlyosan eladósították három év alatt a Malévot, a légitársaság dolgozói után az államnak járó járulékokat sem fizették ki. A Malév privatizációja kudarc, sikertelen volt és megbukott, hozzátéve: nem zárható ki az akkori pénzügyminiszter Veres János politikai felelőssége sem. Mint kifejtette: egyes számítások szerint akár 50 milliárdba is belekerülhet a rendbe tétele a cégnek. Azt kérdezte, megtette-e kormány a szükséges lépéseket a felelősségre vonás érdekében.

Gyüre Csaba (Jobbik) szerint a kormány által elfogadott, az adósok megsegítését célzó rendelet egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a tömegesen felmerülő kilakoltatási problémákat megoldja. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában közölte: a kormány 2010. december 31-ig hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményez az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezése érdekében.
      
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a légitársaság adósságállománya többszöröse az elhibázott privatizáció előttinek. Az orosz tulajdonos nem alaptőkét emelt, hanem hitelt vettetett fel, súlyosan eladósítva a céget. Naponta bukkannak elő újabb és újabb tételek, ezért pontos számot később lehet mondani az adósságról. Szakértők szerint az átszervezéshez a következő két évben több mint 30 milliárdra lenne szükség, plusz 10-15 milliárd forint a tőkepótláshoz. Olyan megoldást kell találni, ami a legkisebb mértékben terheli a költségvetés, és állami légitársaságként működtethető a vállalat. A képviselő a választ elfogadta. 

Az Országgyűlésben napirend előtt Schmitt Pál házelnök megemlékezett arról, hogy 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét. Emlékeztetett arra, 2001-ben az Országgyűlés rendelkezett arról, hogy június utolsó szombatja a szabadság napja legyen.

Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár arról beszélt, hogy szinte napra pontosan 60 évvel ezelőtt, 1950. június 23-án kezdődtek a hortobágyi deportálások. Elmondta, hogy a kitelepítetteknek érkezés után elvették és megsemmisítették a személyi irataikat, és bő három év alatt 10 ezer ember fordult meg a táborban. Közölte, hogy a személyi iratok megsemmisítése miatt lehetetlen lesz rekonstruálni a kitelepítettek nevét, akik szabadulásuk után továbbra is jogfosztottak maradtak. Harrach Péter (KDNP) arra az őrült eszmére hívta fel a figyelmet, amely az események mögött állt.
    
Nógrádi Zoltán (Fidesz) a kommunista diktatúra egyik szörnyű cselekedetének nevezte a kitelepítéseket. Emlékeztetett arra, hogy a kitelepített családok nem részesültek kártalanításban és nem rehabilitálták őket. Kijelentette, meg kell találni a körülbelül tíz százaléknyi még ma is élő egykori kitelepítettet és tőlük, illetve gyermekeiktől és unokáiktól is bocsánatot kell kérni.

Harrach Péter (KDNP) a kilakoltatásokról beszélve azt mondta, hogy a Bajnai-kormány április 16-tól nem hosszabbította meg a lakások árverezési tilalmát. Szavai szerint most úgy tűnik, hogy a politika megtalálta a megoldást, mert a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásával egyénre szabva elérik, hogy a családoknak megmaradjon az otthona. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrásokért felelős miniszter kijelentette, hogy a szocialisták gazdaságpolitikája miatt a forint árfolyama jelentősen romlott, a devizaalapú hitelek rövid idő alatt és drasztikus mértékben megnőttek és a probléma százezreket érint. Leszögezte, a kormány olyan jelzáloghitelezési rendszert akar teremteni, amely nem fogadja el a kilakoltatásokat.

Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormánypártok minden előterjesztést képviselői önálló indítványként nyújtottak be, s csak 6-7, ami kormányelőterjesztés volt. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a kormánynak hosszú a lajstroma, amit el kell végezni és a választók számára pedig az a fontos, hogy a döntések megszülessenek, s ilyen szempontból mindegy, hogy a kormány vagy egy képviselő nyújtja be. A kormány megduplázta a vis major keretet, a telefon- és bútorbeszerzési tilalmat rendeltek el, és elkezdődött a külső megbízások felülvizsgálata, ezek nem a tétlenség jelei.

Lázár János arról beszélt, hogy olyan politikát szeretnének megvalósítani, amely nem a leszakadást, hanem a felzárkózást kínálja. Azért mennek nehezen az egyeztetések, mert a legfőbb teendő, hogy a szocialisták által okozott társadalmi és gazdasági csődből kimentsék az országot.

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy vasárnap tízedik alkalommal emlékeztek meg a menekültek világnapjáról. Kontrát Károly államtitkár reagálásában leszögezte, hogy a kormány fontos feladatának tekinti a menekültek ügyét, idén a menekültek ellátására egymilliárd forintot költenek.

Varga Géza (Jobbik) a múlt hét végi jégverések kapcsán beszélt a döbbenetes mértékű kárról. Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában kijelentette, a kormány nem hagyja magára a károsultakat. Elmondta, hogy elsősorban az agrárkárok enyhítésére szolgáló alap nyújthat segítséget a károk enyhítésére, de emellett úgy fogják módosítani az agrárkár-enyhítési törvényt, hogy csak később kelljen befizetni a kárenyhítési alapba a hozzájárulásokat. Előre akarják hozni a területalapú támogatások kifizetését és előlegfizetési lehetőséget is megpróbálnak teremteni.

Daher Pierre-t jelöli a Fidesz választási egyeztető bizottsága Pelczné Gáll Ildikó országgyűlési képviselői helyére, amely azért üresedett meg, mert a politikus európai parlamenti (EP) képviselő lett, a két poszt pedig nem tölthető be egyszerre. Daher Pierre az áprilisi országgyűlési választáson a Borsod megyei Edelény és környékén volt a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltje, azonban a választókerületben nem ő, hanem a független színekben induló Molnár Oszkár nyert.