84 országgyűlési határozati javaslatot jegyzett az új parlamenti ciklusban a nyári szünetig a Tisztelt Ház. Előterjesztette őket az országgyűlés elnöke, a bizottságok, a kormány és a pártok. Utóbbiak közül a Fidesz: 9, a Fidesz-KDNP: 3, a Jobbik: 7, az LMP: 4. MSZP pedig 1 indítványt tett az asztalra. 24 országgyűlési javaslatukból a Fidesznek: 5, a Fidesz-KDNP duónak: 3 ért révbe, a többiek, legfeljebb az őszi folytatásban reménykedhetnek.

Ez is történt...

Kezdjük a legaktuálisabbal! Öt évvel ezelőtt, a pártok taktikázása miatt, csak a harmadik fordulóban sikerült államfőt (Sólyom László) választani. Esztendőnk június havában (25.-én) egyszerűbben történt.

A Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az MSZP Balogh Andrást, Magyarország thaiföldi nagykövetét, a Jobbik Morvai Krisztinát, az LMP pedig újra Sólyom Lászlót látta volna legszívesebben a legfőbb közjogi méltóság székében. A jelöléshez legalább 50 képviselő aláírására szükséges. Az ajánló ívhez a Fidesz-KDNP 62, az MSZP 59, az LMP 16 tagjának kézjegyét csatolta, - a reklám kedvéért vállalta a procedúrát. Még a szavazólapot sem vették fel. Helyette a Kossuth térre szerveződött, 20-25 lézengő alkotta nemzetközi liberális csoport néhány percig tartó akciójához csatlakoztak - transzparensükön messziről láthatóan virított: „SCHMITT 'S NO GOOD!" A Jobbik elolvasta a Házszabályt, 47 képviselőjük lévén, nem próbálkoztak. Előre bejelentették: egyik jelölt mellé sem tesznek ikszet.

A titkos szavazás végeredménye nem okozott meglepetést. Schmitt Pál lett az új köztársasági elnök: 263 szavazatot kapott, míg a szocialisták jelöltjére, Balogh Andrásra 59-en voksoltak, pont annyian ahányan az MSZP padsoraiban ülnek.

Schmitt Pál - első örömében „szerényen" mondotta: államfőként olyan közjogi méltóság akar lenni, aki az "emberek embere", aki közel mer merészkedni a választókhoz. „Gondolkodásmódomat változatlanul a nemzet iránti elkötelezettség, a kereszténység iránti alázat, a humanizmus és a polgári értékrend határozzák majd meg!" Négy személyes vállalást fogalmazott meg: a 15 milliós magyarság szolgálatát, a magyar nyelv megóvását, a sport és az egészséges életmód népszerűsítését, az életen át tartó tanulás hirdetését. Bejelentette: mozgalmat kíván indítani a magyar nyelv védelméért, „amely szemünk láttára veszít szépségéből, pedig az a nemzeti összetartozás egyik fundamentuma." Ígérte: a törvények megtartása és megtartatása mellett az egész nemzet egységéért dolgozik, hogy visszaállítsa az ország megbecsülését itthon és külföldön. Úgy vélte: az állampolgársági törvény módosítása, valamint a nemzet összetartozásáról szóló tanúságtétel elfogadása új lehetőséget ad arra, hogy egybefogja a világ magyarságát, ösztönözze az anyaországhoz fűződő érzelmi és jogviszony megerősítését. Kiemelte: nem lesz a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lesz annak; minden pártból a legjobbat kihozva, nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója óhajt lenni. Hangsúlyozta: kész a párbeszédre, a társadalom egészséges szövetének formálásában kiemelt helyet foglalnak el a sokszínű tevékenységet végző civil szerveződések, őket tekinti a politika és a gazdaság mellett a harmadik társadalomformáló pillérnek.

Elődje, Sólyom László hittel vallotta: módosításokkal jó a régi alkotmány! Schmitt Pál államfővé választása után, mindannyiunk történelmi felelősségének nevezte a rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmányának megszületését.

A Budai Várban ünnepélyes keretek között iktatták be Magyarország új államfőjét. A Sándor-palota udvarában rendezett ceremónián az állami és egyházi vezetők mellett mintegy 200 meghívott vendég vett részt. Az MSZP és az LMP előre bejelentette távolmaradását. Sólyom László széke is üresen maradt. Többen is meditáltak: kicsinyesség, gőgösség? Nem titok: ennél több tiszteletet elvártak volna tőle, - még a barátai is.

Pedig, pedig - tán „vigasztalásul?" - elfogadta a kormány előterjesztését a Tisztelt Ház, mely szerint a leköszönő köztársasági elnököt - a társadalmi elismerésen kívül -  minimum háromszobás, zöldövezeti lakás illeti meg, amelyet ő és felesége is élete végéig használhat. Az otthon beszerzéséről a Köztársasági Elnöki Hivatalnak kell gondoskodnia. (Mádl Ferenc volt államfő például egy 160 négyzetméteres rózsadombi otthonba, Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első elnöke pedig 2000-ben egy 590 négyzetméteres budai villába költözhetett.) Ezt követően még 1 évig védi testőrsége, jogosult lesz havi másfél millió forintos fizetésre, két és fél évig kétfős titkárságra - irodával együtt -, és 5 éven át évi 30 ezer kilométert utazhat magáncélból is szolgálati autón.  Ezen túl a költségvetésben külön meghatározott előirányzatból fedezik a közéleti részvételeinek, közcélú felajánlásainak, adományainak és vállalásainak a költségét is...

A nyitány: „Én Orbán Viktor esküszöm..."  

Mindvégig a személyi döntések borzolták leginkább a kedélyeket. Kezdődött a nyitány, a választók bizalmából fölényesen győztesek örömére, és a levitézlett régiek legnagyobb bánatára - az új összetételű Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával.  Elnök: dr. Schmitt Pál (Fidesz), Alelnök: Lezsák Sándor (Fidesz), dr. Latorcai János (KDNP), dr. Ujhelyi István (MSZP), Balczó Zoltán (Jobbik), Jakab István (Fidesz). Jegyző: Erdős Norber (Fidesz), Földesi Gyula, (Fidesz), dr. Szűcs Lajos (Fidesz), Móring József Attila (KDNP), dr. Tarnai Richárd (Fidesz), Göndör István (MSZP), Nyakó István (MSZP), Hegedűs Lorántné (Fidesz), dr. Lenhardt Balázs (Jobbik), Szilágyi Péter (LMP).

Sólyom László köztársasági elnök miután mind az öt parlamentbe jutott párttal tárgyalt, a választási eredmények ismeretében - nem túl nehezen - úgy döntött: a Fidesz-KDNP szövetség első emberét, Orbán Viktort kéri fel az új kormány alakítására.

Igazából senki nem csalódott (2010.05.29.): mind a három ellenzéki párt ellene szavazott, ám ez kevés volt, (261 igen, 107 nem, 0 tartózkodás.). 

A miniszterelnök, ígérte:

„Én, Orbán Viktor esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; miniszterelnöki feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. - Isten engem úgy segéljen!"

Menetközben...

Házelnökké választotta a parlament Kövér Lászlót, (2010.07.22.) a Fidesz országos választmányának elnökét. Régi motoros, alapítója a pártnak. Hite, elkötelezettsége és szókimondása révén bőséggel szerzett magának ellenséget a szocialista-liberalista és más pártok soraiban. Az elnöki pulpituson persze vissza kell fognia magát, a „kötelező semlegesség jegyében" türelmet tanúsítva, jó képet vágva, a neki nem tetsző, a kormányt és pártját ócsároló szónoklatokra.  Jelezvén ebbéli szándékát, már megválasztása előtt „tisztes polgárira" vágatta harcos ifjúságát kísérő hosszú haját. A bajusz persze maradt, így az elnöki pulpituson a türelmet, figyelmet és csendet kérő csengő is feltehetően sokszor megszólal.

+

Döntött a parlament (2010.07.22.) az Alkotmánybíróság két új tagjáról. (A tizenegy tagúnak megálmodott Taláros Testületben - Bihari Mihály, és Kukorelli István megbízatásának megszűnése miatt - 2008. július 4-e óta két alkotmánybírói tisztség betöltetlenül árválkodott.) Sorompóba állt: az MSZP favoritja, dr. Bándi Gyula, - 16 igen szavazatot kapott. Az LMP színeiben Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla (21 igen), dr. Mészár Róza (37 igen), dr. Tóth Mihály (7 igen). Nem tündökölt, a frakcióján kívül, a Jobbik kiválasztottja sem: dr. Zétényi Zsolt sem (46 voks.) A KDNP jelöltje dr. Dienes-Oehm Egon - közös megegyezéssel - visszalépett. A Fidesz-KDNP, Stump Istvánt, és a baloldali értékek folytatójaként Bihari Mihályt szorgalmazta. A választók bizalmából elnyert parlamenti többségük lévén, nem csalódtak: Bihari Mihályt és Stump Istvánt kooptálta a Taláros Testületbe a Tisztelt Ház.

+

Hosszú idő után újra lett elnöke és alelnöke az Állami Számvevőszéknek (2010.06.28). (Kovács Árpád elnöki megbízatása 2009. december 9-én járt le, míg alelnökeinek személyéről 2001 óta nem sikerült megállapodniuk a képviselőknek.) A jelölésre jogosult Számvevőszéki és költségvetési bizottság a Fidesz-KDNP által szorgalmazottak mellett foglalt állást: Domokos Lászlót a szervezet elnökének és Warvasovszky Tihamért pedig alelnökének választotta a Tisztelt Ház.

+

L. Simon László, Menczer Erzsébet (Fidesz) és Karvalics Ottó (KDNP által benyújtott előterjesztése nyomán az Országgyűlés felkérte a kormányt: vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással. Az előterjesztés apropóját az adta, hogy Biszku Béla és hozzátartozói nem járultak hozzá az egykori belügyminiszterről, az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítójáról készült dokumentumfilm a levetítéséhez.

- Annak a nemzetnek, amelyik nem ismeri a múltját, nem lesz jelene és jövője sem! - hangsúlyozta Menczner Erzsébet a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában. Kiemelte: ma a magyar iskolákban az 1945 utáni történelem tanítása fölöttébb hiányos. Fontos, hogy dokumentumfilmek, a visszaemlékezések, sajtócikkek minél nagyobb számban születhessenek meg a múltunkról.

Pálffy István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője sem titkolta: jobban örülne, ha Biszku Béla ügye nem parlament, hanem a vádhatóság előtt állna!

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője követelte: a társadalmi igazságosság érdekében elkerülhetetlen, hogy valamennyi, a magyar nemzet ellen bűncselekményt elkövető politikai bűnözőt felelősségre vonják! A politikus szerint erre azért is lehetőség van, mert a holokauszt nevében nyolcvanéves emberekkel is megteszik ugyanezt. Arra kérte a kormányt, hogy az elmúlt 60 évre kiterjedő elszámoltatás egyik első lépéseként vizsgálja meg, Biszku Béla mekkora és milyen állami támogatásokat kapott az elmúlt időszakban, illetve jelenleg is „600 ezer fölötti, sztárnyugdíjon tengeti-e az életét?" Hozzátette: pártja követeli azon kiadások visszavonását is, amennyiben azt Biszku Béla jogtalanul vette fel.

L. Simon László nem titkolta: a javaslattal a kormánypártok olyan folyamatot kívánnak elindítani, mely egyértelművé teszi a politikai jellegű bűncselekményeknél az elkövető személyiségi jogának kérdését.

– „Vétkesek között cinkos, aki néma!" Itt a legjobb alkalom a terhes múlttal, a cenzúra világát idéző kommunista örökséggel való nyilvános szakításra. Itt az idő eldönteni, a forradalom vagy a restauráció mellé állnak, hogy a forradalom vagy az ellenforradalom logikája mentén gondolkodnak a szabadságról! Itt az idő eldönteni, kiállunk-e közösen a demokrácia alapértékei mellett! Azzal nem lehet érvelni, hogy ez az alkotók és a Biszku-család magánügye! Áprilisi forradalmunk teljes sikeréhez, úgy látszik, fel kell elevenítenünk 1848 dicsőséges forradalmának fájóan aktuális követelését: kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését!

+

Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozatot Lázár János, Kovács Zoltán, Kósa Lajos, Balog Zoltán, Ékes Ilona és Gulyás Gergely (Fidesz) kezdeményezte. A javaslat a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát gyakorlók elleni 2006 őszén történt rendőri fellépés áldozatainak kárpótlásáról szólt. Azt kívánták elősegíteni, hogy az évek óta tartó peres eljárások megegyezéssel befejeződjenek, továbbá a jogalap tekintetében nem vitásan fennálló kártérítési igények kielégítése megtörténjenek, így állami bocsánatkéréssel az áldozatok teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlása megtörténjen.

„A rendőrség és a rendőrség felett utasítási joggal rendelkező kormány nem tett különbséget a bűncselekményt megvalósító erőszakos demonstrációk és a békés tüntetők között. A jelen eljárás csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított, illetve azok, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg. Ezt azért szükséges külön rögzíteni, mert az áldozatok által tett feljelentések döntő többségében az ügyészség az azonosító jel hiánya miatt nem tudott vádat emelni a bűncselekményt elkövető rendőrrel szemben, ezért a büntetőeljárást bizonyítottság hiányában megszüntette, azonban a megszüntető határozatban rögzítette, hogy a feljelentő sérelmére a beazonosíthatatlan rendőr bűncselekményt követett el. Ugyanilyen elvi megfontolásból szükséges kártalanítani mindazokat, akiket állami vezetői felelőtlenség, az állam által elmulasztott jogalkotási kötelezettség miatt, közvetve vagy közvetlenül alapjogi sérelem ért."

A határozatot az Országgyűlés 316 igen és 44 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta. - Egyedül az MSZP voksolt ellene.

+

A közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szólt Kósa Lajos, Pósán László, Pokorni Zoltán.  (Fidesz) országgyűlési határozati javaslata. A Tisztelt Ház által 341 igen szavazattal, 18 nem ellenében és egy tartózkodással elfogadott határozatban az Országgyűlés felkérte a kormányt: teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, azaz az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezésé legyen.

+

Az Országgyűlés egyhangúan döntött a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról is. A testület elnöke Cser-Palkovics András (Fidesz), alelnöke Baja Ferenc (MSZP), tagjai pedig Pálffy István (KDNP), Novák Előd (Jobbik) és Karácsony Gergely (LMP) lettek.

+

Régi vágy a Fidesz és a KDNP soraiban az országgyűlési képviselők számának csökkentése. Az elmúlt ciklusban több mint hetvenszer száműzte ebbéli indítványukat az MSZP koalíció. A választási eredménynek köszönhetően, ezúttal nem tudták megakadályozni, az erről szóló országgyűlési határozat megszületését, pedig a Jobbik és az LMP is felsorakozott mögéjük.

A határozat szerint, az Országgyűlés, követve az Alkotmány módosítását, amely legfeljebb kettőszáz főben, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségeket képviselő legfeljebb tizenhárom főben határozza meg az országgyűlési képviselők létszámát, az ehhez szükséges választójogi reform előkészítésére albizottság felállítását tartja szükségesnek. Az albizottság létrehozására felkéri a választójogi kérdésekben hatáskörrel rendelkező Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságot, amely tagjaiból - minden képviselőcsoport részvételével - paritásos alapon működő bizottságot hoz létre. Az albizottság összetételéből következik, hogy az Országgyűlés többsége nem akarja rákényszeríteni akaratát a parlamenti kisebbségben lévő pártokra, mint ahogyan a kérdés alapvető alkotmányos jelentősége miatt szükségesnek tartja az országgyűlési választásokon jelöltet állítani kívánó parlamenti és parlamenten kívüli pártok, vagy más lehetséges jelölő szervezetek bevonását is a törvény-előkészítés folyamatába.

Pártok

A Fidesz-KDNP duó jóvoltából az elmúlt húsz év legdinamikusabb időszakát produkálta az Országgyűlés. A ciklus kezdete óta (május 14) július 22-éig terjedő 28 ülésnapon 235 órát át tárgyaltak, vitatkoztak, ami több, mint duplája a 2002-es és 2006-os tavaszi ülésszakénak. 56 új törvény mellett, az országgyűlési határozatokról sem feledkeztek meg, nem mellékesként létrehoztak 19 állandó, 4 eseti és 51 albizottságot.

Az MSZP annak ellenére, hogy a legrutinosabb parlamenti szereplők egyike, keresi önmagát. A választásokon elszenvedett vereség óta nem sikerült rendeznie a soraikat, - ez látszik eddigi parlamenti munkájukon. Sokan azt várták, hogy miután húsz éves parlamenti rutinnal rendelkeznek  - az elődtől, az MSZMP-ről nem is szólva - több önálló kezdeményezéssel lépnek a szorítóba. Tévedtek. Hangzatos nyilatkozatokkal kísérve mindössze egy (!) országgyűlési határozati javaslattal tisztelték meg a T. Házat.

A Jobbik nem okozott csalódást: a várakozásnak megfelelően, agresszív politizálással jelentkezett. Aktivitásuk - a parlamenti frakciók létszámát tekintve - meghaladta a konkurenciát.

Az LMP teljesítménye - a Policy Agenda szerint - elmaradt a várakozásokhoz képest. Szakpolitikai témák közül egyedül a Ptk. módosítását kezdeményezte a cselekvőképesség ügyében, a többi javaslata a demokratikus rendszerek működtetésével volt kapcsolatos (pl. kampányfinanszírozás). A törvénykezési munkát napi politikai ügyekre használja, nem látszik, hogy a párt szakmai kérdések kapcsán önálló kezdeményezéssel képes lenne megjelenni. A kisebb energiát igénylő parlamenti műfajokban is csupán 18 kezdeményezésük volt, amely az összes 5 százalékát sem éri el. Ez kifejezetten azt mutatja, hogy nem voltak képesek kihasználni a parlamenti műfaj adta lehetőségeket, és témákat építeni a későbbi megnyilvánulásaikhoz. A kampányban látott jogvédő-liberális álláspontjukat eddig nem tudták bemutatni. Inkább a sodródás jellemezte a pártot.

Fidesz

	Törvény címe	Előterjesztő	Állapot
1	Az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról	dr. Kövér László, Pokorni Zoltán, Révész Máriusz	Benyújtva: 2010.07.06.   Részletes vitára vár
2	A Közszolgálati Közalapítvány felállításáról	dr. Cser-Palkovics András, Rogán Antal	Benyújtva: 2010.06.11.   Zárószavazásra vár
3	A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról	dr. Cser-Palkovics András, Rogán Antal	Benyújtva: 2010.06.11.   Zárószavazásra vár
4	Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról	dr. Balsai István, Lázár János	Benyújtva: 2010.06.02.   ELFOGAGVA: 2010.06.28.   I.:304 N.:16 T.: 48 KIHÍRDETVE: MK 109. szám    47/2010. OGY h.
5	A Nemzeti Együttműködés Programja	Dr. Orbán Viktor	Benyújtva: 2010.05.22.   ELFOGAGVA: 2010.05.29.   I.:261 N.:107 T.: 0
6	A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság felállításáról	dr. Nyitrai Zsolt, dr. Cser-Palkovics András	Benyújtva: 2010.05.19.   I.:313 N.:0 T.: 41 ELFOGAGVA: 2010.06.01.   KIHÍRDETVE: MK 91. szám    29/2010. OGY h.
7	Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről	Lázár János, Kósa Lajos, Balog Zoltán, Gulyás Gergely, Ékes Ilona, dr. Kovács Zoltán	Benyújtva: 2010.05.18.   ELFOGAGVA: 2010.06.08.   I.: 316 N.: 44 T.: 0 KIHÍRDETVE: MK 101. szám    33/2010. OGY h.
8	Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről	Lázár János, dr. Kovács Zoltán, Kósa Lajos, Balog Zoltán, Ékes Ilona, Gulyás Gergely	Benyújtva: 2010.05.17.     VISSZAVONVA
9	A közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről	Kósa Lajos, dr. Pósán László, Pokorni Zoltán	Benyújtva: 2010.06.08.   ELFOGAGVA: 2010.06.08.   I.: 341 N.: 18 T.: 1 KIHÍRDETVE: MK 101. szám    32/2010. OGY h.

Fidesz-KDNP

	Törvény címe	Előterjesztő	Állapot
1	Ajánlóív a köztársasági elnök személyének jelölésére	dr. Orbán Viktor, Lázár János (Fidesz), Harrach Péter (KDNP) + 51 Fidesz, 8 KDNP képviselő	Benyújtva: 2010.06.25.   ELFOGADA: 2010.06.29.   I.: 263 N.: 59 T.: 44 KIHÍRDETVE: MK 109. szám    45/2010. OGY h.
2	A dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról	L. Simon László, Menczer Erzsébet (Fidesz), Karvalics Ottó (KDNP)	Benyújtva: 2010.06.21.   ELFOGAGVA: 2010.07.22   I.: 353 N.: 0 T.: 0 KIHÍRDETVE: MK 124. szám   65/2010. OGY h.
3	Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről	Kósa Lajos, Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz),  dr. Rétvári Bence (KDNP)	Benyújtva: 2010.06.14.   ELFOGAGVA: 2010.07.22   I.: 367 N.: 1 T.: 1 KIHÍRDETVE: 3 MK 103. szám    7/2010. OGY h.

Jobbik

	Törvény címe	Előterjesztő	Állapot
1	A „Magyar Hiszekegy" közoktatási intézményekben történő kifüggesztésével kapcsolatos szabályok kidolgozásáról	Pörzse Sándor	Benyújtva: 2010.07.20.   Tárgysorozatba vételi javaslatról  dönt: Emberi jogi bizottság
2	Arról, hogy a második és magasabb évfolyamon azok a tanulók, akik a tanév végén három, vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, évfolyamismétlésre kötelezhetők legyenek	Németh Zsolt	Benyújtva: 2010.07.12.   Tárgysorozatba vételi javaslatról  dönt: Oktatási, tudományos bizottság
3	Az általános iskolák felső tagozatos diákjainak legalább egyszeri, kötelező jellegű tanulmányi kirándulásával valamint az anyaországi és határon túli magyar oktatási intézmények testvérkapcsolatainak erősítésével összefüggő feladatokról	Dúró Dóra, Szávay István, Vona Gábor	Benyújtva: 2010.07.05.   Tárgysorozatba vételi javaslatról  dönt: Oktatási, tudományos bizottság
4	Az izraeli apartheid elítéléséről	dr. Lenhardt Balázs, Hegedűs Lorántné	Benyújtva: 2010.06.30. Tárgysorozatba vételi javaslatról  dönt: Külügyi bizottság
5	A lakástulajdonosok kilakoltatás elleni védelmével kapcsolatos feladatokról	Baráth Zsolt, dr. Gyüre Csaba, Sneider Tamás,  dr. Staudt Gábor, Szabó Gábor, Szilágyi György, Vágó Sebestyén	Benyújtva: 2010.06.21.   Ifjúsági, szociális bizottság: a tárgysorozatba vétel ELUTASÍTVA
6	Károlyi Mihály szobrának áthelyezéséről	Hegedűs Lorántné, Hegedűs Tamás	Benyújtva: 2010.06.14.   Tárgysorozatba vételi javaslatról  dönt: Kulturális bizottság
7	A trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról	Balczó Zoltán, Gyöngyösi Márton, Szávay István	Benyújtva: 2010.05.14.   Alkotmányügyi bizottság: tárgysorozatba vétel ELUTASÍTVA

LMP

	Törvény címe	Előterjesztők	Állapot
1	Az ifjúsági önkéntesség és a közösségi munka elismeréséről	Ertsey Katalin	Benyújtva: 2010.07.13.   Tárgysorozatba vételi javaslatról  dönt: Ifjúsági, szociális bizottság
2	Ajánlóív a köztársasági elnök személyének jelölésére (dr. Sólyom László)	dr. Schiffer András	Benyújtva: 2010.06.25.   Kellő támogató aláírások híján ÉRVÉNYTELEN
3	A pénzügyi tranzakciók nemzetközi adóztatásának megteremtéséről (a spekulációs adóról)	Scheiring Gábor	Benyújtva: 2010.06.14.   Tárgysorozatba vételi javaslatról  dönt: Számvevőszéki és költségvetési bizottság
4	A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról	dr. Schiffer András	Benyújtva: 2010.05.14.   Az OGY ELUTASÍTOTTA I:15 N.:52 T.: 2

MSZP

	Törvény címe	Előterjesztők	Állapot
1	Ajánlóív a köztársasági elnök személyének jelölésére (dr. Balogh András)	Mesterházy Attila + 58 képviselő	Benyújtva: 2010.06.25.   Az OGY ELUTASÍTOTTA I: 59 N.:263 T.: 44

Ösztönzött indítványok – nem pártok nélkül...

Apróbb sérelmektől eltekintve, viszonylag csendben történt a parlamenti állandó bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása, (2010. május 14.).

A bizottság neve	Tagjainak száma	elnöke
Házbizottság.  (Más országokban Elnökség, Büro, Öregek Tanácsa vagy Főbizottság).	11	Az Országgyűlés elnöke. (Tagjai az Országgyűlés alelnökei és a frakciók vezetői.)
Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság	27	dr. Balsai István (Fidesz)
Egészségügyi bizottság	21	dr. Mikola István (Fidesz)
Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság	21	dr. Lukács Tamás (KDNP)
Európai ügyek bizottsága	21	dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Fenntartható fejlődés bizottsága	18	Jávor Benedek (LMP)
Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság	18	Gúr Nándor (MSZP)
Fogyasztóvédelmi bizottság	18	Simon Gábor (MSZP)
Gazdasági és informatikai bizottság	27	Rogán Antal (Fidesz)
Honvédelmi és rendészeti bizottság	21	dr. Kocsis Máté (Fidesz)
Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság	24	Sneider Tamás (Jobbik)
Kulturális és sajtóbizottság	18	L. Simon László (Fidesz)
Külügyi és határon túli magyarok bizottsága	21	Balla Mihály (Fidesz)
Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság	8	dr. Rubovszky György (KDNP)
Mezőgazdasági bizottság	21	Font Sándor (Fidesz)
Nemzetbiztonsági bizottság	12	dr. Molnár Zsolt, 2010. június 2-tól: dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Oktatási és tudományos bizottság	21	Pokorni Zoltán (Fidesz)
Önkormányzati és területfejlesztési bizottság	24	dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Sport- és turisztikai bizottság	18	Bánki Erik (Fidesz)
Számvevőszéki és költségvetési bizottság	27	dr. Nyikos László (Jobbik)

Szégyenbélyegként terheli az Alkotmányt az 1949-es évszám..!

Temérdek cirkuszt idéző nyilatkozatháború előzte meg viszont az „alkalmi bizottságok" létrehozását és összetételét, (23/2010. (V.14.) OGY határozat módosítása számos alkalommal), a végeredményt azonban a parlamenti többség igazolta. (Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottság, Állami Számvevőszék vezetőit jelölő eseti bizottság, Alkotmánybíróság tagjait jelölő albizottság, Országos Választási Bizottság felfrissítése, stb.) Történetük zöme már a múlté. 

Ami felett viszont nem járt el az idő: határozatot hoztak a 45 tagú, országgyűlési képviselőkből álló, az új Alkotmányt előkészítő eseti bizottság létrehozásáról is. A bizottságba a Fidesz-KDNP 30, az MSZP 7, a Jobbik 6, az LMP 2 tagot delegálhatott. A bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a házelnök terjesztett elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határozott. Ennek alapján a KDNP szakpolitikusa, Salamon László lett a bizottság elnöke, az alelnöki tisztségeket pedig három Fideszes képviselő - Balsai István, Gulyás Gergely és Mátrai Márta - tölti be. A testület megbízatása akkor szűnik meg, ha elfogadják a tervezett alkotmány szabályozási elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot.
Salamon László, hangsúlyozta: - A mostani Alkotmány sztálinista voltára utal a jogszabály elején szereplő 1949-es évszám, s mintegy szégyenbélyegként terheli azt. Az alkotmányosság értékeinek tükrében már az is paradoxon, hogy ezt a törvényt alkotmánynak nevezték, miközben az alkotmányosság alapelveit nélkülözte. A legszélesebb társadalmi részvételt kell biztosítani az alkotmányozás folyamatában. Fontos, hogy a történeti alkotmány maradandó értékeit tükrözze, erősítse a közösségi normákat, a család védelmét, biztosítsa a nemzeti javak megőrzését, és ahol szükséges, erősítse tovább az alapvető emberi és állampolgári jogok védelmét. A bizottság - a tervek szerint - az év végéig az Országgyűlés elé terjeszti az új Alkotmány alapelveiről szóló indítványt.

+

	Törvény címe	Előterjesztő	Elfogadva	Magyar Közlöny
1	Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról, (elnök, alelnökök, jegyzők)	dr. Horváth János az Országgyűlés korelnöke	2010.05.14.	MK 80. szám    22/2010.: OGY h.
2	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.05.14	MK 80. szám    23/2010. OGY h.
3	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.05.17.	MK 83. szám    24/2010. OGY h.
4	Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakulásáról	Házbizottság	2010.05. 20.	MK 85. szám    25/2010. OGY h.
5	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.05.20.	MK 85. szám   26/2010. OGY h.
6	A miniszterelnök megválasztásáról (dr. Orbán Viktor, Fidesz)	Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke	2010.05.29.	I:261 N.:107 T.: 0 MK 88. szám    27/2010. OGY h.
7	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.01.	MK 90. szám    28/2010. OGY h.
8	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.08.	MK 101. szám   30/2010. OGY h.
9	A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.08.	MK 101. szám    31/2010. OGY h.
10	Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról	Számvevőszéki és költségvetési bizottság	2010.06.14.	MK 103. szám    34/2010. OGY h.
11	Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.14.	MK 103. szám    35/2010. OGY h.
12	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.14.	MK 103. szám    36/2010. OGY h.
13	Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 35/2010. (VI.16.) OGY határozat.	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.21.	MK 107. szám    43/2010. OGY h.
14	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.21.	MK 107. szám    44/2010. OGY h.
15	Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének megválasztásáról (Domokos Lászlót elnökké, Warvasovszky Tihamért alelnökké)	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.28.	I:266 N.: 88 T.: 15 MK 109. szám   46/2010. OGY h.
16	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.06.28.	MK 109. szám    48/2010. OGY h.
17	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2009. éves jelentésének elfogadásáról	Számvevőszéki és költségvetési bizottság	2010.06.28.	MK 109. szám    49/2010. OGY h.
18	Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.07.05.	MK 114. szám    50/2010. OGY h.
19	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.07.05.	MK 114. szám    51/2010. OGY h.
20	Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról	Alkotmányügyi bizottság	2010.07.12.	MK 119. szám   52/2010. OGY h.
21	Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak választásáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.07.12.	MK 119. szám    53/2010. OGY h.
22	Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V.14.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.07.12.	MK 120. szám   54/2010. OGY h.
23	Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 50/2010. VII. 6. OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.07.19.	MK 121. szám    59/2010. OGY h.
24	Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 22/2010. (V. 14.) OGY határozat módosításáról (dr. Schmitt Pál helyett dr. Kövér Lászlót az Országgyűlés elnökévé)	Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke	2010.07.22.	I:304 N.:50 T.: 6 MK 123. szám   60/2010. OGY h.
25	Az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásáról (Jelöltek: dr. Bándi Gyula, dr. Bihari Mihály, dr. Dienes-Oehm Egon, Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla, dr. Mészár Róza, dr. Stumpf István, dr. Tóth Mihály és dr. Zétényi Zsolt)	Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottság	2010.07.22.	Az Országgyűlés   dr. Bihari Mihályt   I:271 N.: 0 T.: 0 Dr. Stumpf Istvánt   I: 265 N.: 0 T.: 0 alkotmánybírának megválasztotta   MK 124. szám    61/2010. OGY h.
26	Az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásáról	Kormány (közigazgatási és igazságügyi miniszter)	2010.07.22.	MK 124. szám    62/2010. OGY h.
27	A Független Rendészeti Panasztestület tagjainak megválasztásáról szóló 10/2008. (II.28.) OGY határozat módosításáról (dr. Kaltenbach Jenő helyett dr. Kozma Ákos)	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.07.22.	I: 301 N.:45 T.: 0 MK 124. szám   63/2010. OGY h.
29	A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 31/2010. (VI. 11.) OGY határozat módosításáról	dr. Schmitt Pál az Országgyűlés elnöke	2010.07.22.	MK 124. szám   64/2010. OGY h.
30 - 52	Mentelmi ügyek	Mentelmi bizottság	23 határozat

Bartha Szabó József