Az Országgyűlés kedden a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával fejezte be munkáját. Az önkormányzati képviselő-testületek létszámcsökkentése után a kisebbségi önkormányzati képviselők számát mérsékelné a kereszténydemokrata Hargitai János és Szászfalvi László indítványa. Ennek értelmében már októberben a jelenleginél kisebb létszámú kisebbségi önkormányzatok jönnének létre.
   
A törvénymódosítás keddi általános vitájában tartott expozéjában Hargitai János elmondta: Magyarországon több mint kétezer településen működik kisebbségi önkormányzat, így a kisebbségi képviselők száma meghaladja a tízezret. Hozzátette, hogy indítványuk alapján a településeken ötről háromra, a megyékben és a fővárosban kilencről ötre csökkenne a kisebbségi önkormányzati képviselők száma. Az országos kisebbségi önkormányzatok létszáma változatlanul 15 és 53 közötti lehetne, de összességében csökkeni fog. Hargitai János arra is kitért, hogy a javaslat benyújtása előtt egyeztettek az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, és a törvényjavaslat célját Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is támogatja.

A KDNP-s Szászfalvi László szintén frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőket, továbbá megjegyezte, hogy a javaslat benyújtását hosszú évek tárgyalásai előzték meg.

Az Országgyűlés kedden este lefolytatta a választási eljárásról szóló törvény módosításának általános vitáját. A fideszes javaslat a kampányidőszak lerövidítése mellett (hetvenkettőről hatvan naposra csökkenne) a jelenleginél kevesebb időt adna az ajánlószelvények összegyűjtésére, amit az ellenzéki pártok egyaránt kifogásoltak. Kósa Lajos (Fidesz) a választási eljárásról szóló törvénymódosítás általános vitájában tartott keddi expozéjában kiemelte: a javaslat 9 napra korlátozná az ajánlószelvények összegyűjtésének idejét az önkormányzati választásokat megelőzően, ami a fideszes politikus szerint nehézségeket okozhat a jelölő szervezeteknek, illetve a jelölteknek, de a kellő társadalmi beágyazottsággal rendelkező szervezeteknek semmiképpen sem okozhat gondot. Kósa Lajos hangsúlyozta továbbá, hogy az önkormányzati választások során elegendő lenne csupán a választás napjára, tehát vasárnap nulla órától urnazárásáig korlátozni a kampánycsendet.

A Malév privatizációjáról és a 2006. őszi rendőri jogsértésekről is kérdezték a kormánytagokat az azonnali kérdések között az Országgyűlésben.

Márton Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy a Malév privatizációja kudarcot vallott, hatalmas veszteséget termelt. A politikus azt kérdezte: a kormány milyen lépéseket tervez a Malév ügyének rendezésére, illetve tervezi-e a privatizáció felelőseinek megnevezését? Fellegi Tamás válaszában rámutatott, hogy a Malév tavaly 25 milliárd forintos veszteséget termelt. Elmondta, hogy a társaság helyzetének rendezéséhez a következő két évben több mint 30 milliárd forint szükséges. Kifejtette, hogy az első feladat a Malév tulajdonosi struktúrájának tisztázása lesz, ezt követheti a felelősség megállapítása.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arról érdeklődött: a kormány mikor lát hozzá a 2006. őszi tömeges rendőri jogsértések kivizsgálásához? Pintér Sándor belügyminiszter válaszul közölte: ez a munka megkezdődött, és mindent megtesznek, hogy az objektív és szakszerű legyen a vizsgálat.

A családi adókedvezmények rendszerének továbbfejlesztéséről beszélt Réthelyi Mikós nemzeti erőforrás miniszter egy kérdésre válaszolva. Mint mondta: kiemelt feladat a gyermeknevelés támogatása, ennek adórendszeren keresztül történő legcélszerűbb módszere kiválasztásán jelenleg is dolgoznak, a családi kedvezmény rendszerének továbbfejlesztése tűnik a legcélravezetőbb módszernek.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: a minisztériumban létrehoznak egy részleget, amely felülvizsgálja a privatizációs és a ppp-szerződéseket.

A vagyongazdálkodás átláthatóságáról, a krízisalap további sorsáról, a devizahitelesekről és a multinacionális vállalatok adókedvezményeiről is kérdezték a kormánytagokat a parlamentben az azonnali kérdések során.

Nagy Kálmán (KDNP) a nemzeti erőforrás minisztert arról kérdezte: van-e cselekvési terve a gyermekek védelmére? A kereszténydemokrata politikus arról érdeklődött: összehangolják-e a tárca különböző ágazatait, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat jobban ki tudják használni a gyermekek érdekében? Válaszában Réthelyi Miklós leszögezte: minisztériumának legfontosabb célja, hogy a nemzetet újra emelkedő pályára állítsa. Kormányzati feladatként említette továbbá a gyermekvállalás támogatását, a képzési rendszer javítását.

Pősze Lajos (Jobbik) azt kérdezte, hogy milyen lépéseket tesz az állam a devizahitelesek érdekében. A válaszadásra kijelölt Fellegi Tamás azt mondta, hogy a kormány már dolgozik azokon a megoldásokon, amelyek a devizahiteleket törleszteni nem tudó adósnak nyújtanak segítséget. Közölte, hogy az új kormány elkezdte azoknak a konstrukcióknak az előkészítését, amelyek keretében egy pénzügyi alap segítségével forintra lehet váltani a kockázatos hiteleket. Kijelentette, hogy a mostani állapotokért felelősség terheli mind a jegybank vezetését, mint a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat.
   
Simon Gábor (MSZP) arról faggatta a nemzeti erőforrás minisztert, mi lesz a krízisalap további sorsa. Réthelyi Miklós azt mondta, hogy a Bajnai-kormány által létrehozott krízisalap csak felszíni megoldást jelentett a családok problémáira. Véleménye szerint meg kell vizsgálni, hogy az egyszeri kis összegű támogatás mennyire volt alkalmas a válság enyhítésére.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, mikorra várható a Magyarországon működő multinacionális vállalatok kedvezményeinek felülvizsgálata. Válaszában Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter közölte: egyetért a kérdés felvetésével, s az új kormány patrióta gazdaságpolitikát folytató nemzeti rezsim lesz. Példaként említette, hogy a pályázatok és a közbeszerzések alkalmával előnyben fogják részesíteni a hazai tulajdonú cégeket.

A Fidesz az árvízi védekezésről, a Jobbik pedig a szabálysértési lopások szankcionálásáról, a sportegyesületek helyzetéről interpellálta a minisztereket; az MSZP-s képviselők az Út a munkához programról, a nyugdíjasok és a devizahitelesek helyzetéről kérdezte az illetékes minisztereket kedden a parlamentben.

Harangozó Gábor (MSZP) interpellációjában azt kérdezte, miként kívánja folytatni, esetleg kiterjeszteni az kormány az Út a munkához programot. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter válaszában hangsúlyozta: nemzeti ügynek tekintik, hogy legyen munka. Úgy értékelte, az Út a munkához programmal a kormány a kudarcát leplezte, hogy létrehozott egy látens munkaerőpiacot. Kitért arra: az Út a munkához programban hatalmas hiány van, és jelentős a deficit a Munkaerő piaci Alapnál is. A döntéseket csak a program értékelése után lehet meghozni.
  
Ódor Ferenc (Fidesz) az árvízi védekezésről kérdezte a belügyminisztert. Pintér Sándor válaszában elmondta: az önkormányzatok nyolcszáz millió forintot, a kormány eddig 2,6 milliárdot költött eddig az árvízi védekezésre és megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vettek a munkában. Jelezte: a bölcsődék, óvodák, iskolák helyreállítását soron kívüli támogatással segítik, a kórházak árvízi kárainak költségeit is átvállalják.

A Jobbik szankcionálná a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértési lopásokat. Pintér Sándor miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy nincs még megoldás a 20 ezer forint alatti szabálysértésekre. Az lehetne a megoldás, ha elzárással büntetnék a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértési lopásokat.

Baracskai József (MSZP) azt kérdezte, hogy mire számíthatnak az idős emberek a Fidesz kormánytól. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában azt mondta: a nyugdíjasok nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt nyolc év alatt, a Fidesz-KDNP kormány azonban megteremti a szociális biztonságot. Példaként elmondta, hogy a Fidesz-KDNP kormány 40 év szolgálati idő után garantálni kívánja a nőknek a nyugdíjba vonulás lehetőségét.   

+

A kerületi önkormányzat szabadon dönthet arról, milyen képzőművészeti alkotást állíttat, illetve bontat le, miután az Országgyűlés kedden elfogadta az ezzel kapcsolatos fideszes törvénymódosítást. A módosítás előtt kizárólag a Fővárosi Közgyűlésnek volt hatásköre erre. A parlament szavazott a kormánytisztviselők jogállásáról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról is, így az eredeti javaslatnak megfelelően indoklás nélkül lesz megszüntethető a kormánytisztviselők jogviszonya.

A jövő őszi népszámlálás során a vallásra, az egészségi állapotra, a nyelvismeretre, a közlekedésre és az utazásra, illetve az üdülőtulajdonra is rákérdeznek majd az eredeti törvényben rögzítetteken túl – döntött az Országgyűlés a 2011. évi népszámlálásról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés elfogadásával. Az Országgyűlés 311 igen, 37 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a kereszténydemokrata Balog Zoltán, Semjén Zsolt és Szászfalvi László által kezdeményezett módosítást. Nemmel 36 szocialista és egy jobbikos képviselő voksolt, a Fidesz-KDNP, a Jobbik többi képviselője, az LMP-frakció képviselői és egy szocialista honatya, Kovács Zoltán az igen gombot nyomta meg. Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes. A nemzeti és etnikai hovatartozás helyett a nemzetiségre kérdeznek rá.

Elfogadta az Országgyűlés a közterületi parkolás szabályainak változtatására vonatkozó törvények módosítását. A törvénymódosítások, amelyre az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség, a 95-ös benzin átlagárához kötik a parkolási díjat és rögzítik, hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. A helyi önkormányzatokról szóló javaslat rögzíti, hogy a közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületen a lakosság számára közúti járművel történő várakozás biztosítása a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat. Rendelkeznek arról is, hogy a parkolási közszolgáltatást szolgáltatóként csak költségvetési szerv, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság láthat el. Egy elfogadott módosító indítvány alapján parkolási közszolgáltatást a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság mellett ennek a száz százalékos tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás is elláthat.

A Ház arról is döntött, hogy  eseti bizottság áll fel a műsorterjesztési pályázati eljárás ellenőrzésére. A Ház szavazott a Btk.-módosításhoz érkezett módosító indítványokról. Az elfogadott fideszes javaslat úgy szól, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Megkezdte az Országgyűlés a vitát az önkormányzati törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvények módosításáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkotmány-módosítási javaslatról.

Michl József (KDNP) azt mondta, hogy az önkormányzatok szabadságát és hatékonyságát az Országgyűlésnek segítenie kell. Tata polgármestere fontosnak tartotta, hogy a testületi munkához, a polgármester munkájának segítéséhez a támogatást biztosítsák. Mint kifejtette: a kívülről behozott polgármester nem ütközik a szabadság eszményével, hiszen nem kötelező a választása. Azt kérte, a félelem helyett bátran bízzák az önkormányzatok működését a helyben megválasztott képviselőtestületre és polgármesterre.

Kósa Lajos elmondta, hogy a javaslat szorosan kapcsolódik a képviselőtestületek számának csökkenéséhez. A mostani megoldás alkalmazkodik az elmúlt időszakban kialakult szokásokhoz, azaz úgy szabályozzák a polgármesterek helyettesítését, hogy a nem a testület tagjai közül választott alpolgármester nem lesz tagja a testületnek, és csak tanácskozási joga lesz, szavazati nem. Korlátozott a hatásköre abban az értelemben is, hogy polgármestert nem helyettesítheti a testület elnöki székében. Mint mondta, szeretné elérni, hogy az a fajta bebetonozás, ami az alpolgármestereknél ma sokszor előfordul, szűnjön meg.  

Habis László, a KDNP képviselője kiemelte: az alkotmány az alpolgármester jogállására vonatkozó előírást nem tartalmaz, indokolt ezt a hiányt pótolni. A probléma nem újkeletű, s 1990-94 között már volt lehetőség kívülről alpolgármestert választani. A polgármester komplex feladatot lát el, ugyanakkor az alpolgármester és közte bizalmi kapcsolatnak kell lennie - hangsúlyozta a politikus, aki egyben Eger polgármestere is. A külső alpolgármester nem szavaz, nem vezeti a képviselőtestület ülését, tanácskozási joga van csak - sorolta a beépített garanciákat, amelyek között említette azt is, hogy nem kötelező kívülről alpolgármestert hozni. A javaslatban megfogalmazottak ugyanakkor erősíthetik a polgármester pozícióját, hozzátéve: támogatják és elfogadásra javasolják az indítványt.

A szociális gazdaság szükségességéről, a nemzeti összetartozásról szóló törvényről, valamint az elszámoltatásról beszéltek a parlamentben napirend előtt felszólaló képviselők kedden.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő szociális gazdaságot szorgalmazott, amely kézbe veszi a teljes termelési és értékesítési láncot, és szövetkezeti alapon működik önkormányzati ellenőrzés mellett. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hangsúlyozta: a kormányprogram munkaközpontú társadalmat és gazdaságot jelöl meg célként, a szegénységből kivezető legjobb eszköz a munka. Szükségesnek nevezte a szociális gazdaság eszközeinek használatát, azt mondta, a kormány elsődleges feladata a szociális gazdaság, a társadalmi vállalkozások működését támogató, segítő környezet kialakítása.
    
Szabó Vilmos arról beszélt, hogy a szocialisták hétfőn nem a nemzeti együttműködésre, összetartozásra mondtak nemet, hanem azt akarták kifejezni, hogy az alapvető nemzeti kérdésekben konszenzusos állásfoglalás kialakítását tartják szükségesnek. Lukács Tamás (KDNP - képünkön) Szabó Vilmos felszólalására reagálva közölte: jó kormányzást csak nemzeti alapon, értékek alapján lehet végrehajtani. Amikor mi nemzeti értékekről beszélünk, akkor nemet mondunk a kozmopolitizmusra és az internacionalizmusra. Szerinte ideje elérni, hogy a nemzeti szót ne lehessen többé szitokszóként használni. Úgy értékelte, a társadalomban tetten érhető két veszély, a reménytelenség és a csodavárás, ezek ellen a nemzeti együttműködésben megjelölt célokkal lehet küzdeni.

A fideszes Balsai István arról beszélt napirend előtt, hogy a kormány új, rend szervezte országot épít, amely tiszta alapokon áll, ehhez pedig fel kell tárni a sötét, korrupt ügyek mocsarát. Közölte: egyrészt fel kell deríteni az állami és a közvagyon privatizációs visszaéléseit, másrészt felelősségre kell vonni az elkövetőket, vissza kell szolgáltatni a vagyontárgyakat. Hozzátette, meg kell nevezni az elkövetői kört és a kedvezményezetteket egyaránt. Mint mondta, megkezdték a munkát és a korrupciós ügyek feltárásához bizonyos törvénymódosításokra is szükség lehet.