A választási eljárásról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés éjszakába nyúló ülése. A képviselők keddre virradó éjjel, negyed 3-kor a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról tartott általános vita, illetve az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája után fejezték be munkájukat.

A fideszes Kósa Lajos a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslat előterjesztőjeként felidézte: az ellenzék mellett az önkormányzati szövetségek is tiltakoztak, amikor az előző kormánytöbbség úgy döntött, hogy 2010 januárjától az önkormányzatok helyett az APEH szedi be a helyi iparűzési adót. A fideszes politikus közölte, hogy indítványuk az eredeti állapotot állítja vissza, lehetővé téve ugyanakkor, hogy azok az önkormányzatok, amelyek nem tudják hatékonyan végrehajtani e feladatukat, a helyi iparűzési adó beszedését átruházhassák az állami adóhatóságra.

A fideszes Horváth Zsolt a törvényjavaslat expozéjában kifejtette: úgy módosítanák a választási eljárásról szóló törvényt, hogy az önkormányzati, a parlamenti, vagy az EP-választások előtt új tagokat jelöljenek az Országos Választási Bizottságba. Horváth Zsolt (Fidesz), a választási eljárásról szóló törvény módosításának előterjesztője éjfél után, a vita kilencvenedik percéhez közeledve a Házszabály alapján az általános vita lezárását kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy már minden képviselőcsoportnak lehetősége volt álláspontja kifejtésére. A parlament 250 igen és 41 nem szavazattal részletes vitára bocsátotta a javaslatot.

Az Országgyűlés hétfőn lefolytatta a közmédiumok jövőjével foglalkozó, fideszes képviselők által beterjesztett jogszabálycsomag általános vitáját. Cser-Palkovics András szerint az általa is jegyzett médiacsomag eredményeként a jelenleginél olcsóbban és átláthatóbban működő közmédiumok jöhetnek létre. A fideszes képviselő az alkotmánymódosítást, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagjait jelölő eseti bizottság, valamint a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslatot tartalmazó jogszabálycsomag előadójaként tartott felszólalásában működésképtelennek nevezte a közmédiumok jelenlegi rendszerét.
   
Kiemelte: a Rogán Antallal jegyzett javaslatai létrehoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összevonásával. A kormánytöbbséghez tartozó politikusok felállítanának egy médiatanácsot is, továbbá egy műsorszolgáltatást támogató és vagyonkezelő alapot, amely a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz szükséges vagyon kezelését látná el. A politikus hozzátette: Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda is nonprofit zártkörűen működő részvénytársaságként folytatná munkáját.

A KDNP szerint jó lesz zsurnalisztának lenni, miután a parlament elfogadja a közmédiumokról, illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot. Pálffy István, a párt vezérszónoka az általános vitában hangsúlyozta: a következő médiakörnyezetnek az is az előnye lesz, hogy az információs közérdek felül fogja írni a személyes jogokat, vagy a titoktartást a közügyekben. Nem lesz lehetőség arra sem, hogy a közmédiában parancsokat adjanak ki. A szerkesztők parancsokat osztogatnak, de ez nem lesz érvényesíthető a jövőben - tette hozzá. Az új szabályozás visszaállítja a szólás szabadságát, deklarálja a sajtó szabadságát és becsüli a sokszínűséget.
   
A médiatanáccsal kapcsolatban elmondta: vannak olyan kiválasztási eljárások, amelyek vitára adhatnak okot, de a legitimitása ugyanúgy érvényesül, mint az ORTT tagjainak kiválasztásakor. Pálffy István szerint a közalapítványban, illetve a kuratóriumban megvan a civil kontrol lehetősége, a törvény csak a kereteket határozza meg. A kódex fog minden közszolgálati tartalmat szabályozni.

Az Országgyűlés hétfőn egyhangúlag fogadta el az adományozás áfa-mentességét megteremtő fideszes javaslatot. A képviselők arról is döntöttek, hogy ismét hatósági áras lesz a lakossági és a kisfogyasztói energia.

Seszták Oszkár (KDNP) és Balog Zoltán (Fidesz) a természetbeni adományok áfájának eltörléséről szóló javaslat általános vitájában hangsúlyozta, hogy karitatív szervezetek többször jelezték: az adóztatás miatt jelentősen visszaesett az adományozások száma. Ezért kérték, hogy szüntessék meg az áfaterhet, e kérésük pedig egyértelmű fogadtatásra talált. Az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el a javaslatot. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását kezdeményező indítvány hétfőn Orbán Viktor, Varga Mihály, Balog Zoltán és Hörcsik Richárd fideszes képviselők aláírásával került a parlament elé. A javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba.
   
A földgázellátásról, valamint a villamos energiáról szóló törvény együttes általános és részletes vitában Rogán Antal, a javaslat előterjesztője leszögezte: az előző kormány által bevezetett energiapiaci liberalizáció megbukott. Kiemelte: a törvény az Energia Hivataltól a nemzeti fejlesztési miniszter jogalkotói hatáskörébe utalja az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia és földgáz legmagasabb hatásági árának megállapítását. A jogszabály szerint a jelenlegi árak maradnak érvényben mindaddig, amíg a miniszter rendeletet alkot az új árszabályozásról. Az Országgyűlés végül 303 igen, és 20 tartózkodás mellett fogadta el a törvény módosítását. 

Az Országgyűlés döntése értelmében megalakul az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetőit jelölő eseti bizottság, amelyben a kormánypárti képviselők szavazata is elegendő a szervezet új irányítói tisztségeire jelöltek kiválasztására. A képviselők 260 igen és 111 nem szavazattal, illetve egy tartózkodással határoztak a bizottság létrehozásáról. A testület elnöke a fideszes Dancsó József lesz, tagjai pedig a fideszes Babák Mihály, Balla György és Kerényi János, a kereszténydemokrata Hargitai János, a szocialista Boldvai László, a jobbikos Nyikos László és az LMP-s Vágó Gábor.

Először vett tárgysorozatba ellenzéki indítványt megalakulása óta az új Országgyűlés. Karácsony Gergely (LMP) előterjesztését nagy többséggel vették napirendre: 364 igen, egy nem és négy tartózkodás mellett. Az LMP a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételével kapcsolatos törvények módosítására vonatkozó javaslattal jelölőszervezetként egymilliárd forintra emelné az országgyűlési választási kampányra fordítható összeget és 60 napban szabná meg a kampány idejét. A kampányfinanszírozás átláthatóvá tételével kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat szerint a kampány során egy jelölő szervezet, vagy jelölt támogatására jogi személy összesen legfeljebb ötmillió forintot, természetes személy pedig összesen legfeljebb kétmillió forintot fordíthat.

Legyen béke, szabadság és egyetértés - ezzel a mottóval kezdődik a nemzeti együttműködésről szóló, az Országgyűlésben elfogadott politikai nyilatkozat, amellyel a Ház kinyilvánítja: az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A képviselők 260 igen, 66 nem szavazat és 46 tartózkodás mellett döntöttek a nyilatkozat elfogadásáról.

Paritásos albizottság jön létre a választójogi reform előkészítésére: az Országgyűlés határozatban kéri fel az alkotmányügyi bizottságot, hogy erre a feladatra hozzon létre egy testületet. A Ház 367 igen, egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta a határozatot.

Nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot fideszes kezdeményezésre az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira a parlament döntése értelmében. A javaslatot 261 igen szavazattal, 112 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. Kikerül az alkotmányból az a passzus, amely szerint az alaptörvény előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges.

Felfüggesztette az Országgyűlés  a jobbikos Samu Tamás Gergő mentelmi jogát. A képviselők 365 igen, 4 nem és 1 tartózkodó szavazattal hozták meg döntésüket. Samu Tamás Gergőt a Budapesti Nyomozó Ügyészség azzal vádolja, hogy 2008. március 15-én több emberrel együtt rátámadt a rendőrökre.

Az Országgyűlés 323 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 47 tartózkodás mellett elfogadta a magyar kormány és a román kormány között a magyar-román államhatárt keresztező földgázszállító vezetékekkel, valamint villamos távvezetékekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás kihirdetésével összefüggő törvényjavaslatot. A megállapodás kijelöli a Nabucco földgázvezeték határmetszéspontját is.

Móring József Attila (KDNP) azt kérdezte, hogy a francia mezőgazdasági miniszter közelmúltbeli hivatalos látogatása után milyen segítséget kaphatunk a magyar földmoratórium meghosszabbításához. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában úgy fogalmazott, ígéretet kapott arra, hogy a francia kormány támogatja a magyar moratórium fenntartását.

Varga László (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormány milyen kormányzati lépésekkel kívánja megállítani a népességfogyást? Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyi államtitkár válaszában a családpolitika fontosságára hívta fel a figyelmet, mint mondta: a múltban nem volt elég kiszámítható a családpolitika.

Kalmár Ferenc (KDNP) arról beszélt, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül a támogatási jogcímek keretében 9-12 hónapos ügyintézési határidőkkel találkoznak a kérelem benyújtói. Mint kiemelte, problémát jelent az egyéves bírálati határidő. Feltette a kérdést: mit tesz a Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy gyorsabban jussanak támogatásokhoz a gazdálkodók? Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint reális célkitűzés az ügyintézési határidők felére csökkentése.

Szűcs Erika (MSZP) azt kérdezte: minden gyermek számíthat-e az állam támogatására, attól függetlenül, hogy a szülei dolgoznak-e? Soltész Miklós államtitkár természetesnek nevezte, hogy megkapják a családi pótlékot azok a családok, amelyek megérdemlik. Aki azonban nem járatja iskolába a gyermekét, attól megvonja az állam az iskoláztatási támogatást, és máshogy kapja meg azt.

Scheiring Gábor (LMP) interpellációjában azt kérte: a kormány adjon számot arról hogyan, milyen konkrét lépéseket tervez annak érdekében, hogy létrejöjjön tíz év alatt egymillió új munkahely és ez érezhető legyen már 2014-ben. Czomba Sándor államtitkár válaszában azt mondta: úgy teremtenek munkahelyeket, hogy levegőhöz juttatják azokat, akik képesek Magyarországon ezt megtenni. Hozzátette: az egy adókulcsos rendszer jelentősen mérsékli az adminisztrációt, elősegítheti a jövedelmek kifehérítését, kiszélesíti a közteherviselést és a változások eredményeként javulnak a foglalkoztatási feltételek, amihez hozzájárulnak a vállalkozások működési feltételeit segítő más intézkedések is.

Lamperth Mónika (MSZP) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény államfői visszaküldéséről beszélt. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában emlékeztetett arra: a két hónapos felmondási idő csak a 15 évnél hosszabb ideje dolgozóknál okozhat hátrányt a Munka Törvénykönyvében foglaltakhoz képest, de aki jó munkát végez, annak nincs mitől félnie. Közölte, azok veszíthetik el az állásukat, akik szocialista támogatással kerültek a közigazgatással és nem jó minőségű munkát végeznek. Szerinte ez nem politikai kérdés, mert a közigazgatás az adófizetők pénzéből működik.
   
Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte, hogy állapítottak-e meg bármiféle szabálytalanságot a LEADER - Közhasznú Egyesület ügyében. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a LEADER - Közhasznú Egyesület az FVM álláspontja szerint több mint 320 millió forintot nem megfelelően használt fel, miután ezt a felszólítás ellenére sem fizették vissza, polgári peres eljárást indítottak ellenük.

A képviselők megszavazták, hogy az Országgyűlés hétfői napirendje egészüljön ki a médiaszabályozást érintő előterjesztések és az adományok áfa-mentességét lehetővé tévő törvényjavaslat általános vitájával. Döntöttek arról is, hogy a földgázellátásról szóló törvény, valamint a villamos energiáról szóló törvény módosítása során eltérnek a házszabálytól, hogy még a hétfői napon megtarthassák a zárószavazást.

Németh Zoltán (Fidesz) arról beszélt interpellációjában, hogy az érdi gyümölcs-, és dísznövény-termesztési kutató-fejlesztő Kht., amely Magyarország egyik legnagyobb génbankja, kényszer végelszámolás alá került. Feltette a kérdést: van-e elegendő rálátása a minisztériumnak a végelszámolás folyamatára? Van-e esély arra, hogy továbbra is állami kézben maradjon a nemzeti vagyon?. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt válaszolta: a kormány mindent megtesz azért, hogy a génbankokat megvédje. Kiemelte, hogy a különböző kutatóintézetekben, egyetemeken található törzsültetvényeket, állatállományokat fenntartó szervezeteket egységes génbank hálózatba fogják össze.

Sáringer-Kenyeres Tamás az egyéni, családi gazdaságok megerősítése mellett érvelt. Mint mondta, az EU-ban létezik az, hogyha a gazda elér egy adott életkort, és gazdaságát átadja egy közvetlen családtagjának, aki átvevőként vállalja, hogy legalább öt évig folytatja a gazdálkodást, akkor az idős gazdát életjáradék szerű rendszeres kifizetés illeti meg. Ez jelentősen segíti a családi gazdálkodás fennmaradását - tette hozzá a kereszténydemokrata képviselő. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt válaszolta: a kormány és a vidékfejlesztési tárca minden eszközzel segíteni kívánja a hazai családi gazdaság megerősítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság átadás illetékmentesége csak a termőföldre vonatkozik, ezt azonban ki kívánja terjeszteni a kormány valamennyi átadásra kerülő ingó és ingatlan vagyonelemre. Segíteni kell a családokat abban, hogy a generációváltás zökkenőmentesen végbemenjen. A KDNP-s képviselő a választ elfogadta.

L. Simon László a Biszku Béláról szóló film betiltása miatt emelt szót napirend előtt és közölte, hogy a történtek miatt keddre kezdeményezi az Országgyűlés kulturális bizottsága rendkívüli ülésének összehívását. Elmondta: az Uránia mozi vezetése Biszku lányának fenyegetésére vette le programjáról a filmet, a bemutató azonban nem marad el, egy presszóban le fogják vetíteni. Felidézte, hogy Biszku Béla az 1956 utáni véres megtorlások egyik irányítója volt, aki húsz évvel a történtek után is azt mondta, Nagy Imre megérdemli sorsát, s több fizikai megsemmisítést követelt. Vétkesek közt cinkos, aki néma – mondta, mindenki segítségét kérve a film bemutatása érdekében, külön kiemelve a szocialistákat és Lendvai Ildikót. Itt az idő eldönteni, hogy a forradalom vagy az ellenforradalom mentén gondolkodnak-e a szabadságról – tette hozzá, és azt kérte, a szocialisták győzzék meg Biszku Bélát és családját, ne akadályozzák a film bemutatását.
        
Hegedűs Tamás jobbikos képviselő közölte: a magánnyugdíj-pénztárak teljes felülvizsgálatára tesznek javaslatot. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában kifejtette: évente 600 milliárdjába kerül a büdzsének a rendszer finanszírozása, ebből 370 milliárd a magánnyugdíj-rendszeré. Ha a jelenlegi rendszert az unió módosítana, csökkenhetne az államháztartási deficit 3,8-ról 2,3 százalékra; ez kívánatos irány, hozzátéve: a magyar kormány az unióval közösen európai megoldást fog követni.

Schiffer András (LMP) felszólalásában kritizálta az alkotmánybírák, valamint az Állami Számvevőszék tisztségviselői jelölésének tervét, illetve a Fidesz médiacsomagját. Navracsics Tibor azt mondta: a választások előtt hallotta már ezeket az érveket, ezeket mondják húsz éve, változó felállásban. Engedje meg, hogy a magyar alkotmányosság tiszteletben tartásával működőképessé tegyük a demokráciát, lesz kisebb parlament, önkormányzati testületek, működőképes Alkotmánybíróság és ÁSZ.
    
Mesterházy Attila szerint demokratikus keretek közötti egypártrendszert akar kiépíteni a Fidesz. Navracsics Tibor kiemelte: megérti,hogy az MSZP-ben elnökválasztási kampány van, de ezt nem a parlamentben kellene lefolytatni. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök azt mondta, szeretné, ha olyan lenne az ország mint ő, és, hogy a Gyurcsány-kormány nem vett figyelembe egyetlen ellenzéki javaslatot sem. Akkor nem szólalt fel Mesterházy Attila egyszer sem, amikor gumilövedékkel lőttek békés tüntetőkre, amikor a gyülekezési szabadság csorbát szenvedett. Mint mondta, megérti, hogy a politikusnak mindenről az egypártrendszer jut eszébe, de szokjon hozzá, hogy itt parlamenti demokrácia, többpártrendszer van, Welcome to the club! – mondta Navracsics Tibor.

Firtl Mátyás az árvízi védekezés tapasztalatai alapján a honvédségi tartalékos rendszer kiépítése mellett érvelt. Mint mondta, ez a nemzet érdekét szolgálja, s alapvető biztonságpolitikai kérdés is. A KDNP a tartalékos erő létrehozását mindig is támogatta, hozzátéve: az elmúlt nyolc év kormányzása lenullázott minden célt, s jelenleg 17 fős ez az állomány. Kitért arra is, hogy a földrajzi elhelyezkedés miatt is folytatni kell az első Orbán-kormány alatt megkezdett Vásárhelyi tervet. Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában rámutatott: az önkéntes tartalékos erő kidolgozása jelenleg is folyik, várhatóan 2012 január 1-től kezdődhet meg négyezer tartalékos erő felállítása, de ez az időpont előrehozható, s akár 2011-ben megindulhat a program. A műveleti és alkalmazási terveket kidolgozták, a jogszabályi környezetet hamarosan kialakítják, a rendszer feltöltéséhez szükséges erőforrásokat kell biztosítani.