Megválasztották Juhász Imrét

A frakciók korábbi közlése szerint a Fidesz-KDNP mellett a Jobbik támogatta megválasztását, míg az MSZP-frakció nem vett rész abban. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselők előre jelezték, hogy távol maradnak az új alkotmánybíróról szóló szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői pedig a szavazólapot sem vették fel.

Az eredmény kihirdetése után Juhász Imre – akit a KDNP jelölt a posztra – esküt tett, és aláírta az esküokmányt.

Az új alkotmánybíró megválasztására azért volt szükség, mert a második alkotmánybírói ciklusát töltő Holló András áprilisban betölti a 70 éves felső korhatárt, így távozik a testületből.

Juhász Imre az ELTE jogi karán oktat polgári eljárásjogot, részt vett a 2006-os rendőri törvénysértéseket feltáró Civil Jogász Bizottság munkájában, 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnöke.

Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság a kormánypártok javaslata alapján múlt kedden jelölte őt alkotmánybírónak. Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén a testület Fidesz-KDNP-s és jobbikos tagjai támogatták a jelöltet, a szocialista és független ellenzéki képviselők nem vettek részt a meghallgatáson, valamint a szavazáson.

Juhász Imre meghallgatásán egyebek között az alaptörvény védelme, valamint a történeti alkotmány, illetve az emberi jogi szemlélet hangsúlyosabb alkotmánybírósági megjelenítésének fontosságát emelte ki, továbbá szót emelt az elszakított nemzetrészek, a határon túli magyarok jogainak megóvása érdekében.

Határozathozatalokkal folytatták a hétfői ülésnap napirendjének megtárgyalását a képviselők: alkotmánybíróvá választották Juhász Imrét, és arról is határoztak, hogy a köztársasági elnök nevezheti ki a médiahatóság vezetőjét.

A köztársasági elnök nevezheti ki a médiahatóság vezetőjét

A jövőben a kormányfő helyett az államfő nevezheti ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, a miniszterelnök javaslatára. A médiatörvény hétfőn elfogadott módosítása alapján a médiahatóság és a médiatanács elnöke, valamint tagjai sem nevezhetők ki újból kilencéves mandátumuk lejártát követően.

A változtatásokat – amelyeket Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd eredményeként terjesztett elő – 258 igen szavazattal, 41 ellenében, 52 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A kormánypártok igennel, a Jobbik nemmel szavazott, az MSZP tartózkodott.

A törvénymódosítás szerint a miniszterelnöknek a jövőben ki kell kérnie a Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a hírközlési és médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők, továbbá az újságírók országos – legalább öt éve működő – szakmai, érdek-képviseleti és önszabályozó szervezeteinek javaslatát, mielőtt megnevezi jelöltjét a médiahatóság élére.

A módosítás záróvitájában az LMP-s Schiffer András független képviselő kifogásolta, hogy a médiatanács összetételével kapcsolatos legfontosabb kifogást az előterjesztés nem oldja meg. Szerinte a sajtószabadság akkor védhető meg, ha a testületben nem csak a Fidesz delegáltjai kapnak helyet.

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint „a médiatörvényen elkövetett újabb farigcsálás távol van az elegendőtől”. Azt mondta: a jelenlegi problémákon nem segít, hogy a médiatanács tagjai nem választhatók újra. Bírálta, hogy továbbra is kétharmados támogatás kell egy új elnök megválasztásához, és amíg ez nem biztosítható, addig a jelenlegi elnök hivatalában marad.

Novák Előd (Jobbik) szintén elégtelennek ítélte a médiatanács függetlensége érdekében beterjesztett javaslatot. Ugyancsak kifogásolta, hogy csak a Fidesz tagjai foglalnak helyet a tanácsban, amelynek működéséből hiányzik a függetlenség – mondta.

Cser-Palkovics András (Fidesz) úgy fogalmazott: mivel a javaslat az MSZP szerint túl kevés, a Jobbik szerint túl sok, „tehát épp elég”.

Kihirdette a parlament az uniós fiskális paktumhoz csatlakozást

Kihirdette a parlament Magyarország csatlakozását az Európai Unió fiskális paktumához. Martonyi János külügyminiszter előterjesztését az Országgyűlés 307 igennel, 32 nem szavazat és 13 tartózkodás mellett fogadta el. A kormánypártok mellett az MSZP-s és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők is támogatták a kihirdetést, a Jobbik ellene szavazott, a tartózkodó szavazatokat független képviselők adták le.

Az idén január 1-jén hatályba lépett szerződést az Európai Tanács tavaly március eleji ülésén írták alá a csatlakozó tagállamok vezetői. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést Magyarország – mint nem eurózónatag – kihirdeti, de csak a rá vonatkozó bekezdéseit alkalmazza mindaddig, amíg az euróövezet tagjává nem válik.

A szerződés azzal a céllal jött létre, hogy orvosolja az eurózóna működésével kapcsolatos súlyos hiányosságokat, amelyek a pénzügyi és gazdasági válság során a felszínre kerültek.

Martonyi János indoklásában emlékeztetett arra, hogy a dokumentum az eurózóna tagjaira állapít meg szigorúbb feltételeket a költségvetési megállapodás, valamint a gazdaságpolitikai koordináció terén.

Szakértői szervet hozott létre a lánctartozások ellen az Országgyűlés

Az Országgyűlés szakértői szervet hozott létre az építőipari vállalkozások között jellemző lánctartozások elleni hatékonyabb és gyorsabb fellépés érdekében.

A képviselők 306 igen szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadták el a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításáról szóló törvénymódosítást, amelyet az azóta a jegybank élére kinevezett Matolcsy György kezdeményezett nemzetgazdasági miniszterként.

Indoklása szerint az új szervezet képes lesz felgyorsítani a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését, azáltal, hogy a bíróság előtt használható szakvéleményeket készít az érintettek megbízásából a vitás tervezési, építési és kivitelezési feladatokról.

A kormány várakozása szerint a szakértői vélemények amellett, hogy segítik a peres eljárásokat, csökkentik is a számukat.

Módosította az Országgyűlés az idei költségvetést, és elfogadták a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiát is. Hétfői ülésén három képviselő mentelmi jogát is felfüggesztette az Országgyűlés, illetve tiszteletdíjának harmadára büntette Szanyi Tibor szocialista képviselőt.

Elfogadta az Országgyűlés a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiát

Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló határozati javaslatot. A dokumentum bemutatja a nemzeti erőforrások állapotát, rögzíti a jövőt „felélő” folyamatokat, bemutatja a szükséges irányokat és intézményrendszereket, miközben hosszú távra szól, ugyanis a 2012-2024 közötti időszakot öleli fel.

A keretstratégia előterjesztői a független Szili Katalin, a KDNP-s Nagy Andor, a fideszes Ékes József, az MSZP-s Tóbiás József és a jobbikos Varga Géza voltak.

Az Országgyűlés 325 igen szavazattal, 11 tartózkodással, ellenszavazat nélkül fogadta el az előterjesztést.

Módosította a Ház az idei büdzsét, az uniós elszámolás szerinti hiány változatlan

Az Országgyűlés 242 igen, 51 nem szavazattal, 34 tartózkodás mellett elfogadta az idei költségvetés harmadik módosítását. A változtatás szerint az idei büdzsé 15 ezer 323 milliárd 816 millió forintos bevételi főösszeg mellett 16 ezer 205 milliárd 151 millió forint kiadási főösszeget tartalmaz, a hiány az eredetihez képest 40 milliárddal 881 milliárd 334,8 millió forintra emelkedik. Az uniós elszámolás szerinti hiány a GDP-hez mérten változatlan maradt.

A kiadást növeli egyebek mellett, hogy a települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatásra 30 milliárd forintot szánnak. Az ötezer lakos feletti helyi önkormányzatok adósságának kiváltását ugyanis az állam részben úgy tervezi teljesíteni, hogy a 250 millió forintnál kisebb összegű adósságelemből átvállalandó rész visszafizetéséhez egyszeri, vissza nem térítendő (törlesztési célú) költségvetési támogatást nyújt.

A büdzsé módosítása lehetővé teszi, hogy a jogosult, de törlesztési célú támogatásban tavaly nem részesült településeknél a kormány úgy gondoskodjon a támogatásról, hogy azt a hitelezők számlájára juttatja el. Ez megegyezik a konszolidáció tavalyi gyakorlatával: ez ugyan növeli a központi alrendszer hiányát, de a törlesztési célú támogatást az önkormányzati alrendszerben bevételként számolják el, így államháztartási szinten egyenlegsemleges.

Az elfogadott módosítással egyszerűbbé válik a szabályozás: egyes kiemelt szakmai feladatok (Arany János-programok, sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvellátása, szakiskolai felzárkóztató oktatás) esetében a nem állami intézményfenntartók augusztus 31. helyett december 31-éig kapják a feladathoz kötött támogatást a 2012-es feltételek szerint.

Az egészségügyi feladatokat ellátó, megszűnő gazdasági társaságoktól átvállalt adósság rendezésére 9,5 milliárd forintot irányoznak elő. Ez része volt a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek költségvetési törvényben figyelembe vett adósságának.

A zártkerttulajdonosoknak nem lesz regisztrációs kötelezettségük

Tizennégy jogszabályt változtatott meg a parlament az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés elfogadásával. A képviselők döntése nyomán a zártkerttulajdonosoknak nem lesz regisztrációs kötelezettségük. Emellett a változtatások célját korábbi szövegek pontosításában és így a jogalkalmazás egyértelműsítésében jelölte meg a kormány.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter indítványát 274 igen szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A mezőgazdasági bizottság módosító javaslatának támogatásával rögzítették a jogszabályban, hogy a zártkertek tulajdonosainak nincs semmiféle bejelentési, regisztrációs kötelezettségük. Zártkertek használatát csak a haszonélvezőnek, továbbá annak a kívülálló harmadik embernek kell bejelentenie, aki a tulajdonossal, illetve a haszonélvezővel kötött megállapodás alapján használja a zártkertet.

Felfüggesztették egy kormánypárti és két ellenzéki képviselő mentelmi jogát

Három – egy fideszes, egy szocialista és egy jobbikos – képviselő mentelmi jogát függesztette fel a parlament hétfőn.

A fideszes Tiba Istvánt közúti baleset gondatlan okozása miatt kérte ki az ügyészség – kerékpározás közben ütközött egy másik biciklissel –,

Mirkóczki Ádámot, a Jobbik szóvivőjét pedig azért, mert ittasan vezetett. Mindketten mentelmi joguk felfüggesztését kérték.

Az MSZP elnökhelyettese Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését bűnsegédként megvalósított csalás és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt kérte Polt Péter legfőbb ügyész. Az ügyészség szerint államtitkárként teljesítésigazolások aláírásával, kifizetések engedélyezésével mintegy 300 ezer forint kárt okozott. A politikus az eljárást koncepciózusnak nevezte, és kifogásolta, hogy az ügyészség nem hallgatta meg, nem kért tőle információt.

Tiszteletdíjának harmadára büntették Szanyit a kézmozdulatáért

Havi bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára büntette az Országgyűlés – a házelnök javaslatára - a szocialista Szanyi Tibort, amiért egy héttel ezelőtt, parlamenti interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a Jobbik-frakciónak.

Az országgyűlési törvény értelmében ez a legsúlyosabb lehetséges szankció a „kirívóan sértő kifejezést használó” képviselőkkel szemben. A Ház először élt a büntetéskiszabás lehetőségével a jogszabály január 1-jei hatálybalépése óta.

Kövér László indítványát a pénzbírságról 267 igen szavazattal, 47 nem ellenében fogadták el a képviselők. A kormánypártok és a Jobbik képviselői igennel szavaztak, az MSZP politikusai és a függetlenek többsége nemmel.

Az árfolyamgát meghosszabbításáról, valamint az otthonokban történő aláírásgyűjtés engedélyezéséről szóló javaslatok összevont általános és részletes vitáival ért véget az Országgyűlés hétfői ülése.

Adótörvények módosítása

Ékes József (Fidesz) az előterjesztői expozéjában kiemelte: a módosítás célja, hogy visszavonja a fordított áfa bevezetésével kapcsolatos szabályozást az Európai Unió állásfoglalásával összhangban.

Czomba Sándor a kormány nevében jelezte: a kabinet támogatja a javaslatot.

Gőgös Zoltán (MSZP) felszólalásában kiemelte: az Európai Unió egyelőre nem utasította el a fordított áfa bevezetését, egyelőre csak ajánlást fogalmazott meg. Szerinte ugyanakkor ezzel a döntéssel újabb érv szűnt meg az élelmiszerek áfájának csökkentése mellett.

Varga Géza (Jobbik) arról beszélt: bár a magyar kormány az ágazat kifehérítésére tett kísérletet a most visszavonásra szánt szabályozással, azonban ezt az Európai Unió nem engedi. Vagyis szerinte a magyar kormánynak nincs önrendelkezése, másrészt viszont a kormány is hibázott, amikor nem egyeztetett eleget az unióval a szabályozás tavaly őszi megalkotásakor. Emellett a jobbikos képviselő szintén az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését kérte az Országgyűléstől.

Ezt követően az elnöklő Jakab István (Fidesz) az összevont általános és részletes vitát lezárta.

Az árfolyamgát határidejének meghosszabbítása

Dióssi Csaba (Fidesz) előterjesztői expozéjában kiemelte: az árfolyamgát-konstrukciót jelenleg 2013. március 29-ig lehet igényelni. A most tárgyalt javaslat ezt a határidőt hosszabbítaná meg 2013. május 31-ig. Ismertette: január végéig 133 ezren vették igénybe a konstrukciót a lehetséges 456 ezer főből, vagyis az érintettek 29,3 százaléka élt a lehetőséggel. Hangsúlyozta: a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és „valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről”.

Czomba Sándor államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot.

Józsa István (MSZP) elmondta: az MSZP is támogatni fogja a javaslatot, mivel minden segítséget meg kell adni a bajbajutottaknak, de szerinte az árfolyamgát nem kezeli a probléma gyökerét.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén arról beszélt, hogy a javaslatot támogatják, mert átmeneti segítséget nyújt a devizahiteleseknek, de ez nem jelent végleges megoldást. Szerinte a hitelek felvételi árfolyamon történő forintosítása az egyetlen valódi megoldás.

Dióssi Csaba a vitában elhangzottakra reagálva kijelentette: bár Józsa István vádolta a kormányt a jelenlegi helyzet kialakulásáért, de a fideszes politikus szerint az Orbán-kormány volt az egyetlen, amely lépéseket tett a devizahitelesekért. Z. Kárpát Dánielnek válaszul azt mondta: nem igaz, hogy a javaslat csak eltolja a probléma megoldását, hiszen a konstrukción keresztül csökkennek a devizahitelesek kamatterhei is.

Ezt követően az elnöklő Jakab István (Fidesz) az összevont általános és részletes vitát lezárta.

Nem alakult ki vita az otthonokban történő aláírásgyűjtés engedélyezéséről

Az előterjesztők nevében Cser-Palkovics András (Fidesz) ismertette az adatvédelmi törvény azon módosítását, amely az otthonokban is megengedné a pártoknak az aláírásgyűjtést. A kormánypárti politikus hiánypótlónak nevezte az előterjesztést, amely szerinte egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy indítványukba több korlátot is emeltek, így például munkaszüneti napokon vagy gazdasági célból továbbra sem lehet felkeresni az állampolgárokat otthonukban.

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár biztosította támogatásáról az előterjesztőket. Mint mondta, a javaslat a legjobbkor, egy évvel a választások előtt tisztáz egy eddig rendezetlen helyzetet.

Az indítványról ezt követően nem alakult ki politikai vita, mivel egyetlen ellenzéki képviselő sem jelentkezett felszólalásra.

Jakab István lezárta a javaslat összevont általános és részletes vitáját, ezt megelőzően pedig így tett négy másik indítvány részletes vitájával is, ugyanis a Gárdonyi Géza-emléknapról, a világörökségről, a felnőttképzésről, valamint pénzmosás megelőzéséről szóló előterjesztések egyikében sem alakult ki hosszas vita.

Az ülésnapot a fideszes Pócs János napirend utáni felszólalása zárta, ő a kormány rezsicsökkentését vette védelmébe az ellenzéki kritikákkal szemben. A Ház kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.