Az agrárgazdaság 2011-es helyzetéről szóló kormányzati jelentés tárgyalásával és két napirend utáni felszólalással ért véget az Országgyűlés ülésnapja.

A mezőgazdaság 2011-es teljesítményét értékelte a Ház

Különösen jó év volt a 2011 a mezőgazdaság számára, jelentős hozambővülés volt tapasztalható, és a magas árak mellett kiugróan teljesített a szektor – mondta Czerván György államtitkár az ágazat 2011-es teljesítményével kapcsolatos jelentés expozéjában. Elmondása szerint a mezőgazdaság a GDP 4,6 százalékát adta a 2010-es 3,2 százalékhoz képest, 28 százalékkal nőtt a teljes kibocsátás, javult a külkereskedelmi mérleg, hiszen a kivitel 18, a behozatal 13 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripar kibocsátása 12,5 százalékkal emelkedett, a beruházások pedig 14 százalékkal – ismertette az államtitkár. A növényi termékek hozama 17 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben, és bár az élő állatok kibocsátása is nőtt, összességében az állati termékek aránya csökkent a növényekéhez képest. Az államtitkár tájékoztatása szerint 2011-ben az agrárolló zárult, 105,7 százalékon állt. Negatív hatásként említette, hogy 28 ezer hektárnyi föld jogállása nincs rendezve, csökkent a sertésállomány, az év elején belvíz, nyáron pedig aszály miatt keletkeztek károk, jelentős volt a talajromlás is. A kárenyhítése 4,2 milliárd forintot fizettek ki, de ennél jóval többre volt igény – mondta Czerván György.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának nevében Hanó Miklós (Fidesz) ismertette a jelentést, amelyhez ezt követően a fideszes Farkas Sándor kért támogatást.

A vitában felszólaló szocialista és jobbikos képviselők elfogadhatónak nevezték a dokumentumban foglaltakat, ugyanakkor a kormány mezőgazdaság-politikájával kapcsolatos kritikákat is megfogalmaztak. Gőgös Zoltán (MSZP) arra figyelmeztetett, hogy mára halaszthatatlanná vált az élelmiszeripar modernizálása és a vízpótlási feladatok megoldása. A politikus szerint mindehhez komplex fejlesztési programokat kell készíteni az uniós támogatás érdekében. A Jobbik nevében elsőként Magyar Zoltán kért szót. Kiváló minőségűnek nevezte ugyan a kormány jelentését, de élesen bírálta a kabinetet, amiért agrárpolitikájával nem tett lépéseket például a közelgő élelmiszerár-robbanás hatásainak kivédésére. Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel a vidéki társadalom támogatását kérte számon a kabineten, míg Korondi Miklós felelősségteljes vízgazdálkodást sürgetett.

Az ülést vezető Jakab István lezárta a jelentés tárgyalását.

Ezt követően két jobbikos képviselő szólalt fel a napirend után. Korondi Miklós az elmúlt huszonkét év hibáira hivatkozva az Európai Unióból történő kilépésre biztatott, majd felszólalása végén úgy fogalmazott, „reménykedjünk, hogy a maják jóslata beválik, és eljön 2012. december 21., mely sokak szerint a magyarság spirituális kiemelkedésének a kezdete". Frakciótársa, Magyar Zoltán a győri vár állagának romlását vetette a város fideszes vezetésének szemére.

Jakab István bezárta a Ház keddi ülésnapját. Az Országgyűlés szerda reggel folytatja munkáját.

A hegyközségekről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitáival folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délután.

Hegyközségekről szóló törvény

Hörcsik Richárd (Fidesz) a hegyközségek anyagi függetlensége, valamint a területalapú képviselet érdekében nyújtott be módosító javaslatokat.

A szocialista Gőgös Zoltán korlátozná az egy résztvevőre jutó szavazati arányt a hegyközségekben. Szerinte fontos, hogy a több tízezer szőlőtermelő is hangot kapjon, ne csak a csúcsborászok.

Demeter Ervin (Fidesz) az általa benyújtott kapcsolódó indítványokat ismertette, illetve felelősségarányos szavazati arányt szorgalmazott.

Balázs József (Fidesz) arról beszélt, hogy az új törvényre azért van szükség, hogy az emberek az eddigiekkel ellentétben ne csak egy fölösleges adminisztrációs szintnek tekintsék a hegyközségeket. Szerinte a módosító indítványok elfogadásával egy korszerű törvény jöhet létre, amelynek hatására sokkal több gazda vehet részt a hegyközségek működésében.

Ezt követően a részletes vitát az elnöklő Jakab István (Fidesz) lezárta.

Közigazgatási törvénymódosítások

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájában Lamperth Mónika (MSZP), saját módosító indítványait sorolva kérte, hogy a közreműködő hatóságok által továbbított kérelmeket a kormányablakok haladéktalanul küldjék tovább, mert ebben az esetben a kormányablakok „a postás szerepét töltik be".

A jobbikos Kiss Sándor arra hívta fel a figyelmét, hogy a javaslat következményeként a kormányváltások alkalmával teljes személycserék történhetnek a közigazgatásban, hiszen még a járási hivatal vezetőjét is leváltathatják majd.

Szabó Erika közigazgatási és igazságügyi államtitkár zárszavában arról biztosította a képviselőket, hogy a járási hivatalok zökkenőmentesen kezdhetik meg munkájukat a jövő év első napjától, az ide kerülő köztisztviselők illetménye pedig nem csökken majd.

A Btk. hatályba lépéséhez kapcsolódó változtatások

Lamperth Mónika az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépéséhez kapcsolódó törvénymódosítások részletes vitájában egyebek mellett azt kezdeményezte, hogy a titkos adatszerzésre vonatkozó szabályok kerüljenek ki a tervezetből, mivel úgy látják, a javaslat felrúgja azt a kényes egyensúlyt, amely a magánszféra és a védendő célok között van.

A fideszes Mátrai Márta azon módosító javaslatát ismertette, amely a katonai büntetőjog szabályain pontosítana.

A Jobbik két képviselője az indítvány azon pontjaihoz szólt hozzá, amelyek az elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételét szabályozzák. Staudt Gábor azt mondta, a kormány az összes közvádas üldözendő bűncselekmény gyanúja esetén lehetővé tenné a bíróságoknak, hogy ideiglenesen elérhetetlenné tegyenek internetes portálokat. Mint mondta, a Fidesz ezzel „kínai típusú" cenzúrát vezetne be az interneten, ami szerinte illeszkedik abba a „hadjáratba", amelyet a kormánypárt az internetes szólásszabadság ellen hirdetett. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, módosító javaslatukkal kezdeményezik, hogy csak a gyermekpornográfia, illetve az azzal összefüggő bűncselekmények esetében lehessen internetes tartalmakat korlátozni.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár zárszavában azt mondta, nem értenek egyet a Jobbik módosító javaslatával, mivel a súlyos köztörvényes bűncselekmények közül nem csak a gyermekpornográfiát lehet elkövetni az interneten. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elektronikus hírközlés elé nem állítanak nagyobb akadályt, mint ami az írott sajtó előtt is van hosszú évek óta.

Az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta a részletes vitákat. A szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvénymódosítások részletes vitájában nem alakult ki politikai vita.

Az igazságügyi tárgyú, valamint a Magyary Egyszerűsítési programmal és területfejlesztéssel összefüggő törvények módosításáról rendezett részletes vitában szintén nem alakult ki politikai vita, mindössze Staudt Gábor (Jobbik) és Lamperth Mónika (MSZP) ismertette módosító javaslatait.

Az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódott a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásaival kapcsolatos országos népi kezdeményezés megvitatása. Ezt követően az agrártörvények részletes vitájára tértek át a képviselők.

Fidesz: a helyiek egységesek a Szigetköz problémáinak megoldásában

Nagy István fideszes képviselő, Mosonmagyaróvár polgármestere azt mondta, a Szigetközben élők egységesen, az összefogás erejével lépnek fel az Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási problémáinak megoldása érdekében. Felszólalásában felidézte a Szigetköz történetét, emlékeztetve, hogy gyakorlatilag nincs olyan község, amelyet történelme során ne pusztított volna el áradás vagy partszaggatás, így a legtöbb település ma már a második, harmadik helyén működik, sok falu azonban véglegesen elpusztult. A helyben lakók ezért azt szeretnék, hogy kezdődjenek érdemi tárgyalások Szlovákia és Magyarország között a szigetközi folyómeder vízgazdálkodási kérdéseinek megoldásáról, és vegyék figyelembe a helyi tapasztalatokat. Bartos Mónika (Fidesz) szerint a népi kezdeményezés egy valódi sikertörténet, mert az összefogást bizonyítja. A képviselő hozzátette, egyetértett azokkal, akik szerint a nemzetközi téren komolyabb helytállásra van szükség.

A műszaki megoldás mellett érvelt a Jobbik

Magyar Zoltán (Jobbik) közölte: habár pártjuk műszaki megoldások mellett érvel, de ez nem jelenti azt, hogy helyesnek tartják a bős-nagymarosi megállapodás megszületésének körülményeit. Megjegyezte, hogy akkor Magyarország komoly nemzeti önfeladást hajtott végre. A Szigetköz megfelelő turisztikai és ökológiai állapotainak fenntartása sem képzelhető el fenékküszöb nélkül, még ötven százalékos vízmegosztás esetén sem – jelentette ki. A fenékküszöbök beépítése biztosítaná a magyar és szlovák oldalak mellékágai közötti átjárhatóságot is – tette hozzá.

Az MSZP támogatja a népi kezdeményezést

Kovács Tibor, szocialista képviselő kijelentette: az MSZP egyetért a népi kezdeményezéssel és azt maximálisan támogatja. Az ellenzéki képviselő arra bíztatta a kormányt, hogy álljon elő a javaslataival, hogy hogyan akarja megoldani a problémákat, mert az elkészült kormányhatározatban nem nyújtanak megoldást minden kérdésre.

Fidesz: a szigetköziek bíznak az Orbán-kormányban

Szakács Imre, fideszes képviselő szerint az, hogy a népi kezdeményezést éppen most indították el, azt jelzi, hogy a szigetköziek nem bíztak abban, hogy a Bajnai-, a Gyurcsány- és a Medgyessy-kormány kezelni tudja a kérdést, ugyanakkor bíznak az Orbán-kormányban, hogy meg tudja oldani a problémáikat. A Szigetközzel kapcsolatban vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási és turizmust érintő kérdéseket felvetve azt hangsúlyozta: olyan értékek vannak a Szigetközben, amelyeket kár lenne veszni hagyni. A kormánypárti képviselő támogatásra ajánlotta a népi kezdeményezést, ugyanakkor kritizálta a Jobbikot, amiért ezt a kérdést megpróbálja saját politikai előnyére kihasználni.

Jobbik: véget kell vetni a „maszatolásnak"

Kepli Lajos, jobbikos képviselő Szakács Imre felszólalására reagálva azt mondta: egyedül a Jobbiknak van konkrét javaslata, és ettől nem fognak elállni akkor sem, ha emiatt politikai haszonszerzéssel vádolják meg őket. Hangsúlyozta: nem a szigetköziek szavazatait akarják megszerezni, hanem Magyarországot akarják fellendíteni. Valódi megoldásokat kell felvetni, ha a duzzasztás a valódi megoldás akkor azt, ha más akkor azt, de ennek „a maszatolásnak véget kell vetni" – jelentette ki. Frakciótársa Szilágyi György úgy vélte: a kormányoldalnak nem kellett volna a népi kezdeményezésre várni, hanem két és fél év alatt tennie kellett volna az ügy érdekében. Illés Zoltán államtitkár indulatosan utasította vissza Szilágyi György kijelentését, és arra kérte a jobbikos képviselőt, hogy „használja az eszét", hiszen a kormány 2011 novemberében hozta meg döntését 13 milliárd forint értékben a Mosoni-Duna és Lajta folyó környéki vízgazdálkodási programra, illetve a Szigetköz ökológiai célú továbbfejlesztésére, a népi kezdeményezés pedig 2012-ben indult.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta és bejelentette, hogy a népi kezdeményezésről a jövő heti ülésen határoznak.

Agrártörvények módosítása

Jobbik: nem elégségesek a zsebszerződések felszámolására tett javaslatok

Magyar Zoltán (Jobbik) az agrártörvények módosításának részletes vitájában a többi között azt kezdeményezte, hogy a nemzeti földalapkezelőt is kössék határidők az eljárásai során. Azt is el kívánta érni, hogy a Hungarikum Bizottságba ne csak a kormány delegáltjai, hanem minden képviselőcsoport küldötte helyet kapjon. A képviselő a javaslatot összességében támogatta, de Varga Géza képviselőtársával együtt a zsebszerződések felszámolására irányuló kormányzati törekvéseket nem találta elégségesnek.

MSZP: nem életszerű a javaslat

A szocialista Gőgös Zoltán szerint a társulások közgyűléseinek döntéshozatali eljárására nem életszerű javaslat született, hiszen egyes társulásokban sosem érhető el a kétharmados többség. A képviselő a családtagok közötti szerződéskötést is lehetővé tenné, valamint csak az indokolt mértékben módosítaná a bérbeadásokkal kapcsolatos szabályokat.

Illés Zoltán: a vízkormányzási feladatok az államot terhelik

Illés Zoltán államtitkár közölte: a korábbi kormányok idején az állam nem látta el a vízkormányzási feladatokat, a jelenlegi kabinet koncepciója azonban az, hogy ezt nem láthatja el más.

Az ülés vezetője a részletes vitát lezárta.

A szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásaival kapcsolatos országos népi kezdeményezés megvitatásával folytatódott az Országgyűlés ülése.

A fenntartható fejlődés bizottsága támogatja a kezdeményezést

Nagy Andor a fenntartható fejlődés bizottságának előadója felszólalásában elmondta: a rendszerváltás óta ez a tizenötödik alkalom, hogy az Országgyűlés tárgyal egy népi kezdeményezést. A most napirenden lévő kezdeményezéshez 71 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Ismertette: a bizottság tartott egy kihelyezett ülést Dunakilitin, amelyen a testület egyhangúlag támogatta a népi kezdeményezést. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: az érintett Duna-szakaszok problémája szorosan összefügg a 20 évvel ezelőtti bős-nagymarosi eseményekkel, amikor is Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát és ez megváltoztatta az Öreg-Duna ökológiáját, valamint a Győr központjában folyó Mosoni-Duna helyzetét is. Kiemelte: bár az Országgyűlésben nem mérnökök ülnek és egyébként sem hozhat Magyarország egyoldalúan döntést az ügyben Szlovákia nélkül, de a kormánypártok mindenképpen támogatják a népi kezdeményezést.

Kormány: nem épül vízlépcső, vagy fenékküszöb a Dunára

Illés Zoltán államtitkár azt hangsúlyozta: a kormány támogatja, hogy az Országgyűlés tárgyalja ezt a kezdeményezést. Szerinte egyébként nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy „józan ésszel" el lehessen dönteni az érvek mentén egy ilyen kérdést, hiszen mindenki azt szeretné, ha szép természeti környezetben élhetne. A kormány számtalanszor kijelentette már, hogy a Dunán semmilyen fenékküszöböt, vagy vízlépcsőt nem épít, mert az sem anyagi, sem természeti haszonnal nem járna – hangsúlyozta. A kormány Illés Zoltán javaslatára 2011 novemberében két döntést hozott összesen 13 milliárd forint értékben a Mosoni-Duna és Lajta folyó környéki vízgazdálkodási programra, illetve a Szigetköz ökológiai célú továbbfejlesztésére – mondta az államtitkár. Szerinte ebből az összegből ahol szükséges, kotorni lehet a medret, a meglévő műtárgyakat fel lehet újítani és újakat lehet építeni. Hozzátette: semmilyen országgyűlési határozatra nincs szükség.

Fidesz: szükség lenne egy mederstabilizátorra

Borkai Zsolt (Fidesz) azt emelte ki: a jelenlegi helyzet Győrben és térségében rontja a környék turisztikai értékét, mezőgazdasági potenciálját és gazdasági helyzetét, ezért igenis sürgős megoldást kell találni erre a 20 éves problémára. Felhívta Illés Zoltán figyelmét arra, hogy van olyan megoldási lehetőség a Mosoni-Duna esetében, amely megoldaná a helyzetet és több vizet biztosítana a folyó számára. Jelenleg ugyanis Győrben az év döntő többségében derékig sem ér a víz a Mosoni-Dunában a Duna alacsony vízállása és az emiatt kialakuló szívóhatás miatt. Szerinte szükség lenne egy mederstabilizátorra egy zsilippel, amellyel szabályozni lehetne a vízszintet a Dunában és a Mosoni-Dunában is. Arra kérte az államtitkárt, hogy fontolja meg ezt a lehetőséget és találjanak kompromisszumos megoldást. Képviselőtársa, Kara Ákos arról beszélt, hogy nagyon foglalkoztatja az ott élőket ez a kérdés, és fontos, hogy ismét napirendre került. Az aláírók magas száma talán türelmetlenséget is kifejez, az ottélők szeretnének már eredményt látni – jegyezte meg. Kitért arra: az elmúlt két évben a kormány biztosította a hátteret, hogy a lehetséges megoldásokat megtalálják, és abban bízott, hogy ez a folyamat felgyorsulhat a jövőben.

Jobbik: duzzasztással lehetne rendezni a helyzetet

Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy 1992 után kellett volna megépíteni a fenékküszöböt és akkor nem állna fenn a mostani probléma. Szerinte jelenleg duzzasztással lehetne rendezni a helyzetet. A probléma nem Bős-Nagymarostól eredeztethető, hanem inkább a klímaváltozástól, de a lényeg, hogy megoldást kell találni a helyzetre – hangsúlyozta. A Jobbik éppen ezért támogatja, hogy a témát tűzze napirendre az Országgyűlés, valamint egy szakmai vitát is szeretnének a fenékküszöböt, illetve a vízlépcsőt építeni akarók és az azt ellenzők között.

LMP: az elmúlt 20 évet meddő vita kísérte végig  

Jávor Benedek felidézve az előzményeket arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évet teljesen meddő vita kísérte végig. A hágai ítéletet a felek 15 éve nem hajtják végre, a magyar fél alig tett lépéseket, nem folynak tárgyalások Szlovákiával e kérdésben - fejtette ki az LMP-s képviselő, megjegyezve: Magyarországnak nyomást kellene gyakorolnia a szlovák félre a vízmegosztás érdekében. Csökkent a vízjárás dinamizmusa, de a belépcsőzés, begátazás ezt a helyzetet nem tudja kezelni - mondta. Jávor Benedek a megoldást a vízmennyiség növelésében látja, nem a meglévő vízmennyiség „ide-oda pakolgatásában", ellenkező esetében a Szigetköz ökológiai kárai tovább súlyosbodnak. Dönteni kell, a Szigetköz ökológiai helyreállítását célozzák meg, vagy kibetonozott hajóutat akarnak létrehozni – mutatott rá. Az ellenzéki politikus dunai kormánybiztosság felállítását szorgalmazta, amely visszaviszi a hágai nemzetközi bírósághoz a dunai vízmegosztás kérdését, a strasbourgi európai bírósághoz fordul európai jogszabályok megsértése miatt, és az Európai Bizottságnál kötelezettségszegési eljárásokat indít.

A bányászok védőszentjének, Szent Borbálának az ünnepe alkalmából az elnöklő Latorcai János és egy fideszes képviselő is a bányászok áldozatvállalását méltatta az Országgyűlésben napirend előtt, míg az MSZP felszólalója a korkedvezményes nyugdíjak átgondolatlan megszüntetéséről, a KDNP a polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) benyújtott, családot érintő módosító javaslatairól, a Jobbik az egészségügy kettészakadásáról, LMP pedig a kormány „bankalapítási lázáról" beszélt.

Az elnöklő Latorcai János Szent Borbála, a bányászok védőszentje ünnepének alkalmából az ülésnap elején a bányászok áldozatvállalását méltatta, és felidézte a magyar bányászat történetének fontosabb állomásait.

MSZP: átgondolatlan volt a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése

Kovács Tibor MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben bebizonyosodott: teljesen átgondolatlan volt a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése. Úgy vélte, ezzel a kormány több százezer ember számára nyújtotta el a nyugdíjba menetel lehetőségét. Feltette a kérdést, hogy vajon van-e a kormányoldalon bárki Fónagy János államtitkáron és Latorcai Jánoson kívül, aki tudja milyen hosszú éveken keresztül váltott műszakban, veszélyes munkakörökben dolgozni. A 62 évesen tűzoltó hogyan megy fel 10 emeletes házba tüzet oltani? – vetette fel a szocialista képviselő, aki szerint az, akit most ilyen pozíciókból elküldenek, sem nyugdíjat, sem munkát nem kap majd. Soltész Miklós szociális államtitkár visszautasította, hogy csak Latorcai János vagy Fónagy János értené a dolgozók problémáit, és azt is, hogy a a kormány szakértelem nélkül végezné a munkáját. Hangsúlyozta, a korkedvezményes nyugdíjak rendszere, az, hogy 35-40 éves fiatalemberek elmentek nyugdíjba, hosszú távon fenntarthatatlan volt. Úgy vélte, amit most Kovács Tibor felró a kormánynak, azt a szocialisták is meg akarták tenni.

LMP: bankalapítási lázban ég a kormány

Az LMP-s Scheiring Gábor azt mondta: szemmel láthatóan „bankalapítási lázban" ég a kormány, de a pontos részletekről keveset tudni, így félő, hogy ez a „narancsos oligarchák kistafírozását szolgálja majd". Kifogásolta, hogy a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium 3 milliárd forintot adott egy cégnek, egy ki nem dolgozott ötletre a webbank létrehozásához, a cég tulajdonosát pedig miniszteri biztosnak is kinevezték. Közölte azt is: az LMP közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) annak érdekében, hogy hozzák nyilvánosságra, mennyiért vásárolták meg a német DZ Banktól a magyar Takarékbank csaknem negyvenszázalékos tulajdonrészét. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a takarékszövetkezetek által alapított Takarékbank stratégiai küldetése a szövetkezetek támogatása, fejlődésük elősegítése. Szerinte Európában nem egyedülálló a kisebbségirészesedés-vásárlás, amely hidat képez az MFB és takarékszövetkezeti szektor között az önkormányzatok és a kis- és közepes vállalkozások jobb hitelezése érdekében.

Jobbik: kettészakadt egészségügy az új modell?

Hegedűs Tamás, a Jobbik képviselője a kormány egészségügyi politikáját értékelve arról beszélt, hogy Szócska Miklós államtitkár „gúzsba kötve táncol", mert a folyamatosan zsugorodó források mellett kell biztosítania az ágazat működőképességét. Szerinte emiatt az egészségügy helyzete mára mélypontra süllyedt. A képviselő kettészakadt egészségügyként festette le az ágazat jövőjét, amelyben az egykulcsos adóval jól járó felső 10 százalék majd magánbiztosítókkal, fizetős szolgáltatásokkal oldja meg ellátását, a többieknek pedig marad a lerontott közösségi „szegényellátás". Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár válaszában ugyanakkor leszögezte: a kormány egységes kockázatközösségben, szolidaritás alapú egészségügyben gondolkodik. Hozzátette: most is vannak kiegészítő biztosítások, de ezek egy marginális kis szeletét jelentik csak az egészségügynek. Hangsúlyozta azt is, sokkal jobb, ha a magánforrások szervezett formában és nem láthatatlan csatornákon át kerülnek be a rendszerbe.

KDNP: félremagyarázzák a Ptk.-hoz benyújtott kereszténydemokrata módosító javaslatokat

Harrach Péter frakcióvezető pártja Ptk.-hoz benyújtott módosító javaslataikról beszélt, mert szerinte ezzel kapcsolatban sok a félreértés és még több a tudatos félremagyarázás. A KDNP álláspontját ismertetve közölte: a család az egyenes ági rokoni kapcsolatot jelent, így egy szülő és egy gyerek már családnak számít. Szerinte a párkapcsolatok közül a házasságot tartósság, elköteleződés jellemzi, míg a különnemű élettársakat hagyni kell, hogy szabadon éljék az életüket, az egyneműek együttélését szabályozó 2009-es törvényt pedig meg kell hagyni, de a Ptk.-n kívül. Soltész Miklós államtitkár hangsúlyozta: nem egyedülálló Európában, hogy a családot mint értéket meg akarják szüntetni és olyan társadalmi berendezkedést akarnak elérni, ahol akár két férfi vagy két nő is felnevelheti a gyermeket. Szerinte azonban ezt a magyar társadalom többsége nem tudja elfogadni.

Fidesz: a kormány előtt a bányászok juttatásainak rendezése

Hoppál Péter fideszes képviselő a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának az ünnepe alkalmából arról beszélt, hogy kormányülés elé kerülhet az a javaslat, amely szerint a bányászati tevékenység miatt megrokkant emberektől nem vehető el az ellátás. Soltész Miklós államtitkár közlése szerint a kormány arról dönthet, hogy akik földalatti munkakörben dolgoztak, kérhetik a bányászok egészségkárosodási járadékának megállapítását.