Élesen bírálták a kormányt a jegybanktörvény módosítása kapcsán az ellenzéki képviselők kedden a parlamentben. A kisajátításról szóló törvény módosításával viszont alapvetően minden frakció egyetértett.

Rogán módosítót nyújt be a jegybanktörvényhez

Rogán Antal fideszes képviselő a vitában jelezte: olyan módosító javaslatot nyújt be a jegybanktörvényhez, amely rendezi a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentésének gyakorlatát. A módosító indítvány értelmében az államfő menthetné fel a monetáris tanács belsős tagjait, a Ház pedig a külsős tagokat – tette hozzá.

Vita az MNB-törvény módosításáról

A képviselők között hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki a jegybanktörvény módosítása ügyében.

Schiffer András (LMP) többek között arról beszélt, hogy a kormány „hidegháborút" állandósított az MNB-vel kapcsolatban, Simor András MNB-elnököt ki akarták „piszkálni" pozíciójából.

Az MSZP-s Kovács Tibor egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a jegybanktörvény mostani módosítása nem felel meg a Európai Központi Bank (EKB) elvárásainak.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel viszont az MSZP-t bírálta, amiért szolgai módon az EKB "magyar hangjaként" szólal fel. Hozzátette: a kormány részéről pedig azt nem érti, miért nem hozza a Ház elé a jegybanki jelentést.

Z. Kárpát Dániel szerint ha a kormányoldal keresztülviszi a jegybanktörvény módosítását a Házon, az azt jelenti, hogy leteszi a fegyvert, megint a nyugat fog győzedelmeskedni, és „ekkor már beszélhetünk lényegi gyarmatosításról".

A fideszes Babák Mihály visszautasította az LMP-s Schiffer András szavait, Ékes József pedig a jegybankelnök fizetésével kapcsolatban arra hivatkozott: nem igaz, hogy magyar kormány a jegybank elnökével akart "kiszúrni", hiszen a szabályozás minden közszférában dolgozóra vonatkozik. Ékes József álláspontja szerint a törvény mostani módosítása esetén nüansznyi változtatásokról van szó.

Kozma Péter fideszes képviselő hozzászólásában jogos felvetésnek tartotta, hogy a jegybank éves jelentését megismerjék a képviselők. Hozzátette: ez jó lett volna 2004-ben is, amikor először írta le a jegybank, hogy a devizahitelezés elterjedése kockázatokkal jár.

Babák Mihály fideszes politikus többek között arról beszélt, aránytévesztésnek tartja, hogy az EU a pénzügyi válság közepette éppen a magyar jegybanki szabályozást „fixírozza". Szerinte a parlamenti ellenzék „egyike-másika" és a nemzeti bank maga gerjesztette a hangulatot, ugyanakkor álcának és hazugságnak nevezte a jegybank függetlenségét féltő véleményeket, mert szerinte valójában a nyolcmilliós fizetést féltették.

Ezt követően az általános vitát lezárták.

Alapvetően egyetértettek a pártok a kisajátításról szóló törvény módosításával

Egy kétmondatos javaslatról van szó, de az sok ember életét könnyítheti meg a közeljövőben – mondta az előterjesztő Tarnai Richárd (KDNP) a kisajátításról szóló törvényjavaslat módosításának általános vitájában. Hangsúlyozta, a változtatás egy korábbi állapotra mutat vissza, mert 2008 előtt a bíróságoknak joga volt megváltoztatni a kisajátítási eljárások során született határozatokat.

Hozzátette, hogy javaslatát a mindennapi tapasztalatok alapján készítették, a változtatással gyorsabbá és költségkímélőbbé válhatnak az eljárások.

A kormány nevében felszólaló Rétvári Bence államtitkár kijelentette: a javaslat életszerű, és ezt a hatáskört érdemes visszaadni a bíróságnak.

Zsiga Marcell (Fidesz) is azt hangsúlyozta, hogy a kisajátítási ügyekben gyorsabbá és költségkímélőbbé válnak majd az eljárások.

Lamperth Mónika (MSZP), aki egyetértett a javaslatban megfogalmazott célokkal, azt mondta, személy szerint egyet tud érteni azzal, hogy a bíróság főszabályként megváltoztathassa a kisajátítási eljárást lefolytató kormányhivatal határozatát. Hozzátette, hogy ha az MSZP módosító indítványát támogatják, akkor pártjuk is támogatja a javaslatot.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) is leszögezte, hogy a Jobbik támogatni akarja az előterjesztést, mert értelmes lépésnek tartják a korábbi állapot visszaállítását. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kisajátítással az önkormányzatok és az állam ritkán tud élni, helyettük jellemzően nagyberuházók gyakorolják ezt a jogkört. Éppen ezért hangsúlyozottan fontosnak tartotta a tulajdonosi jogok védelmét.

Schiffer András (LMP) is azt emelte ki, hogy az LMP elfogadhatónak tartja a törvényjavaslatot, amelynek az indoklását is precíznek is kimunkáltnak nevezte. Azt viszont ő is elmondta, az LMP számára elsődleges, hogy a kisajátítást elszenvedő polgárok kellő védelmet élvezhessenek a nagy az „oligarchákkal szemben". A magánemberek érdekeit mindenképpen erősíti, hogy a javaslat a megváltoztathatóság jogát visszaadja a bíróságoknak – szögezte le.

Ezt követően a levezető elnök az általános vitát lezárta.

Ptk.-módosítás – MSZP: a nagy kódexek esetében stabilitásra van szükség

A polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításának vitájában az MSZP-s Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan nagy kódexek, mint a Ptk. vagy a Btk. esetében, különösen fontos a stabilitás, ezért javasolják, hogy a mostani módosítás ne a kihirdetését követő napon, hanem csak később lépjen hatályba.

Ezzel szerinte el lehetne terelni azt a gyanút, miszerint esetleg azért van szükség a módosításra, mert – az előterjesztő – Papcsák Ferenc (Fidesz) vagy valaki más ügyvédi irodájában elkövettek egy olyan hibát, amelyet a jelenlegi változtatással kell korrigálni.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta.

Az alaptörvény első módosításáról és az Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló javaslatok vitájában az MSZP úgy fogalmazott, hogy méltatlan és veszélyes trükközés zajlik a jogszabállyal, a Jobbik pedig úgy látta, hogy a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot.

MSZP: méltatlan és veszélyes trükközés zajlik

Harangozó Tamás, az MSZP egyik vezérszónoka szerint a módosítás hivatalos beismerése annak, hogy a kormányoldalon „nem értenek ahhoz, amit csinálnak", jelképe annak, hogy „erőszakosságuk nem párosul a hozzáértés csírájával sem". Hangsúlyozta: az alaptörvény első módosításának semmi nincs köze sincs az alapvető jogokhoz, az ország helyzetének jobbításához. Téves közjogi gondolkodásról, kormányzóképtelenségről, valamint „rosszindulatú politikai szándéktól vezérelt rendelkezések eltörléséről van itt szó" – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Lamperth Mónika, a párt másik vezérszónoka azt mondta, hogy méltatlan és veszélyes trükközés zajlik az alkotmánnyal és Alkotmánybírósággal. Kiemelte: a módosítás a jogállami szabályok megkerülésére irányul, és kizárólag azt célozza, hogy további területeket vonjon ki az Ab hatásköréből. Mint mondta, meg akarják teremteni a jogi alapját annak, hogy legerősebb politikai ellenfelüket, az MSZP-t felszámolják. A 2011.decemberben elfogadott átmeneti törvényt utólag nem lehet legitimálni – szögezte le, és „alkotmányos bakugrásnak” nevezte az elképzelést. Ezt a módosítást nem szabad elfogadni – hangoztatta.

Józsa István harmadik hozzászólóként kiemelte: továbbra sem biztosított megfelelően a jegybank függetlensége, és ezzel szembemennek az unióval. A függetlenség garantálása nem öncél, hanem elvi kérdés. Önök a tönk felé viszik az országról – fordult a kormánypárti képviselőkhöz, és azt mondta: látszólag rendezni próbálnak néhány kérdést, de semmibe veszik azt a jogrendet, amelynek keretei között Magyarország működni lenne képes. A lényegi pontokat a módosítás nem érinti.  

KDNP: nem jogi kérdésekről van szó, politikai játék zajlik

Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka a nemzeti bankról szóló törvénymódosítás kapcsán azt mondta: nem jogi kérdésekről beszélnek, politikai játék zajlik. Amit az unió csinál, nagyon rossz precedens, és ennek az unió történetében még következménye lesz – fogalmazott. Ha nem lenne IMF-es kényszer a nyakunkon, és ha nem tudnánk, hogy a megállapodás még inkább stabilizálhatja a forintot, akkor azt mondaná, vívják meg a csatát az Európai Bíróság előtt. A KDNP-s politikus felidézte az uniós kifogásokat, és kitért többek között a monetáris tanács tagjainak visszahívhatóságára, majd kiemelte: ezt nem tartják olyan kérdésnek, hogy ne tegyenek korrekciót. Elfogadják a bizottság álláspontját, és aggályainak megfelelően korrigálják a törvényt. Reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság, látva a magyar törekvéseket, utat enged az IMF-tárgyalásoknak. Az alaptörvény zárórendelkezései is bővülnek, és kimondják, hogy az átmeneti törvény is részét képezi az alaptörvénynek – fűzte hozzá a másik módosításra utalva.

Jobbik: a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot

Hegedűs Tamás a Jobbik egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy a mostani módosításokkal a kormány feladja a gazdasági szabadságharcot, ugyanis szinte az összes olyan módosítását visszavonja, amellyel növelte volna a kormány befolyását a jegybanki döntésekben. Emlékeztetett rá, hogy a magyar forinthitelek kamata extrém magas volt a régió többi országához képest is, és ez a fő oka a kiugróan magas devizahitel-állománynak. Az ellenzéki politikus szerint ez pedig leginkább a jegybanki monetáris politikának köszönhető, hiszen az elmúlt 20 évben ez volt az egyetlen állandó tényező. A Jobbik szerint ennek a monetáris politikának a korrigálására „történt egy szerény kísérlet, amely most elbukni látszik." Hozzátette: az összes gazdaságpolitikai hiba hatása eltörpül a magas jegybanki alapkamat és a hatalmas államadósság hatásaihoz képest, ezért a Jobbik szerint ezen kellene változtatni, ha a kormány növelni szeretné a gazdaság mozgásterét. Nyikos László az ellenzéki párt vezérszónoka amellett érvelt, hogy az Országgyűlésnek igenis meg kellene vitatnia az MNB tevékenységéről és döntéseiről szóló jelentéseket.

Három helyen módosítaná az alaptörvényt az LMP

Az LMP első vezérszónoka, Vágó Gábor úgy fogalmazott, hogy a javaslat szükségszerű, de azt nem kellett volna a jelenlegi formájában bevezetni, ha a kormány korábban megszívleli az ellenzék által tett, a jegybankra vonatkozó javaslatokat. A politikus arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a törvényben vannak az MNB függetlenségét sértő részek. Az őt váltó Schiffer András kijelentette, hogy a beterjesztett törvénycsomag nemcsak a „gazdasági szabadságharc elbukásának beismerését jelenti, de azt is, hogy felbuktak abban a barkácsolásban is, ami a magyar alkotmányosság leépítését eredményezte." A képviselő utalt tavalyi szavaikra, amelyek szerint az MNB körüli „alkotmányos barkácsolással" a Fidesz lehetetlenné tette a monetáris politika elszámoltathatóságáról szóló vitát. Hozzátette, ettől függetlenül egyetlen közpolitikai területet sem szabad kivonni a demokratikus ellenőrzés alól. Kitért arra is, hogy az előterjesztés nemcsak a jegybankról szól, mert a jogszabályba beletettek egy olyan módosítást is, amelyik az átmeneti törvényt alkotmányos rangra emeli. A képviselő, aki az átmeneti törvényt az alaptörvény „kukájának" nevezte, azt mondta, hogy abban több, véglegesnek tervezett jogszabályt is elhelyeztek. Végül bejelentette, három helyen is módosítanák az alaptörvényt. Az LMP indítványozza, hogy állítsák vissza a szociális jogállamot, illetve a népszavazás indításának lehetőségét illetve az alaptörvény mondja ki a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.

Átnevezték az erőforrás-minisztériumot, a nemzetgazdasági miniszter kezébe adták az Eximbank és a Mehib Zrt. tulajdonosi jogait, valamint hozzájárultak a Nemzetközi Beruházásbiztosítás Ügynökség fejlesztési potenciáljának kibővítéséhez az Országgyűlés döntései értelmében. A parlament a határozathozatalok után az alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény megváltoztatásáról kezdett tárgyalni.

A nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja az Eximbank és a Mehib Zrt. tulajdonosi jogait

A parlament döntése után a nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt. tulajdonosi jogait. Matolcsy György erről szóló javaslatát az Országgyűlés 218 szavazattal, 47 ellenében fogadta el. A Ház az ezt megalapozó tavaly decemberi házszabály-módosítás óta először alkalmazta a kivételes sürgős tárgyalási rendet, amely lehetőséget ad arra, hogy két nap alatt fogadjanak el jogszabályokat, ülésszakonként hatot. Az Eximbank és a Mehib Zrt. eddig is százszázalékos állami tulajdonban volt, részvényeik 75 százaléka azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. tulajdonában állt. A törvénymódosítás kihirdetését követő napon ez a hányad is közvetlen állami tulajdonba kerül, a tulajdonosi, részvényesi jogokat pedig a külgazdaságért is felelős nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja.

Átnevezték az erőforrás-minisztériumot

Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból. A május 14-én életbe lépő névváltoztatást 225 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament. A minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály módosítását Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztette elő. Azzal, hogy a múlt szerdán lemondott Réthelyi Miklóst Balog Zoltán váltja, a társadalmi felzárkózásért és az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság is átkerül az erőforrás-minisztériumhoz a közigazgatási és igazságügyi tárcától, jelezte a miniszterjelölt hétfői bizottsági meghallgatásán a parlamentben.

Magyarország hozzájárult a Nemzetközi Beruházásbiztosítás Ügynökség fejlesztési potenciáljának kibővítéséhez

Az Országgyűlés 278 igen szavazattal hozzájárult a Világbank-csoport tagjaként működő Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség fejlesztési potenciáljának kibővítéséhez. A pénzintézet hatásköre a működéséről szóló nemzetközi egyezmény megváltoztatása után kiterjedhet a beruházásokhoz nyújtható garanciavállalásra, így az ügynökség mostantól például politikai kockázatok elleni biztosítást is nyújthat az új külföldi beruházóknak.

Alaptörvény-módosítás – Pleschinger

Az új alaptörvény első módosításáról és a jegybanktörvény megváltoztatásáról kezdett összevont általános vitát a parlament kedden. A kormány az Európai Bizottság aggályait orvosolná, megszüntetve például a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonásának lehetőségét. Pleschinger Gyula adó- és pénzügyekért felelős államtitkár expozéjában felidézte, hogy az uniós testület januárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a nemzeti bank függetlenségének ügyében. Az államtitkár jelezte: a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonása mellett és ellene is szóltak érvek, a kormány azonban uniós aggodalmak miatt elállt ettől, megszünteti ennek lehetőségét. Kitért arra is, hogy a javaslat deklarálja: az alaptörvény decemberben elfogadott átmeneti rendelkezései a január 1-jétől hatályos új alkotmány részét képezik.

Fidesz: erősödött az MNB függetlensége

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy kezdettől fogva az a véleményük, hogy az Magyar Nemzeti Banknak (MNB) függetlennek és erősnek kell lennie és a tavaly decemberben elfogadott jegybanktörvény-módosítás megerősítette az MNB-t, amit az Európai Központi Bank (EKB) is elismert. A mostani módosítással kapcsolatos jobbikos véleményekkel összefüggésben azt mondta: nem lehet arról beszélni, hogy a kormány meghátrált, hiszen nincs arról szó, hogy a bármilyen önállóságról lemondtak volna. A baloldal érveire pedig úgy válaszolt, nem is arról van szó, hogy most visszaállítják a jegybank függetlenséget, mert az nem sérült, hanem érdemben erősödött is.

Úgy vélte: európai összehasonlításban az MNB az egyik legszélesebb eszköztárral rendelkező jegybank, amelynek nem szenvedett csorbát a függetlensége, hanem éppen ellenkezőleg lehetőség van arra, hogy a minden eddiginél nagyobb függetlenséggel végezze a munkáját. A jegybankot érintő módosítások közül Rogán Antal kiemelte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a MNB egyesítésének lehetőségét megszüntető szabályt, amellyel szerinte nem az MNB, hanem inkább a PSZÁF önállóságát sikerült megvédeni. Ugyanakkor utalt arra, hogy az európai tendenciák is az egyesítés irányba mennek. Hozzátette: az EKB-nak is inkább formai és nem a tartalmi kifogási voltak ezzel kapcsolatban.

A kormány kétéves tevékenységéről, Magyarország uniós tagságáról, a nők munkaerő-piaci helyzetéről és a vállalkozások problémáiról beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: sok áldozata van a kormány kétéves ámokfutásának

Lukács Zoltán, az MSZP politikusa a kormányt – kétéves tevékenysége alapján – egy olyan ámokfutó autóshoz hasonlította, aki a forgalommal szemben megy az autópályán, és sokakat „elgázolt" már, például az alacsony jövedelmű adófizetőket, a szolgálati és korhatár előtti nyugdíjasokat, a beteg, idős embereket, a devizahiteleseket és a fiatalokat. Most pedig ahelyett, hogy a fékre lépnének, gázt adnak és újabb adókat vezetnek be - folytatta a hasonlatot és arra figyelmeztetett: a kormány ezzel nem győzelemhez, hanem a bukáshoz fog eljutni. „Jó utat kívánok!" – zárta felszólalását az ellenzéki politikus. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában arról beszélt, hogy korábban a szocialisták nem szembe mentek a forgalommal, hanem az „egész autópályát letarolták". Hozzátette: az Európai Unióban és a világban zajló eseményeket figyelve, „egyre több gépjárművezető gondolja úgy, hogy meg kellene fordulni, lassan forgalmirend-változás lesz az autópályán". Szerinte, amit Magyarország az elmúlt két évben tett a foglalkoztatásbővítés és a gazdaságélénkítés szempontjából, az Európa és a világ számára példa értékű lesz és lehet.

Az LMP Orosz Istvánról emlékezett meg

Schiffer András az LMP képviseletében a nemrégiben elhunyt Orosz István esszéistáról emlékezett meg, aki az első szamizdat nyomdásza volt.

KDNP: Magyarországnak előnyös az uniós tagság

Pálffy István, a KDNP képviselője a május 9-i Európa napja alkalmából arról beszélt, az utóbbi időben számos alkalommal szélsőséges, primitív módon bírálták az Európai Uniót, volt zászlóégetés és zászlólevonás is. Szerinte ugyanakkor ezek a vélemények nem veszik figyelembe a realitást, azt, hogy a magyar EU-tagság anyagi szaldója minden évben pozitív volt, Magyarország több pénzt kapott az uniótól, mint amennyit befizetett, valamint az uniós államokkal folytatott kereskedelem mérlege is pozitív. Győri Enikő külügyi államtitkár szintén azt hangsúlyozta, hogy Magyarország igenis nyertese az európai integrációnak, ugyanakkor az uniós tagság mára „olyan lett, mint a levegő", természetesnek vesszük. Szerinte Magyarország akkor lesz sikeres, ha az EU is sikeres és le tudjuk győzni a válságot.

Fidesz: fontos a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása

Ékes Ilona fideszes képviselő a nők munkaerő-piaci helyzetéről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány nemrégiben kinevezte a témával foglalkozó miniszteri biztost, Szalai Piroskát. A politikus a rugalmasabb foglalkoztatási gyakorlatot, a támogatási formák és képzések fejlesztését, vállalati és közszféra szemléletformálását és az egészségmegőrzést tartotta fontosnak a nők foglalkoztatása szempontjából. Czomba Sándor államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak a 25-45 év közötti nők foglalkoztatásában van lemaradása az uniós átlaghoz képest. Úgy vélte, a kormány által korábban bevezetett járulékcsökkentés nem hozott érdemi áttörést, ugyanakkor a Start bónusz kártya, amely egy éves járulékmentesség nyújt, már meghozhatja a kívánt eredményt. Hangsúlyozta, hogy a bölcsődei ellátás bővítéséről és a családi napközik támogatásáról is programot indított a magyar kormány.

Jobbik: teljes gazdasági szemléletváltásra van szükség

Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a kormány intézkedési következtében 92 ezer embert fosztottak meg munkajövedelmétől. Mint mondta, a statisztikai adatok szerint ugyanis tavaly októberhez képest idén tavaszra 30 ezer egyéni vállalkozás fejezte be működését, 28 ezer adózó egyéni vállalkozó szüntette be vagy szünetelteti tevékenységét és 34 ezer munkahely szűnt meg a költségvetési, non-profit és 5 főnél többet foglalkoztatók körében egy év alatt. Szerinte a kormány nem munkahelyteremtő, hanem megszüntető kampányban van és a jövőt éli fel azzal, hogy kivérezteti a vállalkozói és önfoglalkoztatói szektort. Teljes gazdasági szemléletváltásra lenne szükség – jelentette ki az ellenzéki képviselő. Czomba Sándor államtitkár a legfrissebb KSH-adatokra hivatkozva közölte: 2011-ben 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatás és ennek kétharmadát a versenyszféra produkálta. Utalt arra is, hogy 2012-ben 10 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a vállalkozások számára, amire 10,5 milliárdos igény jelentkezett, vagyis léteznek olyan vállalkozások, akik képesek fejleszteni a válság ellenére. A járulékcsökkentésről az államtitkár azt mondta, a jelenlegi gazdasági helyzetben néhány százalékos járulékcsökkenés a költségvetésen jelentős lyukat ütne, de a foglalkoztatásban nem érnének el vele érdemi eredményt.