Egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése. Az ellenzéki pártok élesen bírálták a javaslat mögötti kormányzati szándékot.

Kormány: tovább erősödnek a Kehi jogkörei

Répássy Róbert államtitkár az előterjesztői expozéjában arról beszélt: a kormány hivatalba lépését követően jelentősen kiszélesítette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatásköreit, valamint bővítette az intézkedési lehetőségeit is. Így a hivatal ellenőrizheti a többségi állami tulajdonú társaságok, valamint a kormány ellenőrzése alá tartozó alapítványok és közalapítványok működését is. Szerinte ez is azt a kormányzati szándékot bizonyítja, hogy az állami vagyon szabályszerű gazdálkodása következetesen számon kérhető és ellenőrizhető legyen. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi kormányok árnyékszervezetté alakították a hivatalt, amely kizárólag az EU-s források felhasználását vizsgálta.

A Kehi a 2010-es kormányváltás óta 60 ellenőrzést végzett, több mint ezer szervezetet vizsgált, és ezek hatására 24 milliárd forint jogosulatlanul felhasznált költségvetési támogatás visszafizetésére tett javaslatot, valamint további 13 milliárd forintnyi, állami cégeket, illetve szervezeteket megillető polgári jogi követelést tárt fel. Vagyis szerinte a hivatal működése az állam számára kifizetődő tevékenység is, hiszen ez az említett időszakban mindössze kétmilliárd forintba került.

Répássy Róbert hangsúlyozta: a mostani módosítással tovább erősíti a kormány a hivatal jogköreit. A javaslat többek között módosítja a polgári perrendtartásról szóló törvényt, hogy a hivatal által indított perek kiemelt jelentőségűek legyenek és így lehetőség legyen soron kívüli lefolytatásukra. Az államtitkár leszögezte, hogy a kormány nem ad a saját szervezetének többletjogosítványokat az egyéb állami szervezetekhez képest.

Fidesz: cél a korrupció visszaszorítása

Ékes József (Fidesz) szerint a kormányzati ellenőrzés erősítése a nemzetközi befektetői bizalom növelését is szolgálja, hiszen az mindenkinek érdeke, hogy az állami pénzzel történő visszaéléseket sikeresen derítsék fel, és ezzel visszaszorítsák a korrupciót. Hozzátette: nem jogosak az MNB-vel kapcsolatos Kehi-ellenőrzés miatti sajtóban megjelent félelmek, hiszen ebben a témában az Állami Számvevőszékről szóló törvény a mérvadó.

MSZP: a javaslat nem arról szól, amiről a kormány beszél

Puch László (MSZP) szerint bár valóban csökkenteni kell a korrupciót és növelni kell az állami ellenőrzés lehetőségét, de ez a javaslat nem erről szól. Hangsúlyozta: a javaslatban semmilyen garancia nincs arra, hogy a Kehi eljárásaival szemben milyen lehetőségei vannak az ellenőrzött szervezeteknek. A Kehi számára ezzel a módosítással biztosított előzetes értesítés nélküli korlátlan ellenőrzési lehetőség mellett a jogorvoslati lehetőségeket is ki kellene terjeszteni – fogalmazott a szocialista politikus. „Magánjogi ügyekben ilyen szabályozatlan környezetben semmi keresnivalója nem lenne a Kehinek" – tette hozzá. Puch László szerint a módosítás elfogadása esetén magánjogi szerződéseket vélt állami érdek mentén lehet majd befolyásolni, ráadásul tulajdonképpen bármilyen személyes adathoz hozzájuthat majd a hivatal. Szerinte ez a javaslat nem a hatékonyabb ellenőrzést szolgálja, hanem egy „kapcsolati kör feltérképezését", így nem erősíti a befektetői bizalmat. Az MSZP ezért nem támogatja a módosítást.

Jobbik: a kormány maga alá akarja gyűrni a vállalkozói szférát

Nyikos László (Jobbik) szerint elfogadhatatlan a Kehinek biztosítandó „parttalan" ellenőrzés, ráadásul "a Kehinek semmi keresnivalója nincs a versenyszférában". Az ellenzéki politikus szerint az is elfogadhatatlan, hogy a kormány a javaslattal egy pénzügyi szervezetnek adna hatósági jogköröket. Úgy fogalmazott: a javaslat csak „a kormány nyomuló szándékának bizonyítéka, hogy maga alá gyűrje a vállalkozói szférát is". Szerinte az Állami Számvevőszéknek, illetve a cégekbe és szervezetekbe delegált kormányzati tagoknak lenne ez a fajta ellenőrzés a dolguk. Hangsúlyozta: a Jobbik az erős állam híve, de nem minden jogosítvány centralizálásának, az ellenzéki párt ezért ebben a formában semmiképpen nem támogatja a javaslatot.

LMP: alkotmányellenes részei vannak a tervezetnek

Szilágyi Péter (LMP) szerint a Kehi a tervezett módosítás hatására olyan cégeket is ellenőrizhetne, amelyekben tényleges tulajdonosi szerepet nem végez. Ráadásul felhívta rá a figyelmet, hogy a tervek szerint a Kehi közvetlen jogi érdek fennállása nélkül indíthatna jogi keresetet, ennek kapcsán Szabó Máté ombudsman is vizsgálatot indított és az LMP szerint nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Leszögezte: az LMP támogatja a kormányzati ellenőrzés erősítését, de nem alkotmányos szabályok felrúgásával.

Kormány: nem igazak az ellenzéki vádak

Répássy Róbert a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a kormány megvizsgálja a felvetéseket és a benyújtott módosító indítványokat is. Kijelentette, hogy a javaslatnak nem az ellenzék által ismertetett vádak a céljai, de a jogi aggályokat alaposan megvizsgálják. „A kormányzati ellenőrzésnek célja az, hogy olyan pénzek útját nyomon kövesse, amelyek a költségvetésből származnak. Ez olyan legitim cél", hogy alapítványok, cégek, szervezetek ellenőrzését is indokolttá teszi – fogalmazott az államtitkár.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

A jövő év márciusáig teljesít szolgálatot Afganisztánban a magyar vezetésű tartományi újjáépítési csoport a kormány döntésének megfelelően – számolt be a döntésről a kormány jelentésének vitájában a honvédelmi tárca államtitkára az Országgyűlés ülésén. Ezt megelőzően Kósa Lajos zárszavával lezárták a munkaerő-kölcsönzésről szóló vitát.

Kósa: a javaslat céljával mindenki egyetért

A csődeljárási törvény módosításáról szóló vitában – amelyre az előterjesztők szerint a munkaerő-kölcsönzők dolgozóinak védelme érdekében van szükség – Kósa Lajos (Fidesz) válaszolt az elhangzottakra. A képviselő hangsúlyozta, a felszólalók alapvetően egyetértettek a szabályozás céljával. Hozzátette, személy szerint nem zárkózik el a többi képviselő által felvetett garanciális elemek beemelésétől. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar foglalkoztatási rendszer megfelel az európai foglalkoztatási elveknek. Azt viszont eldönthetetlen vitának nevezte, hogy a kölcsönzés során mennyi ideig lehet eltérni az azonos feltételek megadásától. Kósa Lajos szerint fontos kérdés, hogy a munkaerő-kölcsönzést milyen mértékben lehet alkalmazni a munkaerőpiacon. A válság során viszont szükség van a rugalmasságra, és ilyenkor létjogosultsága van ennek a típusú a foglalkoztatásnak – jelentette ki. Végül előterjesztői minőségében kérte, hogy a módosító javaslatok benyújtásának érdekében az általános vitát a heti ülésszak végén zárják le, aminek a levezető elnök eleget is tett.

Vargha Tamás: fontos a sikeres magyar afganisztáni szerepvállalás

Mindent meg kell tenni azért, hogy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő, magyar vezetésű újjáépítési csoport sikeres legyen – mondta Vargha Tamás honvédelmi államtitkár a csoport működéséről szóló kormányzati jelentés vitájában, hozzátéve: az eredeti kormánydöntés értelmében a csoport 2012. október 1-jéig maradt volna a térségben, ám mandátumukat 2013. március 1-jéig meghosszabbította a kormány. Mint mondta, a csoport helyi szinten járul hozzá a stabilitás megteremtéséhez, infrastruktúra-építéssel, valamint humanitárius akciókkal segítik a hétköznapi élet megerősítését. Közölte azt is: Németország 2013 első félévéig kulcsfontosságúnak ítélte a magyar részvételt. A német fél szerepet vállalt a munkában, így lehetőség van a magyar kontingens létszámának csökkentésére. Ágh Péter (Fidesz) a honvédelmi bizottsági expozét ismertetve közölte: a kilenc éve zajló munkálatok ellenére a részt vevő országok hosszú távú rendezési folyamattal számolnak. Elmondta azt is, hogy a NATO csökkenti harcoló erejét, és támogatói szerepkörre tér át. 2014 után Magyarország is kisebb szerepvállalást tűz ki célul.

Az MSZP támogatja az előterjesztést és a magyar szerepvállalást

Juhász Ferenc (MSZP) támogatta a jelentést, de azt mondta: bár nem a saját hibájukból, de nyilvánvalóvá vált, hogy Baglán tartományban beszűkültek az újjáépítési csoport lehetőségei. Emiatt jogosnak tekintette annak felvetését,  hogy szükség volt-e a szerepvállalásra, és vitázni kell arról is, hogy mit tekintsenek a jövőben a magyarok feladatának. Fontosnak tartotta, hogy a tárcánál a jövőben is legyenek olyan politikai egyeztetések, amelyek előkészítik a kormányzati ciklusokon messze átnyúló hatású döntéseket. Bízott abban, hogy a kabuli reptér védelmére vonatkozó új megbízatását a honvédség sikeresen hajtja végre.

A Jobbik nem támogatja az afganisztáni részvételt

Németh Zsolt (Jobbik) egy felmérésre alapozva a NATO-szerepvállalás helyi, civil értékeléséről szólva elmondta: az emberek 54 százaléka szerint nem jó irányba halad Afganisztán jövője. Kifogásolta, hogy emelkedett a helyiek elleni támadások száma. Sokan a tálibokkal való kiegyezést vetítik előre – mondta –, ami azzal jár, hogy továbbra is szerepük lesz a táliboknak az irányításban. A képviselő vitanapot szorgalmazott a háború céljáról, és azt hangsúlyozta: pártja nem támogatja sem a jelentés elfogadását, sem a mandátumhosszabbítást, sem magát a háborút.

LMP: a csoport nem végez újjáépítést

Mile Lajos (LMP) legfontosabb kifogásként említette, hogy még nem született magyar kivonulási terv az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatban, amikor más országok már elkészítették ezt – mondta. Üdvözölte, hogy a tartományi újjáépítési csoport márciusban befejezi tevékenységét, mert szerinte – a biztonsági helyzet romlása miatt – másfél éve nem zajlik tényleges újjáépítés. Bírálta, hogy a csoport emiatt arra szorítkozott: nem megteremti a megfelelő feltételeket, hanem pótolja. Ennek eredményeként azonban, ha például orvosaik elhagyják a térséget, a helyiek nem lesznek képesek pótolni őket. A képviselő nem tartotta szerencsésnek az újjáépítés és a fegyveres szolgálat összevonását sem.

Vargha Tamás államtitkár zárszavában elmondta: az elvégzett munka hozadéka a közegészségügyben és az építkezésben egyértelmű. Az államtitkár köszönetet mondott minden katona szolgálatáért, aki az elmúlt kilenc évben vagy jelenleg is szolgálatot teljesít Afganisztánban.

Az ülésen elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint egyszerű szavazatszerzési akció volt, hogy 2002 és 2010 között a baloldali kormányok eladósították az országot. A Fidesz és a KDNP is a szocialista kabineteket hibáztatta az államadósság emelkedése miatt, az MSZP szerint viszont a Fidesz el akarja terelni a figyelmet az államadósságról rendezett politikai vitanappal, amelyet kedd délután zárt le a parlament.

KDNP: a szocialista miniszterelnököket terheli a felelősség  

Kalmár Ferenc szerint Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont, valamint szocialista kormányaikat terheli súlyos felelősség azért, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentette meg az országot az államcsődtől. Emlékeztetett arra, hogy kormányzásuk alatt a visegrádi országokkal összehasonlítva a magyar gazdaság egyre kevésbé volt versenyképes. A mostani kormány kénytelen volt reformokat bevezetni, hogy az ország elkerülje a görög utat, holott reformokat akkor kellene bevezetni, amikor növekedés van – jelentette ki a képviselő.

Fidesz: a szocialista kormányok tönkretették az önkormányzatokat

Sebestyén László (Fidesz) a Gyurcsány-kormányt és Káli Sándor korábbi miskolci polgármestert okolta a városban kialakult problémákért, majd beszélt az önkormányzatok nehézségeiről. Szerinte a szocialisták és „az SZDSZ-utódok" megint félrebeszélnek, hazudnak. „Többüknek nemcsak névvel, hanem számmal is kellene rendelkeznie" – fogalmazott. Frakciótársa, Bartos Mónika bűnnek minősítette, hogy a korábbi kormányok elhitették az emberekkel: lehet légvárakra építeni.

Fidesz: a szocialisták eladósították a közlekedési ágazatot

Manninger Jenő (Fidesz) szerint az egész közlekedési ágazat jövőjét adósította el a szocialista kormányzat. Hangsúlyozta: nem vitatják, hogy az autópályákat meg kellett építeni, de szerinte ezt európai uniós forrásokból is meg lehetett volna tenni. Frakciótársa, Kőszegi Zoltán szerint a korábbi kormányok alatt az önkormányzatokat nem hozták olyan helyzetbe, hogy hitelfelvétel nélkül tudják igénybe venni az uniós forrásokat, és ezért egyértelműen a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat terheli a felelősség. A fideszes Bodó Imre pedig többek között arról beszélt, hogy ha a hitel mértékletes, akkor segítheti egy közösség munkáját, azonban ha olyan beruházásokhoz veszik fel, amelyek a későbbiekben nem termelik vissza a kamatokat sem, akkor az felesleges és nem finanszírozható.

MSZP: a Fidesz el akarja terelni a figyelmet a vitanappal

Józsa István, az MSZP politikusa szerint a Fidesz azért kezdeményezte a politikai vitanapot, mert el akarja terelni a figyelmet arról, hogy szerdán hozzák nyilvánosságra az európai országjelentést. Szerinte ha nem ilyen „kardcsörtető politizálást" kezdett volna két évvel ezelőtt a kormány, akkor most nem kellene ilyen „mondvacsinált" vitanapokat kreálni. Az MSZP-s képviselő azt javasolta a kormányoldalnak, hogy vonják le a vitanap tapasztalatát, és tegyenek hathatós lépéseket a kormány hitelességének megerősítésére. Veres János szocialista politikus, volt pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a sokat kárhoztatott IMF/EU-megállapodás a piaci finanszírozáshoz képest egyharmad-negyven százalékos kamatszinten finanszírozza Magyarországot jelen pillanatban is.

Cséfalvay: egyszerű szavazatszerzési akció volt az ország eladósítása

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára zárszavában azt mondta, egyértelműen politikai hiba, hogy 2002-2010 között a baloldali kormányok eladósították az országot, ami egyszerű szavazatszerzési akció volt. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az eladósodás javarészt devizában történt – tette hozzá. A jelenlegi kormány első számú küzdelmének tekinti az adósság elleni harcot - jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, hogy az országnak soha többet nem szabad eladósodnia, ezt szolgálja például az adósságfék intézménye.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta a politikai vitanapot.

A Jobbik képviselője szerint a rendszerváltás előtti időkre kell visszatekinteni az államadósság vizsgálatánál, míg a Fidesz és a KDNP képviselői a megelőző szocialista kormányokat okolták az államadósságról folytatott parlamenti vita folytatásában.

Jobbik: évtizedekkel kell visszatekinteni a probléma vizsgálatánál

Hegedűs Tamás (Jobbik) szerint az államadósság problémája a szocializmus idején indult, így 1973-ig kell visszanyúlni eredőjének keresésekor, az adósságválságot pedig 1979-től kell eredeztetni. A képviselő kifogásolta, hogy az ország drágán importál és olcsón exportál, ami miatt a külgazdasági eredmények rendre elmaradnak a várttól. Kifogásolta, hogy a felvett hiteleket az ország nem az életszínvonal emelésére fordította, hanem rossz hatásfokú beruházásokra, amelyek nemzetgazdaságilag nem voltak hatékonyak. A képviselő azt mondta: az első Orbán-kormány alatt olyan gazdaságpolitika folyt, ami az államadósság nagymértékű csökkenéséhez vezetett. Mítosznak nevezte ugyanakkor, hogy létezne olyan gazdaságpolitika, ami mellett „kinőhető" az adósság. Megoldásnak a teher tárgyalásos csökkentését nevezte.

Fidesz: a szocialisták felelőtlen politikát folytattak

Kit terhel a felelősség az államadósságról? – tette fel a kérdést Lasztovicza Jenő (Fidesz), aki szerint többen nem jó kiindulási pontról szemlélik a problémát. Hangsúlyozta: az első Orbán-kormány csökkentette az ország adósságállományát. Szerinte Medgyessy Péter és kormánya erős gazdaságot örökölt, ám felelőtlenül költötte el a kasszában lévő pénzt. Kifogásolta, hogy a szocialista kormányok alatt megszűnt a Széchenyi-terv, amely a gazdaság növekedését segítette. Bűnnek, hazaárulásnak nevezte az előző kormányok önkormányzati politikáját, amely hitelfelvételre kényszerítette a helyhatóságokat. Szerinte a családokat is ebbe hajszolták, a hitelek haszna pedig külföldi bankokhoz vándorolt – közölte.

Jobbik: vizsgálóbizottságban tárják fel az önkormányzati eladósodás körülményeit!

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője azt kezdeményezte, hogy parlamenti vizsgálóbizottságban tárják fel az önkormányzatok eladósodásának körülményeit. Ehhez a képviselőcsoportok támogatását kérte. Frakciótársa, Nyikos László arra hívta fel a figyelmet, hogy végletekig leegyszerűsíti a vitát, ha csak az elmúlt nyolc vagy tíz év történéseinek minősítik, szerinte ugyanis 1973-ig érdemes visszanyúlnia annak, aki meg akarja érteni, hogy Magyarország miért van ilyen súlyos adósságválságban. Az Állami Számvevőszék 1989 és 2001 közötti alelnöke felidézte a rendszerváltás előtti hitelfelvételeket és arról, hogy kit terhel felelősség az adósság növekedéséért, úgy fogalmazott: „mindenki szem a láncban, beleértve saját magamat is". A politikus azt javasolta, hogy a gazdasági diplomácia kezdjen tárgyalásokat az adósság ügyében.

KDNP: hazudozás és dilettantizmus indította el eladósodást

Pállfy István, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy ha nem lenne az államadósság nagyjából 1300 milliárd éves kamatterhe, akkor havi tízezer forinttal emelkedhetnének a nyugdíjak vagy a pedagógusok bérét havi 100 ezer forinttal lehetne növelni. A 2002 és 2010 közötti kormányok tevékenységét felidézve azt mondta: az államadósság-növekedés egyértelműen a szocialista kormányok felelőssége. Ígérgetés, hazudozás, hiúság, cinkosság, dilettantizmus, politikai önérdek, csalás – szerinte ezek az okok indították el az eladósodás folyamatát.

Fidesz: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai vezették a csőd felé az országot

Becsó Zsolt fideszes képviselő egy palóc történetet idézett fel, amiben a takarékos asszony, „Panni ángyó" kölcsönad tíz forintot, majd évek múlva is ennek a kamatait szedi be. Szerinte a mai „Panni ángyók" a bankvilág, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank, amelyek a legnagyobb rokonszenvvel sem nevezhetők jótékonysági intézményeknek. Úgy fogalmazott: „bizonyos Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai nevű első pénzministránsok", az ő kormányaik és a "mögöttük lapuló szocialista-liberális felbujtóik és helytartóik a tőlük megszokott módon vezették a csőd felé az országot", hamis ígéreteikkel becsapták, adósságkelepcébe csalták az embereket, orruknál fogva vezették az Európai Uniót és Magyarországot kiszolgáltatták a „spekulánsoknak, globalistáknak". A Nógrád megyei politikus arról is beszélt, hogy míg 2002 előtt fejlődött a megye, azonban a „kommunisták, mai becenevükön szocialisták" hatalomra jutása után kialudt a fény a „remény alagútjának" végén. Szerinte 2002 és 2010 között sok vállalkozás csődbe ment, eközben „a kommunisták nógrádi és más megyei helytartói (...) több száz négyzetméteres villák mélyén pihentek, jakuzziban áztatták az uniós pénzek elvtársi elosztásában elfáradt testüket". Hozzátette: a „hókuszpókusz közben" a szocialistáknak sikerült megásniuk saját sírjukat, de nem rendesen, mert – jegyezte meg – „milyen sír az, amiből csak úgy ki-be lehet mászkálni".

Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök szerint három kormányt terhel a felelősség az államadósság növekedéséért, míg a kormánypártok a szocialista kabineteket okolták mindezért az államadósságról szóló parlamenti vitanapon.

Gyurcsány: három kormánynak kell önvizsgálatot tartania

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint az államadósság növekedésével összefüggésben az első Orbán-kabinetnek, a Medgyessy-kormánynak és az első Gyurcsány-kormánynak kell önvizsgálatot tartania, amiért 1900 milliárd forinttal többet költöttek a költségvetés alappályájához képest. A független képviselő, a Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta: a 2000-res években valóban jelentősen, 20-21 százalékponttal emelkedett az államadósság mértéke; három kormány – az első Orbán-kabinet, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány – a költségvetési alappályájához képest 1900 milliárd forinttal költött többet.

Szerinte a 2000-ben 2001-ben és 2002-ben az elfogadott kétéves költségvetéshez képest az akkori Orbán-kormány 570 milliárd forinttal költött többet, Medgyessy Péter száznapos programjai 820 milliárd forinttal növelték a költségvetés többlethiányát, míg saját első kormánya 510 milliárd forinttal növelte meg az alappályához képest a költségvetést. Szerinte ezért ennek a három kormánynak kell önvizsgálatot tartania.

Úgy vélte: mindhárom kormányt ugyanaz a gazdaságpolitikai tévedés hatotta át, az, hogy a belső fogyasztás növekedésével a magyar gazdaság felpörgethető, és ebből majd a növekvő adósság is finanszírozható lesz. Ez megalapozatlan vágy volt, de ennek tanulságait a szocialisták megértették, a Fidesz azonban nem – értékelte a volt kormányfő.

Azt mondta: a mostani kormány 3-4 százalékkal csökkentette az államadósságot, de eközben 10 százalékpontnyi megtakarítást élt fel, ezért Magyarország adóssága ma összességében 6-7 százalékkal nagyobb, mint amikor átvették a kormányzást. Ha valakinek van oka magyarázkodni, akkor azok önök – fordult a jelenlegi kormányoldalhoz Gyurcsány Ferenc, bírálva az elmúlt két és fél év szerinte „lehetetlen, elfogadhatatlan" gazdaságpolitikáját.

Fidesz: a mostani kormány csökkenti az államadósságot

Puskás Imre fideszes képviselő szerint az elmúlt években azért adósították el Magyarországot, mert szükség volt egy olyan költségvetési politikára, amely külső forrásokat igénybe véve azt az érzést keltette az emberekben, hogy a dolgok jobban mennek. Hangsúlyozta: a mostani kormány intézkedéseinek eredményeképpen ugyanakkor az államadósság csökkenésének kötelezettsége belekerült az alaptörvénybe, és megalkották a gazdasági stabilitási törvényt, megkezdődött az államadósság csökkentése, a remények szerint az államháztartás hiánya 3 százalék alatt marad, és Magyarország valóban kiléphet a túlzottdeficit-eljárás alól.

MSZP: az IMF-hitel visszafizetésének feltétel egységes minden

Az IMF-hitel visszafizetési feltétele egységes minden ország számára – mondta Veres János (MSZP), aki szerint így kár azzal vádolni a korábbi kormányt, hogy utódjának teremtett kedvezőtlen feltételeket. A stabilitási törvényről szólva azt mondta: a szocialisták már 2007-ben kezdeményeztek hasonlót, ám akkor eredménytelenül zárultak az egyeztetések a Fidesszel. Hozzátette, a Fidesz abban sem volt partner, hogy az önkormányzatok adósságnövekedését korlátozzák. Válaszolva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, aki szerinte „szándékosan nem tudja" hová lett az adósságot növelő pénz, azt mondta: több mint 10 százaléknyi része a magánnyugdíjpénztárak létrehozása miatt keletkezett. A politikus sorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a korábbi Orbán-kormány hozott, és amelyek hatása szerinte hosszú távon növelte a hiányt. Ezek között említette a köztisztviselői béremelést, valamint a lakáshitel-támogatás kiterjesztését. Elismerte ugyanakkor, hogy ilyen intézkedéseket a szocialista kormányok is hoztak, például bevezették a tizenharmadik havi nyugdíjat vagy megemelték a családi pótlékot.

KDNP: a szocialista kormányok alatt roggyant meg a gazdaság

Földi László szerint 2002 és 2006 között a magyar költségvetés megroggyant és megindult a gazdaság szereplőiek devizában történő  eladósodása. Rámutatott: az egy főre jutó államadósság 2010-re jelentősen, 2,3 milliói forintra növekedett. Szerinte Magyarország lett az első ország, amelyet felborítani készült a pénzügyi vihar, így az elsők között kötött hitelmegállapodást az IMF-fel és az Európai Unióval. A pénzt azonban a bankoknak adta az akkori kormány – fogalmazta meg kifogását a képviselő. Azt mondta: most a lakosság kénytelen megfizetni a nyolc év elhibázott gazdaságpolitikájának árát, amely az államcsőd közelébe sorolta az országot. A képviselő történelmi sikernek nevezte a 2011-es államháztartási hiányt, és azt mondta, ennek leszorításában élen jár az ország Európában.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, valamint a Fidesz és a KDNP vezérszónokai is a korábbi szocialista kormányokat okolták az államadósság növekedéséért a témában rendezett, Fidesz kezdeményezte parlamenti vitanapon, amelyen az MSZP azt hangsúlyozta, hogy jó állapotban adták át az országot 2010-ben a Fidesznek, a Jobbik az adósság újratárgyalását javasolta, az LMP pedig gazdaságpolitikai konszenzust sürgetett.

Matolcsy: aki adós, az fogoly

Korábban arról volt szó, hogy a miniszterelnök ismerteti a kormány álláspontját, végül azonban Matolcsy György mondott vitaindítót. A nemzetgazdasági miniszter expozéjában hangsúlyozta: a kormány és a Fidesz-KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adósság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet szabad ember, az fogoly, „úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják". Felidézte, hogy az 1970-es, 1980-as években egyszer már felhalmozódott egy nagy mértékű adósság Magyarországon, a rendszerváltáskor, az ellenzéki kerekasztal idején azonban létrejött egy megállapodás, miszerint többet nem fordulhat elő jóléti célú eladósodás. 2002-ben, az első Orbán-kormány ciklusának végén 52 százalékra csökkent a GDP-hez viszonyított államadósság mértéke, 2002 után azonban „váratlan fordulat" történt, a baloldali kormányok ugyanis felrúgták az említett egyezséget, és nyakló nélkül kezdtek el hiteleket felvenni. Ez tette tönkre Magyarországot, a 2008-as válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet, s így az államadósság végül 82 százalékra ugrott fel – fejtette ki. A tárcavezető szerint a csőd széléről a második Orbán-kormány rántotta vissza az országot, megkezdve az államadósság csökkentését.

Rogán: Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai is felelős az államadósságért

A Fidesz frakcióvezetője szerint a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok miniszterelnökei, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, valamint e korszak pénzügyminiszterei osztoznak az ország eladósodásáért viselt felelősségben. Rogán Antal vezérszónoki felszólalásában felidézte, hogy a 2002-es kormányváltáskor 8300 milliárd forint volt az adósság, majd nyolc év alatt példátlan mértékben, 20 ezer milliárdra nőtt, a GDP 52-53 százalékáról 80 százalék fölé. Megjegyezte, hogy az államadósság nem 2002, hanem 2006 után nőtt igazán drasztikus mértékben, vagyis a hitelek döntően nem jóléti intézkedéseket szolgáltak. Rogán Antal kijelentette: amíg az államadósság mértéke még 2009-ben, a Bajnai-kormány alatt is növekedett, az elmúlt két évben 4 százalékkal csökkent – jelentette ki.

MSZP: 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a szocialista kormányok

Az MSZP-s Szekeres Imre azt mondta: nem igaz a nemzetgazdasági miniszter állítása, miszerint 53-ról 80 százalékra nőtt az államadósság 2002 és 2010 között. A kormánypárti képviselőkhöz fordulva úgy fogalmazott: nincs ilyen 27 százalékos különbség, mert 4 százalékot „önök nem könyveltek el, mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegybankban". Szerinte így eleve csak 19 százalék a különbség, de ebből 4 százalék annak az elhibázott lakástámogatási rendszernek a következménye, amit az első Orbán-kormány vezetett be, 10 százalék pedig a 2008-as gazdasági válság hatása. Kijelentette, 2002 és 2010 között 5 százalékponttal nőtt az államadósság a „szocialista kormányok önálló és szabad döntései következtében". Mint mondta, ezt az 5 százalékot fordították azokra a fejlesztési programokra, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták, ezért tudták 2010-ben relatíve jó állapotban átadni az országot a Fidesz-KDNP-kormánynak.

KDNP: a posztkommunista utódpárt felrúgta a konszenzust

A kereszténydemokraták szerint 2002-ig minden politikai erő arra törekedett, hogy az ország kilábaljon az államadósságból, ám akkor „egy cinikus pártpolitikai megfontolás, a szavazatvásárlás érdekében ezt a konszenzust a posztkommunista utódpárt felrúgta". Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka azt mondta: 2002 és 2010 között 53-ról 83 százalékra emelkedett az állam GDP-arányos adóssága, amelynek finanszírozása jelenleg évente a bruttó hazai termék 4,2 százalékába kerül. Frakciótársa, Michl József arról beszélt: „a bolsevizmus gondolkodásmódja, hogy a máséból tedd, amit akarsz, és tettesd, hogy te tetted a jót".

A Jobbik újratárgyalná az adósságot

A Jobbik szerint fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot. Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető szerint az államadósság-kezelés kérdésében ugyanaz a politika jellemzi a Fideszt és az MSZP-t, ez pedig nem más, mint hogy a társadalom megszorításának árán is „hordani a magyar emberek pénzét az adósságszolgálat lyukas hordójába". A Jobbik ehelyett – mivel fenntarthatatlannak látja a magyar adósságpályát – adósságkönnyítést sürget, amelyen belül szóba jöhet például futamidő-hosszabbítás, fizetési moratórium, kamat-, illetve tőketartozás-csökkentés – fejtette ki a Jobbik vezérszónoka.

LMP: konszenzus kell a gazdaságpolitikáról!

Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot. Vágó Gábor közölte: ehhez meg kell egyezni abban, hogy a gazdasági növekedés érdekében szükség van a hitelezés beindítására. „Nem azt kérdezzük, hogy ki a hibás, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet, és miként tudnánk ebből kilábalni" – hangsúlyozta. Frakciótársa, Szél Bernadett szerint ha a kormány elkötelezett lenne az államadósság elleni harcban, akkor nem a felső középosztályt támogatná, nem presztízsberuházásokra vagy kormányzati kommunikációra költené az ország pénzét, hanem adósságcsökkentésre.

A Jobbik a kormány adópolitikáját bírálta, az LMP a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának új támogatási rendszerét kritizálta, a KDNP Közi-Horváth József pápai prelátus, volt országgyűlési képviselő újratemetésének 20. évfordulójáról emlékezett meg, egy MSZP-s képviselő pedig a felelős kormányzást kérte számon a kabineten napirend előtt az Országgyűlésben. A képviselők ezt követően döntöttek arról, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is változtathatók a költségvetés sarokszámai.

A KDNP Közi-Horváth Józsefre emlékezett

Firtl Mátyás Közi-Horváth József pápai prelátus, országgyűlési képviselő újratemetésének 20. évfordulójáról emlékezett meg napirend előtt. A KDNP képviselője felidézte, hogy Közi-Horváth József 1944-ben az Országgyűlésben egyedül tiltakozott a német megszállás és a deportálások ellen, majd a háború után kénytelen volt elhagyni az országot és haláláig Nyugat-Németországban élt, ahol az európai egység és a magyar érdekek képviseletéért dolgozott. Hölvényi György egyházügyi államtitkár elmondta, hogy Közi-Horváth József 1988-ben hunyt el Németországban, 1992-ben hamvait hazahozták és szülőfalujában, Agyagosszergényben helyezték végső nyugalomra. Szerinte a volt országgyűlési képviselő, pap életútját a kommunizmus törte ketté, de mégis teljes volt, mert a magyarság és a hit iránti elkötelezettség valamint a szélsőségek elutasítása vezette.

LMP: kaotikus kapkodás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatása ügyében

Az LMP-s Szél Bernadett azt mondta, hogy kaotikus kapkodás tapasztalható a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának új támogatási rendszere ügyében, amelynek kialakításába nem vonták be az érintetteket. Nem lehet csettintésre egy ilyen rendszert megváltoztatni – utalt az ellenzéki képviselő arra, hogy az új támogatási formákról szóló rendelet még nem jelent meg, holott jövő január 1-jével akarják bevezetni az új rendszert. Soltész Miklós szociális államtitkár szerint az új rendszer elsődleges célja az lesz, hogy a megváltozott munkaképességűeket visszavezessék a nyílt munkaerőpiacra. Mint mondta, az eddigi bonyolult támogatási rendszer egységes, a bürokratikus munkáltatói akkreditációs rendszer pedig egyszerűbb lesz.

Jobbik: minden adóváltozásnak megszorítás a vége

Volner János, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy minden egyes új adóváltozásnak újabb megszorítás lesz a vége. Szerinte a kormány töretlenül folytatja a szocialisták megszorításait, a kabinet egy „Bokros Lajos-i megszorításokat régen felülmúló" gazdaságpolitikát követ. Hozzátette: bár a kormány arról beszél, hogy az embereknél több pénz marad, azonban mára négymillió ember él a létminimum alatt, akiknek a sárga csekkek befizetése is nehézséget okoz. Úgy vélte: a kormány arrogáns, pökhendi, embereket lenéző politikája miatt erősödik a baloldal és a Jobbik. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár visszautasította, hogy a kormány arrogáns vagy gőgös lenne. Tévesnek tartotta azt is, hogy, minden adótörvény megszorításokat jelent, hiszen – folytatta – például a kisvállalkozási adó több tízmilliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, az egykulcsos személyi jövedelemadó pedig 107 milliárd forintot hagy az állampolgároknál. Kiemelte: a kormány befagyasztotta a rezsiköltségeket, pontosan azért, hogy a sárga csekkek befizetése ne okozzon nehézséget.

MSZP: a kormány olyan, mint egy részeg huszár

Józsa István kijelentette: Orbán Viktor miniszterelnök és a felelős kormányzás nincsenek köszönő viszonyban egymással. A szocialista képviselő egy olyan részeg huszárhoz hasonlította Orbán Viktor kormányát, aki nehezen száll fel lovára, nehezen tartja meg egyensúlyát és össze-vissza hadonászik kardjával. Józsa István ugyanakkor hozzátette: szerdán eljön kijózanodás ideje, mert az Európai Bizottság közzéteszi országértékelését. A politikus kifogásolta, hogy a kormánypártok vitanapot kezdeményeztek az államadósságról, szerinte ugyanis nem hátrafelé kellene mutogatniuk. Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában arra kérte a képviselőt, hogy ne vicceljen ezzel a témával, és többek között azt hozta fel, hogy Józsa István mögött egy olyan képviselő ül, aki a „felest jobban szereti, mint a kétharmados törvényeket". Az államtitkár kiemelte: a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás annak a következménye, hogy a szocialisták eladósították az országot.

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is változtathatók a költségvetés sarokszámai

Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások elhangzása után döntött arról, hogy az európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is kezdeményezheti a kormány a következő évi költségvetés már elfogadott sarokszámainak módosítását. A fideszes Rogán Antal és Puskás Imre kezdeményezte jogszabályt kivételes sürgős eljárással, 228 igen szavazattal, 24 ellenében fogadták el. Az Országgyűlés szeptemberben a gazdasági stabilitási törvényben, majd hétfőn a házszabályban nyitott lehetőséget arra, hogy a kormány a költségvetés elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását javasolja a zárószavazás előtt. Ezt elsősorban azzal indokolták, hogy az IMF/EU-megállapodás szükségessé teheti a büdzsé főszámainak megváltoztatását. Az államháztartási törvény viszont a Magyarországgal szemben fennálló túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében is megengedi a sarokszámok módosítását.