Az Országgyűlés hétfőn az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat általános vitájával, a választási eljárási törvény, a közoktatási törvény, valamint az önkormányzatokról és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény részletes vitájával fejezte be munkáját.

A kereszténydemokrata Hargitai János a számvevőszéki és költségvetési bizottság előterjesztését ismertetve hangsúlyozta: a határozati javaslat egy, a parlamenti arányok alapján felálló eseti bizottság létrehozására tesz javaslatot, amelynek létrehozása után haladéktalanul meg kell neveznie az ÁSZ elnöki, illetve alelnöki posztjaira szánt személyeket. Az indítvány alapján a testületbe a Fidesz négy, a többi frakció további egy-egy tagot delegálhat, a jelöléshez pedig öt szavazatra van szükség.

Az általános vita lezárása után az Országgyűlés a választási eljárásról szóló törvény módosításának részletes vitájával folytatta munkáját. A fideszes Szakács Imre hozzászólásában elmondta: a kormánypártok elfogadják az ellenzék kérését, és az eredeti javaslatban foglalt 9 nap helyett a fővárosban és a nagyvárosokban 15, a kistelepüléseken 18-19 nap áll majd rendelkezésre az ajánlószelvények gyűjtésére.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában a KDNP vezérszónoka az egész nemzet ügyeként emlegette az alkotmányozást. A kereszténydemokrata Salamon László felszólalásában kiemelte: a legszélesebb társadalmi részvételt kell biztosítani az alkotmányozás folyamatában. Kifejtette: az egyik feladat annak áttekintése, hogy a hatályos alkotmány az emberi jogok széleskörű érvényesülését, illetve e jogok tiszteletben tartását megfelelően biztosítja-e. A másik feladatként az új alkotmány alapelveinek, koncepciójának kidolgozását jelölte meg.
   
Az új alkotmány kapcsán beszélt arról is, fontos, hogy a történeti alkotmány maradandó értékeit tükrözze, erősítse a közösségi normákat, a család védelmét, biztosítsa a nemzeti javak megőrzését, és ahol szükséges, erősítse tovább az alapvető emberi és állampolgári jogok védelmét. Mint mondta, a mostani alkotmány sztálinista voltára utal a jogszabály elején szereplő 1949-es évszám, s mintegy szégyenbélyegként terheli azt. Az alkotmányosság értékeinek tükrében már az is paradoxon, hogy ezt a törvényt alkotmánynak nevezték, miközben az alkotmányosság alapelveit nélkülözte.
   
Salamon László azt mondta: az alkotmányos rendszer húsz éves működése során számos tapasztalatra tettek szert, amelyet érdemes értékelni. A feladat indokolttá és szükségessé teszi, hogy a munkába az ellenzéki képviselőket is bevonják. Az együttműködés egy dolgot feltétlenül megkíván: közös nevezőt találni a minimumban, s ezek közé sorolta az alkotmányosság, a demokrácia és jogállam értékeinek elfogadása.   

Az előterjesztő fideszes Balsai István elmondta: támogatják, hogy a bizottság az év végéig az Országgyűlés elé terjessze az új alkotmány alapelveiről szóló indítványt. Elmondta: céljuk a több mint húsz éve hatályos, és azóta szinte változatlan alkotmány leváltása. Az előterjesztők két módosító indítványt támogatnak. Ellenzéki javaslatra elfogadják, hogy az eseti bizottságnak egy helyett két ellenzéki, és csak egy kormánypárti alelnöke legyen, illetve egyetértenek azzal, hogy a testület az alkotmány alapelveire vonatkozó határozati javaslatot 2011. június 30. helyett már az idei év végéig az Országgyűlés elé terjessze.

+

A gazdaság, a honvédelem és az egészségügy helyzetéről, a várható intézkedésekről kérdezték a szaktárcák államtitkárait a képviselők az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Básthy Tamás KDNP-s képviselő arról kérdezte a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkárát, hogy a Gyurcsány-kormány által módosított Gripen-szerződés mennyiben változtatott a fizetési feltételeken, és ez mekkora terhet ró a szaktárcára. Simicskó István államtitkár válaszában kifejtette: a szerződés módosításakor vették fel a gépek képességei közé a légi utántöltést, emiatt megduplázódott a törlesztőrészlet, a képességet pedig soha nem használták. Emiatt a minimum repülési óraszámokra sincs pénz, és a költségvetés 30 százaléka helyett csak 13 százalékot tudnak költeni fejlesztésre.

Szilágyi Péter, az LMP képviselője szerint alkotmányellenes lehet a kormánytisztviselőkről szóló törvény. Rétvári Bence államtitkár válasza szerint az indoklás nélküli elbocsátás intézménye jelenleg is létezik, de ez nem vezethet önkényességhez és nem fognak ezzel visszaélni. Olyan munkavállalókat akarnak elküldeni, akik alkalmatlanok a munkára.
   
Csampa Zsolt (Fidesz) felszólalásában azt mondta, Bajnai Gordon Barack Obamával való találkozásakor felajánlotta, hogy Magyarország kétszáz fővel növeli az afganisztáni kontingens létszámát. Azt kérdezte, hogy erre van-e fedezet. Simicskó István (képünkön) államtitkár válasza szerint ennek 14 milliárdos többlet költsége van, amire a Bajnai-kormány 5,2 milliárd forintot biztosított. Hozzátette, nemcsak a pénz elmaradásáról, hanem a katonáik életéről is szó van. Elmondása szerint ezen túl nem a mennyiségi, hanem a minőségi felajánlásokra törekednek.

A KDNP-s Firtl Mátyás azt kérdezte a honvédelmi államtitkártól, hogy létrehozzák-e az önkéntes tartalékos rendszert. Úgy vélte, az árvízi helyzet ráébresztette őket arra, hogy szüksége van az országnak gyorsan bevethető erőre. Simicskó István államtitkár szerint jelenleg 17 ember van ebben a rendszerben. Ezt áldatlan helyzetnek nevezte, amin változtatni akarnak, mert szükség van a tartalékos rendszerre. Hozzátette ugyanakkor, hogy a pénzügyi források hiányosak.

A szocialista Szűcs Erika arról érdeklődött, mi lesz a gyermekszegénység elleni nemzeti programmal. Válaszában Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár közölte: az elmúlt három évnek a lezárásaként meg kell nézni, mi volt jó, mi volt rossz, és azután folytatni kell a programot, mert a gyermekszegénység elleni küzdelem közös ügyünk. Garai István Levente (MSZP) arra volt kíváncsi, mi lesz a méltányossági nyugdíj sorsa. Soltész Miklós úgy válaszolt: az előző kormány majdnem kipucolta a kasszát. Az új kabinet azonban azon az állásponton van, hogy támogatni kell ezt az ellátási formát.

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő azt kérdezte: a magyar kormány mikor kívánja korlátozni a volt kommunista funkcionáriusok közéletben való aktív szerepvállalását? Rétvári Bence (képünkön), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: a kormány már elfogadta a bűntető törvénykönyv azon változását, mely helyre tette a kommunizmus rémtetteinek tagadását. Hozzátette azonban: érdemes lenne először a Jobbik frakciónak a saját háza táján körülnéznie. Mint mondta, a Jobbik alapszabályában sincs olyan rendelkezés, mely az MSZMP tagjait kitiltaná a pártból.
   
Osztolykán Ágnes (LMP) azt kérdezte: mi a kormány oktatáspolitikájának valós iránya? Hoffmann Rózsa (képünkön), az oktatásért felelős államtitkár azt válaszolta: az oktatásból nyolc éven keresztül több milliárd forintot kivontak, az ország gazdasági állapota mélyponton van. A kormány szándéka azonban az, hogy jobban finanszírozottá tegyék az oktatást.
   
Borkai Zsolt (Fidesz) feltette a kérdést: mit kíván tenni a kormány, hogy a katonák ne hagyják el a honvédséget? Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: az elmúlt nyolc évnek köszönhetően a katonai hivatás elismertsége igen alacsony. A katonák számára az utolsó tisztességes illetményemelés az Orbán-kormány utolsó évében történt. Kijelentette: az új kormány hitvallása az, hogy elismeri a haza védelméért tett szolgálatot, ezért szeretne a kormány egy kiszámítható életpálya modellt megalkotni.

A honvédségen belüli változások, a földeladások és az árvíz elleni védekezés, valamint az Út a munkához program, a nyugdíjkorrekció is napirendre került hétfőn a parlamentben az interpellációk között.

Káli Sándor (MSZP) az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatban azt kérte, hogy a vis major keretekből történő kifizetéseket a kormány gyorsítsa fel. Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte, hogy a kormány megemelte 1,6 milliárd forintra a vis major alapot és ígéretet tett arra, hogy felgyorsítják a kifizetéseket.

Kocsis Máté (Fidesz) interpellációja végén azt kérdezte a honvédelmi államtitkártól: hogyan kívánják a korrupciógyanús ügyeket kivizsgálni és helyreállítani a honvédség morális tartását? Simicskó István válaszában első és legfontosabb dolguknak nevezte az előző honvédelmi vezetés örökségének feltárását, illetve a honvédség attól való megszabadítását. Azt mondta, hogy a szocialista vezetés a sikerpropaganda ellenére a honvédség felélte tartalékait, személyi és anyagi értelemben egyaránt.
   
Básthy Tamás (KDNP) kijelentette, hogy a korrupció komoly rombolást okoz a honvédségen belül. Feltette a kérdést, milyen következményei lesznek ezeknek az ügyeknek és személyi következményei lesznek-e. Simicskó István úgy fogalmazott, hogy osztozik a képviselő aggodalmaiban. Kiemelte, Hende Csaba miniszter hivatalba lépése után gyorsan meghozta a döntéseit, mert rendkívül fontos, hogy olyan vezetők kerüljenek a honvédség élére, akiknek a fejében rend van.
   
Kiss Péter (MSZP) interpellációjában azt a kérdést intézte a nemzeti erőforrás miniszteréhez, hogy a jelenlegi kormánytöbbség folytatni kívánja-e a korábbi nyugdíjkorrekciós programot. Soltész Miklós (képünkön), a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára válaszában kissé nevetségesnek és megkésettnek nevezte Kiss Péter interpellációját. A KDNP-s politikus egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az előző kormány az idei évre tolta át a 2009-es nyugdíjkorrekciós törvény teljesítését, miközben minden rokkantnyugdíjastól évente 60 ezer forintot vettek el.

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy felelőtlenül nyilatkozott gazdaságpolitikai kérdésekben a fideszes Kósa Lajos és a kormányfő szóvivője, Szijjártó Péter. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában arról beszélt: őket is meglepte, hogy nyolc év szocialista kormányzás után ekkora bizalomvesztés van a piacokon. Azon van a kormány, hogy megoldást találjon, s ennek része a bürokrácia jelentős csökkentése. A kormány akciótervében szerepel még az adók és adónemek csökkentése is. Úgy fogalmazott: tíznél több adónem csökkentésére kerülhet sor, de azt kérte, várja meg a keddi bejelentéseket.

Kósa Lajos szerint nem az a baj okozója, aki elmondja az igazságot, hanem az, aki előidézte. A politikus személyes megtámadás címén, a múlt heti, az államcsőddel kapcsolatos kijelentése miatt kért és kapott szót hétfőn napirend előtt. Szerinte a helyzet az, hogy a szocialisták az elmúlt nyolc évben tönkretették az országot, a jelenlegi kormány pedig megpróbálja az általuk elkövetett nagyon súlyos hibákat orvosolni. A Fidesz ügyvezető alelnöke azt mondta: lehet, hogy ebben bekövetkeznek bakik, nem aratunk tetszést feltétlenül a szocialisták előtt, de egy biztos, a kormánypárt, a kormányfrakció mindent megtesz azért, hogy ezt a helyzetet orvosolja és a nemzetet a legjobb eszközökkel szolgálja ahhoz, hogy Magyarország visszanyerje azt a hitelességét, amelyet semmilyen politikusi nyilatkozat nem tud lerombolni.

Mesterházy Attila napirend előtti felszólalására reagálva Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: az előállt helyzet a nyolc év gazdaságpolitikai katasztrófájának következménye. Utalt arra, hogy 2006-ban, amikor az akkori kormány 4,8 százalékban határozta meg az államháztartási hiányt, az úgy lett 9 százalék, hogy közben a ferihegyi repteret is eladták. 2008-ban pedig az IMF, s az unió 20 milliárd dolláros segítsége mentette meg a költségvetést. Mi ez, ha nem csőd? - kérdezte. A kormány eltökélt abban, hogy az államháztartási hiányt a keretek között tartsa, s ehhez a szükséges lépéseket megteszi.

A KDNP frakcióvezetője felszólalásában az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az elmúlt évek után az illő magatartás a serény hallgatás lenne. Mintha a bukott diák korrepetálni szeretne – fogalmazott Harrach Péter. Hozzátette: az MSZP az elmúlt nyolc évben új politikai kultúrát telepített be, a nyolc év azonban elmúlt, hagyják abba, s kitért arra, hogy a szocialisták a hatalmat hazugsággal szerezték meg, a zsebüket közpénzből tömték tele. Mint mondta: az elmúlt nyolc év nem csak egy Zuschlagot és Hagyót termelt ki. A Gyurcsány-korszak sokat ártott az országnak, ezt le kell zárni, s első lépésként elszámoltatásra van szükség, ezt várják a magyar emberek, és ez a mi felelősségünk.

Lázár János (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik a felelősséget vállalja. Mivel a szocialista padsorokból állandó bekiabálások szakították meg a fideszes frakcióvezető felszólalását, Lázár János arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy kellő tisztelettel hallgassák végig a kormánypárti felszólalásokat, és ne viselkedjenek szélsőségesen. Kiemelte, az emberek azért küldték a parlamentbe a fideszes és KDNP-s képviselőket, hogy tegyenek rendet, és tisztázzák azt, hogy mi történt az elmúlt nyolc évben. Minden Fideszre leadott szavazatban ott van, hogy az emberek várják az elszámoltatást. Lázár János szerint tisztázni kell, hogy mi történt 2006. október 23-án, és azt is, hogyan épülhetnek olyan autópályák, amelyek alól a víz kimossa a földet.

Az árvíz miatt kialakult rendkívüli helyzettel foglalkoztak a parlamenti frakciók képviselői napirend előtti felszólalásukban hétfőn a parlamentben.

Az első Orbán-kormány idején indított Vásárhelyi-terv folytatását szorgalmazta az árvíz elleni védekezés kapcsán Simicskó István, a honvédelmi tárca kereszténydemokrata államtitkára. Simicskó István közlése szerint az új kormány a szükséges és lehetséges intézkedéseket azonnal meghozta, a védekezéssel összefüggő eddigi honvédségi költségek meghaladják a 103 millió forintot.
    
A politikus azt mondta, elemi csapás okozta vészhelyzet alakult ki, jelenleg 12 megye 265 településén folynak védekezési munkálatok, a legsúlyosabb a helyzet Borsod megyében, ahol 51 településen 3.560 embernek kellett otthonát elhagynia. Tájékoztatott arról is, hogy a honvédségi erők 4490 főt vontak be az árvízi védekezésbe, a munkálatokat 345 honvédségi technikai eszköz segíti; jelenleg 3088 kilométer hosszan van védelmi készültség a magyarországi folyókon, az eddigi honvédelmi költségek 103,2 millió forintra rúgnak.
   
Utalva Magyarország földrajzi elhelyezkedésre, kiemelte, a védekezéshez a jövőben a határokon átnyúló összefogásra van szükség, és folytatni kell a Vásárhelyi-tervet. A kormány mindent megtesz, hogy az árvíz sújtotta emberekről gondoskodjon.

Nagy Andor szerint hosszú távú vidékfejlesztési programok elindítására van szükség. A jövőbeni segítségnyújtást támogatandó, a KDNP frakció mindent megtesz az adományok áfájának eltörlése érdekében. A kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy az embereket és a kormányt egyaránt próbatétel állítja a kialakult helyzet. Felidézte, hogy az előző Orbán-kormány idején is több alkalommal meg kellett az árvízzel küzdeni. Akkor sem hagyták, és most sem hagyják cserben azokat, akiket az ár- illetve belvíz sújt.
        
Becsó Zsolt (Fidesz) kiemelte: a folyók áradása miatt több helyen kritikus helyzet alakult ki, a kormány és az érintett védelmi bizottság között megalapozott szakmai együttműködés volt jellemző. Személyes tapasztalata, hogy az érintett szervek között is jó volt az együttműködés.
   
Gúr Nándor (MSZP) olyan pénzügyi alapot szorgalmazott a kormány részéről, amely az egyes személyek és a vállalkozások talpra állását segítheti. Vona Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy az állam csődöt mondott a katasztrófahelyzetben, hozzátéve: ez nem a most alakuló kormány felelőssége, de neki kell megtalálni a kiindulópontot. Jávor Benedek (LMP) kiemelte: alapvetően át kell gondolni a vízgazdálkodási szemléletet, struktúrát.

Rendkívüli frakcióülést hívott össze kedd reggel kilenc órára Lázár János, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a hétfői kormányülésen születő döntések megtárgyalására. A keddi frakcióülésen Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök tájékoztatja majd a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportját azokról a gazdasági döntésekről, amelyeket a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság jelentése után a kormány meghoz.