Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Mégis: a siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva tallózunk.

Mikor várható, hogy az értékelvűséget hangoztató külügyminisztérium kiáll a szenvedő palesztinokért is?

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): – Államtitkár úr! A 2008–2009-es gázai vérfürdő után újabb izraeli katonai terrornak lehettünk a szemtanúi a múlt héten. Az izraeli vérfürdőnél csak a máskor oly érzékeny nyugati média és nyugati kormányok hallgatása váltott ki nagyobb sokkot a nemzetközi közvéleményben, illetve az, amit nyilatkozott akkor, amikor már tovább nem lehetett hallgatni ebben az ügyben. Ilyenkor, ekkor láttak napvilágot az Izrael melletti hűségeskük, Izrael önvédelemhez való jogának a hangsúlyozása, illetve egy olyanfajta beállítás, minthogyha itt, ebben a konfliktusban, konfliktusnak csúfolt háborúban egyenrangú katonai felek állnának egymással szemben.

– Államtitkár úr! Természetesen minden áldozat fájó, de az áldozatok aránytalansága mégiscsak cáfolja ezt, hiszen amíg a mostani konfliktusban 140 palesztin, többnyire civil áldozat állt az egyik oldalon, addig 6 darab izraeli áldozat volt a másikon. A 2008-as konfliktusban 1300 civil állt szemben 14 darab izraeli áldozattal. A palesztin oldalon többnyire civilek, nők és gyermekek álltak, ami természetesen nem meglepő, hiszen Izrael rendelkezik a világ legjobban felfegyverzett hadseregével, 3 milliárd USA-dolláros közvetlen katonai támogatást kap évente, miközben a palesztinok pedig a világ talán legelnyomottabb és legjogfosztottabb népe, amelyet a nemzetközi jogba ütközve Gázában blokád alá vesznek, rendszeresen bombáznak, Ciszjordániában illegális telepekkel lehetetlenítik el őket, Izrael területén pedig folyamatos faji megkülönböztetésnek és jogfosztásnak vannak kitéve.

– Államtitkár úr! 1947 óta az ENSZ kimondja, hogy megilleti őket az önálló államisághoz való jog. A Külügyminisztériumnak volt eddig a leggyalázatosabb közleménye, amelyik a cionista ATV-t megszégyenítő sebességgel rohant hűségesküt tenni Izrael mellett. Ezért kérdezem tehát:

• Meddig kell várni arra, hogy a külügyminisztérium kiálljon Palesztina mellett is, a palesztinok jogaiért is?

+

NÉMETH ZSOLT, külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A magyar kormány nem az izraeliek és nem a palesztinok oldalán áll ebben a konfliktusban, hanem alapvetően az ott élő két nép közös érdekeit képviseli. Bizonyára közismert ön előtt is, képviselő úr, hogy mintegy 200 ezer magyar ajkú él Izraelben, és hasonló nagyságrendben élnek zsidó honfitársaink Magyarországon. Bizonyára közismert ön előtt az is, hogy több ezer palesztin él Magyarországon, az egyik legnagyobb palesztin közösség Európában, legnagyobb Közép-Európában és számtalan társadalmi kapcsolattal rendelkeznek.

– Magyarország ezért üdvözli azt a tűzszünetet, amit sikerült megkötni az elmúlt napokban. Ebben döntő szerepet játszott az egyiptomi, a török és az amerikai diplomácia. A magyar külügyi nyilatkozat, illetőleg az európai uniós közös nyilatkozat is hangsúlyosan a humanitárius jogot kezelte kiemelten. Úgy vélem: ezt jól tettük, hiszen erre az elkövetkezendő időben is kiemelten szükség lesz. Ami pedig a hosszú távú és tartós rendezést illeti: úgy gondoljuk, hogy kizárólag a kétállami megoldás és kizárólag a közvetlen tárgyalások hozhatnak eredményt.

– Képviselő úr! Magyarország az Európai Unió konszenzusának a megtalálását fontosnak találta, és fontosnak fogja találni az elkövetkezendő időszakban is ebben a kérdésben, és sajátos eszközeinkkel – nemzetközi fejlesztés és miegymás – pedig olyan projekteket kívánunk támogatni, mint például a betlehemi Születés-székesegyház felújítása és egyéb olyan humanitárius célú programokat, amelyek a palesztin lakosság életminőségét javítják.

+

GYÖNGYÖSI MÁRTON: – Államtitkár úr! Válasza természetesen nem lepett meg. A Külügyminisztérium közleménye ugyanis végtelenül árulkodó, hiszen olyan pillanatban született, amikor éppen a palesztinokat kellett volna a szolidaritásról biztosítani. Talán ön is ismeri azt a 2003 októberében napvilágot látott Eurobarometer-felmérést, amely a roppant egyoldalú Izrael-párti propaganda ellenére mondatja azt az európai uniós polgárok 59 százalékával, hogy igenis a világbékét elsősorban Izrael fenyegeti. Mi lenne akkor, ha ma csinálnák ezt a felmérést? Mi lenne vajon annak az eredménye, ha a mai Európai Unióban megengednének egy hasonló felmérést?

– Természetesen egyetértek államtitkár úrral, ismerem én is, hogy hány magyar honfitársunk, hány magyar származású ember él Izraelben, hány izraeli zsidó honfitársunk él Magyarországon. Úgy gondolom, pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. (Az elnök ismét csenget.) Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak. (Taps a Jobbik soraiban.)

+

NÉMETH ZSOLT: – Képviselő úr! Ne haragudjon, de ennek a kutatásnak én nem tudok a támogatója lenni. Úgy gondolom: az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten. Szeretném hangsúlyozni: nem ennek vagy annak az oldalnak az álláspontját képviseli Magyarország, hanem az ott élő emberek hosszú távú biztonságának, gyarapodásának és megmaradásának az érdekeit helyezi a magyar külpolitika a lépéseinek a középpontjába, és erről a kiegyensúlyozott álláspontról nem vagyunk hajlandók semmilyen pártpolitikai megfontolás, belpolitikai érdek alapján eltérni! Úgy gondoljuk, hogy ennek a kiegyensúlyozottságnak a legfőbb következménye az, hogy Magyarországot mindkét fél egy következetes és tekintélyes szereplőnek tartja ebben a kérdésben.  (Taps a kormánypártok soraiban.)

+

Az Országgyűlés elnöke közleményben utasította el a Jobbikos képviselő „minősíthetetlen kijelentését” és reményét fejezte ki, hogy minden parlamenti párt támogatni fogja a Házszabály azon szigorítását, amely lehetővé teszi az ilyen és ehhez hasonló képviselői magatartás szankcionálását. A Házbizottság is összeült és a Jobbik kivételével mind a négy frakció elítélte Gyöngyösi szavait.

A felsőoktatásról!

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár asszony! A kormány azt mondja, hogy önfenntartó felsőoktatást akar. Kérem, mondja el nekünk:

• Mi az az önfenntartó felsőoktatás?

+

HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő úr! Rövid kérdésére nem fogok hosszú választ adni. Az önfenntartó magyar szó, azt jelenti, hogy egy rendszert azok tartanak fenn, akik érdekeltek benne: a hallgatók, a gazdaság, és az állam.

– Képviselő úr! Ön is tudja: az államnak alapvető fontosságú, hogy a felsőoktatás működjön. Az új felsőoktatási rendszerben a hallgatók részesedése növekszik, az állam a költségvetés mellett a diákhitel és az Új Széchenyi-terv keretében, nagyon komoly milliárdokkal támogatja. Jelen pillanatban a felsőoktatás összköltségvetése, bevételekkel együtt, amelyben nemcsak hallgatói befizetések, pályázati pénzek, kutatás-fejlesztési támogatások vannak, jóval meghaladja a 400 milliárd forintot. Elindult az önfenntartás felé, hiszen a költségvetési támogatás ennek kevesebb, mint a fele.

– Képviselő úr! A magyar nyelv értelmező szótárát nem hoztam magammal. Ha ennyi elég volt a szómagyarázatra, akkor kérem, fogadja el.

+

DR. HILLER ISTVÁN: – Államtitkár asszony! Sokkal többet jelent az ön magyarázata nekem, mint az értelmező kéziszótár. Önfenntartó felsőoktatás ugyanis nincs. Nincs, sem Magyarországon, sem Európai Unión belül, sem az Unión kívül! Önök semmi mást nem akarnak, mint azt, hogy a hallgatói befizetések tartsák el az egész intézmény fenntartását.

– Államtitkár asszony! Az, amiről ön most beszélt tartalmilag értem. Köszönöm, elmondom, hogy mit jelent. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az önök által önköltségnek, mindenki más által tandíjnak nevezett díjak átlagosan két és félszeresére emelkednek. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a Debreceni Tudományegyetemen az általános orvosi karon fizetendő 12 millió forintos tandíj 20 millió forint fölött lesz. Ez az önfenntartó felsőoktatás, amiről ön és önök beszélnek!

+

HOFFMANN RÓZSA: – Képviselő úr! Azt szeretném kérdezni: honnan veszi azt, hogy a Debreceni Egyetemen az orvosképzés 20 millió lesz? Mióta ilyen jövőbe látó ön? Milyen dokumentumból, milyen számításból tervezi? Állandóan olyan jóslásokba bocsátkoznak ön és a párttársai, amelyeknek nincsen valódi alapjuk.

– Képviselő úr! A jóslás nem parlamenti, nem politikai kategória. Önök  viszont - nem először - jóshoz fordulnak, és élnek a jóslás eszközével. Ám tegyék, de helytelen, ha ilyen valótlanságokkal riasztgatják az embereket, mert ebből egy szó sem igaz!

Ki fizeti Orbán Viktor atomálmait?

JÁVOR BENEDE, (LMP): – Államtitkár úr! A kormány kész tényként kezeli a Paksi Atomerőmű bővítését, bár eddig csak egy elvi jóváhagyás született az előkészületekről, még az idén szeretnék kiírni a tendert a beruházásra. A sietséget semmi sem indokolja, hiszen a jelenlegi blokkok a 2030-as évek közepéig – a kormány szándéka szerint – üzemelni fognak. A tervezett új reaktorok üzembe helyezése a régi blokkok meghosszabbított élettartamának lejárta előtt következne be, így egyszerre hat reaktorblokk termelné az energiát a 2020-30-as évek fordulóján.

– Államtitkár úr! Ennyi ilyen típusú áramra az országnak egyszerre nincs szüksége, és kimondottan káros lesz, ha a hazai villamos energia több mint 70 százalékát atomerőműből nyerjük. Ez az Európában is párját ritkítóan magas részarány akadályozni fogja a megújuló energia hálózati integrációját, és önmagában is rendszerirányítási problémák forrása lesz.

A beruházás tőkeszükséglete a korábbi 2000 milliárd forintról mára 4000 milliárd forintra inflálódott, ami az ország gazdasági össztermékének 10 százaléka. Most, amikor a GDP ismét csökken, a kormány egy hónap alatt a harmadik megszorító csomagját nyújtja be, kérdés, hogy miből lesz erre forrás. Kölcsönhöz csak magas kamatfelárral juthatnánk, a 4000 milliárdos hitel éves kamatterhe meghaladja Paks teljes éves összbevételét.

– Államtitkár úr! Ma Európában csak Franciaországban és Finnországban épül atomerőmű. Mindkét helyen többéves csúszással és óriási költségnövekedéssel. Magyarország – ahogy a Margit híd példája mutatja – még egy egyszerű hídfelújítást sem tud jelentős idő- és költségtúllépés nélkül befejezni, egy reaktorépítés esetében pedig az egyéves késés akár a beruházás értékének 20 százalékát is felemésztheti.

– Államtitkár úr! Amikor az ország épp a jövőjét éli föl, és a környezetvédelemtől az oktatáson át mindenhol zajlik a forráscsökkentés, kérdés az:

• Honnan fog a kormány pénzt elvonni?
• Ki és miből fogja kifizetni Orbán Viktor atomálmait?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítéséhez az Országgyűlés a képviselők szinte példátlanul nagy többségének egyetértésével már 2009-ben megadta az előzetes elvi hozzájárulást. A 2011-ben elfogadott nemzeti energiastratégia valamennyi lehetséges megoldás számbavétele után reális forgatókönyvként az atom-, szén- és zöldenergia forgatókönyvet jelölte meg. Magyarország csak úgy tud csatlakozni az Európai Unió üvegházhatás-csökkentési terveihez, ha tiszta energiát termel. Ez jelenleg reálisan az új, harmadik generációs reaktorblokkal képzelhető el. Amennyiben a beruházásra sor kerül, a Magyar Villamos Művek által alapított MVM Paks II. Zrt. valósítja meg, készíti elő és írja ki majd a tendert, amely a finanszírozási lehetőségeket is felméri.

– Képviselő úr! De hogy ne kerüljem meg az ön kérdését: a Paks II. vezérigazgatója a múlt heti sajtótájékoztatóján a finanszírozás elvi kérdéseivel is foglalkozott. Ennek keretében elmondta, hogy az önrészt osztalék elkülönítése, hitelfelvétel, zárt vagy nyilvános kötvénykibocsátás vagy esetleg a telephely apportálása révén lehet biztosítani. A kormány is vizsgálja ezt, hiszen ez valóban egy alapvetően fontos kérdés.

– Képviselő úr! Ön is tudja: az 1194/2012. számú kormányhatározat kifejezetten arra irányul, hogy az új blokkok megvalósításához szükséges beruházás finanszírozási módjának és a lehetséges állami szerepvállalásnak a lehetőségét vizsgálja, és az ön kérdéseire részletes és megalapozott választ találjon.

+

JÁVOR BENEDEK: – Államtitkár úr! Sajnos arra a lényegi kérdésre nem kaptam választ, hogy honnét lesz a pénz? Ön hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról beszél, ennek bizony a most becsülhető hitelköltségei nagyobbak, mint a Paksi Atomerőmű bevétele. Ennek a beruházásnak a pénzügyi megvalósíthatósága tehát rendkívül kétséges.

– Ami pedig a nagy parlamenti összhangot illeti: ezt a nagy parlamenti összhangot az önök által oly sokszor kritizált szabad demokrata és szocialista képviselőkkel együtt hozták meg. Tehát pusztán az, hogy egy ilyen elvi hozzájárulás született, nem válasz arra, hogy honnét lesz forrás ennek a beruházásnak a kivitelezésére, és erre sajnos ön sem adott választ. Tendert kiírni egy beruházásra, aminek nem tisztáztuk a finanszírozási forrásait, ne haragudjon, ez olyan súlyos felelőtlenség, amit még önök sem vállalhatnak.

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő úr! Emlékeztetni szeretném: a világban 450-valahány atomreaktor termel, és több mint 150 épül. Tehát nem kizárólag a magyar parlament megátalkodottsága. Ami mennyi kérdése pedig régi történet: amikor a brit gyarmatokon viszik a kosárban a mongúzt, az mindig a kobrával álmodik: a kérdés az, hogy a kobra valódi-e vagy a mongúz? Egyelőre egyik sem. Várjuk meg ennek a vizsgálatnak a végét!

Milyen különleges intézkedéseket tesz a kormány a téli időszakban az emberek védelme érdekében?

KULCSÁR JÓZSEF FERENC (Fidesz): – Tisztelt Államtitkár úr! Egyre jobban haladunk a tél felé, és úgy gondolom, az emberi élet védelme főként szélsőséges időjárás esetén kiemelten fontos, ami szükség esetén különleges intézkedéseket igényel. Mindez leginkább a hajléktalan embereket érinti, az ő életüket veszélyezteti. Azonban ma már az életet követelő fagyási esetek túlnyomó többsége nem csupán közterületen történik, hanem zárt helyen is, ahol fűtés nélkül élnek emberek.

– Tisztelt Államtitkár Úr! Tudom, a kormány eltökélt szándéka hogy összefogás jöjjön létre a hideg okozta kihívások ellen a magyar társadalom különböző intézményei, civil szervezetei között. Cél az ellátatlanok felkutatása, bevonása a szociális ellátórendszerbe, a fagyhalál megakadályozása. Ennek érdekében Bakondi György altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője koordinálja az idei téli időszak problémáival, a szociális, egészségügyi, lakhatási és közbiztonsági feladatokkal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztérium egymilliárd forint értékű tűzifát adományoz  15 százalékos önrész mellett. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

• Milyen további különleges intézkedéseket tesz a kormány a téli időszakban az emberek védelme érdekében?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő úr! Valóban úgy van, ahogy elmondta: a kabinet is fölismerte a téli időszak okozta társadalmi nehézségeket ezért bízta meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét a belügyminiszter úr, azzal a feladattal, hogy december 1-jétől 2013. február 18-áig a szociális, a közegészségügyi, a lakhatási és közbiztonsági feladatokat koordinálja. Egyértelműen az a cél, hogy minél kevesebb legyen a tragédia és a baleset.

+

KULCSÁR JÓZSEF FERENC: –  Tisztelt Államtitkár Úr! Oda kell figyelnünk egymásra, szomszédainkra, hozzátartozóinkra. Közös célunk, hogy Bakondi úr megbízatása sikeres legyen, Magyarországon mindenki biztonságban átvészelje a telet.  Biztosíthatom, hogy ehhez minden támogatást meg fogunk adni.

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Tisztelt Képviselő úr! A belügyminiszter úr a rendeletével ebben az évben is újra lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára arra, hogy a rászoruló családoknak tűzifát tudjon biztosítani. Erre a célra a kormány egymilliárd forintot zárolt, illetve helyezett tartalékba. Az előzetes felmérés szerint 1862 önkormányzat érdeklődik a természetbeni tűzifajuttatás iránt, amelyből várhatóan 1625-en fognak kapni 12 ezer forint/köbméteres támogatást az államtól. 237 önkormányzat már jelezte, hogy nem tudják vállalni az önerőt sem, a Belügyminisztérium azonban számukra is megteremti a feltételeket. Így összesen 63 ezer köbméter erdei fa fog jutni a családokhoz, és remélhetőleg ez a biztonságot fog jelenteni számukra a télen.