A szövetkezeti törvény módosításának általános vitájával zárult az Országgyűlés keddi ülésnapja, nem sokkal 23 óra után.

Fidesz: a kiszorultakat vissza tudják vezetni a munka világába

Farkas Flórián (Fidesz) a vitában azt hangsúlyozta, hogy a javaslat elfogadásával megnyílik a lehetőség arra, hogy a munkaerőpiacról kiszorultakat visszavezessék a munka világába. A törvénymódosítás ehhez teremt jogi hátteret - tette hozzá. Az elfogadással olyan rugalmas foglalkoztatási megoldásokat is alkalmazhatnak, amelyek segítségével csoportszinten tudják a problémákat kezelni, és lehetővé válik a krízishelyzetek azonnali kezelése. A munkaügyi integráció is elindulhat, és ezzel kapcsolatban a foglalkoztatási költségeket is vissza tudják fogni – mondta a képviselő hozzátéve, az Országos Roma Önkormányzat aktív partnere lesz a szociális szövetkezeteknek.

LMP: a cél jó, de az eszköz nem biztos

Széll Bernadett (LMP) azt mondta az általános vitában, hogy a vidéki foglalkoztatás felpörgetése jó cél, amellyel egyet lehet érteni, de kérdés, hogy megéri-e kapkodni, mivel előkészület most sem volt. A képviselő azt is megkérdőjelezte, hogy a megfelelő eszközt használják-e erre. Hozzáfűzte, egyetértenek abban is, hogy kezelni kell a helyzetet, de a kormány hiába ígért egymillió új munkahelyet, folyamatosan 11 százalék felett alakul a munkanélküliség, félmillió „dolgozni akaró" embernek nincs munkája – mondta. Széll Bernadett kitért arra is, hogy nem értik, miért ötszáz fő a szövetkezeti forma létrehozásának alsó határa, mivel ennyi embert lehetetlen kistelepüléseken a programba bevonni.

Balog Zoltán a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, szüksége van pozitív diszkriminációra azoknak, akik a „szélről" indulnak. Hozzátette: minden igényt ezen a törvényen kérnek számon, holott ez a módosítás csak lehetőséget teremt.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát és a keddi ülésnapot is lezárta. A Parlament jövő héten hétfőn ül össze legközelebb.

Az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával, majd a szövetkezetekről szóló, az illetékről szóló és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Migrációs törvény

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) egy általa benyújtott módosító indítványt ismertetett felszólalásában. Szerinte felháborító, hogy a magyar kormány azért módosítja az eddigi jogszabályt, mert ha nem teszi, akkor várhatóan kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Az ellenzéki politikus azt kezdeményezi indítványában, hogy a hazai munkavállaláshoz szükséges kék kártyát harmadik országbeli állampolgár csak középfokú iskolai végzettséggel, vagy szakmai képesítéssel rendelkező polgárok kaphatnának és egy évben maximalizálná is a kiadható kártyák számát. Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte: nem támogatja a kormány Gaudi-Nagy Tamás módosító indítványát, mivel jelenleg is elégséges szűrők vannak a rendszerben. Hangsúlyozta: a törvényjavaslat megfelel Magyarország érdekeinek, ezért kérte annak támogatását.

Ezt követően Latorcai János a részletes vitát lezárta.

Szövetkezeti törvény - Balog Zoltán: a cél a munkalehetőség és a kitörés biztosítása

Balog Zoltán államtitkár expozéjában ismertette: cél az új típusú szociális szövetkezetek létrehozásának lehetőségének megteremtése, amely a társadalom perifériájára sodródottaknak biztosíthat fennmaradást és önellátást. Szintén cél, hogy gyorsan és olcsón lehessen létrehozni szövetkezetet, uniós forrásokból pedig szintén gyorsan és hatékonyan meg lehessen erősíteni őket. A kormány tehát egyik oldalról szabályozás, másik oldalról pedig a finanszírozás megkönnyítésével kívánja elérhetővé tenni a szövetkezetek számára elsősorban az önfenntartást.

Az újonnan létrejövő szociális szövetkezeti forma esetén követelmény, hogy legalább 500 természetes személy, illetve legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat legyen a tagja. Célja munkanélküli, illetve szociálisan hátrányos helyzetű tagjai számára munkalehetőség biztosítása, illetve szociális helyzetük segítése, hosszú távon pedig a közfoglalkoztatásból való kitörés segítése más eszközökkel. Az államtitkár kiemelte, hogy a szövetkezeteken belül a hagyományos közfoglalkoztatási tevékenységeken kívül szerteágazóbb, a piacon később jobban kamatoztatható tevékenységeket végezhetnek az ott dolgozók. Példaként említette a növénytermesztést, az állattenyésztést, a gyümölcsfeldolgozást, a pályázatírást,a  szociális boltok üzemeltetését, a szakipari tevékenységeket, az asztalosipari tevékenységet, az ipari mosodai tevékenységet, vagy a családi játszóház, napközi üzemeltetését.

MSZP: a tervezet semmire nem jó

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint ez a tervezet „semmire nem jó", azt leszámítva, hogy előbb nemzeti pénzből, majd várhatóan uniós forrásokból a nemzetiségi önkormányzatokat kívánja segíteni, „főleg sajnos azok vezetőit". Felhívta rá a figyelmet, hogy a szövetkezeti alapelvek közül a mostani tervezetből hiányzik az önkéntesség, vagy a gazdasági függetlenség, valamint leszögezte: a tervezet készítői nem gondoltak a megvalósíthatóságra, a felelős szervezőkre, a hozzáértő szakértőkre, akik egy-egy szövetkezeten belül gondoskodnak annak sikerességéről. A szocialista politikus felvetette, hogy vissza kellene vonni a törvényjavaslatot, mert jelen formájában nem képes elérni a kormány által kitűzött célokat.

A KDNP üdvözli a törvényjavaslatot

Stágel Bence (KDNP) felszólalásában a munkanélküliség problémájáról beszélt, amely elsősorban a szociálisan legrászorultabb és a társadalmilag legelmaradottabb térségeket érinti. Hangsúlyozta, a kormány ezeken a társadalmi csoportokon és ezeken a régiókon próbál segíteni. Szerinte a szociális szövetkezetek nagyobb mértékben, hatékonyabb szerepet tudnak betölteni a foglalkoztatásban. A KDNP szerint üdvözlendő, hogy a szövetkezeteknek nem lehet befektető tagja, hogy két évig nem fizetik ki a tagok számára az adózás utáni eredményt, illetve a teljes személyes illetékmentesség is.

Jobbik: vonják vissza a törvényt

Sneider Tamás (Jobbik) szerint az egyik garancia a program sikertelenségére az ötletgazda Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó személye, a másik pedig az, hogy semmilyen visszacsatolás nincs a rendszerben: „szó nincs arról, hogy ki lesz számon kérve, ha az erre az évre szánt 5 milliárd forint fele kidobott pénz lesz". A Jobbik szerint éppen ezért alapvetően hiányzik egy központi koordináló szervezet, valamint a 800 szövetkezet mellé 800 szakembert kellene alkalmazni, akik egyszerre rendelkeznek szociális munkás és mezőgazdasági végzettséggel is. A politikus hangsúlyozta: a Jobbik szerint felháborító, diszkriminatív és rasszista, hogy kötelezővé teszik egy nemzetiségi önkormányzat tagságát a szövetkezetekben. Sneider Tamás szerint ez a rendszer így nem fog működni, csak a pénzszórásról szól, ezért arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot.

A szabálysértésről, az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott a parlament keddi ülésnapja. A kormány szerint technikai jellegű módosításról van szó, az MSZP és az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy egy életbe még nem lépett törvényt kell módosítani, a Jobbik pedig rendpárti törvényt szeretne.

Módosítanák a szabálysértési törvényt, és az azzal összefüggő szabályokat

A kormány módosítaná az április 15-én hatályba lépő új szabálysértési törvényt, illetve az ahhoz kapcsolódó törvényeket. Kontrát Károly államtitkár kedden a parlamentben elmondott expozéja szerint jogtechnikai módosításokról van szó, mivel az új törvény több száz önkormányzati és kormányrendelettel áll jogi kapcsolatban, ezért ezeket a hatályba lépés előtt rendezni kell. Kifejtette, hogy a javaslat pontosításokat tartalmaz a közérdekű munkával kapcsolatban, a gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében rendelkezik a kiemelt bánásmód biztosításáról, illetve a külföldön kiszabott, de be nem fizetett bírság végrehajtásáról is. Megszűnhet az eljárások párhuzamossága, a kettős szankcionálás lehetősége, ezzel kapcsolatban 13 ágazati törvény módosítása vált szükségessé – mondta az államtitkár. A katasztrófavédelmi törvény módosításával kapcsolatban azt mondta, ez is megváltozott környezetben lép életbe. A módosítással az államtitkár elmondása szerint lehetőséget teremtenek arra is, hogy a helyi katasztrófavédelmi egységek átszervezésekor felszabaduló technikai eszközöket pályázat útján önkéntes tűzoltóságok kapják meg.

Fidesz: több új tényállást tartalmaz a módosítás

Tóth Gábor (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás során több új tényállást fog rögzíteni a szabálysértési törvény. Mint mondta, több tényállás az új szabálysértési kódexből kikerült, de ezek szankcionálása továbbra is indokolt. Új tényállás a tiltott fürdőzés, a honvédelmi, vagy katasztrófavédelmi kötelezettség megszegése is, valamint pontosítják több szabályszegés joganyagát. A képviselő szerint pontosul továbbá a közérdekű munkával kapcsolatos szabályozás, és bővítik a közérdekű munka elvégzésére kijelölhető munkahelyekkel kapcsolatos szabályokat. Módosulnak a bűncselekmények áldozatainak segítésével kapcsolatos passzusok is; ezt a lépést a fideszes képviselő az áldozat és a társadalom szempontjából is pozitív lépésnek nevezte. A katasztrófavédelmi törvény módosításával kapcsolatban Tóth Gábor megjegyezte: csak kisebb jelentőségű pontosításokat tartalmaz a benyújtott javaslat.

MSZP: a kormány alkalmatlan az összehangolt működtetésre

Harangozó Tamás (MSZP) szerint azzal, hogy a még hatályba sem lépett törvény módosítják, a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök bebizonyította, hogy alkalmatlanok az összehangolt működésre. A törvény még hatályba lépése előtt kudarcba fulladt, a kormány nem képes egy nagyobb szabású törvénykezés levezénylésére sem – tette hozzá. A képviselő szerint nem tartalmaz olyan rendelkezést a javaslat, amelyet a szabálysértési törvény tárgyalásakor ne lehetett volna megvitatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy legalább jogtechnikai szempontból „mentik a menthetőt", így ezekkel egyet lehet érteni. Az MSZP azonban fenntartja a szabálysértési törvénnyel kapcsolatban korábban elmondott kritikáját, mert a módosító javaslatok lényegében nem változtatnak a törvényen. Harangozó Tamás azt mondta, bár több előre mutató eleme van a javaslatcsomagnak, azokat nem tudják megszavazni. Azt kérte, vonják vissza ezt a módosító javaslatot és a hatályba még nem lépett szabálysértési törvényt, és kezdjék meg egy új kidolgozását.

Jobbik: rendpárti törvény kellene

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szerint egy rendpárti, állami képviseletet kellene biztosítani az embereknek, mert az ő érdekükben kellene egy államnak működnie. Hozzátette: nem talált sok olyan pontot a javaslatban, amelyek miatt támogatni lehetne az elfogadásukat. A képviselő azt is elmondta, hogy a társadalom korábban felemelte szavát, és próbálta megvédeni magát a bűncselekményekkel szemben, erre alakult meg a Magyar Gárda is. Hozzátette: az állam felelőssége, hogy hatékony, jól szervezett bűnüldözéssel kézre kerítse az elkövetőket, ez rettentheti el egyedül az elkövetőket. Hangsúlyozta, hogy a rendpárti irányt támogatják, és azt kérik, hogy adjanak „keményebb" eszközöket a hatóságok kezébe. Jó elemnek nevezte a büntetési tételek emelését, a halmazati bírság esetében pedig a szorzó bevezetését.

LMP: látszik, hogy nem volt átgondolt a koncepció

Szabó Tímea (LMP) azt hangoztatta, hogy nem volt átgondolt a szabálysértési törvény koncepciója, elmaradt a társadalmi és szakmai vita is. Hangsúlyozta, pártja visszautasítja, hogy egy ilyen súlyú törvényt „saláta formában" tárgyaljanak és módosítsanak. Ezt követően a képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy emberi jogi szempontból aggályos lehet a javaslat. Frakciótársa, Dorosz Dávid felszólalásában örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány most építi bele a törvénybe azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a szabálysértési törvény decemberi tárgyalásánál adtak be. Szerinte a szabálysértési törvényt a büntető törvénykönyvvel egy időben kellett volna tárgyalni. Elmondása szerint olyan módosító javaslatot adnak be, amely megakadályozná, hogy „ráncigálják" a szabálysértési törvényt, mert jogbizonytalanságot okoz a folyamatos módosítás. Beadnak továbbá a fiatal korúakat érintő módosításokat is, mert több garanciát szeretnének a rendszerbe vezetni.

Kontrát Károly a mintegy két és fél órás vitában elhangzottakra reagálva megköszönte az érdemi vitát, a politikai kritikára viszont úgy reagált: az MSZP nem tudja elfogadni, hogy elvesztették a 2010-es választásokat.

A vitát az elnöklő Latorcai János ezt követően elnapolta.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elektronikus hírközléssel összefüggő 2010-es tevékenységéről szóló beszámolót tárgyalta kedd délután az Országgyűlés.

A Fidesz elfogadásra javasolja a médiahatóság jelentését

Menczer Erzsébet, a Fidesz vezérszónoka elfogadásra javasolta a NMHH elektronikus hírközléssel összefüggő 2010-es tevékenységéről szóló beszámolóját. Emellett megfontolásra javasolta a médiahatóságnak, hogy a jelentésben tükröződő megállapítások és tendenciák kezelésekor tegyen lépéseket a szakmai önszabályozás, a magyar újságírók etikai együttműködési testületének bevonására.

Az MSZP vitára alkalmasnak tartja a hatóság jelentését

Baja Ferenc, az MSZP vezérszónoka úgy vélte: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elektronikus hírközléssel összefüggő feladatait jó szakmai színvonalon látta el, a piac ellenőrzésében és fejlesztésében vállalt szerepét „nem oldotta meg rosszul". Pozitívumként értékelte, hogy Szalai Annamária, az NMHH elnöke beszámolójában nem hozta fel a médiaügyeket, és nem hivatkozott az előző időszakokra. Közölte: általános vitára alkalmasnak tartják a jelentést, de a parlamenti vitában elmondják majd, hogyan működhetne hatékonyabban az infokommunikáció.

KDNP: a jelentés megfelel a tartalmi és formai követelményeknek

Pálffy István, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a jelentés minden jogszabályban megfogalmazott tartalmi és formai követelménynek megfelel, ezért elfogadásra javasolta, egyben megköszönte Szalai Annamária és a hatóság munkáját.

A Jobbik kiegyensúlyozott tájékoztatást szorgalmaz

Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka a beszámoló kapcsán arról beszélt, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem teljesül, csak az interneten, ezért szorgalmazzák a digitális átállást. Hozzátette: ezért fájó pont, hogy az internettel rendelkező háztartások számának növekedése megtorpant, és nem látnak a kormány részéről olyan programot, amely ezen segítene. Utalt arra is, hogy a teljes médiaskálán, a kereskedelmi televíziókban és rádiókban a Jobbikot éri a legdurvább diszkrimináció, holott a médiatanácsnak kötelessége lenne felügyelni a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének betartását. Frakciótársa, Volner János felszólalásában többek között arról beszélt, hogy nemrégiben megdrágultak a mobilszolgáltatók előfizetései és percdíjai, amit a piaci folyamatok nem indokolnak. „Tartunk tőle, hogy itt nincs semmi egyébről szó, mint hogy egy rosszul kalibrált telekommunikációs adót hárítanak át a szolgáltatók szerencsétlenül járt fogyasztóikra" – tette hozzá.

LMP: miért halasztották el a digitális átállást?

Karácsony Gergely, az LMP vezérszónoka egyebek mellett azt mondta, „a beszámoló csak egy lábjegyzet erejéig tér ki arra, hogy a digitális átállás határidejét a médiatörvény hogyan alakította át". Megítélése szerint három médiaszereplő – a két kereskedelmi televízió és a közmédia – lehet érdekelt a digitális átállás későbbre halasztásában. Megjegyezte ugyanis, hogy a digitális átállás kitolása fenntartja „azt a fajta koncentrációt", amellyel a két kereskedelmi televízióra és a közmédiára összpontosul a figyelem azokban a háztartásokban, amelyekben csak analóg adásra van lehetőség. „Milyen szándék húzódik meg a digitális átállás elhalasztása mögött?" – tette fel a kérdést az LMP-s politikus, emlékeztetve, hogy az átállást 2014-re tolták ki, vagyis a 2014-es parlamenti választásokig nem várható, hogy új országos kereskedelmi televízió, esetleg országos hírszolgáltató lépjen be a magyar médiapiacra.

Szalai Annamária válasza: a hírközlési piac követi a jogszabályokat

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke válaszában a digitális átállás kérdéséről szólva azt mondta: a dokumentum nem szűkszavú, mert a 2010-es eseményeket mutatta be, azonban 2010-hez képest már sok változás történt, amelyeket a jövő évi beszámolóban ismertetnek. Véleménye szerint az alapvető probléma az, hogy sokan nem tudják, mi az a digitális átállás. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 2010. évi beszámolóban is benne volt: az előfizetők között már többségben vannak azok, akik digitális előfizetést vesznek igénybe. Azt, hogy miért módosította a jogalkotó a céldátumot, nem a hatóságon kell számon kérni – tette hozzá Szalai Annamária. Összegzése szerint a hírközlési piac „elég jogszabálykövető".

A beszámoló részletes vitáját a Ház következő ülésén tartják.

Lefolytatták a képviselők az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitáját kedden a parlamentben. Délután a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) beszámolóját tárgyalták a plenáris ülésen.

Jobbik: nemtelen az eljárás

Staudt Gábor arról beszélt, hogy az az eljárás, ami előtt állnak, nemtelen. A sietség és a mód, hogy azt sem tudni, mi az elvárás, biztos, hogy a közérdekű adatok biztonságának problémáját nem oldja meg - jegyezte meg az ellenzéki képviselő. Staudt Gábor kifogásolta, hogy pont a hatóság elnökének vagyonnyilatkozata nem nyilvános, legalább ezt meg kellett volna teremteni - vélte, majd megvédte Jóri András korábbi biztost és tevékenységét. Szerinte fellépése nem lépte túl azt az ingerküszöböt, ami miatt őt el kellett távolítani. Nagyon szeretnék, ha végre megteremték azt, amire a törvény való, és azok a levelezések, amelyek az EU-val folytak, nyilvánosak lennének – fűzte hozzá.

Répássy: tárgyi tévedések hangoztak el a vitában

Répássy Róbert a vitára reagálva azt mondta: tárgyi tévedések hangoztak el, majd felolvasta a törvényjavaslat szövegét amely a hatóság elnökének vagyonnyilatkozatára vonatkozik, és amely nyilvános lenne a jövőben. Az államtitkár kitért arra a véleményre is, hogy a hatóság nem független, hanem kormányzati szerv lenne. Ez tévedés - hangsúlyozta, és ismét a törvény szövegét idézte, amely szerint a hatóság autonóm államigazgatási szerv, csak a törvénynek van alárendelve, feladatot csak törvény állapíthat meg számára. A kormány csak olyan uniós elvárásnak tesz eleget, ami a kormány jogi meggyőződésével egybevág - szögezte le Répássy Róbert, aki megjegyezte: az Európai Bizottság hangsúlyozta: az adatvédelmi hatóság megszervezése nemzeti hatáskör.

Az általános vitát ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta.

Szalai Annamária: az NMHH modern, szolgáltató hatóság

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke azt mondta, hogy az új szervezet megszületésével magasabb legitimitást nyert a korábbi hatóság. A cél egy modern szolgáltató hatóság megteremtése volt, és a szervezeti átalakítást sikeresen végrehajtották. Az intézmény az átmenet idején is hatékonyan őrködött afelett, hogy a piaci szereplők tisztességes versenyben és kiszámítható szabályozási környezetben mérkőzhessenek egymással a médiapiaci és hírközlési termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő közönségért – mutatott rá. Kitért arra, hogy a telefonszolgáltatások piacán 2010-ben is jellemző trend maradt, hogy a vezetékes szolgáltatók előfizetői száma csökkent, a mobiltelefon-előfizetések ugyanakkor enyhén növekedtek. Továbbra is népszerű volt a kábeltévés szolgáltatók által kínált internetalapú telefonszolgáltatás, amely más szolgáltatásokkal összecsomagolva kedvező telefonálási lehetőséget nyújtott az előfizetőknek. 2010-ben folytatódott a mobiltelefonok havidíjas előfizetéseinek térnyerése a feltöltőkártyás megoldások rovására.

Az internetpiacon hatalmas változás volt 2010-ben, hogy egy év alatt 40 százalékkal nőttek a mobilinternet-előfizetések, miközben a vezetékesinternet-előfizetések növekedése 8 százalék volt. Mindennek ellenére ugyanakkor 2010-ben továbbra is a vezetékes maradt a vezető internet-elérési technológia – fejtette ki Szalai Annamária. Szólt arról, hogy 2010-ben megfigyelhető volt, a vezetékes szolgáltatók egyre inkább csomagban értékesítették szolgáltatásaikat. Az NMHH lakossági felmérési adatainak tanúsága szerint már 1.600.000 háztartás vett igénybe valamilyen csomagot. Jellemzően a vezetékes telefon, a vezetékes internet és a fizetős tévé szolgáltatások összecsomagolása volt népszerű - közölte. Beszámolójában érintette, hogy az NMHH 2010 év végi felmérése szerint a vezetékes internetre előfizetők 27 százalék, a mobilinternet-előfizetők 36 százaléka tapasztalta valamely internetes tartalom vagy szolgáltatás elérésének a korlátozását. Az előfizetői szerződésekben a szolgáltatók többsége fenntartja magának a jogot, hogy különböző jogcímekre, jellemzően a hálózat integritásának a megőrzésére hivatkozva, tiltson egyes hálózati forgalomtípusokat - mint például a video vagy az internetes telefonálás –, de általában nem térnek ki arra, hogy pontosan milyen esetekben lehet korlátozni a hozzáférést. 2010-ben az NMHH különös figyelmet fordított az ezekhez hasonló, hálózatsemlegességet sértő technikákra. 2010-ben pontosabb és átláthatóbb szabályozás érdekében a hatóság felmérte, hogy a témára vonatkozó irányelv átültetéséhez milyen módosítások szükségesek a hazai jogrendben.

Közlése szerint 2010-ben az interneten töltött idő már közel napi 2,3 órát tett ki, ami már nagyságrendileg is megfelel az egyéb médiumokra fordított időnek. A fiatal, 15-24 éves korosztályban minden második személy rendszeres felhasználó volt és ebben a körben már a közösségi portálok számítottak az elsődleges célpontnak. Hírekről a lakosság 20-25 százaléka tájékozódott az internet segítségével. Hozzátette: a piacfelügyeleti terv alapján, 2010-ben három fő csapásirány mentén dolgoztak: az előfizetői panaszok csökkentését kívánták elérni, támogatni szándékoztak a felhasználói tudatosságot, és célzottan ösztönözték a piaci viszonyok átláthatóságát. Az előfizetői érdekek védelmében a hatóság 2010-ben összesen 208 ügyben 128 millió forint bírságot szabott ki. Örvendetes, hogy ez a szám egyébként 10 százalékos csökkenés 2009-hez képest.

Az MSZP, a Jobbik és az LMP más-más okból, de egyaránt kritizálta az információszabadságról szóló törvény módosítását az Országgyűlésben

MSZP: „fantáziátlan" kormányzati válasz az Európai Bizottság aggályaira

Steiner Pál, az MSZP vezérszónoka „gyenge megoldásnak" és az Országgyűlés jogalkotási gyakorlatához méltatlannak nevezte a törvénymódosító javaslatot, amelyben a kormány megpróbál „fantáziátlan" választ adni az Európai Bizottság aggályaira. Úgy vélte: a fő probléma igazából az, hogy az Országgyűlés „kiiktatódott" a hatóság elnökének kinevezéséből, amely a miniszterelnök és a köztársasági elnök hatáskörébe került. Szerinte ez biztosan nem előrelépés és nem szolgálja a hatóság elnökének függetlenségét. Steiner Pál azt mondta: az igazi kérdés az, hogy a kormány miért számolta fel a független adatvédelmi ombudsman intézményét, miért számolt le Jóri András korábbi adatvédelmi biztossal. Szerinte ezek lépések azt jelzik, hogy a kormányoldal a kétharmad birtokában azt gondolja, hogy azt csinál, amit akar.

KDNP: az Európai Bizottság aggályaira válasz az infotörvény módosítása

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka elmondta: az Európai Bizottság aggályaira válaszul a törvényjavaslat módosítja a hatósági elnök megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, lehetőséget biztosít az elnöknek, hogy részt vegyen és felszólaljon a parlamenti bizottságok ülésein, valamint szigorít a kinevezési feltételeken. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az információszabadságról szóló törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság annak ellenére vetette fel „konformista" aggályait, hogy a magyar fél a tárgyalások során nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarországon mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint, hogy a hatóság elnökét alkotmányos garanciák védik. Szerinte a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások szakmai, jogi mederben folytak, függetlenül attól, hogy a Európai Parlament a baloldali frakciói pártpolitikai alapon megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot.

Jobbik: nem az európai diktátumok végrehajtásában van Magyarország jövője!

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka a törvénymódosítás kapcsán az Európai Bizottság „diktátumáról" beszélt, és arról, hogy Magyarország önrendelkezési joga egyre inkább átcsúszik „a külföldi hatalmi központ" kezébe. Szerinte véget kell vetni ennek a „gyarmatosítási kényszerpályának". Közölte: elvi alapon nem támogatják a javaslatot, mert abban a Jobbik nem partner, hogy ilyen szervilis, megalázkodó helyzetbe kényszerül Magyarország. „Minket abszolút nem érdekel, hogy mit írt elő az Európai Unió" – jelentette ki a politikus, aki szerint nem az európai diktátumok végrehajtásában van Magyarország jövője.

LMP: az igazi megoldás az adatvédelmi ombudsmani intézmény visszaállítása lenne

Schiffer András, LMP vezérszónoka, úgy vélte az információszabadságról szóló törvényt nem elsősorban azért kell módosítani, mert az Európai Unió így kívánja, hanem azért, mert a Fidesz szembement azzal a választási ígéretével, hogy helyreállítja a jogállamot. Nem azért kell az információszabadság, mert külföldről ezt diktálják, hanem azért, mert a magyar emberek tudni akarják például azt, hogy az önkormányzati vagyonnal hogyan sáfárkodnak zárt üléseken a „narancsos Döbrögik". Szerinte ez a javaslat „szépségtapasz azon a seben", amit 2011-ben ejtett a kormány az információszabadság ügyén. Az igazi megoldást Schiffer András abban látta, hogy helyre kellene állítani az adatvédelmi biztos intézményét, mert az Országgyűlés akkor tudja a végrehajtó hatalmat hatékonyan ellenőrizni, ha az erős országgyűlési biztosok vannak.

Jobbik: a Fidesz-KDNP a belföldi véleményeket nem veszi figyelembe

A jobbikos Gyüre Csaba azt kifogásolta, hogy a Fidesz-KDNP frakciószövetség nem veszi figyelembe a belföldi kritikákat a jogalkotásban, csupán az Európai Uniótól érkező észrevételeket. Szerinte a mostani módosítás ennek, valamint az elkapkodott jogalkotás káros következményeinek is jó példája, mert – mint mondta – az ellenzék már a jogszabály elfogadásakor elmondta a most korrigált kifogásokat. A képviselő a javaslatban foglaltakkal egyetértett, mert szerinte azok plusz garanciákat tartalmaznak. Ezek között említette, hogy a hatóság elnökének kinevezéséhez nem öt, hanem tízéves gyakorlati idő szükséges.

Kolber István: semmitmondó expozét hallhattak a képviselők

A független Kolber István semmitmondónak és üresnek nevezte az előterjesztői expozét, valamint hazugnak, mert nem szólt a lényegről, arról, hogy miért került ismét a parlament elé a törvény. A képviselő megkérdőjelezte, hogy a hivatal, valamint elnökének tekintélyét az növelné, ha szigorítják a kinevezésének feltételeit. A politikust ugyancsak zavarta, hogy a problémát külső nyomásra orvosolta a kormány, nem saját meggyőződésből, és rámutatott arra is, hogy még más ügyben is folyik kötelezettségszegési eljárás az országgal szemben. Felszólalása végén megerősítette, hogy a Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem fogják támogatni az javaslatot.

Minden parlamenti párt támogatja azt az előterjesztést, amely a Williams szindrómások számára is biztosítaná a fogyatékossági támogatást. Az Országgyűlés az információszabadságról szóló törvény módosításáról is tárgyalt, amely a kormány szerint az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét növeli figyelemmel az Európai Bizottság aggályaira.

Halász János: a kormány kiterjesztette az Alkotmánybíróság javaslatát

Williams szindrómások, valamint más kromoszóma-rendellenességgel rendelkezők számára biztosít esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény módosítása - mondta expozéjában Halász János, az erőforrásminisztérium államtitkára, aki emlékeztetett arra: a hiányosságra, amit a módosítás orvosol, az Alkotmánybíróság (Ab) hívta fel a figyelmet egy tavalyi határozatában. Jelezte: a törvényjavaslat azonban túlmutat az Ab határozatán, mert nemcsak a Williams szindrómások számára biztosítja a fogyatékossági támogatást, hanem minden kromoszóma-rendellenességben szenvedő betegnek, akinek az állapota közepesen súlyos vagy súlyos, így újabb 600-800 embernek. Az előterjesztés a szakmai szervezetek, például az Országos Fogyatékosügyi Tanács támogatását is élvezi – közölte az államtitkár.

Hirt Ferenc (Fidesz) elmondta, hogy a ritka betegségben minden húszezredik ember szenved, Magyarországon a számuk félezerre tehető. A kerekes székes képviselő üdvözölte, hogy a Williams szindrómások is jogosultak lesznek fogyatékossági támogatásra.

A szocialista Garai István Levente – több ellenzéki képviselővel együtt – azt kifogásolta, hogy az alkotmánybírósági határozat értelmében a mulasztásos alkotmánysértést tavaly szeptember végéig kellett volna orvosolni, így az Országgyűlés fél éves késésben van ezzel. A képviselő a módosításban növelné a támogatás összegét is, amely jelenleg a nyugdíjminimum 65 vagy 80 százaléka. Szerinte ezt 85 és 100 százalékra kellene változtatni minden jogosult esetében.

A kereszténydemokrata Stágel Bence a társadalmi szolidaritás nevében arra kérte a képviselőket, hogy fogadják el a javaslatot, a jobbikos Vágó Sebestyén ugyanakkor szintén azt emelte ki, hogy a kormány későn készítette el az előterjesztést. Frakciótársa, Gyenes Géza a javaslat támogatásáról biztosította az előterjesztőt.

Szabó Tímea (LMP) más fogyatékossággal élők védelmében szólalt fel, kifogásolva például azt, hogy a jelenlegi előírások korlátozzák ezen társadalmi réteg jövedelemszerzési lehetőségeit azáltal, hogy bizonyos bevételek esetén csökken vagy megszűnik a támogatásuk.

Pál Béla (MSZP) – jelezve, hogy frakciója is támogatja a módosítást – érettnek látta az időt a jogszabály alapos felülvizsgálatára, mert az – mondta – az 1998-as elfogadása óta számos módosításon esett már át.

Répássy: erősödik az adatvédelmi hatóság elnökének függetlensége

Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat expozéjában azt mondta, a változtatás célja, hogy erősítse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének függetlenségét, figyelemmel az Európai Bizottság által felvetett aggályokra is. Hozzátette: az aggályok egy része a hatósági elnök megbízatásának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket érintették. Szerinte ugyan a szabályozás a magyar alkotmányjogi előzményeknek és a függetlenségről szóló uniós jogi követelményeknek is megfelel, a kormány nem zárkózik el semmilyen olyan javaslattól, amely elősegítheti az alapjogok hatékonyabb érvényesülését.

Ismertetése szerint a jövőben a hatósági elnök megbízatásának megszűnésére a köztársasági elnök döntése alapján kizárólag akkor kerülhet sor, ha az erre vonatkozó indítvány jogszerűsége és ténybeli megalapozottsága minden kétséget kizáróan megállapítható. Mint mondta, a hatóság elnöke bíróság előtt vitathatja a megbízatását megszüntető indítványt. Emellett a törvénymódosítás megszüntetné azt a lehetőséget is, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentse a hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak – tette hozzá. Répássy Róbert elmondta azt is, a módosítás lehetővé tenné, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke részt vegyen és felszólaljon a parlamenti bizottságok ülésein, s így a Ház elé kerülő törvényjavaslatokat személyesen véleményezhesse.

Fidesz: gesztusértékű a információszabadságról szóló törvény módosítása

Csöbör Katalin, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy az uniós tagság jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt és a közösségi jogszabályoknak való megfelelés alapvető kötelesség. Szerinte az Európai Bizottság részéről megfogalmazódott aggályok orvoslására a legjobb válasz, amit a kormány adhat, az információszabadságról szóló törvény módosítása. Ez gesztusértékkel bír az európai értékek melletti elkötelezettség megerősítésében is – értékelte. Hangsúlyozta: a módosítással tovább erősödik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének függetlensége és bővül a jogköre, emellett szigorodnak a kinevezési szabályok, ami tovább növeli a hatóság elnökének tekintélyét.

A szakképzés forrásainak csökkenéséről, a civil szektor küszöbön álló válságáról, Fejér megye agrárgazdálkodásáról, a fogyasztóvédelmi világnapról és a "politikusbűnözés törvényesített formáiról" beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: drasztikus csökkenés a szakképzés finanszírozásában

Sós Tamás, az MSZP politikusa napirend előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény következtében január 1-jétől, tanév közben gyakorlatilag felére csökkent a szakképzései hozzájárulás összege, 700 ezer forint/tanuló/évről 440 ezer forintra. Szerinte probléma egyrészt, hogy 6-8 milliárd forint hiányzik a rendszerből, másrészt, hogy ma Magyarországon a vállalkozások 2 százaléka foglakozik csak szakmunkástanuló-képzéssel. Cséfalvai Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta: a szakképzési rendszer korábban pazarlóan működött, rosszul gazdálkodott a forrásokkal, ezért döntött úgy a kormány, hogy átalakítja a rendszert. Elismerte, hogy az átlag normatíva 440 ezer forint, de felhívta a figyelmet arra, hogy az összeg ágazatonként változhat, például a gépészetnél 566 ezer forint. Kiemelte: a tanulószerződések száma és a szakképzés forrásai is növekednek 2012-ben.

LMP: komoly válság küszöbén a civil szektor

Szilágyi László (LMP) szerint komoly válság küszöbére került a civil mozgalom, ami tudatos kormányzati lépések következménye. A kormány a választási ígérettel szemben a civil szektor megerősítése helyett gyógyíthatatlan sebeket ejtett a civil szervezeteken, és ezzel az egész társadalmat rombolja - tette hozzá. Azt mondta, sok száz civil szervezet megszűnik, kevesebb az állami támogatás, emellett óriási adminisztrációs terheket ró a civilekre a kormány. Cséfalvai Zoltán válaszában azzal érvelt, hogy szemléletváltásra van szükség ebben az ügyben, ugyanis a civil szervezetek az elmúlt 8-10 évben arra lettek szocializálva, hogy pályázatgyártóként próbáljanak megélni állami, uniós forrásokból, holott ez éppen a civil szektor függetlenségét csökkenti. Hangsúlyozta: a civil szektornak nem kell az államtól feladatokat átvállalnia. Az állam csinálja azt, ami az ő dolga, a civil szektor pedig azt, amit szeretne – fogalmazott.

Fidesz: Fejér megye az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági termőterülete

L. Simon László fideszes képviselő Fejér megye agrárgazdaságáról beszélve azt hangsúlyozta, kevés szó esik arról, hogy ez a terület Magyarország egyik legfontosabb mezőgazdasági termőterülete. Beszámolt arról, hogy nemrégiben Budai Gyula földművelésügyi államtitkár részvételével szakmai programon mutatták be a megye agrárgazdaságát. Budai Gyula erre reagálva azt emelte ki, hogy az agrárexport 17 százalékkal nőtt tavaly, 2012-ben pedig az agrártámogatások összege 36 milliárddal több lesz, mint 2011-ben. Úgy vélte, szükség van a kis-, közepes és nagygazdaságok harmonikus működésére.

KDNP: március 15-e a fogyasztóvédelem világnapja

Spaller Endre KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy március 15-e a fogyasztóvédelem világnapja, amelynek idén a pénzügyi fogyasztóvédelem állt a középpontjában. Cséfalvai Zoltán szerint a legjobb fogyasztóvédelem a verseny, hiszen minél erősebb a verseny, annál inkább a fogyasztó kerül a középpontba. Mint mondta, Magyarországon a fogyasztóvédelem szervezeti, irányítási, szabályozási tekintetben sokat változott az elmúlt időszakban, ennek egyik eredménye, hogy az alaptörvényben rögzítették a fogyasztók védelmét.

A Jobbik fellép a politikusbűnözés törvényesített formái ellen

Novák Előd, a Jobbik képviselője napirend előtt arról beszélt, hogy pártja a „cigánybűnözés" mellett a „politikusbűnözésnek" is hadat üzent. Szerinte utóbbi törvényesített formái közé tartozik a politikusi álláshalmozás és az „üléshalmozás" is, amikor a tévénézőket megtévesztve a képviselők a plenáris ülés közben „körülülik" az éppen felszólaló társukat, hogy úgy tűnjön, mintha sokan lennének a teremben. A Jobbikos képviselő kifogásolta, hogy az új országgyűlési törvényjavaslat megtartja a bizottsági helyettesítések rendszerét és a mentelmi jog intézményét is. „Merész gondolatnak" nevezte, hogy a jövőben a cigány kisebbségi szószólónak is mentelmi joga lesz. Répássy Róbert, a közigazgatási minisztérium államtitkára a kormány nevében visszautasította a cigány kisebbség megválasztandó szószólójára utaló „rasszista és előítéletes megjegyzést". Hangsúlyozta, az új országgyűlési törvényjavaslat szigorítja a képviselők összeférhetetlenségének szabályait, így a jövőben a parlamenti képviselők nem viselhetnek önkormányzati tisztséget. Ugyanakkor megjegyezte, az, amit a Jobbik álláshalmozásnak és a politikusbűnözés egy formájának nevez, Európa számos országában gyakorlat, ráadásul a választópolgárok adnak hozzá felhatalmazást, hiszen a polgármesterség és a parlamenti képviselőség is választott tisztség.