Az alkotmánymódosítás részletes vitájával ért véget a Parlament hétfői ülése. Eszerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésüket követően három évig nem lehetnének polgármester- vagy képviselőjelöltek. Kocsis Máté (Fidesz) előterjesztő a részletes vita lezárása után azt hangsúlyozta: nem jó, ha az állampolgárok olyan rendőrökkel találkoznak, akik részei voltak politikai csetepatéknak. Hozzátette: nem örökre, csak három évre korlátoznák a rendvédelmi dolgozók passzív választójogát.
    
Az Országgyűlés lefolytatta a volt köztársasági elnökök juttatásairól szóló törvényjavaslat általános vitáját is. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára fontosnak nevezte, hogy a közjogi rendszer részévé váljanak a volt köztársasági elnökök. Az államtitkár a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényjavaslat expozéjában kiemelte: a volt államfők járó juttatások időbeli korlátjának eltörlésével a törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy a volt köztársasági elnök tapasztalataival, ismereteivel és nemzetközi kapcsolatrendszerével élete végéig aktívan tudja az ország érdekeit szolgálni. Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a volt köztársasági elnök feladatának ellátásához szükséges pénzügyi feltételeknek a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésén belül történő biztosításával, a mindenkori kormánytól függetlenül tudja ellátni feladatait.

Simicskó István honvédelmi államtitkár a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában az előterjesztők nevében elmondta: nem támogatják az indítványhoz érkezett egyetlen módosító javaslatot. A kormány előterjesztésének célja, hogy a honvédség állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben, illetve a katonai szakképzésben résztvevő hallgatók katasztrófavédelmi feladatokat láthassanak el. A szocialista Juhász Ferenc módosító javaslata azt célozta, hogy a hallgatókat csak indokolt esetben vegyék igénybe a katasztrófák következményeinek felszámolására, az államtitkár szerint azonban ez a változtatás szükségtelen, mivel az eredeti javaslat is ezt a szándékot tükrözi.

A bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás részletes vitájában főként a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról esett szó. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva elmondta: a kormány támogatja a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, illetve azt az előterjesztést is, amely a bűncselekménnyel ingatlanhoz jutókra nem alkalmazná a kilakoltatási tilalmat.

Osztolykán Ágnes (LMP) azt kérdezte: a kormány valóban visszaállítaná-e a szóbeli felvételiztetést a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokban? Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár megerősítette az értesülést, és azt mondta: a felvételiző diákok tehetségének megítéléséhez nem elegendő egyetlen teszt. Arra is kitért, hogy a tehetséggondozás és az esélyegyenlőség nem állítható szembe egymással, illetve hogy a kormány megtiltaná a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokban való felvételikre felkészítő fizetős tanfolyamokat.

A fideszes L. Simon László a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) körüli botrányokról érdeklődött, emlékeztetve, hogy az MTA Régészeti Intézete 222 millió forint értékben kapott megbízást az M6-os autópálya nyomvonalának leletmentésére, majd a munkát pályázat nélkül 126 millió forintért átadta az Archeosztráda Kft.-nek. Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában elmondta: a KÖSZ létrehozásával az előző kormány kulturális tárcája a saját klientúráját támogatta. Arra is kitért, fokozza a gyanút, hogy a szakszolgálat két vezetője előzőleg az Archeosztráda Kft. munkatársa volt, egyikőjük ügyvezetőként. Az államtitkár közölte: a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot megszüntetik, a jogutód intézmény pedig ellenőrizni fogja az MTA Régészeti Intézetének teljesítéseit, míg a tárca vizsgálatot indított a KÖSZ tevékenységével kapcsolatban.

Balczó Zoltán (Jobbik) az állami felsőoktatási intézmények kiadásainak zárolása ügyében fordult az oktatási államtitkárhoz. Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, hogy a most előállt helyzet a korábbi nyolc év bűne. Elmondta, már kezdeményezték, hogy a zárolási kötelezettségek alól a felsőoktatási intézmények mentesüljenek.

Bús Balázs (KDNP) arról érdeklődött, hogy mikorra várható az M0-ás észak-budai kiépítése. Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár azt mondta, hogy az új kormány lehetőségeit nagyban korlátozzák a költségvetési nehézségek illetve az a tény, hogy a kabinet és a fővárosi vezetés a 2007-2013 közötti közösségi források nagy részét már felhasználta vagy lekötötte. Kijelentette, hogy az M0-ás körgyűrű elkészítése országosan is az egyik legsürgetőbb közúti projekt. Elmondta, hogy a tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy a beruházás legkésőbb a 2013-ig terjedő programidőszak végéig megkezdődjön.

Kaufer Virág (LMP) azt kérdezte, milyen szerepet szán a kormány a nőknek a gyermekszülésen túl a nemzeti együttműködés rendszerében. Soltész Miklós szociális államtitkár egyetértett azzal, hogy a demográfiai helyzet az egyik legsúlyosabb probléma ma az országban. Mint mondta, vannak olyan kutatások, mely szerint a fiatalok több gyermeket is vállalnának. Példaként elmondta: a kormány változtatott a családi pótlék rendszerén, emellett a fogyatékossággal élő embereket támogató szervezetek is részesültek támogatásban.
   
Hörcsik Richárd (Fidesz) kiemelte: a 2011 januárjában kezdődő uniós elnökség hatalmas lehetőség Magyarország számára. Úgy vélte, a magyar európai uniós elnökség költségvetése jelentősen alultervezett. Feltette a kérdést: hogyan áll jelenleg az uniós elnökségre való felkészülés? Igaz-e, hogy 2,1 milliárd forint hiányzik a magyar uniós elnökség költségvetéséből? Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte: az elmúlt másfél hónapban áttekintették a felkészülés eddigi eredményeit. Az előző kormány már három éve megkezdte a felkészülést, és vannak olyan területek, ahol megfelelően haladtak a dolgok, és van ahol nem. Példaként közölte: megfelelően haladt a tisztviselői kar szakmai képzése, de stratégiai döntések nem születtek. A Fidesz-KDNP kormánynak nem lesz könnyű dolga az uniós elnökséggel, az azonban sikeres lesz.
 
Spaller Endre arról beszélt, hogy elmúlt napokban videofelvételek kerültek elő, amelyek szerint a budapesti önkormányzati kft. munkatársai nap mint nap bejárnak egy XIII. kerületi autószalonba, majd onnan távoznak, és a környéken parkoló autókat nem ellenőrzik. A felvételeken az is látszik, mintha valamit átvennének. Véleménye szerint a parkolási korrupció bárki számára látható, a XIII. kerületben pedig mindennapos jelenség. Tállai András államtitkár tűrhetetlennek nevezte azt a rendszert, ami kialakult a fővárosban, miszerint a közlekedésre szánt pénzeket megcsapolják. Elmondta, hogy a BRFK vesztegetés gyanúja miatt folytat nyomozást a XIII. és a IX. kerületi parkolási rendszer ügyében.

Heves vita bontakozott ki hétfőn a parlamentben napirend előtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokról. Hegedűs Tamás (Jobbik) arra kérte a kormányt, ne menjen bele rossz alkuba, az IMF-en kívül is van élet, hozzátéve: forduljunk kelet felé. Bencsik János államtitkár erre úgy reagált, hogy a nyílt, őszinte és egyenes tárgyalásokat folytattak. A tárgyalások drámai voltak, IMF újabb megszorító intézkedések bevezetését szorgalmazott, ugyanakkor a kormánynak az az álláspontja: erre sem lehetőség, sem szükség nincs. Bencsik János később, Mesterházy Attila felszólalására reagálva azt mondta: ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetből ki lehessen segíteni az országot nem megszorításokra van szükség. Megjegyezte: az előző kormány 285 milliárddal túlkötelezett, miközben az első félévben miközben 23 milliárddal lett kevesebb a bevétel.

Lázár János közölte: az MSZP frakcióvezetője a bankok oldalára állt, a kispénzű emberekkel szemben. Az MSZP elnöke cserbenhagyta Magyarország kispénzű embereit, az IMF és a bankadó mellett tette le a voksot, s ez nem először történik így. Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: a kormány a 3,8 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. A 29 pontos akciótervet nem vonják vissza, a szükséges egyeztetéseket lefolytatják, s csütörtökön a vonatkozó szavazásokat lefolytatják.
 
Michl József a hazai művészetoktatásról szólva kiemelte: a finanszírozási feltételek évről-évre romlottak, 1992-től, kivéve az előző Fidesz-kormányt folyamatosan csökkent az e célra fordított összeg. Az egyházi fenntartású művészeti oktatási intézmények kiegészítő normatíváját 2005-től elvették. Van olyan intézmény, amely azonnali segítség nélkül, szeptemberben nem nyitja meg kapuit. Azt kérte, segítse a kormány a művészetoktatást.
   
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte: a kormány elkötelezett a művészeti nevelés érdekében, kiemelt területnek tartja. Az előző kormány alatt milliárdokat vontak ki, s így százezer gyermek tűnt el a rendszerből. Mihelyt lehetőség lesz, megpróbálják pótolni az elvont összegeket. Az új nemzeti alaptantervben, amelynek kidolgozása egy-két héten belül megkezdődik, hangsúlyosabb szerepet kap majd ez a terület is.

A felszólalások után egy percben elnézést kért a jobbikos Novák Előd, aki bekiabálásaival megsértette a Ház tekintélyét. Schmitt Pál azt kérte, minden képviselő tartózkodjon a sértő bekiabálásoktól.

Az Országgyűlés 265 igen és 80 nem szavazattal elutasította a házszabálytól eltérést a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosításáról. A házszabálytól eltérés, amihez négyötödös többségre lett volna szükség, lehetővé tette volna, hogy a törvényjavaslat zárószavazása már csütörtökön meglegyen. A Ház azt azonban jóváhagyta, hogy sürgősséggel tárgyalják az előterjesztést. Az ügy miatt Schmitt Pál házelnök rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze hétfő délutánra.