Rétvári Bence , a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője interpellációjában azt kifogásolta, hogy a magyar kormány a pénzügyi válság kirobbanását  – rekord ideig – éppúgy nem ismerte fel, mint azt, hogy válságból kivezető utak egyike, a zöld gazdaság fejlesztése.

Megjegyezte: míg a német kormány a megújuló energiák részarányának növelésében lát lehetőséget, addig a Bajnai Gordon programjának ismertetésekor még említés szintjén sem beszélt a sok tízezer munkahelyet teremtő zöld gazdaságban rejlő lehetőségekről.

Az interpelláció teljes szövege:

A gazdasági világválságra gyógyírt kereső kormányok többsége már felismerte, hogy nem elég a pénzügyi válság rövidtávú kezelése, Szükséges a középtávú energiaválság, valamint a közép- és hosszú távú klíma és erőforrás válság kezelése is.

A magyar kormányzat a pénzügyi válság kirobbanását is szinte rekordideig nem ismerte fel, abban bízott, hogy hatásai nem érik cl hazánkat. A kormány programjából és intézkedéseiből úgy tűnik, hogy hasonlóképpen jár el a klímaproblémákkal kapcsolatban is, ami nem csak súlyosabb következményeket, de magasabb válságkezelési árat is jelent.

Amennyiben a jelenlegi pénzügyi válságkezelés nincs összhangban az erőforrás és klímaválság kezelésével, akkor az ország gazdasága egy szennyező, karbon-intenzív pályán erősödik meg, melyet pár év múlva újból gyökeresen meg kell változtatni.

Nézzünk pár példát más országok zöld árnyalatú válságkezelési intézkedéseire:

Mint arról a brit nagykövet a napokban egy konferencián beszámolt, az angol kormány 1,3 millió új munkahelyet hoz létre kifejezetten a környezetvédelmi ágazatban a gazdasági világválság hatásainak csökkentése érdekében. Egyrészt a kormány többet kíván fektetni a megújuló energia szektorba, másrészt az autóiparnak felajánlott támogatást feltételekhez köti: az összeg csak alacsony karbon-kibocsátású gépjárművek fejlesztésére valamint a szakembereik ez irányú átképzésére használható.

A válság előtti Németországban több ember dolgozott a tágan vett környezetvédelmi ágazatban, mint az autógyártásban. A gazdasági válság után ez az arány még inkább egyértelmű lett a zöld állások javára. Németországban a kormány válságkezelő stratégiájában a megújuló energiák részarányának növelésében lát komoly lehetőséget. Külön támogatást ad azoknak a zöld fejlesztéseknek a befejezésére, melyek a válság miatt veszélybe kerültek.

Írországban a kormány olyan gazdaságélénkítő programot jelentett be, mely nagyban támaszkodik az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiaforrások arányának növelésére (2020-ra 40 százalék az EU által előírt 16 százalék helyett), a kutatás-fejlesztésre adott támogatásokra és adókedvezményekre illetve az ezek nyomán megjelenő „zöld galléros” munkahelyekre.

Az Egyesült Államok elnöke által bejelentett válságkezelő programban lényegi szerepet kap a megújuló energiákba való befektetés, az alternatív technológia-kutatás, az Üzemanyag-hatékony autók gyártása valamint az ezekből származó foglalkoztatás-növekedés.

Még a népi Kínában is a gazdaságélénkítő csomag 40százaléla nevezhető zöldnek, de a világelső Dél-Korea, ahol a Green New Dealre fordítják a gazdaságélénkítő források 81 százalékát. Közvetlen állami beruházásokkal, támogatásokkal és adóátrendezéssel kívánják megteremteni a zöld gazdaságot.

A magyar kormánnyal ellentétben Európa más országainak vezetői azt vallják, hogy nincs az a megszorítás, aminek a révén több munkahely jöhetne létre, mintha lendületet adnak a zöld gazdaság fejlődésének.

Tisztelt Miniszt Úr!

Az ön miniszterelnöki programbeszédében még csak utalás se történt a zöld gazdaság beindítására, a zöld munkahelyek bővítésére. A kormány írásos programjából is szinte teljesen kimaradt ez a rész.

Mi kell ahhoz, hogy végre a magyar kormány is felismerje a zöld gazdaság fontosságát, és más országok példáját követve — értékelhető lépéseket tegyen zöld munkahelyet létrehozatala érdekében?
    
Szabó Imre környezetvédelmi miniszter azt válaszolta: a kormány eddig is tisztában volt a zöld gazdaság fontosságával.  Mint mondta, a minisztérium támogatja a hazai zöld ipar exporttevékenységét.
    
A KDNP-s képviselő a választ nem fogadta el, a képviselők többsége azonban igen.

Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője interpellációjában ara hívta fel a figyelmet, hogy miközben a kormány állandóan a romatelepek felszámolásáról beszél, valójában erre a célra az idei esztendőben egyetlen fillért sem szánt. Ráadásul a képviselői indítványra a költségvetésbe bekerült egymilliárd hatvanmillió forintot, sem fordította a romatelepek felszámolására, ugyanis a Gyurcsány-kormány zárolta a teljes összeget.

A politikus az Állami Számvevőszék jelentéséből idézett, melyben azt kifogásolták, hogy 10 év alatt romaprogramokra elköltött 250 milliárd forintnak csak piciny töredéke, mintegy 10 milliárd forint jutott el a címzettekhez.

Megjegyezte: az MSZP örökös jövőbe vesző ígéreteihez híven Bajnai Gordon a közelmúltban négy éves programot hirdetett meg, a Fideszes politikus feltette a kérdést: hány forintot költ el a minisztérium a romatelepek felszámolására ez év végégig?
    
Korózs Lajos a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta: a kormánynak, ellentétben a Fidesszel, fontos az, hogy mi történik a roma társadalommal.
    
Amikor a Fidesz kormányoz nincs semmi romaügyben – tette hozzá. Kiemelte: 2005-ben indult a telepfelszámolási program, melynek középpontjában a foglalkoztatás állt. Idén 250 millió forintot kíván a kormány erre fordítani.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés igen.

Nagy Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője azt nehezményezte, hogy az egészségügyi miniszter októberben arról beszélt, hogy több pénzt kap az ellátórendszer. Felidézte Székely Tamás ígértét, amely szerint októberben 4,5 milliárd, decemberben pedig 6 milliárd forinttal egészítik ki a betegellátó intézmények működéséhez szükséges összegeket.
    
A képviselő kijelentette: amikor ki kellett volna osztani a megegyezés szerinti 4,5 milliárd forintot, akkor az derült ki, hogy októberben a kórházak kevesebb pénzt kapnak, mint februárban vagy márciusban.
    
Az  egészségügyi miniszter szerint a képviselő „nem állít igazságot”, mert amikor szóba került a bázisfinanszírozásra való áttérés, akkor az intézményeknek kiküldték a várható teljesítményük után kifizetendő díjat a következő három hónapra.
    
Véleménye szerint ehhez képest mondták azt, hogy 4,5 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények az elkövetkező időszakban. Hozzátette, csak egy kérdésben volt vita, hogy ez egyösszegű kifizetés legyen-e, vagy a pénzt három egyenlő részre osztva fizessék ki.

Puskás Tivadar, a KDNP szakpolitikusa párttársához hasonlóan az egészségügyi miniszterhez fordult abban az ügyben, hogy évente több százezren kerülnek ki úgy a kórházakból, hogy még további ápolásokra szorulnak. Emlékeztetett arra, hogy októberben született egy tiltakozó levél az otthoni szakápolás és a hospice ellátás finanszírozásának csökkentése miatt.
    
Székely Tamás erre azt felelte, hogy a házi szakápolás előirányzata valóban csökkent 500 millió forinttal. Hozzátette, hogy terveztek egy fejlesztést a házi szakápolás előirányzatán, de az e-alap helyzete miatt ezt nem hajtották végre, ezért véleménye szerint nem szűkítésről, hanem egy fejlesztés elmaradásáról van szó.

Az SZDSZ-es Lakos Imre azt sérelmezte, hogy a közösségi közlekedés privatizációjának lehetővé tétele helyett, a monopólium védelme mellett emelt szót a kormány, amikor megállapodott a Volán szakszervezetekkel. A kormány a szakszervezetekkel kötött megállapodásában az szerepel: a 2012-ben lejáró közszolgáltatási szerződéseket 2016. december 31-ig meghosszabbítják, nem kerülhet sor magántőke bevonására, valamint érvényben marad a 2009-2010-es bérmegállapodás, cserébe a szakszervezetek 2010. december 31-ig nem sztrájkolnak – sorolta.
    
Hónig Péter közlekedési miniszter azt válaszolta: a megállapodás összhangban áll az EU-s és a hazai jogszabályokkal is. A helyközi közlekedésben eddig sem utasította vissza a kormány a versenyt – tette hozzá.

Mikola István az új influenza kapcsán az egészségügyi kormányzat kommunikációját tette szóvá. A vírust az apokalipszis ötödik lovasaként minősítette az ellenzéki politikus és a H1N1 gyors terjedésére hívta fel a figyelmet. A vírus az őszi-téli hónapokban tömeges megbetegedést vetít elő – mondta.
    
Hozzátette: Magyarország szerencsés helyzetben van, jó minőségű vakcina áll rendelkezésre, de óriási a zavar a védőoltás kapcsán, nő a bizonytalanság. Nincs oltóanyag a gyógyszertárakban, félelmet keltő információk jelennek meg, az egészségügyi tárca kommunikációja „tesze-tosza”. Szakmai szervezetek egymással ellentmondó véleményt fogalmaznak meg. Itt az ideje, hogy a tárca vezetője leüljön az ÁNTSZ irányítóival, a szakmai kollégiumokkal, háziorvosokkal, gyógyszerészekkel és egységes állásfoglalást alakítson ki, amely az egységes kommunikáció alapját is képezi.     

Székely Tamás szakminiszter válaszában elmondta: egy dologban egyetértés van, hogy az oltás szükséges. A kormány minden megnyilvánulásakor ugyanezt kommunikálta – mondta.    Nem a kormányzat kommunikálta, hogy nem jó a vakcina, mert túl gyorsan törzskönyvezték. Ezt követően megindult a polémia több területen, amit szintén nem a kormányzat kezdeményezett. A szakmai kollégiumokkal nemhogy tárgyaltak, hanem írásban keresték meg a vakcináról nyilatkozzanak, alkalmasnak tartják-e a vakcinát, a gyógyszerészkamarával pedig együttműködési megállapodást kötöttek.
    
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 184 igen, 147 nem és 12 tartózkodással jóváhagyta.

Kupper András (Fidesz) szintén az elégtelen tájékoztatásról beszélt az új influenza kapcsán. Elég volt a kormányzati szerencsétlenkedésből, hogy a lakosságot nem képesek megfelelően tájékoztatni – jegyezte meg.
    
A rendelők százaiban elhelyezett papír szerint a védőoltást a betegek csak saját felelősségre kérhetik. Ezután még az is meggondolja magát, aki egyébként kérné az oltást – közölte.
    
Az ellenzéki politikus szerint azért tartunk itt, mert a kormány nem állt szóba a szakma képviselőivel. Azt sem tudni, hogy eddig hány embert oltottak be, s a pedagógusok sem tudnak semmit az óvodások, iskolások oltásáról.
    
Ki fogja a szülőket, tanárokat megfelelően tájékoztatni? – kérdezte.

Székely Tamás úgy válaszolt a képviselőnek: „nem kell, hogy a tények elhomályosítsák éles látását”. Nyilván nagy szerencsétlenség, hogy van oltóanyag, s a térítésmentes oltóanyag felét pedig már kiszállították, és az összes szövődmény elhárításához van megfelelő gyógyszer –sorolta ironikusan. Kitért arra is, hogy a háziorvosoknak tartottak továbbképzéseket, az iskolákba két alkalommal küldtek szét anyagokat.
    
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 184 igen 147 nem és 13 tartózkodással igen.

Gyimesi Endre szerint arcpirító, hogy négyszer annyi pénzt fordítanának az Erkel Színház új épületére, mint azt egy évvel korábban tervezték. Itt valami nincs rendben – jelentette ki.

Kifejtette: egy éve arról volt szó, hogy 25 év alatt 19, 2 milliárd forinttal járul hozzá az állam az új Erkel Színház működtetéséhez, ezzel szemben most a kormány határozata szerint maximum 28 évre szóló bérleti szerződést köthetne az Operaház. Az éves bérleti díj maximum 3 milliárd, illetve ennek az inflációval és közüzemi díj emeléssel növelt értéke lehetne. Nem 19,2 milliárd forinttal, hanem mintegy 77 milliárddal járulnának hozzá az új épülethez .

Milyen felelősséggel dolgoztak a szakemberek, ekkorát tévedtek tavaly óta? – kérdezte.  
    
Hiller István kulturális miniszter válaszában azt mondta, így kezdődött a nemzeti gödör története is. Remélte, hogy az információ hiánya és a kultúra iránti aggodalom fogalmazta meg a képviselő kérdését. Mint mondta: az elkövetkező években szükség van az Operának otthont adó Ybl-palota felújítására. Így a mai Erkel Színház helyén valamivel nagyobb alapterületen épül fel az új színház, s ezután megkezdődik az Andrássy úton az Ybl-palota felújítása.
    
Az Opera várhatóan három évig tartó felújítása alatt beköltözik majd az új Erkel Színházba. A felújítás után visszaköltözik az Opera, s évente 120 napot bérli az új Erkel Színház épületét. Megépül egy új gyártó és raktárbázis is. A bérleti díj erre is kiterjed – tette hozzá.
    
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 183 igen, 145 nem és 6 tartózkodással jóváhagyta.

Fónagy János (Fidesz) azt kérdezte, hogy kinek jó a vasútvonalak bezárása. Azt mondta, hogy ez biztosan nem jó a vidéken élőknek, a gazdaságnak, a költségvetésnek, a környezetvédelemnek, az energiatakarékosságnak, a közlekedésbiztonságnak és negyvenezer vasutascsaládnak.
    
Bajnai Gordon miniszterelnök közölte, hogy valóban dolgoznak a vasút átalakításán. Hozzátette, hogy összességében Magyarországnak lesz jó, ha hatékonyabbá és jobb színvonalúvá válik a közösségi közlekedés. Kijelentette, hogy a vasútvonalak bezárása csak részeleme egy jóval nagyobb csomagnak, amellyel szeretnék megállítani a vasútnál zajló pazarlást. Leszögezte, hogy az átalakítások nem szűkítik a vidéken élők lehetőségeit.
    
A kormányfő arra is kitért, hogy ma minden egyes állampolgár 33 ezer forintot fizet a vasút fenntartására.
    
Fónagy János reagálásában közölte, hogy valóban szükséges a vasút korszerűsítése, de szerinte ehhez semmi köze nincs a bezárásoknak.  

Nógrádi Zoltán és Hörcsik Richárd, a Fidesz két képviselője szerint valami hibádzik az európai uniós források felhasználásának magyarországi gyakorlatából. A kérdést feltevő Nógrádi Zoltán azt mondta, hogy jelen pillanatban a magyar költségvetés hétszázalékos visszaeséssel kénytelen számolni, de ha az időarányos ezermilliárd forintot lehívtuk volna, az négy százalékkal csökkentette volna a visszaesést.
    
Bajnai Gordon válaszában egyetértett azzal, hogy az európai uniós források szolgáltatják a lehetőséget arra, hogy míg más országok a saját költségvetésük terhére, addig Magyarország döntően, de nem kizárólag az európai uniós külső források terhére tudja a válságcsökkentő akciókat végrehajtani.
    
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy egy felmérés szerint Magyarország időarányosan 89 százalékát kötötte le a forrásoknak, és ezzel  az első helyen áll a tíz közép európai ország közül. Hozzátette, hogy az utófinanszírozás ellenére az eddig megítélt 3.000 milliárd forintnyi forrásból 550 milliárd forintot meghaladó kifizetést teljesítettek, amivel arányait tekintve Magyarország az első helyen áll az egész Európai Unióban. Kitért arra is, hogy az eddig benyújtott 23 nagyprojektből 11-et már jóvá is hagytak.  

+

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke úgy értékelte, hogy a Bajnai-kormány gazdaságpolitikája nem kezelte, hanem tovább mélyítette a válságot. Hivatkozott arra, hogy Magyarországon a munkanélküliségi ráta meghaladta a 10 százalékot, amelyre utoljára 90-es évek közepén volt példa. Szerinte Bajnai Gordon kormányfőnek „egy funkciója van”, hogy az MSZP-t elvigye a következő választásokig. Hány embernek kell még elveszítenie a  munkáját ahhoz, hogy a kormány és az MSZP belássa, ez a politika nem mehet így tovább és változásra van szükség? - kérdezte Varga Mihály.

Katona Tamás pénzügyi államtitkár elismerve a kormányét, az ellenzék felelősségére is hivatkozott a válságkezelés kapcsán. Védelmébe vette a kormány gazdaságpolitikáját, szólva egyebek között arról, hogy 70 ezer ember munkáját sikerült megőrizni és az Út a munkához program második lépcsőjének elindítása után még egyszer ennyien tudnak majd dolgozni azok közül, akiknek jelenleg nincs munkájuk. Leszögezte: a kormány célja, hogy megőrizze azt a biztonságot, ami az ország nyugodt működéséhez kell. Lehet rémhíreket terjeszteni, de attól nem jutunk előbbre - fogalmazott az államtitkár.

Salamon László, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője arról beszélt, hogy az október 23-i ünnepségekkel összefüggésben „egy szocialista országgyűlési képviselő minősíthetetlen, súlyosan durva kifejezéssel” illette a köztársasági elnököt. Hivatkozott arra az alkotmányos kitételre, amely szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. A köztársasági elnök megsértése Magyarország, a magyar nemzet megsértését jelenti – mondta Salamon László. Elengedhetetlennek nevezte annak a büntető jogszabálynak a megalkotását, amely az államfő személyével szembeni sértő megnyilatkozásokat szankcionálja és felszólította a kormányt és az MSZP-frakciót: határolódjon el az említett esettől.

Molnár Csaba miniszter válaszában egy 1991-es alkotmánybírósági határozatból idézett, amely szerint – összefoglalása szerint – a sérthetetlenség nem egyenlő a bírálhatatlansággal, mint minden közjogi szereplővel, az államfővel szemben is lehet bírálatot, politikai véleményt megfogalmazni, a szabad véleménynyilvánítás jegyében.

A Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési képviselőcsoportja közleményt adott ki, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy a Kormány képviselője az Országgyűlésben védelmébe vette a  a Köztársasági elnök személyét sértő gyalázkodó megnyilatkozásokat.

Schvarcz Tibor szocialista képviselő szerint oltásellenes kampány folyik Magyarországon. Hozzátette: arra szeretné felhívni az elbizonytalanításban részt vevő orvosok figyelmét, hogy az influenza nem válogat. Hogyan néznek majd annak a szemébe, akinél súlyos szövődmény lép fel? - vetette fel. Szorgalmazta, hogy a képviselők is kampányoljanak az új típusú influenza elleni oltás mellett.

Székely Tamás egészségügyi miniszter egyebek között elmondta, hogy 2.400 patikából 417-ben már elérhető a vakcina és újabb autók beállításával igyekeznek kielégíteni a gyógyszertárak igényeit. Élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy rendelkezésünkre áll vakcina, ezért azt kérem minden kollegától, aki jelentkezik oltásra, azokat mindenképpen oltsuk be – mondta Székely Tamás, hangsúlyozva: az oltás biztonságos és alkalmas a betegség megelőzésére.

Gusztos Péter (SZDSZ) hivatkozott arra, hogy frakciója két tagja vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte „a rádiós frekvenciapályázat mögött feltételezett, a valódi versenyt kizáró Fidesz–MSZP háttéralku kivizsgálására”, de a két nagy párt nem támogatta, hogy a házszabálytól eltérve döntsön a törvényhozás a testület felállításáról. Kiállt amellett, hogy ha törvénytelen eljárással, érvénytelen pályázatok támogatásáról született megállapodás a két nagy párt között, szükség van a bizottságra.