A fegyvertartás szabályain lazító előterjesztés részletes vitájával, majd az új hungarikumtörvény tárgyalásának elkezdésével, illetve napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját az Országgyűlés hétfőn, nem sokkal éjfél előtt.

Vita a birtokvédelmi fegyver kategóriájának bevezetéséről

A jobbikos Staudt Gábor a birtokvédelmi lőfegyver kategóriájának bevezetését javasolta a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvénymódosítás részletes vitájában. Mint mondta, frakciója abban reménykedik, hogy a fegyveres önvédelem alkotmányos alapjog lesz jövőben, aminek része lehet egy erre a célra tarható, ám élet kioltására nem feltétlenül alkalmas fegyver is. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában azt mondta az új Büntető törvénykönyv elfogadásával összefüggésben megvizsgálják egy ilyen fegyverkategória bevezetésének lehetőségét.

Az új hungarikumtörvény tárgyalásába kezdtek a képviselők

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter expozéjával megkezdődött az új hungarikumtörvény tárgyalása, amelynek első lépéseként a vezérszónoki felszólalásokra került sor hétfőn későn este. A tárcavezető felszólalásában azt mondta, a kormány előterjesztésének célja az értékőrzés, vagyis az, hogy valamennyi olyan magyar termék védelemben részesülhessen, amely az ország történelméhez, a magyarság szellemi, tárgyi és kulturális örökségéhez tartozik. Tájékoztatása szerint az elmúlt két évben széleskörű társadalmi egyeztetés folyt a kérdésben, a hungarikumok körébe javasolt termékekről, szolgáltatásokról, szellemi értékekről pedig egy 13 tagú Hungarikum Bizottság dönt majd, a legkiválóbb hungarikumnak minősített magyar javak pedig a hungarikum védjegy viselésére is jogot nyernek.

Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka az általános vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig senki nem tudta definiálni, hogy mi a hungarikum és ezzel a piac néha vissza is élt. Kiemelte: a törvényjavaslat ezért arról is gondoskodik, hogy védjegy legyen a hungarikumnak nevezett termékeken, ezeket azonban csak a tárgyi örökségre lehet használni.

Gőgös Zoltán, az MSZP első vezérszónoka mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a civil véleményeket nem vették kellő hangsúllyal figyelembe az előterjesztés elkészítésekor. Pál Béla, a szocialisták másik vezérszónoka úgy fogalmazott, legszívesebben visszaadná a törvénytervezetet a bizottságnak, hogy vegyék figyelembe a Hungarikum Szövetség állásfoglalását, mert csak így lehet elérni, hogy pontos legyen a rendszer.

Simicskó István, a KDNP vezérszónoka frakciója támogatásáról biztosította a kabinetet és egyebek mellett megjegyezte, a hungarikumok közé kellene sorolni olyan termékeket is, mint például a szaloncukor, a kürtöskalács, vagy a rétes.

Varga Géza, a Jobbik képviselője támogathatónak nevezte az előterjesztést, hasonlóan a frakció másik vezérszónokához, Z. Kárpát Dánielhez, aki ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a törvényjavaslat nem sorol fel elegendő pénzügyi forrást a hungarikumok megfelelő piaci védelmére.

Az LMP vezérszónoka, Szabó Rebeka üdvözlendőnek minősítette a kormány előterjesztését, azonban ő is megjegyezte, egyelőre nem látják milyen anyagi fedezettel sikerül majd támogatást nyújtani a jellegzetes magyar sajátosságoknak.

Napirend utáni felszólalások

A jobbikos Magyar Zoltán a magyar vidék szempontjából fontos személyek bemutatását célzó napirend utáni felszólalás-sorozatba kezdett; első alkalommal Cserháti Sándor tanárra, mezőgazdasági szakíróra emlékezett.

Vágó Gábor ugyancsak a napirend után felszólalva az interneten terjedő kalóztartalmakkal szembeni fellépést is tartalmazó megállapodás, az Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ismertebb nevén az ACTA magyarországi aláírása ellen szólt.

Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta az Országgyűlés ülésnapját, a képviselők kedden reggel folytatják a parlamenti munkát.

A különadóról és járadékról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lengyel és litván civileknek és politikusoknak címzett köszönetnyilvánítással kapcsolatos határozati javaslat általános vitájával folytatódott a parlament hétfői ülésnapja a határozathozatalokat követően.

Állampapírban is kaphat adó-visszatérítést a devizaadós

Rogán Antal önálló indítványának expozéjában azt mondta, a különadóról és járadékról szóló törvényjavaslatot azért kell módosítani, mert a kormány és a bankszövetség közti megállapodás törvénybe iktatása után a kormány támogatását is „be kell csatolni a rendszerbe". Ez a képviselő elmondása szerint adó-visszatérítés formájában történik majd, de korábban ennek formáját nem rögzítették. A javaslat most egyértelművé teszi, hogy az adózó részére állampapír formájában is visszatéríthetik az adót, a módosítás ennek a rendjét is tisztázza. A felszólaló ellenzéki képviselők – a jobbikos Volner János és a szocialista Veres János – támogatásukról biztosították az előterjesztőt.

Köszönetet mondhat az Országgyűlés litván és lengyel civileknek, politikusoknak

Az Országgyűlés köszönetet mondhat litván, illetve lengyel civileknek és politikusoknak, köztük például Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, amiért különböző formákban kiálltak Magyarország mellett a brüsszeli bírálatok idején. Balla Mihály, a beterjesztő külügyi bizottság nevében azt mondta, a korábbi uniós támadások között több bíztató, támogató nyilatkozat volt, köztük Donald Tusk lengyel miniszterelnöké is. Ők támogatásukról biztatták Magyarországot, akiket civilek is követtek, ezért fontosnak tartják, hogy Magyarország köszönetét határozatban is kinyilvánítsák – mondta a politikus.

Az ellenzék a kormány külpolitikáját bírálta

Kovács Tibor (MSZP) a vitában azt mondta, hogy ez a tervezet az 50-es és 60-as években, Sztálint és Rákosit „dicsőítő" javaslatokra emlékeztet. A képviselő szerint inkább az Európai Parlamentnek kellene köszönő nyilatkozatokat elfogadni, akik felhívták az ország figyelmét a uniós jogszabályok megsértésére.

Balczó Zoltán (Jobbik) azt a kérdést tette fel, hogy az uniós elnökség fél éve után miért lett az ország mostohán kezelt a "mostohagyerekek között". Szerinte ez a multinacionális cégek és bankok megadóztatása, a nem ortodox gazdaságpolitika meghirdetése, valamint a különadók miatt történt. Szerinte csak a kormányt érte támadás, a litvánok és lengyelek a magyarok melletti szimpátiájukat fejezték ki. Hangsúlyozta, ennek ellenére a Jobbik támogatja a határozat elfogadását, de szerinte a kormánynak el kellett volna kezdenie biztosítani az unión kívüli élet feltételeit.

Vadai Ágnes független képviselő arra kérte a kormányt, hogy ne a parlamentet használják fel arra, hogy „dicsőítsék" az egyébként szintén néppárti politikusokat, keressék meg az ennek a megfelelő pártpolitikai fórumokat. A Demokratikus Koalíció politikusa azt is kérte, hogy vonják vissza az előterjesztést, és arról kezdjenek vitatkozni, hogy hogyan lehet a kormány külföldi elszigeteltségét megszüntetni.

Támogatta a parlament hétfőn az uniós fiskális paktumhoz való csatlakozást. A képviselők a határozathozatalok között egyebek mellett arról is döntöttek, hogy megszűnik a bizonytalan adójogi helyzet intézménye.

Az LMP ügynöknevekkel tiltakozott az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló javaslat leszavazása miatt

Az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány tárgyalását az ellenzéki pártok támogatták, a kormánypárti képviselők többsége azonban ellenezte. Tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus (köztük Balog Zoltán, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa) ugyanakkor igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus (mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária) pedig tartózkodott.

Az LMP képviselői – mint közölték – tiltakozásul fideszes kötődésű közéleti személyiségek és kormánypárti országgyűlési képviselők egykori fedőnevét mutatták fel tábláikon.

Határozat a Magyarország és Németország közötti 1992-es partnerségi szerződés évfordulójáról

Az Országgyűlés egyhangúlag – 359 igen szavazattal – határozatot fogadott el a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából. A szavazást az ülésteremből követte figyelemmel Németország budapesti nagykövete is. Expozéjában Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt mondta: Magyarország Németország megbízható partnere volt és marad. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy Németország döntő szerepet játszott abban, hogy Magyarország euroatlanti integrációja sikeres lehetett. Orbán Viktor az elkövetkező egy hónapban kétszer is Németországba – Frankfurtba és Münchenbe – látogat – tette hozzá.

Támogatta a parlament az uniós fiskális paktumhoz csatlakozást

Martonyi János külügyminiszter erről szóló előterjesztésének elfogadásával támogatta az Országgyűlés, hogy Magyarország csatlakozzon az új uniós fiskális paktumhoz. A 2013. január 1-jén életbe lépő szerződést – amelynek tartalmáról január végén állapodtak meg az európai uniós állam- és kormányfők – az Európai Tanács március 1-jén és 2-án esedékes ülésén írják alá a csatlakozó tagállamok vezetői. A kormánypártok és az MSZP képviselői igennel voksoltak a - Jobbik kérésére - név szerinti szavazáson, az LMP-s politikusok tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemet mondtak a határozati javaslatra. A parlament így 304 igen szavazattal, 42 nem ellenében és 15 tartózkodás mellett fogadta el az indítványt.

A szerződés szerint az aláírók – a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok – államháztartásuk szerkezeti hiányát a GDP-hez képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Kivételt képeznek azok az országok, amelyek a GDP 60 százalékánál jóval kisebb belső államadóssági rátával rendelkeznek, mert esetükben a strukturális hiány az 1 százalékot is elérheti. Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Ez utóbbit az Európai Bíróság lesz hivatott ellenőrizni akár már egy tagállam kérésére is, és ha valamely ország tartósan nem teljesíti vállalt kötelezettségét, pénzbírsággal sújtható.

A Magyarországi Iszlám Tanács egyházkénti elismerését javasolja a Ház

A Magyar Iszlám Közösségből és a Magyarországi Muszlimok Egyházából álló Magyarországi Iszlám Tanácsot ismerheti el egyházként az Országgyűlés, miután a képviselők elfogadták a fideszes Demeter Zoltán módosító indítványát. Eredetileg, a vallásügyi bizottság indítványa alapján a Magyar Iszlám Közösség szerepelt volna annak a 17 felekezetnek a listáján, amelyeknek – a tavaly elismert 14 egyházon túl – a testület javasolta megadni az egyházi státuszt. Demeter Zoltán módosító indítványának elfogadásával azonban ehelyett a Magyarországi Iszlám Tanács szerepel a listán. A politikus ugyanis jelezte, hogy a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza 2011 végén kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezet keretein belül kíván megjelenni. A parlament más módosító javaslatot nem fogadott el. A törvénymódosításról, az elismert egyházak körének bővítéséről jövő héten szavazhat a parlament.

Megszűnik a bizonytalan adójogi helyzet intézménye

A parlament úgy döntött, hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek a bizonytalan adójogi helyzetre vonatkoznak. A január óta létező bizonytalan adójogi helyzet bevezetéséről a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött az Országgyűlés tavaly novemberben. Ez lehetővé tette, hogy a jóhiszemű adózók mentesüljenek az adókötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények – az adóbírság és a mulasztási bírság – alól, feltéve, hogy adóbevalláskor jelzik, nem biztosak benne, hogy jól értelmezik a jogszabályokat.

Az Országgyűlés a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény elfogadásával szüntette meg az új adójogi intézményt. Ezt az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa kezdeményezte, amely szerint az év eleje óta eltelt rövid idő alatt is egyértelműen igazolódott, hogy „az adózók még nincsenek felkészülve egy ilyen vagy ehhez hasonló intézményre", illetve hogy az adóhatóság szolgáltatásai mellett nincs helye az adózási szabályok között.

Az e-cigarettákól és a felsőoktatási keretszámokról is szó volt az azonnali kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén. A kérdések között többek között a szociális ellátottak helyzete, a gyógyszerfelírás szabályai is terítékre került.

A KDNP az e-cigaretták szabályozását javasolta

A kereszténydemokrata Pálffy István szerint szabályozni kellene az e-cigaretták kereskedelmét, hiszen a dohányzást tiltó törvény nem vonatkozik füst helyett vízpárát eregető cigarettákra. Feltette a kérdést: mikor dől el, hogy milyen szabályozás alá esik ez a termék? Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a terméket csak gyógyszertárban, gyógyászati segédeszközként árusítsák. Szócska Miklós államtitkár azt mondta, hogy a dohányzásról leszokókat segítő termék esetében valóban lépni kell, de ezt megfontoltan fogja tenni az egészségügyi kormányzat. Azt is elmondta, hogy a népszerű cigarettafajta az ízesített patronjaival a rászokást is segítheti.

LMP: szakszerűtlen és törvénytelen, ami tandíjügyben történt

Karácsony Gergely (LMP) szerint szakszerűtlen és törvénytelen, ahogy az oktatási kormányzat meghatározta az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámokat, mert a jelenleg még érvényben lévő törvény szerint a keretszámokat az esedékesség előtt egy évvel kell meghatározni, és azok egy-egy szak esetében legfeljebb 10 százalékban módosíthatók. Hoffmann Rózsa államtitkár azt hangsúlyozta, hogy minden olyan képzési ágra nagyobb összeget fordít az állam, amelytől a gazdaság fellendülése várható. Szerinte elindult egy egészséges folyamat, hiszen egyre több cég és önkormányzat köt szerződést hallgatóival. Visszautasította a vonatkozó szabályozás szakszerűtlenségét is, mert, mint mondta, olyan szakemberek dolgoztak rajta, akik több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek.

MSZP: sokan hullhatnak ki a szociális ellátásból

Az első kérdést feltevő Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy emberek tömegeit fenyegeti az a veszély, hogy kihullanak a szociális ellátórendszerből. Példaként említette, hogy legalább 30 nap foglalkoztatási jogviszonyt kell igazolni ahhoz, hogy bárki segélyt kaphasson. Feltette a kérdést, hogy mi lesz azokkal, akik sem munkához, sem közmunkához nem jutottak és most nem kaphatnak támogatást sem. Halász János államtitkár válasza elején hangsúlyozta, a szociális biztonság megteremtése nem csak az állam felelőssége, annak működéséhez az ellátottak aktív együttműködésére is szükség van. Szavai szerint ebbe a rendszerbe illeszkedik a harminc napnyi aktivitás, mint feltétel, amelynek célja, hogy a támogatott is tegyen meg minden saját helyzete rendezésének érdekében. Elmondta azt is, hogy a harminc napos jogviszonyt többféleképpen is meg lehet szerezni.

Fidesz: hogyan lesz takarékosabb a gyógyszerfelhasználás

Hollósi Antal Gábor (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy a gyógyszerfelírás és kiváltás szabályainak módosítása hogyan segíti elő a takarékos gyógyszerfelhasználást. Halász János válaszként közölte, hogy olyan szabályzókat akarnak kialakítani, amelyek az egymással helyettesíthető gyógyszerek esetében elősegítik a fogyasztói árak csökkentését. Az így megtakarított pénzen más gyógyszerek és egészségügyi ellátások finanszírozását tudják megoldani. Hangsúlyozta, hogy a helyettesítés felajánlása csak egy lehetőség, a beteg kérheti a drágább gyógyszer felírását is.

LMP az agrár Start közmunkaprogramból

Szabó Rebeka és Szél Bernadett (LMP) az agrár Start közmunkaprogram előkészítéséről kérdezett. A kérdést ismertető Szél Bernadett azt mondta, hogy az értékteremtő mezőgazdasági tevékenységeket néhány növényre és állatra korlátozták, az erdőgazdálkodást pedig kizárták és teljesen figyelmen kívül hagyták a helyi adottságokat is. Azt sem lehet tudni, hogy a megtermelt árukat hogyan értékesítik majd illetve hogyan lehet felhasználni a közétkeztetésben - tette hozzá. Tállai András önkormányzati államtitkár válaszként közölte, hogy az erdészeti tevékenységet nem zárták ki a körből. Egyúttal hangsúlyozta, hogy amikor a kistelepülések pályáznak, akkor természetes módon felmérik a saját adottságaikat. Hozzátette, korábban nem volt olyan kezdeményezés, amelynek során a közfoglalkoztatásból értékteremtő munkát akartak létrehozni, ezért a képviselő türelmét kérte, mert még a munka elején járnak.

A Baranya megyei múzeumok támogatását sürgeti a Jobbik

Németh Zsolt (Jobbik) kijelentette, hogy nem érkezik sürgősen százmillió forint a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésében lévő tíz intézménynek, akkor azok közül többet is be kell majd zárni. Szavai szerint ha nem kapják meg sürgősen a kormányzati segítséget, akkor Pécs elveszítheti turisztikai vonzerejét. Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények közül 34 tartozik a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központhoz (BAMIK), és ezek finanszírozására a központ 3,3 milliárd forinttal rendelkezik. Hangsúlyozta, az integráció lehetővé tette, hogy minden intézmény esetében egységessé váljon a gazdálkodás, amelyen belül minden múzeum vagy képtár működtetését biztosítani fogják.

A munkahelyek számának alakulásáról, a tűzoltóság államosításáról, a nemzeti ünnephez kötődő a közterület használatról volt szó többek között az azonnali kérdések órájában a parlamentben.

MSZP: mit tett a kormány az állásukat elvesztők érdekében?

Lukács Zoltán úgy fogalmazott: ha az ígért 1 millió új munkahelyet lebontják, ebben a ciklusban 400 ezer új álláshelynek kellene létrejönnie, ehhez képest azonban ezrek szűnnek meg. Példaként említette a Malév és Nokia esetét, s mint mondta, csak a közigazgatásból több ezer embert küldtek el az elmúlt hónapokban. Czomba Sándor államtitkár azt válaszolta, az köztudott, hogy több új munkahely van. Komoly problémát az jelenthet, ha egy-egy térségben egy olyan nagyfoglalkoztató, mint a Nokia a telephelyét áthelyezi. Nem a magyar kormány felelőssége, hogy 2300 embernek megszűnik a munkahelye, a cég döntött így – tette hozzá.

Jobbik: mi az oka a tűzoltóság államosításának?

Bertha Szilvia felidézve a tűzoltóság átalakításának egyes állomásait azt kérdezte: mi a valódi ok? Emlékeztetett, hogy január 1-től a katasztrófavédelem szervezetileg is „bekebelezte" a tűzoltóságokat. Szerinte felmerül a kérdés, hogy semmibe véve a lakosság biztonságát, nem tudatos bosszúról van-e szó a tűzoltók elmúlt évi,  kormány elleni fellépése miatt. Tállai András államtitkár azt mondta, meglepő, hogy a tűzoltóságot és a katasztrófavédelmi szakembereket megpróbálja szembe állítani. 2000 óta a szakmai felügyeletet az OKF és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok látják el – közölte, hozzátéve: a katasztrófavédelem integrációja beleillik az uniós folyamatokba. Megjegyezte: szeptemberben a Jobbik minden tagja és a képviselő is megszavazta az átalakításokat.

LMP: mire készül március 15-én a kormány?

Szabó Tímea felidézte, hogy a napokban bejelentettek egy rendezvényt a rendőrségen, pár nap múlva azonban ezt elutasították hatáskör hiányában. Amikor utánanézett, azt tapasztalta, a KIM, a fővárosi önkormányzat és az állami szervek minden használható közteret lefoglaltak egy hétre. Szerinte a gyülekezési jog jogszerűtlen korlátozása merül fel. Jelezte: alkotmányjogi panasszal élnek, és Strasbourgig is elmennek ebben a kérdésben. Rétvári Bence államtitkár egy régi latin regulát idézett: „aki gyorsabb az időben, az erősebb a jogban". Valóban hosszú rendezvénysorozat lesz március 15-én – mondta, hozzátéve: február 17-én egyeztetést tartottak a KIM-ben és megnyugtatóan rendezték a helyzetet. Az LMP bejelentése később érkezett, de nyilvánvalóan törekednek arra, hogy mindenkinek méltó lehetőséget biztosítsanak a nemzeti ünnepen. Hozzátette: ha botrányt akar az LMP, akkor pert indít és Strasbourgban megy. Ha ünnepelni akar, akkor 100 méterrel odébb megy - fogalmazott.

Fidesz: hogyan segíti a kormány a Nokiától elbocsátottakat?

A fideszes Molnár Attila, Komárom polgármestere arra kérdezett rá, milyen intézkedéseket tesz a kormány, hogy kezelje a Nokiától elbocsátott emberek helyzetét? Emlékeztetett arra, hogy amikor a cég tavaly ősszel a kolozsvári gyárát bezárta, tudható volt, hogy Magyarországon is változás lesz, az itteni bezárás is felmerült, így sikernek tekinthető, hogy a cég mégis itt maradt, és továbbra is 2100 embert foglalkoztat, amellyel a térség legnagyobb munkaadója. Czomba Sándor államtitkár megerősítette, hogy mivel mégsem zárt be a Nokia Komáromban, „valóban azt mondhatjuk, hogy ebből a szempontból egy sikertörténet". Mint mondta, a kormány megtesz mindent a probléma kezelésére, de a Start munkaprogram mellett elsődleges a versenyszférában való munkahelyteremtés.

MSZP: csökken a munkahely keresés támogatása

A szocialista Ipkovich György azt bírálta, hogy a munkahely keresés támogatása az eddigi 28 ezer 500 forintról 22 ezer 800 forintra csökken. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a támogatást elsősorban az 50 év feletti, egykori pedagógusok, köztisztviselők veszik igénybe. Arra kérdezett rá: mit üzen a kormány ezeknek az embereknek, hogyan lehet ekkora összegből megélni? Czomba Sándor államtitkár válaszában azt mondta, hogy a szocialista kormány 2009-ben 200 ezer munkanélkülit hagyott ellátatlanul, és további 200 ezer élt 28 ezer 200 forintból. Mint mondta, a kormány egyik legfontosabb feladata az államadósság csökkentése, ezért türelmet kért azoktól az emberektől, akiknek jelenleg ennyit tud kifizetni.

Jobbik: a kommunizmusnak nem voltak áldozatai

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy Sárándon két önkormányzati képviselő '56-os kopjafát állíttatott a kommunizmus áldozatainak emlékére a község főterén, ám a település szocialista polgármesterének kezdeményezésére egy helyi rendelet később kimondta: nem szerepelhet az emlékműn a kommunizmus szó. Arra kérdezett rá: a kormány miért nem emeli fel a szavát olyan esetben, amikor valaki tagadja a kommunizmus bűneit? Rétvári Bence államtitkár azt mondta: nem ismeri a település viszonyait, de az '50-es években semmilyen más ordas eszme nem szedte áldozatát, csak a kommunizmus. „Aki ezt tagadja, bűncselekményt követ el" – mondta, ugyanakkor azt javasolta: a településnek házon belül kell rendeznie a kérdést, azért van az önkormányzatiság, hogy az állam ne szóljon bele ezekbe a dolgokba.

A munkaerőpiaci helyzetről, a szervátültetettek gyógyszerellátásról, a Malév csődjéről és a gyermekszületésekről is szó volt az Országgyűlésben az interpellációk között.

LMP: a kormány kivérezteti az országot

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy Magyarországon a versenyszférában tömeges a leépítések, a fizetésképtelen cégek száma folyamatosan nő, a negatív folyamatokat pedig az állam nem mérsékli, hanem fokozza például a pedagógus, a katasztrófavédelmi, vagy a honvédségi leépítésekkel. Mindezt szerinte egy hibás elképzelés rossz végrehajtása miatt: ugyanis a kormány az adóversenyre épít a munkahelyteremtés területén, de „ott képtelenség Ázsiával felvenni a versenyt". Az LMP szerint ezzel szemben a kormánynak csökkentenie kellene az adóterheket és célzottan csökkentenie kellene a járulékokat az alacsony végzettségűek és a leghátrányosabb kistérségek esetében, valamint azonnal vissza kellene állítani a progresszív adózást. „Mikor veszik már észre, hogy kivéreztetik az országot" – tette fel a kérdést Scheiring Gábor.

Czomba Sándor államtitkár válaszában leszögezte: 2011 utolsó negyedévében 46 ezerrel dolgoztak többen mint egy évvel korábban és a regisztrált álláskeresők száma is csökkent. A szaktárca pedig a munkahelyteremtés és -megőrzés területén is pályázatok kiírásával és a támogatási összegek növelésével kívánja legalább a válság előtti állapotot megőrizni. Hozzátette: nem lehet azért bírálni a kormányt, mert semmit nem tett, bár „tény, hogy komoly erőfeszítések kellenek az eddigi pozíciók megtartásához is".

Az MSZP a szervátültetettek gyógyszerellátásról

Tukacs István (MSZP) a szervátültetett betegekről beszélt. Nekik, mint mondta, precíz gyógyszeres kezelésre van szükségük a műtétek után és ezt veszélyeztetheti, hogy  gyógyszereik az úgynevezett „terápiás fix" csoportba kerültek, ahol a termékek árát negyedévente szabják meg „vaklicittel" és akár az is előfordulhat, hogy a betegeknek negyedévente új gyógyszerre kell átállniuk. A szocialista politikus azt kérdezte a szaktárcától, hogy veszélyezteti-e a gyógyszerellátásukat ez a változás?

Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: az előző kormányok idején sokkal rosszabb volt a helyzet és a kormány most ezt próbálja helyrehozni. Hozzátette: a negyedéves árversenyt az előző kormány vezette be, a mostani kormány csak ezt változtatta meg fél évre, ami kedvezőbb a betegek számára.

Jobbik: a nemzetgazdasági miniszter felelőssége a Malév csődjében

Rozgonyi Ernő (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a nemzetgazdasági miniszternek posztjából adódóan politikai és erkölcsi felelőssége is van a Malév csődjével kapcsolatban. Szerinte Németh Lászlónénak a légitársaság leállása után ki kellett volna állnia a nyilvánosság elé és meg kellett volna magyaráznia  történteket, vázolnia kellett volna az elképzeléseiket, „esetleg le kellett volna mondania", de a tárcavezető ezzel szemben „eltűnt".

Németh Lászlóné nemzetgazdasági miniszter válaszában ismertette a Malév csődjéhez vezető döntéseket és okokat. Hangsúlyozta: mivel ő csak tavaly decemberben lépett hivatalba, ezért szerinte „nem túl méltányos", hogy a jobbikos politikus őt hibáztatja a Malév leállásért. Hangsúlyozta: a minisztérium jelenleg egy olyan intézkedéscsomag kidolgozását végzi, amely az ország és az utasok számára a legkevésbé hátrányos, másrészt pedig egy új, budapesti központú légitársasághoz keres tőkeerős befektetőt az európai bizottság követelményeinek szem előtt tartása mellett. Szerinte ugyanis mindenképpen szükség van egy kizárólag üzleti alapon szerveződő, de a nemzeti érdekeket szem előtt tartó légitársaságra.

Jobbik: egyre kevesebb gyermek születik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány kommunikációjával szemben egyre csökken a magyarországi újszülöttek száma: 2011 első negyedévében 36 ezerrel kevesebb gyermek született mint egy évvel korábban, ez pedig 2,8 százalékos fogyás. Szerinte ennek az is lehet az oka, hogy a kormány a tehetősebbeket támogatja a szegényebbek és a középosztály helyett.

Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában hangsúlyozta: a születő gyermekek száma igenis növekszik, a gyermekvállalási kedv nő 2010 közepe óta, ez pedig 2011 közepétől a születésszámban is látszik. Hozzátette: a 10 év alatt egymillió új munkahely mintájára 10 év alatt egymillió újszülöttet szeretne a kormány.

A rokkantnyugdíjasok utazási kedvezményeiről, egy nyékládházi szövetkezetről és a Gripenek bérleti szerződéséről is szó volt az interpellációk során.

MSZP: mi lesz a rokkantnyugdíjasok nyugdíjas-státuszával?

Tóth Csaba (MSZP) azt akarta megtudni, hogy az átalakításokat követően mi lesz a rokkantnyugdíjasok nyugdíjas státuszával. A szocialista politikus azt mondta, hogy március végétől csak Budapesten körülbelül 47 ezer ember veszíti el azt a lehetőségét, hogy nyugdíjasbérletet vehessen a BKV-nál. A képviselő elengedhetetlennek nevezte, hogy a rokkantnyugdíjasok és a megváltozott munkaképességűek továbbra is jogosultak maradjanak az őket korábban megillető kedvezményekre.

Halász János, az erőforrásminisztérium államtitkára elöljáróban leszögezte, hogy a nyugdíjasok minden kedvezménye megmarad és azok is megkapják a kedvezményeket, akik később mennek majd nyugdíjba. Szavai szerint akkor lenne nyugodt, ha kijelenthetné, hogy minden nyugdíjas az elmúlt évtizedekben végzett munkája alapján kap ellátást, de ezt egyetlen felelősen gondolkodó politikus sem teheti meg. „És hogy miért, azt önök, szocialisták tudják a legjobban, mert szétlopták és eladósították az országot" – mondta. Kijelentette, azért változik sok minden a budapesti tömegközlekedéssel kapcsolatban, mert a BKV-t a „Demszky-Hagyó féle vezetés szétrabolta". Leszögezte, hogy a nyugdíjrendszer átalakítására, a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének egységesítésére az államadósság csökkentése miatt volt szükség.

Egy szövetkezet ügyében emelt szót a Jobbik

Varga Géza (Jobbik) egy mese kereteibe ágyazva mondta el felvetését, amely szerint szövetkezetbe tömörült nyékládházi gazdák gyümölcsösei egy ügyvéd és egy stróman segítségével egy osztrák vállalkozás tulajdonába kerültek. A politikus azt kérte, hogy a gazdák, akik közül többen a karzaton foglaltak helyet, öt évvel kitolhassák az idén március 1-jén lejáró bérleti szerződéseiket.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszát azzal kezdte, hogy komoly kérdésről van szó, az Országgyűlés viszont „nem valami mesedélután és ez a helyzet sem valami meseszerű". Hozzátette, a képviselőt félretájékoztatták, mert a valóságban arról van szó, hogy egy állami gazdaság vezetői, néhány dolgozó bevonásával, évtizedekkel korábban, az állami földön telepítettek egy ültetvényt. Elmondta, hogy az ültetvény művelői között 2000-ben megszületett az elképzelés, hogy megpróbálják megvásárolni a területet, de erre csak 2006-ban került volna sor. Hozzátette, hogy mellettük viszont egy másik vevő is jelentkezett, aki a nyilvános pályázaton a földhasználók 33 milliós ajánlatával szemben több mint 70 millió forintot fizetett. Elmondta, hogy a bérlőknek joguk volt kitölteni a bérleti szerződésben kikötött időt, de ez az ügy már a magánemberek ügye. Sem a miniszterelnöknek sem a vidékfejlesztési miniszternek nincs arra lehetősége, hogy két magánszemély között kikényszerítse a szerződés meghosszabbítását – zárta válaszát.

Fidesz: milyen előnyökkel jár a Gripen-szerződések meghosszabbítása?

Kocsis Máté (Fidesz) azt kérdezte, hogy milyen előnyök származnak abból, hogy meghosszabbították a Gripen vadászrepülőgépek bérleti szerződését. A politikus azt mondta, hogy élt a lehetőséggel és betekintett az eredeti szerződésbe és annak módosításába is. Szavai szerint ekkor meggyőződött arról, hogy a szerződésmódosítás Magyarország számára minden szempontból előnyökkel jár.

Hende Csaba honvédelmi miniszter leszögezte, hogy a légtér védelméhez elengedhetetlenül szükség van korszerű vadászgépekre, ezért is döntött az akkori kormány 2001-ben a beszerzésről. A Gripenek mellet érvelve elmondta, hogy tavaly egy román repülő megsértette a légteret, de a határsértéstől számított négy percen belül sikerült azonosítani és elfogni a határsértőt. Hangsúlyozta, hogy 2003-ban úgy módosították a szerződést, hogy az duplájára növelte a terheket, ráadásul ezek a terhek aránytalan módon jelentkeznek a 2012-2016 közötti időszakban. Leszögezte, hogy az anyagi kényszer és a katonai képességek növelése, fenntartása is a szerződés módosítását igényelte. Hangsúlyozta, hogy a szerződés módosításával a védelmi képességek nőnek, ráadásul 2016 helyett 2026-ig biztosították a légtér védelmét, miközben a terhek is csökkennek a 2012-2016 közötti időszakban. Az összköltség 45 százalékos növekedéséhez 95 százalékos teljesítmény- és szolgáltatásnövekedés járul - összegzett.

A megélhetési költségekről, az agrárium helyzetéről, egy a cukorbetegeket érintő rendeletről, a végtörlesztés ellenzéki elutasításáról, valamint ötpárti egyeztetésről egyaránt szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés ülésén.

Jobbik: erősödnek a törésvonalak a társadalomban

A jobbikos Volner János azt kifogásolta: „több fideszes politikus is igyekezett megerősíteni", hogy meg lehet élni 47 ezer forintból. A képviselő azt ajánlotta, hogy a Fidesz politikusai beszélgessenek az emberekkel, mert, mint mondta, sokaknak a fagyhaláltól kell félniük, mert nincs pénzük tűzifára. Szerinte egyre inkább elszakadnak egymástól a felső és az alsó társadalmi rétegek, és kettészakad a középosztály. Czomba Sándor államtitkár azt mondta: a fideszes képviselők tisztában vannak a magyar valósággal, ő saját választókerületében, a beregi térségben beszélget az emberekkel.

„Soha, senki nem állította azt, hogy 47 ezer forintból jól meg lehet élni" – jelentette ki, hozzátéve: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mindössze annyit mondott, hogy a Start munkaprogramban résztvevők esetében kifejezetten szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akik korábban 28 ezer 500 forintból, „rejtélyes módon," de meg tudtak élni. Az államtitkár arra szólította fel a szocialistákat, hogy „amit 8 év alatt elsíboltak, tegyék vissza", hogy a leginkább rászorulók megsegíthetők legyenek belőle.

LMP: a kormány elárulta a magyar vidéket

Az LMP-s Szabó Rebeka szerint a kormány elárulta a magyar vidéket, komoly csatákat vesztett a munkanélküliség és az államadósság ellen, és „most az agrár nagytőke ellen is". Kijelentette: bár készült vidékstratégia, „de jöttek a nagybirtokos lobbisták és azt ment a kukába". Szerinte a magyar vidék nem visel el újabb átverést, és a munkanélküliséget növeli az, ha a külföldi élelmiszeripar felvevőpiacává válunk.

Fazekas Sándor miniszter válaszában azt hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a vidék felemelése mellett. Szerinte a családi gazdaságok felemelését szolgálja a nemzeti földalap, a moratórium meghosszabbításával a kormány megvédte a földet a külföldiek felvásárlásától, és könnyített az alkalmi munkavállalás adminisztrációján is, ezzel megkétszereződött a számuk az elmúlt évben. Említést tett a földalapú támogatások kifizetésének előrehozataláról is, és azt is kijelentette: hamarosan ágazati stratégiák is készülnek.

MSZP: a cukorbetegek emberi méltóságát sérti a kormányzat

A szocialista Nemény András arra hívta fel a figyelmet, hogy egy, a cukorbetegeket érintő rendelettel még egy határt lépett át a kormányzat: az egészséges, emberhez méltó élethez való jogot sérti. Kifogásolta, hogy egy miniszteri rendelet bizonyos egészségügyi értékekhez köti egyes készítmények ingyenességét. Mint mondta, ez az érték sokaknak tarthatatlan, sőt egészségtelen is. Azzal sem értett egyet, hogy a tárca mindezt az érintettek és a szakmával történő egyeztetés nélkül alkotta meg. Szócska Miklós államtitkár ezt cáfolta, és azt hangsúlyozta, hogy a szakma javaslatára döntöttek a lépés mellett. Egyben visszautasította, hogy az ellenzék politikai kommunikációs célból riogasson egy betegcsoportot. Kijelentette: ha egy terápia eredménytelen, tovább kell lépni, ezt célozza a rendelet.

KDNP: ellenzékiek nem támogatták, de igénybe vették a végtörlesztést

Stágel Bence (KDNP) a szocialista kormányok egyik legsúlyosabb örökségének nevezte a lakosság jelenetős, devizában történő eladósodását, amin szerinte jelentősen segített a rögzített árfolyamú végtörlesztés. Emlékeztetett arra, hogy az LMP és az MSZP jelentősen bírálta az intézkedést, ennek ellenére számos politikusuk élt vele. Hozzátette: az általuk bírált intézkedésé mintegy 160 ezer család terhein könnyített.

Rétvári Bence államtitkár válaszában úgy fogalmazott: vannak, akik más döntést hoznak a parlamentben, és mást otthon. Említést tett Karácsony Gergely LMP-s, valamint Tóth József, Gőgös Zoltán, Iváncsik Imre szocialista képviselőkről és Vadai Ágnesről, a Demokratikus Koalíció politikusáról, akik éltek a lehetőséggel, annak ellenére, hogy pártjuk ellenezte azt.

Fidesz: ötpárti egyeztetés a pártfinanszírozásról

A fideszes Lázár János arra emlékeztetett felszólalásában, hogy ötpárti egyeztetésre hívta a frakciókat a választási eljárási törvényről valamint a kampány- és pártfinanszírozásról. Reményét fejezte ki, hogy az idei év talán legérzékenyebb kérdéseiben sikerül megegyezésre jutni. Elmondta azt is, hogy a kampányfinanszírozás kérdésében a Fidesz kész ötpárti egyeztetés témájává tenni Puch László, Tóbiás Jószef és Mesterházy Attila szocialista képviselők javaslatát. „Álláspontjaink közelebb állnak, mint azt korábban gondolták" – jelentette ki a politikus.