A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze

A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában, a jobbikos Dúró Dóra kérdésére.

Az ellenzéki képviselő arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy a 2008-as népszavazás előtt a tandíj eltörlése mellett kampányolt, és azt mondta, sosem nyugszik bele, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyermekek elől a felemelkedés lehetőségét, kormányra kerülve viszont a tandíj „általánossá tételét helyezi kilátásba".

Válaszában a miniszterelnök felsorolta a fiatalok magyarországi munkavállalása érdekében hozott kormányzati intézkedéseket, közte a munkahelyvédelmi akciótervet, majd kijelentette: „tandíj nem lesz, semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját". A kormány diákhitelen és állami ösztöndíjon keresztül minden egyes diákot támogatásban részesít – tette hozzá.

Dúró Dóra szerint azonban lehet önköltségnek nevezni a tandíjnak, „attól még a társadalmi hatása ugyanaz lesz, mintha tandíjnak neveznénk". A politikus ezután átadta Orbán Viktornak a Jobbik ifjúsági tagozatának a diákhitelről szóló kiadványát.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, „a tandíj az a fizetendő összeg, amelyet ha a diák nem tud letenni, nem járhat iskolába". Ezzel szemben – folytatta – a diákhitel olyan rendszer, amellyel „mindenki járhat iskolába, a tanításának költségeit az állam előre kifizeti", a visszafizetést pedig halasztottan, nagyon alacsony kamattal teszi lehetővé.

„A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze. Meg fogják látni, a végén több magyar diák jár majd iskolába az új rendszerben, mint járt a régiben" – fogalmazott a miniszterelnök.

Osztolykán Ágnes (LMP) szintén a tandíjjal kapcsolatban szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén 22 százalékkal, 32 ezerrel csökkent a felsőoktatásba felvételizők száma. Emlékeztetett a miniszterelnök által 1998-ban elmondottakra, miszerint nem fordítanak hátat a tanulni vágyó fiataloknak, és azt is kijelentette: a nehéz sorsú diákoknak nincs lehetőségük bejutni a felsőoktatásba.

Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: sem falusiak, sem cigányok nincsenek kizárva a felsőoktatásból. Becsapásnak nevezte azonban azt, ha olyan képzést nyújtanak a diákoknak, amellyel a végzettek nem tudnak elhelyezkedni. Kijelentette: a kormány tiszta vizet önt a pohárba az által, hogy azt kívánja tanítani, aminek értelme van.

A miniszterelnök minden falusi, minden cigány és nem cigány származású diákot arra bíztatott, hogy tanuljon a felsőoktatásban.

A nehéz sorsú fiatalok felsőoktatásba jutásának nehézségeiről szólva közölte: érti a problémát, de mint mondta, a bekerülési ponthatárt a felsőoktatás világa határozta meg. Azt üzente ezen embereknek, hogy ha be tudnak kerülni egy egyetemre vagy főiskolára, a taníttatásért nem kell fizetni, mert azt a diákhitel központ automatikusan átutalja.

Magyarország kiszállt az azeri-örmény konfliktusból

Az MSZP-s politikus, volt külügyminiszter arról beszélt: a dokumentumok alapján – amelyekbe szeptember közepén a Külügyminisztériumban betekintett – a külügyi és az igazságügyi tárca is mindvégig ellenezte Ramil Safarov átadását Azerbajdzsánnak, tudva, hogy hazájában nemzeti hősként ünneplik a gyilkost, így átadása után feltehetően szabadlábra helyeznék.

Az azeriek kérését Safarov átadásáról a Gyurcsány-, a Bajnai- és két évig az Orbán-kormány is elhárította – mondta Kovács László, hozzátéve, ez az álláspont szerepelt a kormányfő idén nyári bakui látogatására készült tárgyalási dossziéban is. Megjegyezte, hogy noha azeri források szerint a kérdés szóba került Orbán Viktor miniszterelnök és Ilham Alijev azeri államfő találkozóján, a külügyi tárcánál nincs nyoma ennek.

Kovács László ennek okáról érdeklődött, valamint arról, a kormány miért érte be azzal, hogy Azerbajdzsán közölte, nem kívánják átalakítani Safarov ítéletét, és miért nem kérdezett rá az elnöki kegyelem lehetőségére is.

Orbán Viktor válaszában helyes és igazságos döntésnek nevezte Safarov átadását, megerősítve, hogy a kormány betartotta a nemzetközi jog szabályait és előírásait, döntése pedig összhangban áll az eddigi magyarországi gyakorlattal.

„Igazságos döntést hoztunk, mert ha fordítva történt volna az eset, vagyis örmény követte volna el azeri rovására a bűncselekményt, akkor is így járunk volna el. Magyarországnak nem az örmény vagy az azeri szempontokra kell figyelnie, nem az örmény vagy azeri érdekeket, hanem kizárólag Magyarország érdekeit kell követnie" – jelentette ki.

Viszonválaszában Kovács László azt mondta: Magyarország „beletenyerelt" Azerbajdzsán és Örményország konfliktusába. Hozzátette, továbbra sem látszik, milyen remélt előnye volt ennek a döntésnek, amely még „Oroszországot és az Egyesült Államokat is egy oldalra állította".

A miniszterelnök úgy reagált: a döntést nem rövid távú haszon motiválta, „ahogy ön is mondta, nem látszik neki semmilyen előnye".

„De egy előnye majd látszani fog (...), ugyanis várhatóan az azeri-örmény konfliktus még egy ideig nem ül el. Azzal, hogy kiadtuk, illetve az ítélet végrehajtására átszállítottuk az azeri elítéltet, Magyarország kiszállt ebből a konfliktusból. Egész addig, amíg itt volt, folyamatos problémákat és nehézségeket okozott, és okozott volna a jövőben is" – mondta Orbán Viktor.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, és diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatatta, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.