Ismét nem választotta meg az Országgyűlés Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének hétfőn, 184 igen és 108 nem szavazattal. A 346 leadott szavazatból 54 érvénytelen volt. A Fidesz-KDNP frakciószövetség az eredményhirdetés után tiltakozásul kivonult a teremből. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a kivonulás előtt szót kért, és azt mondta, hogy ezen körülmények között a Fidesz-KDNP frakciószövetség a nap folyamán nem vesz részt a határozathozatalokban, mert tiltakozásuk jeléül nem kívánnak részt venni a további munkában. Az MSZP kérésére ezt követően rendkívüli házbizottsági ülést hívtak össze.

– Meg kell gondolni, mi értelme van újra jelölni főbírót egy ilyen parlamentnek – mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn újságíróknak, miután a Ház nem szavazta meg az államfő jelöltjét. Kiemelte: mind a két nagy párt parlamenti frakciója támogatásáról biztosította a jelöltet, ezek után a 108 nem szavazat azt mutatja, hogy valaki nem mondott igazat.

Döntött a Ház a lakáshitelesek megsegítéséről. A képviselők 191 igen, 1 nem és 15 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek védelméről szóló törvény módosítását.
   
A Ház 194 igen, 16 nem és egy tartózkodás mellett határozott a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozat módosításáról, miszerint 2012-től négyezer fős önkéntes tartalékos haderő jöhet létre. Egyhangúlag fogadták el a képviselők azt a határozati javaslatot is, mely szerint a Magyar Honvédség egy 40 fős lövészszakasszal - legfeljebb 6 hónapos tényleges műveleti részvételre - járul hozzá az afganisztáni választások miatt szükséges NATO-szerepvállaláshoz. Szintén egyhangúlag fogadta el a Ház azt a két törvényjavaslatot, amelyek Magyarország és Horvátország, illetve Magyarország és Románia közötti, a határokon átnyúló bűnözés elleni harcról szólnak.

206 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, május 11-én elfogadott, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényt. A törvény kiindulópontja, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik egy, a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása lesz. A rendszer alkalmas lehet majd arra, hogy természetes személyek vagy hivatalos szervek egyaránt közvetlenül küldhessenek egymásnak iratokat.

Két tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálásáért a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítását, amely a vállalatok közötti perekben szigorú menetrendet és elektronikus kommunikációt ír elő, valamint rövid határidőket határoz meg.
   
190 igen, 15 nem és egy tartózkodás mellett határozott az Országgyűlés a Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról.

Vizsgálat indul, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél történt-e olyan jogos aggodalomra okot adó tevékenység, ami miatt kormányzati intézkedésre van szükség – közölte Bajnai Gordon miniszterelnök hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában. A kormányfőt Jakab Istvánt fideszes képviselő kérdezte az állami földvagyonról, majd idézte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelő- és ellenőrzőbizottságának jelentését idézte, mely szerint a szervezet tavalyi működésében jelentkező zavarok, a vagyontörvényben előírt határidők be nem tartása, a társaság törvényes működésének hiányosságai felvetik a tanácsnak és tagjainak és a zrt. vezérigazgatójának felelősségét.
   
A kormány nem támogatja a vízvagyon privatizációját – mondta Bajnai Gordon kormányfő hétfőn a parlamentben. A miniszterelnököt Fónagy János fideszes képviselő kérdezte erről.

Medgyasszay László a sajtó információira hivatkozva arról beszélt, hogy a kormány az erdővagyont nem közvetlenül akarja privatizálni, hanem vagyonkezelő holdingot hoznának létre, megszerezve a 19 erdőgazdaság feletti vagyonkezelői jogot. Ezt a vagyonkezelői jogot ezután elegendő lenne átjátszani egy magánbefektetőnek. Megvan-e a holdingosítás jogi alapja, egyeztettek-e szakmai szervezetekkel, s adott esetben ez a holding tartós állami tulajdonban marad-e? – sorolta kérdéseit, személyes garanciát kérve, hogy nem lesz változás. Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkára elmondta, hogy szó sincs privatizációról.

Puskás Tivadar szerint az egészségügy összeomlásához vezethet a szakdolgozói létszám csökkenése. Közölte: 2010-től új rendelet szabályozza a nyugdíj melletti munkát, lényege, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtti öregségi nyugdíjakat szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. életévét, és ha a minimálbérnél nagyobb a fizetése. Ez a rendelet még inkább súlyosbítja a szakdolgozói hiányt az egészségügyi intézményekben, hiszen, mint mondta, számos szakdolgozó nyugdíj mellett dolgozik.

Rétvári Bence arról beszélt a kérdések órájában, hogy Magyarország becsülete a kvótapiacon is kockán forog. A képviselő elmondta: az ország a nemzetközi kvótakereskedelemnek régebben megbecsült résztvevője volt, de most úgy tűnik, hogy megingott volna a bizalom. Ennek kapcsán elmondta, hogy az utóbbi idők hírei szerint a zöldberuházások késnek, a kvótabevételekből pedig több milliárd forintot zároltak.

– A Fidesz a hétvégén megtartott kongresszusán azt fogalmazta meg: a kormány ne privatizálja az erdőt és a vízközműveket, fejezze be a közvagyon elherdálását, vonja vissza a vagyonadó bevezetéséről, valamint a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot – közölte Navracsics Tibor napirend előtt. Hozzátette: a kormány állítson le minden átszervezést az oktatási szférában, vessen véget bukott pártpolitikusok állami intézmények élére történő ejtőernyőzésének és állítsa le a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi cégének alapítási folyamatát. Navracsics Tibor azt kérte a kormánytól, hogy tegyék lehetővé az előrehozott választásokat.

Nagy Kálmán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségbiztosítási alap hiánya több mint 41 milliárd forint. Az egészségügyi miniszter az év elején 30 milliárd forintos elvonást jelentett be az egészségügyben - emlékeztetett rá. Véleménye szerint Székely Tamásnak nincs valós képe arról, hogy az orvosok milyen nehézségekkel küzdenek a betegágyak mellett. A minisztert arra szólította fel, hogy távozzon pozíciójából, és vigye magával a teljes jelenlegi kormányt.

Megvettük, de hol találhatók? II. címmel interpellációt nyújtott be Székely Tamás egészségügyi miniszterhez Básthy Tamás és Puskás Tivadar az úgynevezett „félautomata defibrillátor” készülékek ügyében. Puskás Tivadar elmondta: különböző, nagy médianyilvánosságot kapott események után kampány indult a készülékek vásárlása érdekében, sok félautomata defibrillátort helyeztek el különböző helyeken. Hozzátette: az eszköz biztosítása mellett a lehetséges felhasználóknak némi tudást kell átadni az eszköz használatának módjáról is, és tudni kell azt is, hogy hol található a legközelebb ilyen készülék. Tudtommal ez a lánc egyik leggyengébb pontja – mutatott rá a képviselő. Mint mondta: ismét kiadtak egy csomó pénzt egy fontos dologra, csupán nem készítették el a hátteret! Szerinte elgondolkodtató az is, hogy számos olyan mentőautó és rendelő van, amelyikben nincs defbrillátor.

Az interpelláció teljes szövege:

A hasonló címen májusban elhangzott interpellációban feltett kérdésekre sajnos nem kaptunk választ. A témával azért is érdemes tovább foglalkozni, mert meglévő értékeinket hasznosíthatjuk, használatukra széles körben lehetőség nyílik, s valóban hozzájárulhat emberek életének megmentéséhez. Azt örömmel láttam, hogy a Képviselői irodaház aulájába is került egy defibrillátor. A korábban elmondottak most is érvényesek:

„Jó fél évtizede annak, hogy Magyarországon is kezdtek elterjedni azok az úgynevezett „félautomata defibrillátor” készülékek, amelyeket rövid képzés után a laikusok is nagy biztonsággal alkalmazhatnak halálos ritmuszavarok megszüntetésére. Különböző, nagy médianyilvánosságot kapott események után kampány indult a készülékek vásárlása érdekében. Legutóbb olimpiai bajnokunk végzetes esete irányította rá a figyelmet a helyszíni elsősegélynyújtás és a mentők munkájának fontosságára. A nyári események után megint sok félautomata defibrillátort helyeztek cl különböző helyeken. Az eszközök jók, megbízhatóan működnek, szó szerint életet menthetnek olyanok kezében, akik tudják használni, s tudják, hol van a készülék. Es ezen a ponton ébredtek kételyeim.

A készülékek elterjedésének két fontos indoka:
• A hirtelen keringésmegállás esetén az azonnal megkezdett olyan újraélesztés kecsegtet a legnagyobb eredménnyel, amikor a ritmuszavar elektromos úton történő átváltása is megtörténik, valamint
• olyan defibrillátorok kifejlesztése történt, amelyeket laikusok is sikerrel alkalmazhatnak rögtön a  keringésleállás helyszínén.
Szakmai kérdésként merült fel az is, hova érdemes kihelyezni olyan készülékeket, amelyekhez az alkalmi segélynyújtó bármikor hozzáférhet. Magától értetődően azok a helyek jöttek szóba, ahol sokan megfordulnak. Így esett a választás az eredetileg javasolt nagy forgalmú gyalogos aluljárók mellett bevásárlóközpontokra, áruházakra, színházakra, középületekre. A történelmi hűség kedvéért megjegyzendő, hogy az első ilyen készülékeket Birminghamben éppen hasonló közlekedési csomópontokba helyezték ki.
Az eszköz biztosítása mellett a lehetséges felhasználóknak némi tudást kell átadni az eszköz használatának módjáról a siker érdekében. Tudniuk kell a készülék használatának módját, és tudni kell azt is, hogy hol található a legközelebb ilyen készülék.

Tudtommal ez a lánc egyik leggyengébb pontja. Biztosan jobb és hatékonyabb lehetne a mentésirányítás, ha a baj esetén telefonálónak a legközelebb lévő defibrillátor elérhetőségét is meg tudnák adni. Ismét kiadtak egy csomó pénzt egy fontos dologra, Csupán nem készítették cl a hátteret! Elgondolkodtató az is, hogy Számos olyan mentőautó és rendelő is van, amelyikben nincs defbrillátor.

• Ugye, egyetért azzal, hogy a közterületeken lévő készülékek számának növelése előtt az összes mentőautót, rendelőt fel kellene szerelni e készülékekkel?
• Ugye, ésszerű volna, ha legalább az Országos Mentőszolgálat mentésirányítást végző központjai tudnák, hogy hol található Magyarországon félautomata defibrillátor?”
• Ugye, Ön szerint is érdemes — a tűzoltók tűzcsapjaihoz hasonlóan — egy piktogrammal megjelölni azokat a helyeket, ahol ilyen készülékek találhatók?

Az MSZP azt javasolta, hogy titkos helyett nyílt szavazáson válassza meg hétfőn az Országgyűlés Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjét, ezt azonban a többi három frakció nem támogatta – mondta a rendkívüli házbizottság ülése után Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Mint mondta: a titkos szavazás ebben az esetben egy garanciális, a főbíró pártatlanságát biztosító szabály, amelynek az az értelme, hogy egy kétharmaddal megválasztott, független tisztségnél ne lehessen utólag a politikai támogatottságot mérlegelni. A Fidesz frakcióvezető-helyettese jelezte: a Fidesz és a KDNP, ahogyan eddig is, most is támogatja majd a köztársasági elnök jelöltjét. Sólyom László köztársasági elnök először 2008 májusában  jelölte a posztra Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját, aki azonban akkor a parlamentben, a titkos szavazáson nem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. Akkor az MSZP, az SZDSZ és az MDF már a szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja a megválasztását.

A kormány benyújtatta az Országgyűlés elnökének a nyári rendkívüli ülésszak összehívására vonatkozó kezdeményezését. A kormány a  június 16-tól  június 29-ig terjedő időszakra kérte a parlament összehívását, a tervek szerint ez idő alatt két ülést tart a Ház. A kormány a levelében 13 törvényjavaslatot sorol fel, amelyről még a nyári rendkívüli ülésszak idején döntést vár az Országgyűléstől, köztük a 2010-es adótörvények módosítását.

Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai húsz évvel korábbi újratemetésére, illetve a szovjet katonák 18 évvel ezelőtti kivonulására is megemlékezett hétfőn a parlament. Szili Katalin beszédében kiemelte: az újratemetés az egyik szimbolikus lépés volt a nemzeti függetlenség és szabadság visszanyerése felé vezető úton, hogy aztán 1991. június 19-én, 18 évvel ezelőtt az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot.