A 2014-es költségvetési törvényjavaslat részletes vitájával, valamint az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

A költségvetési részletes vita lezárása

Sós Tamás (MSZP) 2010 előtt ellenzékben a Fidesz által kezdeményezett, de kormányra kerülve meg nem valósított Heves megyei beruházásokat sürgetett az általa benyújtott módosító indítványokra hivatkozva.

Erre reagálva hosszas vita alakult ki Sós Tamás és Herman István, illetve Tóth József fideszes képviselők között a beruházások megvalósulásáról. Ezt követően szintén kétperces felszólalásokban vitatkozott Ékes József és Kontur Pál – mindketten Fidesz – Józsa Istvánnal a gazdasági növekedés mértékéről a Bajnai-kormány idejében.

Farkas Gergely (Jobbik) pártja módosító indítványai között a nemzeti ifjúsági tanács támogatásáról és a kábítószer-fogyasztás megelőzésére szánt összegek megemeléséről szóló javaslatokat emelte ki felszólalásában.

Nyikos László (Jobbik) 30 milliárd forintot biztosítana a kistelepülések támogatására, mivel szerint ez stratégiai kérdés, az aprófalvak a nemzet megtartó képességének zálogai.

Az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, a benyújtott javaslatokról két hét múlva döntenek.

A kormány az alaptörvényhez igazodva módosítana több törvényt

Az októberben hatályba lépett ötödik alaptörvény-módosításhoz igazítana a kormány több törvényt is – ismertette Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára.

Elmondása alapján a politikai reklámokra vonatkozó szabályváltozásokat vezetik át a választással összefüggő passzusokon, emellett a közszolgálati médiának kötelezővé tennék a politikai reklámok sugárzását, a kereskedelmi csatornáknak pedig lehetőségként hagynák ezt meg. A közszolgálati média három legnézettebb, illetve leghallgatottabb csatornáján, az M1-en a Dunán és a Kossuth Rádión kellene sugározni a politikai reklámokat naponta három alkalommal, egységes blokkokban összesen 600, csatornánként 200 percben. Répássy Róbert szerint egy szervezet egy idősávban csak egyszer, egy percben tehetne közzé hirdetést. A kereskedelmi csatornák nagyrészt az eddigi szabályok szerint sugározhatják a politikai hirdetéseket, újdonság azonban, hogy legkésőbb 50 nappal a választások előtt jelezniük kell ezen szándékukat.

A kormány javaslata emellett eltörölné az alkotmánybírák 70 éves korhatárát. Répássy Róbert szerint ez növelné a testület tagjainak szabadságát, hiszen növekedne az alkotmánybírák egzisztenciális függetlensége és csökkenne a kormány befolyásolási lehetősége.

A vitában a szocialista Bárándy Gergely ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a jobboldal csak a baloldal által jelölt alkotmánybírák nyugdíjba vonulása után állt elő ezzel az ötlettel, azt követően, hogy most már a nekik kedvező döntéseket hozó bíráknak kellene kényszerű nyugállományba vonulniuk.

Az ellenzéki politikus szólt arról is, hogy a kereskedelmi televízióknak csak elvi lehetőségük lesz a politikai hirdetések közlésére, a gyakorlatban azonban várhatóan nem élnek majd ezzel, mivel anyagi ellenértéket nem fogadhatnak el azért cserébe. Bárándy Gergely emellett a levélben szavazással kapcsolatos módosításokat is bírálta, mondván azok újabb ellentmondásokat tartalmaznak.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta, hogy a kormányoldal lépései központosított irányba mutatnak, pedig a magyar alkotmányosság, a Szent Korona eszméje a fékek és egyensúlyok rendszerét, vagyis a hatalom megosztásának elvét írnák elő. Kiemelte: az alkotmánybírák korhatárának eltörlését azért nem támogatja, mert azt „testre szabott” jogalkotásnak tartja.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a javaslat legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy továbbra sem küszöbölik ki a levélben történő szavazás veszélyeit, vagyis azt, hogy önszorgalomból bárki összegyűjtheti azokat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormányt ismét „sötétben szaladgál”" az alkotmánybírák korhatárának csökkentésével. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, ezt a lépést miért nem hozták meg korábban, például az alaptörvény elfogadásakor.

Az általános vitát Latorcai János lezárta, majd bezárta az ülésnapot is. A Ház szerdán reggel folytatja munkáját.

A 2014-es költségvetési törvényjavaslat részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

Képviselői felszólalások

Szél Bernadett (LMP) felszólalásában a rászoruló gyermekek étkeztetésének költségvetési támogatásának fontosságát emelte ki. Ismertette azt a módosító indítványát, amely több mint 7 milliárd forintnyi pluszforrást biztosítana erre. Egy másik indítványával az egészségügyi dolgozók bérét növelné, egy harmadikkal pedig a zöld gazdaságot fejlesztené.

Steiner Pál (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy a főváros kormánypárti vezetése szerinte eladta Budapestet a kormánynak. Példaként azt emelte ki, hogy a közösségi közlekedés rossz és használhatatlan. Szerinte a külső kerületekben élő embereknek ugyanannyi ideig tart bejutni a belvárosi munkahelyükre, mint egy székesfehérvári vagy győri lakosnak.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hiányolta Steiner Pál felszólalásából a volt főpolgármester elszámoltatását. Úgy fogalmazott: Demszky Gábor "20 év alatt rommá zúzta Budapestet". Feltette a kérdést: "hol a búbánatos fenében van Demszky Gábor, amikor elszámoltatásról beszélünk?". Szerinte Tarlós István főpolgármester valamiért nem akarja ezt a konfrontációt vállalni.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azon módosító indítványát ismertette, amely elvenné a kormányzati kommunikáció állami forrásait, mert mindössze az üzenetet közvetítik, hogy "csak a Fidesz!" Szerinte ebből a pénzből lehetne növelni például a bíróságok kapacitásait a devizahitelesek pereinek gyorsabb elbírálása érdekében.

Harangozó Tamás (MSZP) is saját módosító indítványai mellett érvelt. Az egyik 1,2 milliárd forinttal növelné a büntetés-végrehajtás működési költségvetését, mert szerinte nem elfogadható a napi működési kiadások további csökkenése. Másik javaslata 250 millió forintot adna a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet technikai eszközeinek fejlesztésére, mert a gyorsabb vizsgálatokkal elkerülhetők lennének például az ároktői bandáéhoz hasonló esetek.

A jobbikos Baráth Zsolt szolnoki fejlesztésekhez kért kormánypárti támogatást, egyebek mellett ahhoz, hogy gyermekpszichiátriai fekvőbeteg osztályt alakítsanak ki a megyei kórházban, a MÁV-strand felújításához, egy közúti Tisza-híd építéséhez, valamint termálszálloda és élményfürdő létrehozásához. Költségvetési pénzt javasolt a baranta magyar harcművészet támogatására is.

Reagálásában a fideszes Bene Ildikó, a Hetényi Géza Kórház igazgatója elmondta: az intézményben több fejlesztés is megkezdődött, véleménye szerint azonban a gyermekpszichiátriai ellátást régiós szinten érdemes megszervezni.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) 30 millió forintot javasolt az Alfa Szövetség életvédelmi tevékenységének támogatására.

A szocialista Varga Zoltán békési belterületi, Szekeres Imre pedig jászsági mellékutak felújítását sürgette. Utóbbi elmondta: a Facebookon szavazást tartottak, hogy a helyiek mondhassák el, mely négyszámjegyű utak rendbetételét tarják a legfontosabbnak.

Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásában azt szorgalmazta, a KDNP megmaradt időkeretét adják át a Jobbiknak és az LMP-nek, mivel az ellenzéki pártoknak fogytán az idejük, a kereszténydemokraták közül pedig senki sincs a patkóban. Az ülést vezető Jakab István ezt nem tekintette ügyrendi felszólalásnak, de hangsúlyozta: a frakciók szabadon gazdálkodhatnak időkeretükkel, így át is adhatnak belőle másoknak.

Gyenes Géza (Jobbik) úgy fogalmazott: Magyarországon jelenleg hadiegészségügy működik. Kifogásolta, hogy mintegy hatvanezer olyan dolgozó marad ki a bérfejlesztésből, akik korábban sem részesültek abból.

A kereszténydemokrata Aradszki András a Miniszterelnökség keretei között 120 millió forintot csoportosítana át a Gyere Haza Alapítvány javára, mert szükségesnek tartotta, hogy a tapasztalattal rendelkező fiatalok visszatérjenek az országba. 

Bana Tibor (Jobbik) a szentgotthárdi barokk katolikus templom belső felújítására csoportosítana át forrásokat, emellett a kőszegi gyógypedagógiai intézmény renoválását is szorgalmazta.

Frakciótársa, Varga Géza a mezőgazdasági kiadásokhoz szólt hozzá, szerinte a büdzsé nem szolgálja a kis- és közepes vállalkozások számának növekedését. A képviselő a mezőgazdasági szakközépiskolákhoz minden esetben üzemeket rendelne a gyakorlat elsajátítása érdekében, és az agrárkutatásokra 500 millió forintos növekedést biztosítana, mert az erre szánt 68 millió forintot nem tartotta elégségesnek.

Józsa István (MSZP) a lakótelepi házak korszerűsítését célzó panelprogramról beszélt, amit szerinte méltatlanul állítottak le. Megítélése szerint további források kellenek a már elbírált, sikeres pályázatokra, valamint a programot ki kellene terjeszteni az összes többi lakóépületre. Jelezte: kísérletet tesznek arra is, hogy visszaszerezzék azt a 200 milliárd forintot, amivel többet fizettek az E.ON gázüzletágának megvásárlásakor. Ez az összeg jó helyen lett volna a felújításoknál – jegyezte meg.

Staudt Gábor (Jobbik) arra a módosító javaslatra hívta fel a figyelmet, amely a Kúria részére biztosítana 400 millió forintos pluszforrást, míg egy másik a kormánytisztviselői karnak plusz 50 milliót adna, a rendvédelmi, és a nemzeti pedagóguskar kerete szintén utóbbi összeggel bővülne. A képviselő a büntetés-végrehajtás területén a börtönőrök helyzetén szintén javítana, és megszüntetné a Terrorelhárítási Központot is, amely szerinte látszattevékenységet folytat.

Tóbiás József (MSZP) olyan beruházásokkal kapcsolatos módosító indítványaikat ismertette, amelyeket még ellenzékben a Fidesz képviselői kezdeményeztek, azonban azóta sem valósultak meg és most az MSZP módosító indítványokkal próbálja meg a szükséges fedezetet előteremteni.

Ezt követően Novák Előd (Jobbik) és Turi-Kovács Béla (Fidesz) is kétperces felszólalásaiban bírálta azt az MSZP-t. A jobbikos politikus obstrukciónak nevezte a nagyszámú szocialista módosító indítványt, amelyek ráadásul sok esetben már megvalósult fejlesztésekre adnának állami forrást. Turi-Kovács Béla pedig cinikusnak minősítette, hogy az MSZP most olyan beruházásokat támogatna, amelyeket kormányon leszavazott.

Ágh Péter (Fidesz) a kormánypárti képviselők által benyújtott a kiemelt közbiztonsági feladatok ellátásához biztosított források megemeléséről szóló módosító indítvány mellett érvelt.

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy egyik benyújtott módosító indítványával a sertéságazat helyzetét javító intézkedések közé beemelne egy olyan új sort, amelyikkel tervei szerint újra lehetne indítani a kapuvári húsgyárat. A képviselő emellett javaslatot tett a csornai elkerülő út befejezésének meggyorsítására és egy mosonmagyaróvári 1956-os múzeum felállítására. A politikus kijelentette: emellett el szeretné venni a költségvetésből a vámosszabadi menekülttábor fenntartására szánt forrásokat.

Kőszegi Zoltán (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a korábbi döntések alapján a Határtalanul! programra az elmúlt évben 465,3 millió forintot fordítottak, amit további  2,5 milliárd forinttal szeretnének megemelni, így a teljes összeg közel hárommilliárd lenne. Nagyon fontos a fiatal generációk kulturális kapcsolatteremtése az elszakított nemzetrészekkel – jelentette ki. Kiemelte, hogy a korábbi, elsősorban erdélyi célpontok mellett az iskolák Kárpátaljára, Felvidékre és Délvidékre is el szeretnének jutni.

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt, hogy idén kevesebb módosítót adtak be, mint bárki, de az a források átrendezését tekintve megközelíti bármelyik pártét. Úgy gondolták, hogy az öt legfontosabb területet kiemelik, ezek közül megjelölte, hogy a foglalkoztatásban zöldberuházási alapot hoznának létre, az oktatásban a működési feltételeket javítanánk, az állami iskolák költségvetése ugyanis „penge élen táncol” és a szociális ágazatban dolgozók béremelésére is forrásokat különítenének el. Megjegyezte: egy-két milliárdról vitatkoznak, ugyanakkor olyan rendszert működtetett az előző és a mostani kormány ami éves szinten 1700 milliárdot vett ki az adófizetők zsebéből. Vágó Gábor azt mondta, az Eximbankra fordított források túlzóak, és hasonlóan vélekedett az állami vagyongazdálkodásnál az MNV irodavásárlásairól, és a stadionfejlesztésekről is. Az elnöklő Latorcai János a képviselőt többször figyelmeztette, hogy a részletes vita szabályai szerint szólaljon fel.

Tukacs István (MSZP) nyíregyházi útberuházások mellett érvelt, kiemelve a belső körút befejezését, és az autópályához kapcsolódó elkerülő utat. Ezek a beruházások forgalmi és környezetvédelmi szempontból létfontosságúak – hangsúlyozta. Forrásként a kormányzati kommunikációs keretet illetve a Kossuth tér rekonstrukcióját jelölte meg.

Bertha Szilvia (Jobbik) a szociális dolgozók bérrendezését célzó módosító indítványát emelte ki. Egy bölcsődei dadus, aki egész nap 10-12 kisgyermekekre vigyáz, 65-70 ezer forintot visz haza – jegyezte meg indoklásul. Kitért a köztisztviselők illetményalapjának emelésére vonatkozó javaslatára is, és azt mondta: 2008 óta nem nőtt az illetményalap és a közalkalmazotti bértábla. Jelezte még, hogy a tűzoltóőrsök technikai fejlesztésére 1,5 milliárdot fordítanának.

Gúr Nándor (MSZP) elmondta, hogy oktatásra, iskolafejlesztésre fordítana plusz forrásokat, emellett a köztisztviselői illetményalapot is növelné. A forrásoknál a szerinte „presztízsberuházásokat” és a kommunikációs keretet jelölte meg. Megjegyezte: mindent megígértek az embereknek, de ebből semmit nem teljesítettek, legalább az utolsó költségvetésnél vegyék komolyan saját ígéreteiket.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) kiemelte: nem érti a köztisztviselői létszámkorláton miért nem akarnak változtatni, ez kevés, ennyivel nem lehet a munkát rendesen ellátni. A képviselő a kistelepülések finanszírozásán is javítana, és kitért arra, hogy az óvodapedagógusok munkáját segítők még a garantál bérminimumot sem kapnák meg. Ez szégyen – fogalmazott, hozzátéve: ha minőségi munkát várnak el tőlük, akkor annak a feltételét az önkormányzatok számára biztosítani kell.

Osztolykán Ágnes (LMP) az oktatás területén csoportosítana át forrásokat a köznevelési intézmények számára. Ezt azzal indokolta, hogy szükséges a pedagógusok munkáját segítőket is megbecsülni, ezért pótolnák az elmaradt béremelésüket. A környezettudatos nevelés érdekében nemzeti erdei iskola programot indítanának. Hozzátette: hosszú évek óta fontosnak tartja, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben elinduljon a kiemelt oktatási körzet program, amit még Pokorni Zoltán talált ki minisztersége idején. A felsőoktatásban is vannak módosító javaslataik – jelezte, és ezek közül kiemelte, hogy a vidéki főiskolákat meg kell erősíteni, fejleszteni kell. Szükség van továbbá az oktatók bérfejlesztésére is a versenyképesség érdekében, erre is adtak be módosító indítványt. Országos felnőttképzési programot is indítanának, ennek részeként az első szakmaváltás kortól függetlenül ingyenes lenne.

Az Országgyűlés elfogadta a közüzemi számlák megjelenésének egységessé tételéről szóló törvényjavaslatot, valamint azt az előterjesztést, amely egyetlen törvénybe vonja össze a szövetkezeti hitelintézetek integrációját érintő speciális szabályokat.

Határozathozatalok

Egységes számlakép a közüzemi szolgáltatásoknál

Átláthatóbbak lesznek a közüzemi számlák: 2014. január elsejétől a gáz-, a villany-, a távhő-, és a vízszámlákra is egységes tartalmi és formai követelmények vonatkoznak majd. Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportja vezetőjének erről szóló törvényjavaslatát 228 igen, 2 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az egységes közműszolgáltatói számlaképről szóló törvény által meghatározott tartalmi és formai követelmények a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók és a kéményseprő-ipari közszolgáltatók számláira is érvényesek lesznek majd.

A számla első oldalán csak a legalapvetőbb információk szerepelnek majd: az elszámolási időszak, a fizetendő összeg, a fizetési határidő, valamint az, hogy a rezsicsökkentés eredményeképpen az adott elszámolási időszakban, illetve 2013. július elseje óta összesen hány forintot takarított meg a fogyasztó.

Az egyes ágazatokat külön színek jelölik majd, a vízszámlán például kék, míg a kéményseprési számlán sárga háttérrel lesznek feltüntetve az információk.

Egy törvényben a szövetkezeti hitelintézetek integrációját érintő szabályok

Az Országgyűlés – kivételes sürgős eljárással –  218 támogató, 9 ellenző szavazat és 10 tartózkodás mellett elfogadta Németh Lászlóné fejlesztési miniszter azon javaslatát, amely egyetlen törvénybe vonja össze a szövetkezeti hitelintézetek integrációját érintő speciális szabályokat. A szövetkezetek integrációját érintő szabályok eddig a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben is fellelhetőek voltak.

Az itt található rendelkezések elsősorban a szövetkezeti hitelintézetek alapításának és belső működésének, tagsági viszonyainak általános szabályoktól eltérő vonatkozásait tartalmazta, míg a közelmúltban elfogadott integrációs törvény alapvetően az ágazat összevonásának szervezeteiről, vagyis az integrációs szervezetről és a Takarékbank Zrt.-ről szólt.

Az Országgyűlés először június végén fogadta el a takarékszövetkezetek összevonásáról szóló törvényt, majd július elején Áder János köztársasági elnök kifogásai alapján módosított formában szavazták meg ismét a kötelező tagságon alapuló szövetkezeti integrációt.

A parlament ezt követően október elején hozta létre a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját, amely a takarékszövetkezetek integrációs szervezetének biztosít vagyont. Utóbbi szervezet a takarékszövetkezeti integráció egyik központi szerve, amely a prudenciális szabályozással, az intézményvédelemmel és a szavatolótőke-szolgáltatással foglalkozik.

Oktatási kérdésekről, a szociális szféra bérrendezéséről, a lengyel függetlenség napjáról és Bajnai Gordon kormányzásáról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: a kitörés lehetőségét veszik el a fiataloktól

Tóbiás József (MSZP) szerint a vidék Magyarországának orra előtt zárja be az egyetemre jutás lehetőségét a kormányzat. A kitörés lehetőségét veszik el – folytatta – , annak lehetőségét, hogy egy Alcsút méretű településről is el lehessen jutni a miniszterelnöki székbe. Azt mondta, minél kisebb településen él egy a fiatal, annál kisebb esélye van a kitörésre.

A kormány szemére vetette, hogy bevezette a tandíjat, ami azt jelenti, hogy nem az esze dönti el, hogy egy fiatal továbbtanulhat, hanem az, hogy mennyi pénze van. Elmondta, felszámolják az autonómiákat, az önrendelkezést; példaként az említette, hogy Kishantoson, az ott élők munkájának eredményét elveszik, és odaadja azt a kormány a saját klientúrájának.

Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára kijelentette, bár sokszor hallja ezt a téves információt, de Magyarországon nincsen tandíj, amelyet beiratkozáskor fizet meg a hallgató, állami ösztöndíj van.

LMP: hogyan lesz minőségi felsőoktatás kevesebb hallgatóval és forrással?

Osztolykán Ágnes (LMP) arról beszélt, hogy miközben a minőségi változásért dolgozik a felsőoktatásban a kormányzat, csökken a hallgatói létszám és csökkennek a források, jövőre 136 milliárd forintot kap ez a terület. Az ellenzéki képviselő szerint mindez azt mutatja, hogy nem lesz minőségi felsőoktatás. Úgy értékelte, hogy Parragh László iparkamarai elnök és az által képviselt cégek fúrják a felsőoktatási stratégiát. Parragh László – aki Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa – és az általa képviselt lobbi munkaalapú társadalmat képzel el, tudás nélkül, egy olyan világot, amelyben nem kell tudás, képzés, élethosszig tartó tanulás – mondta.

Klinghammer István a csökkenő hallgatói létszámot részben a demográfiai folyamatokkal indokolta, szerinte a következő időszakban 70-80 ezer hallgató fog jelentkezni a felsőoktatásba. Kitért arra, hogy a költségvetésben külön szerepel még 11 milliárd forint a struktúraváltásra, közel 10 milliárd a kiválóságok finanszírozására, a PPP-programok felét is az állam fizeti. Hozzátette: a minőségi felsőoktatás irányába haladnak.
    
Jobbik: halaszthatatlan a szociális ágazat bérrendezése

Baráth Zsolt (Jobbik) a szociális munka napja alkalmából a szociális ágazatban dolgozók bérrendezését sürgette. Szerinte halaszthatatlan az évek óta csúszó béremelés. Egy az ágazatban dolgozó levelét idézve közölte, méltánytalan a bértábla, a fluktuáció pedig magas.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára azt mondta, a teljes ágazatot lefedő béremelés nem történt, dolgoznak rajta, de nem kampányszerűen. Részeredményként értékelte a közel 50 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztést, a nevelői jogviszony átalakítását, valamint megjegyezte: a szociális területen dolgozókat is érinti a családi adókedvezmény kiterjesztése.

A KDNP a lengyel függetlenség napjára emlékezett

Gaal Gergely (KDNP) a november 11-ei lengyel függetlenség napjáról emlékezett meg. Úgy fogalmazott, a barátság az egyik legfontosabb emberi kötelék, ami nemzetek között is létezik. Lengyelországgal összefüggésben közölte, ismerjük egymás történelmét, ugyanazoknak a nemzetközi szervezeteknek vagyunk tagjai. A barátságot ápolni kell, ezért fontos, hogy megemlékezzünk egymás ünnepeire – mondta.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkára szerint a kelet-közép-európai régió országainak szabadsága Magyarország szabadságának is fundamentuma. Ennek jelentőségét most látjuk, amikor a V4-es elnökség prioritásait megpróbáljuk megvalósítani – mondta.

Fidesz: újra együtt Bajnai, Gyurcsány és a szocialisták

Balla László, a Fidesz frakcióigazgatója felszólalásában Bajnai Gordon miniszterelnökségének intézkedéseit bírálta. Szerinte azért fontos ezt felidézni, mert  Lendvai Ildikó volt MSZP-elnök korábbi nyilatkozata szerint újra együtt a nagy csapat, együtt van Gyurcsány, Bajnai és a szocialisták, és a megújulás jegyében újra itt van Lendvai Ildikó és Kovács László is. Szerinte a baloldal nem változott semmit, ugyanúgy viselkednek, mint korábban, ugyanúgy vitatkoznak is. „Egyetlen dologban értenek egyet: meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést” – mondta Balla László.

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár válaszában arról beszélt, hogy nagyon nehéz úgy kormányozni, ha valakit nem az emberek választanak, hanem gazdasági érdekcsoportok találnak ki és nemzetközi bankok és brüsszeli bürokraták határozzák meg a gazdasági programját. Szerinte Bajnai Gordon kormányzása nem szólt másról, csak hogy a családokon, a nyugdíjasokon és a rászorulókon akartak spórolni. Az emberek ugyanakkor tanultak ebből, és már tudják, hogy nincs szükség megszorításokra és nincs szükség olyan gazdaságpolitikára, amely nem az emberek érdekét védi – mondta az államtitkár.