A parlament határozatban kéri fel a kormányt arra, dolgozza ki a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatot, és azt 2012. december 31-ig terjessze az Országgyűlés elé. Erről 291 igen, 3 nem szavazattal és 10 tartózkodás mellett döntött a Ház. Az országgyűlési határozatot a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán nyújtotta be. A parlament ugyancsak a két politikus kezdeményezésére 294 igen, egy nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett fogadta el a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, mely alapján konzultatív testület lesz a létrehozandó fórum, amelyet az Országgyűlés saját, állandó intézményének tekint.
   
Tavasz végétől vétség helyett bűntettnek minősül a jövőben és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó a feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében való részvétel.
   
A képviselők döntöttek az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a Vízuminformációs Rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatról. A jogszabály bevezeti az úgynevezett leplezett figyelés szabályait, fontos célja továbbá az Európai Unió Vízuminformációs Rendszere hazai működtetéséhez és a kijelölt magyar hatóságoknak e vízumadatbázishoz való hozzáféréséhez szükséges jogharmonizáció.

Törvényi szintre, a polgári nemperes eljárás keretei közé emelte a hagyatéki eljárás lefolytatását az Országgyűlés.

Lehetővé válik a csoportos keresetindítás Magyarországon, miután az Országgyűlés elfogadta a polgári perrendtartásról szóló törvény erre vonatkozó módosítását.
   
Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a hadirokkantak járandóságát emelő törvényjavaslatot.
   
A szocialista képviselők által elfogadott egyik javaslat szerint szigorú feltételek mellett a polgármester akkor is jogosult lesz öregségi nyugdíjra, közszolgálati járadékra, ha tisztsége a képviselőtestület feloszlásának kimondásával szűnik meg.
   
Nem változnak a kampányfinanszírozás szabályai, a szocialista Tóbiás József törvényjavaslata ugyanis nem kapta meg a szükséges támogatást az Országgyűlésben. A civilek elképzeléseit tartalmazó előterjesztés a kampányszámla bevezetését, az Állami Számvevőszék szerepének megerősítését, a kampányidőszak csökkentését, a pártok kereskedelmi médiumokban való megjelenését és a civil szervezetek kampányban való részvételét szabályozta volna.

Több, vízumkérdéssel, adóztatással, vámüggyel, tudományos és technológiai együttműködéssel, munkaüggyel kapcsolatos törvényjavaslatot is elfogadott az Országgyűlés.

Ciklusának utolsó ülésnapján a parlament létrehozta azt a vizsgálóbizottságot, amely a Sláger és a Danubius rádiók frekvenciájára kiírt ORTT-pályázat elbírálása során felmerült egyes pártkötődések és háttéralkuk szerepét vizsgálná. A testület működni már nem fog, mert az Országgyűlés nem választja meg tagjait.

Büntethető lesz a holokauszttagadás, mivel az Országgyűlés elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó módosítását. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazattal (Gulyás József - SZDSZ) és 142 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. A törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét. Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a  nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban.

Nagy Kálmán kereszténydemokrata képviselő arról beszélt, hogy a kormány tavaly októberben szerződést kötött az orvosszakmai szervezetekkel, de a tárgyalási alapul szolgáló összeg egy részét december helyett csak idén januárban fizették ki. Hozzátette, hogy az idei költségvetésben a betegellátásra ígért 22 milliárd forintnak nincs forrása. Megkérdezte: nem tartják-e szélhámosságnak, hogy a gazdasági válság idején fedezet nélkül ígérnek hatalmas összeget.

Puskás Tivadar a sztóma-viselők, vagyis a mesterséges vég- és vastagbél kivezetéssel rendelkezők érdekében tett fel kérdéseket Székely Tamás egészségügyi miniszternek. A képviselő, a Magyari ILCO Szövetség vezetőjének levelét idézve kifejtette: sorozatosan előfordult, hogy a rokkantnyugdíjban lévő sztóma-viselők besorolását az orvosi felülvizsgálat során 67 százalékról 50 százalék alá minősítették és kinyilvánították, hogy rehabilitálhatók.

Ebben a parlamenti ciklusban már nem születik döntés a klímaváltozásról szóló kerettörvényről, amely egyebek közt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeit szabályozta volna. A szocialisták a saját, a Fidesz és a KDNP által is támogatott javaslatuk mögül hátráltak ki. A szocialisták frakcióülésén  a zöld- és az energialobbi képviselői csaptak össze a törvény miatt.

Soltész Miklós KDNP-s képviselő interpellációjában az új országos fogyatékosügyi program végrehajtásáról kérdezte az államtitkárt. A kereszténydemokrata politikus egyebek közt arra várt választ, mit tett a minisztérium az elmúlt években a fogyatékkal élők, illetve a megváltozott munkaképességű emberekért.

Az interpelláció teljes szövege:

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló kormányhatározatban foglalt határidők szinte kivétel nélkül lejártak. A kormányhatározatban feladatokkal megbízott minisztereknek már el kellett készítenie a tervben foglalt célkitűzések végrehajtásáról szóló beszámolókat.

A Program végrehajtása során több mint 30 konkrét feladatot rendeltek az illetékes miniszterekhez. Közülük is kiemelkedő szerep jut a szociális és munkaügyi miniszternek. Ebben az esetben a kiemelkedő szerep fokozott felelősséggel és kötelezettséggel párosul.

A kormányhatározatban foglalt célkitűzések helyett önök az elmúlt években
folyamatosan csökkentették a fogyatékossággal élő embertársaink támogatására fordítható költségvetési kereteket.

A gépkocsiszerzési és átalakítási támogatás évenkénti összege és felhasználás a
folyamatosan csökkent és ezzel párhuzamosan a megyei igénylők száma egyre csak emelkedik.

A fogyatékossági támogatás három éve változatlan, ez annyit jelent, hogy teljesen elértéktelenítik ezt a törvényben biztosított járandóságot.
A fogyatékos embereket ellátó intézmények költségvetésben rögzített normatív
támogatása 2005 óta 10 százalékkal csökkent, ami az inflációt is figyelembe véve ennek a többszöröse.

A támogató szolgáltatás normatíváját először elértéktelenítették, majd pályázati útra tették az ehhez szükséges forrásokat. Ugyanez történt 2010-ben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással is. Ennek következtében a támogató szolgálatok és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító szolgáltatók helyzete vált kiszámíthatatlanná, az otthonközeli ellátás rendszere pedig áttekinthetetlen és végrehajthatatlan.

Ön szerint ez megfelel a kormányhatározatban foglalt célnak?
Az előbb elmondottakra tekintettel további kérdéseim a következők:

Ön elégedett a Program végrehajtásával?

A célkitűzések maradéktalanul teljesültek?

Ön szerint az elmúlt négy év kormányzásának nyertesei-e a fogyatékossággal élő
emberek?

Korózs Lajos államtitkár azt válaszolta: az új országos fogyatékosügyi programból még legalább három év hátravan, de az intézkedési terv céljai teljesültek. A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 170 igen, 142 nem és három tartózkodás mellett igen.

Útelágazás..., Harrach Péter szerint így kezdődött a ma már rossz álomnak tűnő nyolc év, amikor az ország rátért egy útra, amiről bebizonyosodott, hogy rossz felé vezet. Úgy vélte, az elmúlt éveket a csökkenő gazdasági teljesítmény és versenyképesség, a növekvő államadósság, elhatalmasodó korrupció jellemezte, mindezek következménye az eluralkodó reménytelenség. A kereszténydemokrata politikus szerint ekkor jelentek meg a politikában az üzleti világ legrosszabb képviselői, akilnek egyetlen szempontjuk volt a nyereség gátlástalan biztosítása. Míg ezt az időszakot a nyereségcentrikus gondolkodás jellemezte, addig a jövő felelősséget követel a kilábalás vezetőitől. Harrach Péter szerint ha a nyereség hajszolását felváltja a felelősség gyakorlása, akkor van esély a nemzeti egységre.
       
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint az elmúlt időszak hibás kormányzati politikájával a kabinet minden választópolgár életéből elvett egy évtizedet. Hargitai János, a KDNP frakcióvezető-helyettese a miniszterelnök parlamenti felszólalására reagálva kiemelte: ma rendetlenség és kupleráj van az országban, Magyarország versenyképtelenné és sikertelenné vált, ezt az időszakot a gátlástalanság, a mindent elöntő korrupció jellemzi.

Kitért arra, hogy az elmúlt nyolc évben az államadósság csillagászati méreteket öltött, a GDP mintegy 80 százaléka az államadósság, és külső finanszírozással akarták elleplezni a gyalázatos kormányzati teljesítményt, valamint elhazudtak valós adatokat az állampolgárok elől. Szerinte az igazság pillanata 2008. október 6-án következett be, amikor Magyarországot megérintette az államcsőd veszélye, ami pedig azóta zajlik, az a megszorítások időszaka. Mint mondta: ez az ország katarzisra vár, s ezt a katarzist az önök távozása hozza meg.

Navracsics Tibor szerint Bajnai Gordon beszédében levetette magáról a felelősséget. Azt kérdezte a kormányfőtől, ha annyira kínozzák azok a problémák, amelyeket beszédében felsorolt, akkor miért nem folytatja közéleti pályáját.

Bajnai Gordon napirend előtti felszólalásában azt javasolta a Fidesznek és az MSZP-nek, hogy legalább a szélsőjobbal szembeni fellépés legyen olyan téma, amelyben összefognak. A miniszterelnök azt mondta: az ország aktuális vezetőinek arra kell felkészíteniük Magyarországot, hogy a következő tíz évben mostohábbak lesznek körülmények, mint amilyenek a válság előtti évtizedben voltak. Bajnai Gordon szerint 2014 január elsején bevezethető Magyarországon az euró. A következő kormánynak és parlamentnek azt javasolta, hogy lépjen meg adó- és járulékcsökkentést. Kifejtette, hogy a magyar gazdaság 2011 után 4 százalék körüli mértékben bővülhet, és ez alatt 2.000 milliárd forintnyi többletforrást kínál a közös tervekhez.
    
A kommunista diktatúra áldozataira való megemlékezéssel kezdte munkáját négyéves ciklusa utolsó ülésnapján az Országgyűlés. A tervekkel ellentétben mégsem szavaz a Ház az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökéről.