Az Országgyűlés pénteken késő este lefolytatta a népszámlálási törvény módosításáról szóló indítvány általános vitáját. Az előterjesztő Balog Zoltán (Fidesz) azt mondta: magától értetődő, hogy a népszámláláson a vallási hovatartozásra is rákérdeznek, a válaszadás azonban önkéntes. Hozzátette, hogy a kisebbségi szervezetek kérésére az etnikai hovatartozásra is rá fognak kérdezni. Lukács Tamás (KDNP) emlékeztetett: a vallási hovatartozásra 2001-ben is rákérdeztek, és ebből senkinek sem származott baja. Azt mondta: aki fél, az nem demokrata, és a népszavazási törvény módosítával kapcsolatban sincs ok félelemre.

Az Országgyűlés lefolytatta a közoktatási törvény egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos módosításáról szóló javaslat általános vitáját is. Az előterjesztők egyike, a kereszténydemokrata Szászfalvi László hangsúlyozta: ha egy egyház oktatási intézmény működtetésére vállalkozik, az államnak támogatnia kell.

Expozéjában kifejtette: a közoktatási törvény diszkriminálja az egyházi intézményeket, és ezt a helyzetet meg kell szüntetni. Hozzátette, hogy a jelenleg hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket rónak azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát. Elmondta, hogy törölni szeretnék a közoktatási törvény azon passzusát, amely értelmetlenné teszi az önkormányzat által nyújtott támogatást. Elismerte ugyanakkor, hogy a javaslat gyors beavatkozás, tűzoltás, és önmagában nem elég a helyzet rendezéséhez.
   
Elmondta azt is, hogy az egyházak már bizonyították, hogy jó gazdái az iskoláknak, és az államnak nem megvédenie kell magát az egyházi iskoláktól, hanem támogatnia kell őket. Szászfalvi László leszögezte, hogy stabil és kiszámítható együttműködést akarnak kialakítani az iskolákat fenntartó, történelmi egyházakkal.
   
Az ugyancsak kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa felszólalásában arról beszélt: a törvénymódosítás alapvető célja az, hogy a csődbe ment önkormányzatok többletköltségek nélkül adhassák át a település iskoláját az annak működtetését vállaló egyháznak.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Rubovszky György, az indítvány egyik előterjesztője közölte: ma rosszabb a közbiztonság állapota, mint amikor Horn Gyula miniszterelnökként azt kifogásolta, hogy Magyarországon nincs közbiztonság. A kereszténydemokrata frakció vezérszónokaként elmondta: ez indokolja a Büntető törvénykönyv szigorítását.

Nem lehet eltérően szabályozni a nemzeti szocialista és a kommunista diktatúrák bűneinek tagadását - mondta a fideszes Balsai István a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló javaslat expozéjában pénteken az Országgyűlésben. Balsai István közölte, hogy az indítvány, amelyet rajta kívül a fideszes Kósa Lajos, Lázár János és a kereszténydemokrata Rubovszky György jegyez négy ponton javasolja a Btk. módosítását. Helyreállítja a középmértékes büntetést, azzal hogy kimondja: határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A javaslat értelmében a középmértéket úgy kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához hozzáadják a felső és az alsó határ közötti különbözet felét. Azaz például a 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható cselekményeknél a büntetésnek az 5 évből kell kiindulnia.
   
A Btk. módosítására irányuló javaslat azt is tartalmazza, hogy az erőszakos, többszörös visszaesők esetében az ezt a minősítést megalapozó, személy elleni erőszakos bűncselekmény újbóli elkövetésekor a büntetési tétel felső határát a kétszeresére kell emelni. A három csapás lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kapja, s ha ez meghaladja a 20 évet, akkor ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia a bírónak.
   
A fideszes politikus elmondta: javaslatuk ezen felül megteremtené a közoktatásban dolgozó pedagógusok és alkalmazottak fokozott büntetőjogi védelmét, mivel az indítvány szigorúbban büntetné a sérelmükre elkövetett erőszakos bűncselekményeket.
   
Balsai István kijelentette: véleménye szerint nagyon nehéz vitatkozni negyedik javaslatukkal, amely a két pusztító világrendszer, a nemzeti szocialista és a kommunista rezsimek bűneinek nyilvános tagadását egyformán, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné.

Az országgyűlési képviselők pénteken folytatták az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat általános vitáját.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az emberek alkotmányos alapjoga és személyhez fűződő jogai is sérültek 2006 augusztusában és októberében, Vejkey Imre minden áldozatnak megfelelő erkölcsi és anyagi kárpótlást sürgetett. A KDNP vezérszónoka kiemelte: az elmúlt években strukturális tulajdonsággá kezdett válni Magyarországon az igazságtalanság és a tények elmaszatolása.
   
Vejkey Imre hangsúlyozta: 2010 tavaszán arra is mandátumot kaptak, hogy az igazságot minél szélesebb körben újra láthatóvá és tapinthatóvá tegyék. Az igazságosság visszaállítására minden ártatlan áldozatnak megfelelő erkölcsi elégtételt és anyagi kárpótlást kell adni, ez az elhúzódó eljárások megelőzése miatt is fontos.
  
Az alkotmányjogász szerint a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijáték és az október 17-25. közötti rendőri túllépések következtében az állampolgárokat alapjogi sérelem érte. A tűzijáték alkalmával nem biztosították a gyülekezéshez való jogot, az azt követő hónapokban pedig a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát gyakorló polgárok váltak tömegesen rendőri attak áldozataivá.

A fideszes Balog Zoltán szerint a jogállam 2006 őszén elbukott Magyarországon. A politikus szorgalmazta a rendőri és politikai vezetők felelősségének kivizsgálását a jogszerűtlen rendőri fellépések kapcsán. Balog Zoltán expozéjában úgy ítélte meg, a 2006 őszi tüntetéseken történt jogszerűtlen rendőri fellépések nyomán nem állapították meg a rendőri vezetők és a politikusok felelősségét, és elmaradt az áldozatok többségének erkölcsi és anyagi kárpótlása. Közölte: ha ezeket a feladatokat nem tudják elvégezni, az Országgyűlés és a jogállamiság szégyene lesz.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a határozati javaslat az állam felelősségvállalásának és szerepvállalásának határait jelöli ki.
   
Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta: egyetértenek az MSZP-vel abban, hogy a pártpolitikát száműzni kell ebből a vitából, de ehhez az kell, hogy a felelősök kérjenek bocsánatot. Az október 23-i eseményekkel kapcsolatban Schiffer András azt mondta, hogy a hiba azokban van, akik politikai motivációt tettek a rendőri intézkedés mögé.
 
A 2006-is eseményeket vizsgáló törvényjavaslat vitájának lezárásban elhangzott: az MSZP-nek csak bocsánatot kérni van erkölcsi joga. A fideszes Ékes Ilona azt a kérdést tette fel, hogy tudnak-e bármit is az emberi méltóságról, ha megtörténhet, hogy gyanútlan járókelőket elfognak, ha nem vesznek figyelembe bizonyítékokat, ha a hozzátartozók napokig nem tudnak semmit családtagjaikról. A jobbikos Pörzse Sándor felszólalásában úgy fogalmazott: a sértettek elvárják, hogy az ügyészek és a bírók is bűnhődjenek a 2006-os őszi események miatt. Balog Zoltán zárszavában azt mondta, nem szabad a jogállamiság kereteiből kilépni. Ezért nem döntötték meg az utcán a hatalmat és ezért próbálnak a bírói döntések ellen jogorvoslattal élni a jogi kereteken belül. A képviselő elmondta azt is: van az ügyben politikai felelősség is, hiszen az MSZP minden ezzel az üggyel kapcsolatos interpellációt leszavazott.

A kereszténydemokrata Simicskó István szerint a kettős állampolgárságról, illetve a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat közös célja, hogy jó érzés legyen magyarként élni a világba.

A KDNP-s politikus szerint óriási lelki teher van a magyarságon az elmúlt kilencven évben az el nem végzett munka, rendezetlen adósságok sora miatt. Simicskó István a magyarság történetének talán legnagyobb tragédiájaként értékelte a trianoni békediktátumot. A trianoni döntőbírák nemcsak a magyarsággal szemben követtek el bűnt, a kegyetlen versailles-i ítéletek ugyanis egyenesen a több tízmillió ember halálát okozó II. világháborúhoz vezettek.
   
A politikus kiemelte: az ország előtt álló feladatokat csak úgy lehet tisztességesen elvégezni, ha megerősítik a nemzet lelkét. Éppen ezért tanúságot kell tenni arra, hogy a nemzet összetartozik - húzta alá Simicskó István. Klebelsberg Kunót idézve megjegyezte, hogy háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat elfogadásával most tehetünk az önkéntes és önsorvasztó trianoni sorompók lebontásáért.

Kövér László zárszavában úgy foglalt állást, hogy az javaslatról szóló általános vita annak ellenére is a méltóság keretei között zajlott és az egyetértésről szólt, hogy egy ilyen vitának korábban voltak politikai kockázatai. Gaudi-Nagy Tamás felvetésére reagálva leszögezte: ezer és egy elvégzetlen munkánkat előttünk tudva nem érdemes soha semmilyen értelemben nem valószínűsíthető célokat kitűzni a jelenlegi határok megváltoztatásáról.

A trianoni emléknappal kapcsolatos törvényjavaslat arról szól, hogy meg kell próbálni együtt megérteni a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiáját – mondta a Fidesz vezérszónoka a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló előterjesztés általános vitájában pénteken az Országgyűlésben. L. Simon László kijelentette, meg kell próbálni számot vetni a békediktátum által okozott jogi, politikai, gazdasági és lélektani problémák megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és a más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkozzanak. Azt mondta, miután törvény a trianoni döntés kilencvenedik évfordulóján lép hatályba, felerősíti az évforduló, illetve a kettős állampolgárság körüli nemzetközi figyelmet. Véleménye szerint a törvény arra is lehetőséget teremt, hogy a magyar külpolitika és az országképet alakító kormányzati kommunikáció is új irányba induljon el.

Kövér László az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában azt mondta: a javaslat az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivatott megemlékezni. Szerinte ez a javaslat különleges az emléktörvények sorában, mert a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak történelemmé sűrűsödni, nem váltak kitörölhetetlen részévé a múltnak, vitathatatlan elemévé a jelennek, és eligazító erejű tanulságává a jövőnek, hanem feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek közgondolkodására.

A Trianon-tabu egyet jelentett egy negatív nemzetstratégiával, a vélt vagy valós nemzetközi elvárásoknak való megfelelés védekező kényszerével, a szomszédok nacionalista elitjével való összehajolással, a tanuljunk meg kicsik lenni szégyenteljes doktrínájával, (...) a 2004. december 5-t megelőző gyalázatos nemzetellenes uszítással – mondta Kövér László. Hozzátette: a javaslat nem pótolja és nem is pótolhatja, s nem volt szándékuk, hogy pótolja az elmúlt húsz esztendő mulasztását. Nem hiszik, hogy elég, az ország és nemzet feldarabolásával előidézett trauma feloldására, hogy önmagában pozitív nemzetstratégiát adna, megkísérli megtenni az első lépés ebbe az irányba.

Kövér László kijelentette: új nemzetpolitika kell, amely értelmetlenné teszi a határon túli és inneni jelzőszerkezetek használatát. Egy magyar világ, egy magyar nemzet van, és minden magyar felelős minden magyarért. A történelmi Magyarország nem támasztható fel, de nem is szükséges, hogy feltámadjon, hiszen él: a lelkekben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban. Hozzátette: a közép-európai rendszerváltozások, Európa újraegyesítése bár csalódást keltett a nemzeti problémák automatikusan sikeres megoldásában reménykedőknek, de mégis csak a legkedvezőbb kereteket kínálják a nemzeti érdekérvényesítési törekvéseink számára.

A magyarság fenntartja a jogot, hogy a nemzet tagjai bármely új állam fennhatósága alatt éljenek is, igényt formálhassanak mindazon garanciákra, melyek nemzeti önazonosságuk és közösségeik megtartását és erősítését célozzák, ideértve az Európában gyakorlatként működő, autonómia formáknak megfelelő közösségi önrendelkezést - hangsúlyozta a politikus.

Orbán Viktor kijelölt kormányfő a hét végén, ma, illetve a holnapi napon nyújtja be az Országgyűlésnek a következő kormány miniszterelnöki programját. Jövő hét kedden kezdődik a parlament plenáris ülésén a kormányprogram vitája, amely szerda délutánig tart – közölte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a házbizottság pénteki ülése után. A program keddi-szerdai vitájában elhangzottakra Orbán Viktor május 29-én, szombaton 11 órakor válaszol, amely után szavaznak a programról. Ha ezt elfogadja az Országgyűlés, közjogi értelemben is Orbán Viktor lesz Magyarország új miniszterelnöke. Ezután javaslatot tesz Sólyom Lászlónak a miniszterek kinevezésére, és ha a köztársasági elnök kinevezi a tárcavezetőket, a miniszteri eskütételek is megtörténhetnek május 29-én délután. Tájékoztatása szerint a miniszterjelöltek meghallgatása is megkezdődik jövő kedden, és pénteken ér véget.