2006 őszén a vezetők a hatalom megtartása érdekében használták a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget – mondta Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka a Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott nevével fémjelzett jelentés általános vitájában. Az LMP-s Schiffer András pongyolának nevezte a jelentést és közölte, hogy frakciójuk arra nemmel fog szavazni.

Jobbik: voltak elnyomók és voltak felkelők

Gaudi-Nagy Tamás a 2006 őszi események fő üzenetének nevezte, hogy akkor „voltak elnyomók és voltak felkelők". A politikus egyúttal a szocialista Harangozó Tamás beszédére utalva közölte, hogy a képviselő megsértette az áldozatokat és a felszólalással a „magyar szocialista párt végképp magára húzta a politikai hullaság koporsóját". A képviselő kijelentette, hogy a hatalmon lévők 2006 őszén a hatalom megtartása érdekében használták a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget. A politikus azt mondta, az időszakot annak alapján kell vizsgálni, hogy jóvátételt kapnak-e az áldozatok, megtörténik-e a felelősségre vonás és mentesítik-e a koncepciós eljárások alanyait.

Feltette azt a kérdést is, hogy a jelentés miért csak az elkészülte után fél évvel került a parlament elé. A szöveg üzenetének nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, illetve több rendőri vezető „mind bűntársak voltak egy nagyon súlyos, nagyon tömeges és igen kivételes bűncselekmény elkövetésében (...) mégpedig terrorcselekmény elkövetéséről van szó". Véleménye szerint ezeknek a vezetőknek az volt a céljuk, hogy elrettentsék az embereket attól, hogy tiltakozzanak ezen „embertelen, hazug rendszer ellen". Kitért arra, hogy közel 150 ember majdnem 300 millió forint értékű kártérítéshez jutott, de hozzátette, hogy ettől függetlenül vannak még rendezetlen kérdések. Az ügyészségnek szégyellnie kell magát, hogy több tucat feljelentés után sem vádoltak meg egyetlen rendőri vezetőt sem a 2006 őszi események miatt - jelentette ki. A képviselő végül közkegyelmet kért a 2002-2010 közötti „tömeges jogsértések áldozatainak és koncepciós eljárások elítéltjeinek illetve (...) Budaházy Györgynek és társainak".

Az LMP nemmel fog szavazni a jelentésre

Az LMP véleménye szerint a Balsai-jelentés egy meglehetősen pongyola munka, ami nem méltó sem a kormányzathoz, sem a parlamenthez, a frakció pedig nemmel fog szavazni arra – mondta Schiffer András. A vezérszónok viszont azt is hangsúlyozta, hogy 2006 őszét és az akkor történt jogsértések emlékét nem lehet relativizálni, mert az idő múlása nem adhat alapot arra, hogy az akkor történteket megpróbálják eljelentékteleníteni. Hangsúlyozta, hogy ami akkor történt az egy demokratikus jogállamban nem történhet meg, a kormányzat ugyanis nem használhatja kénye-kedve szerint az erőszakszervezeteket, pártpolitikai célokra a titkosszolgálatokat.

A jelentés egyik fájó hiányosságának nevezte, hogy a sorozatos jogsértések, a gyülekezési jog lábbal tiprása nem 2006 őszén, hanem már 2003-ban elkezdődött. Kitért arra is, azért javasolták párttársával, Szabó Tímeával közösen, hogy a 2006 szeptember-októberi történtekkel kapcsolatban alkossanak egy közkegyelmi kérvényt, mert abban az időszakban a kormányzati működés kilépett a jogállami mederből. A képviselő arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták vezérszónoka, Harangozó Tamás megtette azt, amit párttársai korábban nem, néhány esemény miatt elnézést kért. Ennek kapcsán leszögezte: nincs helye kettős beszédnek, mert aki fenntartja azt és arról szónokol, hogy akkor a csőcseléktől védték meg a békés többséget, az nem demokrata és nincs erkölcsi hitele ahhoz, hogy bármit kinyilatkoztasson.

A politikus véleménye szerint az viszont nem teljesen tiszta, hogy miért volt szükség a jelentés elkészítésére, mert az emberi jogi bizottság már készített egy 18-20 oldalas, de „annál magvasabb" anyagot, amelyet Schiffer András alaposabbnak tartott a miniszterelnöki megbízotténál. A jelentést elemezve hangsúlyozta, hogy egy miniszterelnöki megbízott nem veheti át a nyomozóhatóság szerepét, nem minősíthet cselekményeket és nem bírálhatja a bíróságokat. A képviselő úgy látta, hogy a biztosnak le kellett volna vonnia 2006 őszének tanulságait és intézményes biztosítékokat kellett volna adnia arra, hogy soha többé ne fordulhassanak elő hasonló események. Leszögezte, hogy a megbízottnak tényeket kell felderítenie és nem politikai megállapításokat tennie. Összességében hiányosnak tartotta a szöveget az olyan tények felsorolásában, amelyek nem más jelentésekből vannak „összeollózva", hanem a kormányzati apparátusból nyerhetőek ki. Azt is kijelentette, hogy ha az összeállítás terrorcselekményről beszél, akkor legalább a valószínűsítés szintjén rögzítenie kellene a célzatosságot.

A kormánypártok a 2006 őszi rendőri fellépést bírálták és az előző kormány felelősségét hangsúlyozták az akkori eseményeket vizsgáló, Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott nevével fémjelzett jelentés általános vitájában, míg a szocialista vezérszónok fércmunkának nevezte a dokumentumot, az Országgyűlés keddi ülésén.

Rétvári: a hatalommal való visszaélés legtöbb kárt okozó eseménye volt 2006 ősze

Balsai István jelentése jól feltárja a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést és az azt megelőző történéseket – mondta a kormány álláspontját ismertető felszólalásában Rétvári Bence államtitkár. Rámutatott: a jelentés tartalmazza a döntési hierarchiát és a felelősségi viszonyokat, a rendőri fellépés negatívumait, a többi között az azonosítók hiányát, a viperák használatát, a lovasrohamot, és az áldozatok sorsát is tovább követi.

Emlékeztetett arra, hogy a 2006 őszén előzetes letartóztatásba helyezések 97 százalékban minősültek jogszerűtlennek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés a semmisségi törvény vizsgálatát is tartalmazza, valamint azt: miként fordulhatott elő, hogy a zavargások idején csupán az utcán sétáló emberek is a fogdában találták magukat. A jelentés tartalmát sorolva említést tett a miniszterelnök felelősségéről is, és kijelentette: aki nem szólt akkor, amikor Révész Máriusz fideszes képviselőt eszméletlenre verték, annak nincs joga kifogást emelni Magyarország jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Mint mondta, az állam azóta igyekezett helyt állni, eddig összesen 149 károsultnak több mint 270 millió forintos támogatást fizetett ki kártérítésként. Rétvári Bence a 2006 őszén történteket a joggal és a hatalommal való visszaélés legszervezettebb, legtöbb kárt okozó, a közbizalmat leginkább romboló sorozatnak minősítette.

Fidesz: a jelentés a magyar demokrácia mélypontjával foglalkozik

A fideszes Varga István szerint a Balsai-jelentés a magyar demokrácia mélypontjával foglalkozik. Szerinte az előző kormánynak éppen elég ideje volt arra, hogy 2006-tól a kormányváltásig „eltüntesse azt, amit el kell tüntetni". A képviselő úgy vélte: a vizsgálódáshoz azonban nemcsak ez okozott nehézséget, hanem azok a vádaskodások is, amelyek a bizottság munkáját kísérték. „Ma már világos, hogy a politikai felelősség szinte kizárólag az előző miniszterelnököt terheli" – jelentette ki. Szerinte egyértelműen kiderült, hogy az Astoriánál lévő lovas roham „kézi vezérléssel" történt, és a TV-székháznál is tudatosan hagyta a rendőrség, „hogy megtörténjen, ami megtörtént". „Tudomásul kell venni, hogy az akkori ügyészség és bíróság sem állt a helyzet magaslatán" – mondta a politikusa, aki szintén az előzetes letartóztatások jogszerűtlenségét bírálta. Szerinte ezzel „cinkos volt az igazságszolgáltatás egy része is".

MSZP: a kormány gumicsontként használja a Balsai-jelentést

Harangozó Tamás szocialista politikus – akit vezérszónoki felszólalása során az elnöklő Latorcai János többször felszólított arra, hogy ne térjen el a tárgytól – azt kifogásolta, hogy bár a jelentés már 2011 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök asztalán volt, azt mégis csak akkor vette elő a kormány, amikor elkészült a „brutális megszorításokat tartalmazó" költségvetése. Mint mondta, a parlament pedig akkor vette elő, amikor a helyzet még siralmasabbá vált. Szerinte ennek az az oka, hogy a kormány gumicsontként használja a 2006-os események felelevenítését. A képviselő indokoltnak tartotta a törvényeket áthágó személyek felelősségre vonását, akár randalírozókról, akár rendőrökről van szó, mégis számos bírálattal illette a jelentést. Kifogásolta például azt, hogy Balsai István és csapata nem vette figyelembe a már korábban elkészült dokumentumokat, például a Gönczöl-bizottság megállapításait.

Szerinte Balsai István még az objektivitás látszatára sem ad, nem próbálja az egyes dokumentumok közötti ellentmondásokat feltárni, csupán korabeli sajtóhírekből ollóz meghatározott politikai koncepció mentén, és bizonytalan megállapítások és feltételezések mentén von le súlyos büntetőjogi következtetéseket. A jelentésről szólva azt mondta: „szakmai színvonala Schmitt Pál doktori disszertációjával vetekszik, csak ezért nem doktori cím járt, hanem alkotmánybírói szék". Szerinte a dokumentum készítői egy mítoszt kívántak koherens egésszé tenni, és nem vették figyelembe azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a rendőrség tett a randalírozók megfékezésére.  

Az MSZP megkövet minden civil áldozatot – mondta Harangozó Tamás, aki bocsánatot kért Révész Máriusztól is, de felhívta a figyelmet arra: mind a rendőrség, mint az igazságszolgáltatás az események után megtette az elvárható intézkedéseket. Szerinte eddig egyedül a Fidesz-KDNP nem vállalt felelősséget azért a kettős beszédért, amit 2006 őszén tanúsított.

KDNP: 2006 októberében tudatos provokáció történt

Aki olvasta a Balsai-jelentést, annak világos, hogy 2006 októberében tudatos provokáció történt, és egyértelmű rendőrparancsnoki mulasztás – mondta a KDNP vezérszónoka. Varga László bírálta Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és a TV-székház ostrománál az irányításban részt vevő többi rendőri vezetőt, mert azok – szavai szerint – magukra hagyták a szolgálatot teljesítő rendőröket.

A politikus azt kérte, hogy a parlament ne csak elfogadja a Balsai-jelentést, de tegyen olyan javaslatot, hogy ne „ússzák meg" azok a volt rendőrparancsnokok és állami vezetők, akik „akkor azt a szörnyűséget okozták" és tönkretették az 1956-os forradalom 50. évfordulóját.

Minden frakció támogatja a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékét megörökítő határozati javaslatot, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának újabb rögzítéséről szóló kormányzati javaslat általános vitájának lezárása után.

Jobbik: csak elhalasztják a devizahitelesek problémáját

Lenhardt Balázs, Jobbik képviselője arról beszélt, hogy az árfolyamgátról szóló javaslat nem oldja meg, csak 2017-ig elhalasztja a devizahitelesek problémáját. Hogy mi fog történni akkor, az még nyitott, de félő, hogy még mélyebb gödörbe, recesszióba kerülhet nem csak Magyarország, hanem az egész világ is – tette hozzá.

Az elnöklő Lezsák Sándor ezt követően lezárta az előterjesztés általános vitáját.

Réthelyi: emléket állítunk a kommunista diktatúra által kitelepítetteknek

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat expozéjában azt mondta: a javaslat a diktatúra elnyomó rendszerének bemutatásával, a közvélemény figyelmének felhívásával kíván emléket állítani a jogfosztottan deportáltaknak és azoknak, akiket büntetésből köteleztek arra, hogy a befogadják a kitelepítetteket. Felidézte, hogy 1950 és 1953 között több hullámban, több ezer családot telepítettek ki kényszermunkatáborokba a Hortobágyra, illetve kisebb-nagyobb falvakba, és bárki felkerülhetett listára, akit osztályellenségnek minősítettek.

Hangsúlyozta: a kommunista diktatúra, a Rákosi-korszak a magyar történelem legsötétebb rettenettel teli szakaszai közé tartozik, ugyanakkor hiába készült a kommunista korszakról számos feltáró tudományos munka és játékfilm, szerinte a mai napig „nem beszéltük ki" alaposan a témát. „Az elhallhatott bűnök súlya ezért ránk nehezedik, de azt gondolom, hogy semmiképpen nem lehet gyűlölet, harag, indulat keltése a cél, hanem csakis az igazság feltárása, megismertetése" – szögezte le a miniszter. Kijelentette: tartozunk azzal elődeinknek, hogy a történteket nyilvánosságra hozzuk, megbeszéljük, a fiatalabbaknak kötelessége fejet hajtani az előttük élő korosztály szenvedései előtt. A miniszter úgy javasolt tekinteni az indítványra, mint összefogó kapocsra a jelenben, amely támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítenek a múlt értelmezésben és jövő generáció felelős gondolkodásra késztetésében.

Fidesz: a rendszerváltás legnagyobb vívmánya, hogy szabadság és jogállam van

Hortobágy és Recsk neve többet jelent földrajzi nevüknél - mondta vezérszónoki felszólalásában a fideszes Gulyás Gergely, aki szerint ezek a helyek örök emléket állítanak a diktatúrának, az emberi jogok eltiprásának. A képviselő megemlékező felszólalásában a rendszerváltás legnagyobb vívmányának nevezte, hogy több mint két évtizede szabadság és jogállam van Magyarországon. „Tényszerűen megállapíthatjuk, hogy Magyarországon 2006 őszének néhány napjától eltekintve, immár 22 éve jogállam uralkodik, és a nép dönt arról, ki gyakorolja a kormányzati hatalmat" – jelentette ki a politikus.

MSZP: a XX. század minden diktatúrájának áldozataira emlékezni kell

A szocialista Varga László szerint „nehéz lenne egy demokratának nem egyetérteni" a határozati javaslatban foglaltakkal, a politikus ugyanakkor felvetett egy javaslatot: a XX. század minden diktatúrája sértettjeinek emléket kellene állítani. A képviselő a határozati javaslatban deklarálná mindezt. Az ellenzéki politikus fontosnak tartja, hogy az egyes elnyomások sértettjei között ne lehessen különbséget tenni.

A KDNP tiltakozik a határozat gyöngítése ellen

A kereszténydemokrata Varga László – aki, mint mondta, gyermekként élte át az említett korszakot - tiltakozott a határozati javaslat "gyengítése ellen". Szerinte a jelenleg tárgyalt dokumentumban az 1949 után kitelepítettekre, és az őket befogadókra kell megemlékezni, sőt úgy vélte, a kulákság külön megemlékezést érdemelne. Emlékeztetett arra, hogy a korszakban a klerikális reakció, a kulákság és a gazdag polgárság ellen egyaránt harcot hirdetett a hatalom.

Jobbik: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz

A jobbikos Murányi Levente hosszasan beszélt a korszak történelméről vezérszónoki felszólalásában. Azt mondta: a magyarországi baloldal külső szervezők irányításával valósult meg, és létrejötte óta alapvetése a nemzetellenesség. A képviselő megemlítve a Vörös Hadsereg bevonulását azt mondta: a megvalósult rettenet a túlzónak tartott nyilas propagandát is meghaladta. Azt is kijelentette, hogy a kommunista diktatúra bűnei a nácikénál nagyobb volt, és Magyarországon szedte legtöbb áldozatát. Beszédét az Európai Unió létrehozásának egyik kezdeményezője, Robert Schuman szavaival zárta: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

Az LMP szerint helyes a határozat szándéka

Mile Lajos (LMP) szintén megemlékezett az '50-es években történtekről, és helyesnek nevezte a határozat szándékát. Emlékeztetett, az osztályidegen, a reakciós, a kispolgári csökevény vagy a proletárdiktatúrára veszélyes elem egyaránt a korszak megbélyegző kifejezései voltak. Szintén említést tett a hortobágyi táborokról, valamint a Recskre száműzöttekről.

A képviselői hozzászólásokkal folytatódott az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslat parlamenti vitája.

A Demokratikus Koalíció üdvözli és támogatja a javaslatot

Szűcs Erika független képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a lakosság eladósodási szintje a 2008-ban kirobbant válság miatt vált katasztrofális mértékűvé, a nemfizetések száma pedig nem az árfolyamok romlása miatt, hanem a munkanélküliség növekedése miatt emelkedett. Éppen ezért a Demokratikus Koalíció politikusa szerint a kormánynak egyszerre kell kezelnie az egyének problémáit és az ország devizakitettségének ügyét is. Szűcs Erika szerint a probléma az, hogy ez az egyébként jó javaslat a végtörlesztés után érkezett meg, amely pedig rendkívüli károkat okozott a bankrendszer mellett az államnak is. Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció „érett, kiérlelt és egyeztetett" törvénynek tekinti a javaslatot, amely szerintük elfogadható adófizetői áldozatvállalással, a gazdasági kockázatokat kellően beosztva tud segíteni egy nagyon széles hiteladós rétegen.

Fidesz: bankadó és végtörlesztés nélkül nem lett volna megállapodás a bankokkal

Román András (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormánynak egy nagyon bonyolult és szabályozatlan rendszerben kellett elkezdenie dolgozni a devizahitelesek megsegítésén, ugyanis a kormányváltás előtt a magyar bankok könnyen tudták érvényesíteni érdekeiket és akaratukat. Szerinte ha nem lett volna a bankadó és a végtörlesztés - amely világossá tette a bankok számára, hogy az Orbán-kormány más álláspontot képvisel az elődeihez képest –, akkor nem jöhetett volna létre a kormány és a bankszektor közötti részletes megállapodás, amely a hitelesek széles rétegének nyújt segítséget.

Babák Mihály (Fidesz) ismertette: ha az árfolyamgát lehetőségét a bankszövetség által becsült 450 ezer adós veszi igénybe, akkor az 154 milliárd forint költségvetési kihatást jelent 2017-ig. Ez a javaslat tehát a fideszes politikus szerint közel egymillió ember kilátástalan helyzetén segíthet. Hangsúlyozta: ezzel a törvénnyel egy folyamat végére ér a kormány, hiszen ez a tavaly decemberben a kormány és a bankszövetség közti egyezség következménye, kiegészítve az azóta megfogalmazott civil észrevételekkel.

Jobbik: sokba kerül a kormány késlekedése

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a végtörlesztésben résztvevők sokszor a családjukon belülről kértek kölcsön, vagy más pénzintézettől vettek fel hitelt a végtörlesztéshez, vagyis bár látszólag csökkent a lakosság adóssága, de a valóságban mégsem fog növekedni a fogyasztás, mivel az emberek többségének továbbra is van mit törleszteniük. Emellett az ellenzéki képviselő üdvözölte, hogy a kormányoldal egyre több olyan javaslatot is kezdeményez, amelyeket elsőként a Jobbik vetett fel. A jobbikos politikus élesen bírálta ugyanakkor a kormányt, amiért nem kezdte meg azonnal a devizahitelesek mentését a kormányváltást követően. Szerinte a késlekedés miatt 600 milliárd forinttal kerülnek többe az intézkedések, amit az adófizetőknek kell megfizetniük.

MSZP: a kormányváltás óta elszabadult a forint árfolyama

Göndör István azt mondta, hogy egy jó kezdeményezés mellett milyen furcsa politikai hangok jelentek meg. Arról mindenki hallgat, hogy a kormányváltás óta hogyan „szabadult el" a forint árfolyama. Hozzátette: szeretné, ha legalább egy adóst felmutatnának, akinek „kést, vagy baltát tartottak a fejéhez", hogy tessék felvenni a hitelt. Az ellenzéki politikus azt mondta, a probléma 2008-ban, a válság kitörésével kezdődött, az első létszámcsökkentések akkor a nagy cégeknél történtek. Az első Bajnai-intézkedés erről szólt – hangoztatta. Akikről most beszélnek, az Orbán-kormányzás forintárfolyam-ingadozásának is a vesztesei. A végtörlesztés egy szűk rétegnek, csak a kiváltságosoknak teremtett lehetőséget – mondta, hozzátéve: a devizakitettség továbbra is megvan. Feltette a kérdést, hogy oldódott meg a probléma, hiszen nem csak lakáshitelek vannak.

Jobbik: mi a helyzet a bankok luxusprofitjával?

Volner János emlékeztetett, nem kaptak választ arra, a bankok luxusprofitjával mi a helyzet. Az árfolyamnyereség a bankoknál van, ez ennek a kérdésnek a magva - hangoztatta. Kitért arra, hogy az emberek hittek annak az ígéretnek, a kormány megoldja a devizahitelesek problémáit, ehhez képest az első beavatkozásra 1,5 évet kellett várni. Ez a késlekedés 600 milliárdos veszteséget eredményezett a tőkerészleteknél, és továbbra sincs személyi felelőse a késlekedésnek - jegyezte meg, hozzátéve: egy fejlett demokráciában ezért már fejek hullanának.

A bankok saját tehervállalását is meg kellene világítani a társadalom előtt, szerinte ez alapvetően abból áll, hogy elengedik számukra a bankadó felét. Arról sem beszélt senki, milyen rendkívül magas a magyar kamatszint. A kormány engedi kaszálni a bankokat, gigantikus szupernyereséghez jutni, ezzel a kérdéssel sem kezdett senki semmit – közölte.

A KDNP támogatja, az MSZP és az LMP – bár vannak fenntartásai – szintén elfogadhatónak tartja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának újabb rögzítéséről szóló kormányzati javaslatot, amely a Jobbik szerint ugyanakkor az csak egy szűk rétegnek jelent segítséget.

MSZP: nem jelent átfogó segítséget, de az MSZP támogatja az árfolyamgátról szóló javaslatot

Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka utalt arra, hogy sokan éltek a végtörlesztés lehetőségével, de feltette a kérdést, hogy mi lesz azokkal a hitelesekkel, akik ebből kimaradtak, mi lesz azokkal a közalkalmazottakkal, akik munkáltatói kölcsön helyett „csak egy miniszterelnöki levelet kaptak". Az árfolyamgátról szóló újabb kormányzati javaslatról azt mondta, nem jelent átfogó segítséget a bajbajutottaknak. Szerinte a kormány megint limitálta azt a kört, akinek segítséget szeretne nyújtani. Ugyanakkor a szocialista párt támogatja majd a javaslatot, mert „kis segítség is segítség" – mondta.

A KDNP támogatja az árfolyamgátról szóló javaslatot

Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka a devizahitelezés elterjedése kapcsán a szocialista kormányok felelősségét vetette fel. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslat azoknak szól, akik, ha nehezen is, de még tudják fizetni hitelüket. Arról, hogy öt év után miből tudják majd kifizetni a gyűjtőszámlán összegyűlt összeget a hitelesek, Spaller Endre azt mondta: remélik, hogy lesz gazdasági növekedés, bérnövekedés és az emberek többet tudnak majd megtakarítani, mint a szocialisták „ámokfutása" alatt. De ha ez mégsem valósul meg, akkor remélik, hogy lesz majd egy kormány, amely ugyanúgy kiáll az emberek mellett, mint a mostani kabinet – tette hozzá.

Jobbik: csak egy szűk rétegen segít az árfolyamgát

Volner János és Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről arról beszéltek, hogy a javaslat nem jelent igazi megoldást. Z. Kárpát Dániel szerint csak egy szűk réteg számára jelent segítséget, „levegővételt" az indítvány, ugyanakkor nem tudni mi lesz azokkal a százezrekkel, akik a kilakoltatási kvóta hatálya alá tartoznak, végtörleszteni nem tudtak és az árfolyamgát lehetőségét sem tudják igénybe venni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy öt év múlva hatalmas teher szakad az adósok nyakába, így kérdés, hogy akkor tudják-e majd törleszteni a hitelt. Volner János azt hangsúlyozta, hogy az árfolyamgáttal szerinte a következő kormányzati ciklusra terhelik a probléma megoldását. Az ellenzéki politikus a devizahitelezésben a bankok felelősségét emelte ki, felidézte a PSZÁF egy jelentését, amely kimutatta, hogy a bankok ötször annyi devizahitelt helyeztek ki, mint amennyi devizahitelt felvettek, holott arra hivatkoznak, hogy őket is ugyanúgy sújtja az árfolyamkockázat. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a bankszektor ennek a helyzetnek a nyertese.

Az LMP fenntartásokkal támogatja a javaslatot

Ertsey Katalin, az LMP vezérszónoka jelezte, hogy fenntartásokkal, de támogatják a törvényjavaslatot. Úgy vélte, hogy az abban foglaltak most állnak a legközelebb ahhoz az LMP-s alapelvhez, hogy a devizahitelek miatti terheket a felelősség és a teherbíró-képesség figyelembevételével kell megosztani. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy az árfolyamgát mennyibe fog kerülni az államnak. Kiemelte azt is, hogy a kormány a devizahitelesekkel kapcsolatban eddig csak azokon segítséget, akiknek amúgy is van pénze. Utalt arra, hogy a végtörlesztéssel 486 milliárd forint „került elő", de az adóhatóság nem vizsgálhatja, hogy honnan. Mélységesen igazságtalan és cinikus kormányzati magatartás, hogy oda adnak, ahol amúgy is van, és nem firtatják a pénz eredetét – értékelte.

A kormány tervei szerint az árfolyamgát új rendszere jelentős mértékben hozzájárul majd a devizahitelesek problémájának enyhítéséhez – mondta a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában. A fideszes Rogán Antal bejelentette: módosító indítványt nyújt be az előterjesztéshez, javasolva, hogy ne a lakás, hanem a hitel összegéhez kössék az árfolyamgát lehetőségét.

Szatmáry: az árfolyamgát új rendszere nagyban segíti majd a devizaadósokat

A kormány tervei szerint az árfolyamgát új rendszere jelentős mértékben hozzájárul majd a devizahitelesek problémájának enyhítéséhez – mondta a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslat parlamenti vitájában. Szatmáry Kristóf expozéjában kiemelte: az árfolyamrögzítést – annak kedvező feltételei miatt – várhatóan a devizahitelesek döntő többsége igénybe fogja venni. A nemzetgazdasági tárca államtitkára emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat a kormány és a Magyar Bankszövetség 2011 decemberében kötött megállapodásának megfelelően módosítja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályokat, meghosszabbítva az árfolyamgát időtartamát.

Az új szisztémára példaként kifejtette: egy átlagosnak tekinthető, hétmillió forintos összegű, 15 éves futamidejű hitelnél a havi törlesztőrészlet a korábbi, 93 ezer forintról körülbelül 70 ezerre csökken. Tájékoztatása szerint az állam nagyságrendileg százmilliárd forintot fog levenni az adós családok válláról, és körülbelül ugyanekkora részt vállalnak át a bankok is.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló jogszabályt módosítani kezdeményező javaslat szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe való belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik. Az árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznának a rögzített árfolyam időszakában az indítvány szerint.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Egy meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci frank esetén 270 forint/svájci frank, euró esetén 340 forint/euró, japán jen esetén 3,3 forint/jen) felett a törlesztőrészlet legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.

Rogán: ne a lakás, hanem a hitel összegéhez kössék az árfolyamgát lehetőségét!

Módosító javaslatot nyújt be a Fidesz az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslathoz, azt kedvezményezve, hogy ne a lakás értékéhez, hanem a felvett hitel összegéhez kössék az árfolyamrögzítés igénybevételének lehetőségét – közölte Rogán Antal. E szerint élhetne az árfolyamgáttal mindenki, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel.

A Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: az eredeti tervek szerint az vehetné igénybe az árfolyamrögzítést, akinek a devizahitel fedezetéül szolgáló ingatlanjának forgalmi értéke – a fedezetként való elfogadáskor – nem haladta meg a 30 millió forintot. A Fidesz ehelyett azonban azt a korlátot javasolja – folytatta –, hogy az élhessen az árfolyamgáttal, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel. Akinek ennél nagyobb összegű hitele van, nyilván egy jóval nagyobb értékű ingatlannal is rendelkezik, s ha neki probléma ennek a kölcsönnek a törlesztése, még mindig megvan az a lehetősége, hogy a lakását egy kisebb értékűre cserélje, éljen a kedvezményes résztörlesztés lehetőségével, azután pedig esetleg egy másik könnyített fizetési konstrukcióval – tette hozzá a politikus. Az említett módosító indítványról a kormánypárti frakció megkezdte az egyeztetéseket a kabinettel és a bankszövetséggel is – jelezte Rogán Antal, aki a törvényjavaslatot egyébként egy újabb lépésnek nevezte abba az irányba, hogy a devizaadósságokat lépésről lépésre rendezni tudják.

A vörösiszap katasztrófáról, az Európai Parlament Magyarországot érintő határozatáról, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról és a közétkeztetésről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: még mindig sok a kérdés a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban

Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője a vörösiszap-katasztrófa kapcsán arról beszélt, hogy még mindig rengeteg a kérdés, mindmáig hiányzik az erkölcsi kártérítés és számos gazdasági hátrány csak most kezdi éreztetni hatását. Szerinte megkezdődött a Mal-vezetők felelősségének „elmaszatolása" is, sokan pedig ismét joggal féltik az egészségüket, mert februárban a szeles idő miatt a por ismét vörösre festette Kolontár környékét. Úgy értékelte, hogy a szálló vörös por problémájára nem reagált megfelelően a Belügyminisztérium. A képviselő azt kérdezte, hogy miért szüntették meg a devecseri szűrőközpontot, miért nem kaptak sokan kártérítést odaveszett javaik miatt és mi lesz a másodlagos károk megtérítésével.

Halász János államtitkár válaszában kiemelte, hogy egy év alatt újjáépült a katasztrófával sújtott térség, a kormány több mint 10 milliárd forintot költött kártalanításra, házak építésére, vásárlására. Közölte azt is, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ma Kolontárra látogat, bejárja a térséget, a veszprémi bányakapitányság pedig a következő napokban ellenőrzi majd a tározókat és a kiporzást is vizsgálják majd.

LMP: Magyarország ne legyen Európa „fenegyereke"!

Mile Lajos (LMP) a magyar kormányt elítélő európai parlamenti határozat kapcsán arra szólította fel a kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a magyar jogrend összhangban legyen az európai normákkal. Nem Európa „fenegyereke" akarunk lenni, hanem a közösség elismert tagja – jelentette ki. Szerinte a kormányt egy letűnt rendszerekre emlékeztető üldözési mánia jellemzi, azt gondolja, hogy Magyarország ellenségei „kívül és belül megint vesztünkre esküdtek". Arra figyelmeztetett, hogy Magyarország az európai kötelezettségszegési eljárások követezményeként jövőre 500 milliárd forintos támogatástól eshet el, és ez veszélyeztetné igazán az önrendelkezést.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tudomásul veszi az Európai Parlament határozatát, de nem örül neki, mert károsan érinti Magyarország nemzetközi megítélését. Szerinte bármennyire is igyekeznek a magyar baloldal képviselői, mint most Mile Lajos is a határozatot európai véleménynek beállítani, valójában pártpolitikai döntés született, hiszen az európai kommunisták, szocialisták, liberálisok és zöldek terjesztették elő a határozatot. „Az hogy valaki paranoiás, nem jelenti azt, hogy nem üldözik" – zárta felszólalását.

MSZP: ne ratifikálja Magyarország az ACTA-t!

Baja Ferenc, az MSZP képviselője közölte: azt kérik a kormánytól és a miniszterelnöktől, hogy függessze fel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás ratifikációs eljárását, hasonlóan Lettországhoz, Csehországhoz, Szlovákiához és Lengyelországhoz.

A politikus a kezdeményezést azzal indokolta, hogy a megállapodás elveszítette hazai és nemzetközi legitimitását. Mint mondta, a szerződés összemossa a termékhamisítás kérdését, a szerzői jogok védelmét és a felhasználókra vonatkozó jogok csorbítását. Közölte: fennáll annak a veszélye is, hogy ebben a formában a megállapodás emberi alapjogokat sért és az internet cenzúráját eredményezi.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a kormány társadalmi vitát kezd az ügyben, és ennek alapján dönti el, hogy a megállapodás hasznos-e Magyarország számára.

A Fidesz a közétkeztetés lehetőségeire hívta fel a figyelmet

Brájer Éva (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a közétkeztetés lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy környezetkímélő gazdálkodásból származó helyi alapanyagokból, dietetikus szakember segítségével állítsák össze az menüsorokat és egységesen állapítsák meg a nyersanyagnormát. Szerinte jó lenne felmérni, hogy hány közétkeztetéssel foglalkozó konyha működik Magyarországon, milyen állapotban vannak, érdemes-e felújítani őket vagy vállalkozókra bízni működtetésüket. Halász János válaszában azt hangsúlyozta, hogy a közétkeztetéssel, illetve a gyermekek egészséges táplálkozásával kapcsolatban a kormány tavaly több rendeletet is alkotott. Az egészséges közétkeztetés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, külön tárcaközi munkacsoport foglalkozik ezzel a témával, és már eddig is számos, a helyi termelők bevonását segítő jogszabálymódosítás történt.