Részletes vitákkal, a kötelező agrárkamarai tagsággal kapcsolatos vitával, valamint napirend utáni felszólalásokkal zárták a kivételesen rövid hétfői ülésnapot a képviselők az Országgyűlésben, este 9 óra előtt nem sokkal.

Részletes vita a világörökségről és az állattenyésztésről

Mindössze a jobbikos Magyar Zoltán érvelt saját módosító javaslata mellett a világörökségről szóló törvényjavaslat részletes vitájában. Az állattenyésztésről szóló javaslat kapcsán viszont hosszas vita alakult ki az ellenzék és a kormányoldal között. Simicskó István (KDNP) ismertetése szerint módosítani kell az állattenyésztés hátterét ahhoz, hogy Budapesten tartsák meg a kutya-világkiállítást. Az MSZP-s Göndör István szerint a tűzzel játszik a kormány, amikor egy működési zavart tudomásul vesz. A jobbikos Staudt Gábor pedig azt taglalta hosszasan, hogy a javaslat szerint kivételeznének a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületével.

Jobbikos módosító javaslat a Lungo Dromnak ingyenes székházat biztosító előterjesztéshez

Nyikos László (Jobbik) indokolatlannak nevezte az állami vagyonról szóló törvény módosításának azon rendelkezését, amely ingyenes székházat biztosítana a Lungo Dromnak. Az ellenzéki képviselő az előterjesztés részletes vitájában úgy fogalmazott, nem érti, „miért keverték bele" ezt a szervezetet egy olyan javaslatba, amelyben egyházi szervezetek kapnak jogosan ingatlanokat. Egyetértett ezzel Gaudi-Nagy Tamás is, aki közölte, módosító javaslatot nyújtottak be, amelyben több jobbikos képviselővel azt kezdeményezik, hogy a Lungo Drom csak használatba kapja a szóban forgó VIII. kerületi ingatlant.

Kötelező agrárkamarai tagságot vezetne be a kormány

Kötelező agrárkamarai tagságot hozna létre a kormány egy önálló, csak az agrárkamara működéséről szóló törvény megalkotásával. Budai Gyula államtitkár a parlamentben hétfőn este azt mondta, ezzel karnyújtásnyira került az Európában is szalonképes, a tagok elvárásait és érdekeit megtestesítő kamara létrejötte. Elmondása szerint a korábbi kamarai rendszert mindenképpen meg kell újítani, ehhez a francia és a lengyel mintát is megvizsgálták, és úgy döntöttek, a mostani, megyei szintű kamarák helyett centralizált kamarára van szükség, kötelező tagsági rendszerrel. Utóbbinak Budai Gyula szerint több az előnye, mint a hátránya, és kiszélesedik a tagsági kör is, az ágazatot pedig megfelelően tudják majd képviselni.

A jobbikos Magyar Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány hétfő délután adta be a törvénytervezetet, ezért érdemben nem tudnak hozzájárulni a javaslathoz. Ékes József (Fidesz) az összevont általános és részletes vitában azt hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés eddig "mostohagyerek volt", most viszont a vidék is megjelenik a javaslatban. Az MSZP és az LMP - mint ahogy korábban jelezték - nem vett részt a vitában. Budai Gyula úgy reagált, hogy álvitának érzi az elhangzottakat, és kifogásolta, hogy nem szakmai diskurzus zajlott a témáról.

Napirend után futballról és a vidékről

Napirend utáni felszólalásra négy képviselő jelentkezett, köztük Bartos Mónika (Fidesz) az 1992-es barcelonai olimpia futballdöntőjéről beszélt, Magyar Zoltán (Jobbik) pedig folytatta Mi lesz veled, vidék? című felszólalását.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a napirend tárgyalását. A képviselők legközelebb csütörtökön ülnek össze, azon a napon tartják az utolsó parlamenti ülést a nyári szünet előtt.

Az Országgyűlés határozathozatalai végén döntött arról, hogy augusztustól Erzsébet-utalványban fizethetik a szociális segély egy részét. A képviselők ezt követően belekezdtek az Országos Fogyatékosügyi Program általános vitájába, amelyben egyelőre csak az államtitkári expozé és a frakciók vezérszónoki felszólalásai hangozhattak el.

Alelnöke is lesz a Nemzeti Kulturális Alapnak

Négyéves időtartamra alelnök is kinevezhető a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) élére; a jövőben az elnök általános helyettese lesz, de önálló feladatköröket is kap. Az erről rendelkező törvénymódosítást hétfőn 245 kormánypárti igen szavazattal és 91 ellenzéki nem ellenében fogadta el az Országgyűlés. A változtatásokra azért volt szükség, mert L. Simon László – aki 2011 őszétől töltötte be az NKA elnöki posztját – június 18-ától az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára lett. A változtatások lehetővé teszik, hogy széles jogkörrel, alelnöki pozícióban irányítsa a szervezetet. A NKA elnöki tisztét betöltő ágazati miniszter eddig a feladatot delegálhatta, a jövőben azonban ezt nem teheti meg, vagyis az alap elnöke a mindenkori kulturális miniszter lesz.

Erzsébet-utalványban fizethetik augusztustól a szociális segély egy részét

A települési önkormányzatok augusztus 1-jétől rendeletben írhatják elő, hogy legalább tízezer forintnyi rendszeres szociális segély folyósításakor az ellátás összegéből ötezer forintot készételvásárlásra felhasználható Erzsébet-utalványban fizetnek ki. A parlament erről hétfőn a szociális tárgyú törvények módosításával döntött. Változik a gyermekvédelmi törvény is: a módosítás értelmében a település jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultaknak október 1-jétől nem pénzben, hanem Erzsébet-utalványban nyújt támogatást. Az Országgyűlés rögzítette azt is, hogy a következő tanévtől a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül nem jár családi pótlék akkor, ha a tanuló ötven órát igazolatlanul hiányzik az iskolából.

Vita az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról

Az Országgyűlés hétfőn napirendjére vette az Országos Fogyatékosügyi Program 2007 és 2010 közötti végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását. A emberi erőforrás miniszter által jegyzett, a vita előtt néhány órával benyújtott javaslatot Soltész Miklós államtitkár ismertette a parlamenti képviselőknek. Mint mondta, az államigazgatásban valamennyi ágazat kötelessége, hogy érvényesítse a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének szempontjait. A jelentés szerint elsősorban a különböző ellátások összehangolására lenne szükség a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjához – fejtette ki Soltész Miklós, kiemelve, hogy a tárgyalt időszakban mindenekelőtt a forráshiány jelentette a legnagyobb problémát, továbbá például a rehabilitáció területén nem volt megfelelő összhang a különböző részterületek között.

Tapolczai Gergely, a Fidesz vezérszónoka jeltolmács segítségével arra hívta fel a figyelmet, hogy felszólalását a többi képviselővel ellentétben nem ismertethetné a parlamenti pulpitusról, mert onnan a jeltolmács nem látná. Az integráció jelentőségét kiemelő a kormánypárti politikus leszögezte: a társadalomnak is be kell fogadnia a fogyatékossággal élőket. Kitért arra is, hogy minden fogyatékos ember megváltozott munkaképességűnek számít, de nem minden megváltozott munkaképességű fogyatékos. Arra is felhívta a figyelmet, hogy másfajta törődést igényelnek azok, aki születésük óta fogyatékosak, illetve azok, akik később váltak azzá. A javításra érdemes területek közé sorolta a különböző ellátórendszerek összhangjának megteremtését.

A kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás a legnagyobb hiányosságok közé sorolta a foglalkozási rehabilitáció elégtelen teljesítését, az egészségügyi protokollok hiányát, amire példaként hozta az értelmi fogyatékosok fogászati ellátását. Szükségesnek tartotta továbbá, hogy a jövőben az akadálymentesített területeket valóban használni tudják a rászorulók, szerinte ugyanis sok helyen nem megfelelő rámpák épültek. A képviselő jelentős előrelépésnek nevezte a segítőkutyák képzésének egységesítését is, bár megjegyezte, még kevés a segítőkutya.

Varga László, a szocialisták vezérszónoka méltatlannak nevezte az előterjesztés benyújtásának körülményeit, tárgyalását szerinte sokkal hamarabb meg kellett volna kezdeni. A képviselő felsorolta, mire költöttek jelentős forrásokat a korábbi, szocialista kormányok, ezek közül kiemelte az akadálymentesítést. Hangsúlyozta emellett, hogy frakciója fontosnak tarja a fogyatékkal élők ügyét.

A Jobbik vezérszónoka, Vágó Sebestyén szintén méltatlannak nevezte a jelentés tárgyalásának módját. Az akadálymentesítésről szólva azt mondta: az Országgyűlés épületében még az orvosi szobát sem lehet kerekes székkel megközelíteni, máshol szerinte még rosszabb a helyzet. Kifogásolta, hogy jelentősen túlárazva készítik el a közintézmények számára a rámpákat, a látássérültekkel kapcsolatban pedig azt mondta: szinte lehetetlen hozzájutniuk az internethez, az ehhez szükséges eszközök ugyanis megfizethetetlenek számukra. A képviselő hibának nevezte azt is, hogy a támogató szolgálatok pályázatokon keresztül jutnak forrásokhoz.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János elnapolta, várhatóan már csak a parlamenti őszi ülésszakán folytathatják a képviselők.

Határozathozatalokkal folytatta munkáját az Országgyűlés a napirend előtti felszólalásokat követően; a képviselők döntöttek a pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről is. A parlament hétfőn a szokásoktól eltérően nem tartott interpellációs blokkot, arra csak a csütörtöki, nyári szünet előtti utolsó ülésen kerítenek sort.

Napirenden a kötelező új agrárkamara és a kormány fogyatékosügyi programja

A Ház hétfőn napirendjére vette a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslatot, amelyet kivételes, sürgős eljárásban tárgyal meg a Ház. A vitát hétfőn kezdik meg a képviselők, a zárószavazásra csütörtökön kerül sor. A képviselők ugyancsak ma tárgyalhatják az új Országos Fogyatékosügyi Programot, valamint a végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának időarányos teljesítéséről szóló jelentést.

Szűkítették a Kúria előtti felülvizsgálati jogot

Az Országgyűlés az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításával szűkítette a Kúria előtti felülvizsgálati jogot azzal a céllal, hogy a legfőbb bírói testület valóban rendkívüli jogorvoslati fórumként működhessen. A képviselők 251 igen szavazattal, 49 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványának kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. A miniszter azzal indokolta a Kúria előtti felülvizsgálati jog szűkítését, hogy a polgári perrendtartás értelmében az jelenleg nagyon széles körben igényelhető, így a jogalkotó eredeti szándékával szemben nem rendkívüli, hanem rendes jogorvoslati lehetőségként szolgál. A törvénymódosítás több esetben az értékhatár felemelésével szűkíti a felülvizsgálat lehetőségét, és nem lehet majd a Kúriához fordulni a jogerős határozat csupán kamatfizetésre, perköltségre, teljesítési határidőre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezései miatt sem.

Döntöttek a biztosítási adó bevezetéséről

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a biztosítási adó bevezetéséről szóló, jövő január 1-jétől hatályos törvényjavaslatot.

A 248 igen szavazattal, 83 ellenszavazat mellett elfogadott kormányzati előterjesztés szerint a biztosítási adó mértéke cascónál a díj 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosításnál pedig a 10 százaléka. A biztosítási adó két közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az új adónem – amelynek alanya a biztosító, az abból származó bevétel pedig a központi költségvetést illeti meg – nem terheli az élet-, valamint a betegségbiztosításokat. Az új adónem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eredeti tervei szerint kiváltotta volna a baleseti adót is, és 30 százalékos terhet írt volna elő a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díja után, ám a parlament a múlt héten támogatta a költségvetési bizottságnak azt a módosító indítványát, amely alapján a baleseti adó továbbra is fennmarad.

Tranzakciós illeték januártól az átutalások, a csekkbefizetések és a kincstári műveletek után

Döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről a parlament, a fizetési kötelezettséget az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztve. A hétfőn 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is. A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy az államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék.

Új törvény szabályozza a szakmaközi szervezetek működését

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával a mezőgazdaságban működő termelői szervezetek, termelői csoportok valamint szakmaközi szervezetek működését kívánja szabályozni a jogalkotó. Az új jogszabály az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény helyébe lép, a változtatást a Ház 283 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, a szocialisták 38 nem voksa ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadta el. Az Európai Unió agrárpiaci rendtarásának intézményrendszerében, az ágazatok piacszabályozásában egyre fontosabb szerepet töltenek be az egyes termékpályákon szerveződő mezőgazdasági szakmaközi szervezetek. Ezek az Európai Bizottság és az egyes államok által is elismert szervezetek egy-egy termékpálya adott országban vagy régióban működő különböző vertikális szinten lévő szereplőit (termelőket, kereskedőket illetve feldolgozókat) fogja össze.

Az egyszerűsítés jegyében módosították a bortörvényt

Módosította a parlament a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényt, hogy a gazdálkodók a jövőben egyszerűbb adminisztrációval dolgozhassanak. A törvénymódosításnak - amelyet egyhangúlag szavazott meg a Ház - fontos eleme, hogy 2013. augusztus 1-jétől az ültetvénytelepítési és -kivágási jogok is átkerülnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) a hegyközségekhez. Így a szakemberek szerint felgyorsulhat az adminisztráció – hatékonyabbá téve mind a telepítési, mind a kivágási jogok alkalmazását -, helyben hozhatják meg a szükséges döntéseket, és jelentősen növekszik a helyi hegybíró szerepe is.

A felsőoktatásról, a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatáról, a jegybanktörvény módosításáról és a munkahelyvédelmi programról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés ülésén.

LMP: az idei volt az utolsó „hallgatóbarát" év

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint az idei volt az utolsó hallgatóbarát év, a felsőoktatásba kerülők jogait ugyanis szerinte súlyosan sérti a keretszámok idei módosítása. Kijelentette: nem igaz, hogy mindössze 5 százalékkal módosult volna a férőhelyek száma. Kiemelte: mivel részösztöndíjra kevesen jelentkeztek, a férőhelyeket újra kellett osztani. A képviselő bírálta az úgynevezett röghöz kötést is, vagyis azt, hogy tanulószerződéssel próbálja a kormányzat itthon tartani a diplomát szerzőket, és azt is, hogy mindezt „populista lózungokkal" igyekszik leplezni a kormányzat. Hoffmann Rózsa államtitkár a „lózung" szó használatát bírálta, amely szerinte a kommunista időket idézi. A populizmustól szerinte az LMP-s politikus felszólalása hemzseg - ennek tartotta a „röghöz kötés" kifejezést is –, és nem a felsőoktatási törvény. Fontosnak nevezte, hogy a hallgatók felelősek legyenek saját képzésükért. Közölte: az állam nem csökkenti a felsőoktatási ráfordítást, mert 100 millió forintos nagyságrendben uniós források is felhasználhatók lesznek itt. Az államtitkár szerint a józan erkölcsi értékítélet hiányosságára utal, ha valaki szerint kifogásolható, hogy a felsőoktatásban végzetteknek tenniük kell hazájukért a képzésért cserébe.

A KDNP a szocialista Korózs Lajost bírálta

Pálffy István szerint kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja, amikor Mengele doktor munkájához hasonlította a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát. A politikus emlékeztetett a náci haláltáborokban folyó orvosi kísérletekre, és embertelennek, gyalázatosnak, rendkívüli módon primitívnek nevezte az ehhez való hasonlítgatást. Utalt arra hogy a Mazsihisz vezetői elhatárolódásra kérték fel a párt elnökét, Mesterházy Attilát, ez azonban nem történt meg, és Korózs Lajos honlapján is szerepel ez a hasonlat, mint a mai napig. Közölte: a rokkantnyugdíjasokra a legnagyobb veszélyt az MSZP jelenti, mert hazugságokat állít az ellátásukról. Soltész Miklós államtitkár emlékeztetett Korózs Lajos egy korábbi kijelentésére, amelyben a szocialista politikus az ellátás lényegének azon képességek megállapítását nevezte, amelyek konvertálhatók a munkaerőpiacon. Az államtitkár elmondta: 21 ezer idei felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy az ellátásra nem jogosultak aránya némileg csökkent is a korábbiakhoz képest. Kifogásolta, hogy a szocialisták „náciznak", hiszen ők záratták be az országos pszichiátriai intézetet és alkalmaztak rendőri terrort 2006 őszén.

A Jobbik a magyar jegybank függetlenségét féltette

Balczó Zoltán (Jobbik) a pénteken elfogadott jegybanktörvényi módosításról beszélve azt mondta: a változtatás hátraugrások tartalmaz. A továbbiakban a nemzeti bank már nem Magyarország központi bankja – fogalmazott meg egy kifogást –, csak az maradt a törvényben, hogy a központi bankok európai rendszerének a tagja az MNB. Ismételten bírálta azt is, hogy a jegybank utasításokat fogadhat el az európai központi banktól. Ezzel szerinte az ország feladott a szuverenitásából. A kormány a felszólalásban írásban reagál.

Az MSZP kiegészítené a kormány munkahelyvédelmi programját

Mesterházy Attila (MSZP) a miniszterelnök munkahelyvédelmi programját egészítené ki további pontokkal. Beszámolt arról is, hogy pártja támogatja a kezdeményezéseket, de kétségei is vannak, egyrészt azért, mert bizonytalannak látja a forrásait, másrészt azért, mert a program szerinte két évet késett. Azt is bírálta, hogy a munka törvénykönyve a most bejelentett intézkedésekkel ellentétes célkitűzéseket is tartalmaz. Hasznosnak nevezte a felnőttképzés és a szakképzés összehangolását, utóbbinak magasabb forrásokat biztosítana. „Savanyú a szőlő" – kezdte válaszát Czomba Sándor államtitkár, aki szerint a szocialisták politikája nem hozott eredményt, az általános, 2-3 százalékos járulékcsökkentésnek ugyanis nincs hatása a foglalkoztatásban. A szakképzéssel kapcsolatban azt közölte: az MSZP elkésett a javaslatával, hiszen a kormányzat már gyakorlat-orientálttá tette a képzést, és elegendő forrást is biztosított rá. Arra kérte a szocialistákat, ha már segíteni nem tudnak, legalább ne ártsanak.

A Fidesz szintén Korózs Lajost bírálta

Selmeczi Gabriella (Fidesz) szerint mára eltűnni látszik a normalitás a politikai vitákból. Szerinte a politikai viták egyre inkább elveszítik a kapcsolatot a valósággal, az ellenzéki kritikák csak ritkán tárgyszerűek. „Múlt héten a szocialisták ismét átléptek egy határt Korózs Lajos nyilatkozatával" – jelentette ki, megismételve: a szocialista politikus a náci haláltáborokban emberkísérleteket végző Mengeléhez hasonlította a rokkantsági felülvizsgálatot végző orvosokat. Ezzel szerinte elbagatellizálta a holokauszt áldozatainak szenvedéseit. Korózs Lajos gyűlölete felülírja a józan észt és a moralitást – mondta, bírálva, hogy a politikus utólag sem képes belátni, mit tett. Ezért arra kérte az MSZP-t, segítsen az elnökségi tagjának távozni a közéletből. Soltész Miklós államtitkár szerint a szocialistákra évtizedek óta jellemző a kettős mérce. Az államtitkár MSZP-s politikusokat idézett, akik korábban szintén a rokkantnyugdíjasok jogosultságának felülvizsgálatáról beszéltek. Kifogásolta, hogy bár ők is megfogalmazták a megoldási javaslatokat, lépéseket nem tettek. Ismételten bocsánatkérésre szólította fel az MSZP elnökét Korózs Lajos kijelentései miatt.