A képviselők a felsőoktatásról szóló törvény hallgatói szerződést érintő módosításának általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal zárták az Országgyűlés keddi ülésnapját.

Folytatták a megkezdett általános vitát a felsőoktatásról

Utolsó napirendi pontként a képviselők folytatták és lezárták a felsőoktatási törvénynek az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos módosításait tartalmazó javaslat általános vitáját. Ebben az elsőként felszólaló független Osztolykán Ágnes azt hangoztatta, hogy a kormány nem egy tudásalapú társadalmat épít, ahol a tudás érték, hanem minél kevesebb egyetemet akarnak minél kevesebb hallgatóval.

Az LMP politikusa hozzátette: élhető Magyarországot kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem mennek el, hanem itt akarnak maradni, de a kormány nem így gondolkodik. Szerinte a kormány rosszul kezeli a következményeket.

A Demokratikus Koalíció független politikusa, Szűcs Erika szerint a társadalom és az egyén közös érdeke, hogy minél többen tanuljanak a felsőoktatásban. Hangsúlyozta: a kormány érvelése szerint aki itthon tanul, elvárható tőle, hogy itthon is dolgozzon, de pártja szerint reménytelenek a fiatalok kilátásai, a röghöz kötés pedig megvalósíthatatlan.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, támogatja azt az alapfilozófiát, amely azt mondja, hogy Magyarország ne képezzen szakembereket külföldi országoknak, de nem lehet a fiataloktól a mostani gazdasági helyzetben elvárni, hogy itthon maradjanak. Ehhez szerinte munkahelyteremtésre, a felsőoktatás elérhetőségének biztosítására és otthonteremtési programra lenne szükség. Hozzátette: ez a javaslat alkalmatlan arra, hogy az embereket Magyarországon tartsa.

Hiller István (MSZP) délelőtt elmondott vezérszónoklatát folytatva egyebek mellett azt hangsúlyozta, a kormány felsőoktatást érintő változtatásai miatt egyre több tehetősebb családból származó fiatal folytatja inkább külföldön tanulmányait, emiatt pedig kevesebb hallgató lesz az ősszel. Frakciótársa Sós Tamás indokolatlannak és károsnak nevezte az oktatás területén végzett centralizációt és a forráskivonást, aminek szerinte egyértelműen az oktatás minősége látja majd kárát.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár zárszavában a hallgatói szerződésekkel összefüggésben arra kérte a leendő hallgatókat és szüleiket, hogy „erkölcsi, morális alapon” közelítsék meg a kérdést, vagyis lássák be, tartoznak annyival a társadalomnak, hogy várhatóan negyven évig tartó aktív életükből 3-6 évet „töltsenek a nemzet javára”.

Az ülést vezető Balczó Zoltán ezt követően lezárta a délelőtt kezdett általános vitát.

A napirendi pontok után két fideszes képviselő kért szót, elsőként Bartos Mónika emlékezett meg az előző héten történt bostoni merényletről, majd Csóti György érvelt az elszakított magyar nemzetrészek autonómiája mellett.

A levezető elnök lezárta a parlament keddi ülésnapját. Balczó Zoltán az Országgyűlés következő, várhatóan kétnapos ülését április 29-30-ára hívta össze.

Az Országgyűlés kedden lefolytatta a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslat általános vitáját.

Vargha Tamás: 29 700-ban határoznák meg a honvédség összlétszámát

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozati javaslatot ismertetve kiemelte: azért van szükség új határozatra, mert a jelenlegi, 2007-es még a korábbi, 2004-es honvédelmi törvény alapján született. Az előterjesztés elfogadását az alaptörvény után született honvédelmi törvény hatályba lépése és szervezeti változások is indokolják.

A javaslat állománycsoportok szerinti bontásban határozza meg a honvédségi szervezeteknél rendszeresíthető beosztások számát. Külön engedélyezik a tiszti, altiszti, legénységi, honvédtiszt-, altisztjelölti, valamint a kormánytisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói állomány legmagasabb létszámát.

A kormány a honvédség összlétszámát ezek alapján 29 700-ban javasolja meghatározni – rögzítette az államtitkár, hozzátéve: módosulás csak az állományarányok között tapasztalható, az összlétszámon nem kívánnak változtatni. A javaslatban szereplő mintegy nyolcezer tartalékos státusz, mint célszám a jövőben is biztosítja a honvédség békeidőbeli tartalékos fejlesztésének jogi alapját – tette hozzá.

Deregulációs céllal hatályon kívül helyeznek két korábbi honvédséget érintő országgyűlési határozatot is – jelezte Vargha Tamás, hozzátéve: az ezekben foglalt feladatok részben megvalósultak.

Fidesz: szükséges az új határozat elfogadása

Ágh Péter (Fidesz) azt mondta, hogy szükséges az új határozat elfogadása, mert a jogszabályi környezet megváltozott. A Magyar Honvédség szervezeteinek békeidőszakban is teljes állománytáblával kell rendelkeznie - hangsúlyozta, hozzátéve ugyanakkor, hogy a javaslat szükség szerint megenged átcsoportosításokat. A Fidesz-frakció támogatja a határozati javaslatot –- mondta a kormánypárti politikus.

Jobbik: a javaslat nem alkalmas elfogadásra

Jámbor Nándor (Jobbik) arról beszélt, hogy az előterjesztés nem alkalmas elfogadásra. Az ellenzéki képviselő szerint rendkívül „szűkre szabott” a javaslat, nem ad megfelelő tájékoztatást a döntés indokoltságára és hátterére vonatkozóan.

Gyenge előkészítés előzte meg az előterjesztést, s az a most meghatározott létszámot, annak tendenciáját sem tartalmazza – sorolta bírálatait, hozzátéve, hogy nem tudni meg belőle azt sem, növekedés vagy csökkenés valósul meg. A tervezett létszám mennyire van összhangban a honvédség jövő évre tervezett feladataival? – tette fel a kérdést Jámbor Nándor.

Frakciótársa, Staudt Gábor úgy vélekedett, hogy egy komoly és ütőképes magyar honvédség helyett ma már egy „kirakathadsereg” védi Magyarországot, holott az az ország, amelyik nem tudja megvédeni magát, az olyannyira kiszolgáltatott, hogy annak esetében nemzeti szuverenitásról nem is lehet beszélni.

A szintén jobbikos Nyikos László arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a német költségvetés védelmi minisztériumi fejezete 150 oldalas, addig a magyar büdzsében a honvédelmi tárca része mindössze két oldal.

MSZP: három év alatt harmadával csökkent a honvédség büdzséje

Juhász Ferenc (MSZP) szerint az előterjesztéssel két probléma van: ami benne van és ami hiányzik belőle. Az ellenzéki politikus, korábbi szakminiszter azt mondta, Hende Csaba jelenlegi tárcavezető érdekérvényesítő képességének teljes hiánya oda vezetett, hogy a honvédség költségvetése az elmúlt három évben majdnem egyharmadával csökkent, aminek következtében a technika és a személyzet folyamatosan romlik, a finanszírozási problémák pedig a fejlesztéseket is ellehetetlenítik.

Juhász Ferenc szerint azért kellett felemelni a honvédség engedélyezett létszámát, hogy azon belül az állományarányok úgy változhassanak, hogy „a minisztériumi vízfejet”, a közalkalmazottak, köztisztviselők, polgári alkalmazottak számát jelentősen meg lehessen növelni. Az MSZP nem támogatja a javaslatát – közölte a szocialista képviselő.

Vargha Tamás államtitkár válaszában egyebek mellett azt mondta, hogy egészségesebb irányba változnak a belső létszámarányok. Hozzáfűzte továbbá, hogy a Honvédelmi Minisztérium létszáma a 2010-eshez képest csökkent. A levezető elnök ezt követően lezárta a javaslat általános vitáját.

A fogyatékkal élők támogatását, valamint az Országos Fogyatékosügyi Tanács összetételét is érinti a vonatkozó törvény módosítása, amelynek általános vitáját kedden folytatta le az Országgyűlés. Ellenzéki képviselők a többi közt azt bírálták, hogy kikerül a jogszabályból az akadálymentesítésre megszabott határidő.

Soltész: emelkedik a fogyatékossággal élők támogatása

Júniustól emelkedik mind a fogyatékossággal élők támogatása, mint a vakok személyi járadéka, amelyek összege a jövőben már nem a nyugdíjminimumhoz kötődik – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kedden, az Országgyűlés előtt. Soltész Miklós a fogyatékkal élők jogairól és esélyegyenlőségéről szóló jogszabály módosítását ismertetve közölte: a vakok személyi járadéka 16 ezer 160 forint lesz, míg a fogyatékossággal élők támogatását 19 500, valamint 24 ezer forintban rögzíti az előterjesztés. Az összegek évente a nyugdíjakkal hasonló arányban emelkednek majd.

Beszámolt arról is, hogy bár változik az Országos Fogyatékosügyi Tanács összetétele, alapvető státusza nem módosul, a grémium továbbra is közvetlen tanácsadó testületként működik majd a tárca mellett. A tanács ugyanakkor kibővül többek között a siketvak szervezetek képviselőjével. Az államtitkár közölte azt is, hogy bár az előterjesztés hatályon kívül helyezi az akadálymentesítésre szabott, korábban többször módosított ám be nem tartott határidőt, ez azonban nem veszi el az ezzel kapcsolatos jogérvényesítés lehetőségét.

Beszámolt arról is, hogy az akadálymentesítést a jövőben új szemléletben kívánja megvalósítani a kormányzat, és a fogyatékosügyi program kötelező elemévé teszi a hozzáférés biztosításának meghatározását. Változik és az ENSZ egyezményéhez igazodik a fogyatékos személyek definíciója – mondta.

Fidesz: nagy eredmény a támogatások emelése

A fideszes Tapolczai Gergely – jeltolmács segítségével elmondott beszédében – helyeselte, hogy a fogyatékossági támogatás 2009 óta először emelkedhet jövőre, majd a mostani módosítás eredményeként folyamatosan, minden évben a nyugdíjakkal együtt nőhet az összege. Szerinte ez nagy eredmény.
Fontosnak tartotta azt is, hogy a javaslat újradefiniálja, ki számít a fogyatékos személynek.

MSZP: jelenlegi formájában „vegyes” az előterjesztés

A szocialista Pál Béla azt mondta: jelenlegi formájában „vegyesnek” tartják a törvényjavaslatot, de az általuk nem támogatott részeket módosító javaslatokkal igyekeznek jobbá tenni. Közölte: támogatják a fogyatékos fogalom pontosítását és a juttatások összegének emelését, mivel azok, a válság okán 2009 óta nem emelkedtek. Értékelte azt is, hogy a nyugdíjaknak megfelelő indexálást is bevezetik a juttatások esetében.

A képviselő ugyanakkor nem tartotta célszerűnek az akadálymentesítési határidők megszüntetését, mert így szerinte nem lesz lehetőség jogorvoslat kérésére. Ugyancsak nem támogatta az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról szóló kétévenkénti parlamenti beszámolási kötelezettség eltörlését. Bírálta azt is, hogy nincs jogi garancia a fogyatékosügyi tanáccsal való egyeztetésre.

Jobbik: a fogyatékkal élők helyzete nem ad okot bizakodásra

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint nem ad akkora bizakodásra alapot a fogyatékkal élők élethelyzete, mint ahogy azt az államtitkár sugallta. Üdvözölte a fogyatékkal élők fogalmának pontosítását, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem segíti az érintetteket. A képviselő kevesellte a juttatások emelését, és szintén nem tartotta helyesnek, hogy kikerülnek a jogszabályból az akadálymentesítési határidők. Hiányolta az erre szolgáló forrásokat is, valamint azokat a programokat, amelyek érdekeltté tennék a vállalkozásokat a fogyatékkal élők foglalkoztatásában. Kifogásolta, hogy a jogalkotó az Országos Fogyatékosügyi Tanács számos jogosultságát elveszi.

Szél Bernadett: a kormány nem kívánja segíteni a rászorulókat

Szél Bernadett független képviselő, az LMP politikusa azt mondta: a törvényjavaslat arra bizonyíték, hogy a kormány nem gondolja komolyan a rászorulók segítésének feladatát. Közölte: „a civilek szinte egyként támadták be” a javaslatot, amely szerinte jogokat csorbít. Bár korábban munkacsoportokat alakítottak ki, észrevételeik mégsem köszönnek vissza az előterjesztésben. Hiányolta az akadálymentesítés törvényi garanciáit a határidők eltörlése után. Ugyancsak kevesellte a rászoruló támogatásának emelését, és elfogadhatatlannak nevezte a fogyatékosügyi program garanciájának elvételét a beszámolási kötelezettség eltörlése által.

Soltész Miklós: kötelező továbbra is az akadálymentesítési program

Soltész Miklós zárszavában azt kérdezte Szél Bernadetthez fordulva, nem szégyelli-e magát, nem gondolja-e, hogy ez olyan téma, amiben össze kellene fogni az egész országnak. Hová kötődik, Magyarországhoz? Ha igen, legyen szíves elismerni az igazi civil szervezetek törekvéseit – mondta az államtitkár, aki szerint Szél Bernadett azokat támogatja, akik az ország „bemártásán” dolgoznak külföldön. Amit csinálnak, mindenkinek árt, mindegy ki lesz kormányon öt vagy tíz év múlva – közölte, hozzátéve: az már tényleg nevetséges, hogy úgy beszél, hogy a jelnyelvi tolmácsok meg sem tudnak szinte mozdulni közben.

Jelezte: az akadálymentesítési programot nagyon nehéz megvalósítani, és sok rossz megoldás született a múltban. Az időpont kitolását pénzügyi okokkal indokolta, és azzal, hogy nem születtek mindenhol ésszerű megoldások. Ez nem azt jelenti, hogy nem lenne kötelező megcsinálni – rögzítette.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János elnapolta.

A felsőoktatási törvény alaptörvényhez kapcsolódó módosításának vitájával folytatta munkáját a Ház kedden. A kormánypártok szerint a társadalom érdeke későbbi magyarországi munkavállaláshoz kötni az ösztöndíjas képzést. Az MSZP hatalomra jutva eltörölné a „röghöz kötést”, a Jobbik viszont úgy látta, ami a javaslatban van, nem nevezhető annak.

Klinghammer: a társadalom és a fiatalok érdeke is érvényesül a felsőoktatási törvény módosítása során

Az állami ösztöndíj átdolgozásának célja, hogy olyan feltételek jöjjenek létre a felsőoktatás finanszírozásában, amelyek a hallgatók és a társadalom számára is elfogadhatóak, nem jelentenek gátat a mobilitásnak és az uniós előírásokkal is összhangban állnak – mondta a felsőoktatási államtitkár keddi, parlamenti expozéjában.

Fidesz: a társadalom érdeke feltételhez kötni az ösztöndíjas képzést

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a társadalom érdekét szolgálja, hogy feltételhez kötik az állami ösztöndíjas képzésben való részvételt. Hozzátette, az állam korábban is szabott feltételeket az ingyenességért cserébe, meghatározták például a lehetséges képzési idő maximumát.

A kormánypárti politikus közölte: elvárható, hogy az állam támogatásával tanuló diákok itthon kamatoztassák tudásukat. Magyarország számára luxus, hogy nála gazdagabb külföldi országoknak képezzen szakembereket közpénzből - hangsúlyozta.

Helyeselte ugyanakkor, hogy a hallgatóknak a diplomázásukat követő húsz évben a tanulmányi idejüket kell Magyarországon ledolgozniuk, nem annak a kétszeresét, mint a kormány korábban tervezte. Jó döntésnek tartotta azt is, hogy az e feltételt nem teljesítő diákoknak a képzési költség inflációval növelt összegét kell visszafizetniük (a korábbi kormánytervek szerint a jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal kellett volna törleszteni).

Kiemelte, hogy annak, aki három gyermeket szül, vagy önhibáján kívül – például betegség miatt – nem tudja teljesíteni, mentesül az említett feltétel alól. Nem kell fizetniük azoknak sem, akik egy, illetve két félév után abbahagyják állami finanszírozású tanulmányaikat. Fontosnak tartotta, hogy a módosításokat a Felsőoktatási Kerekasztal egyhangúlag támogatta.

Az MSZP megszüntetné a „röghöz kötést”

Hiller István, az MSZP vezérszónoka ezzel szemben azt mondta: a hallgatói szerződésekről nincs szakmai konszenzus, csak azután született róla megállapodás a felsőoktatás szereplőivel, hogy a kormánytöbbség az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződések lehetőségét. Szerinte így a mostani törvénymódosítás is egy politikai akarat és nem egy szakmai döntés végrehajtása. Megerősítette, a szocialisták nem értenek egyet vele, és ha kormányra jutnak, megszüntetik a felsőoktatási hallgatók „röghöz kötését”.

A volt oktatási miniszter szerint az Orbán-kormány 2010 óta bármilyen stratégia nélkül hatvanmilliárd forintot vont ki az ágazatból, és egy átgondolatlan felsőoktatási törvénnyel szabályozta újra azt. Példaként hozta, hogy a kormány előbb megszüntette, majd két év elteltével újraaalakította a Felsőoktatási Kerekasztalt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy két év alatt 141 ezerről 95 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Szerinte ez nem magyarázható demográfiai okokkal, abban pedig minden pártnak egyet kellene értenie, hogy jó, ha minél többen szereznek diplomát, ez ugyanis javítja az elhelyezkedési esélyeket. Hangsúlyozta, a jelentkezők számának csökkenése is a fiatalok elvándorlását bizonyítja, ennek megállítására pedig a hallgatói szerződések alkalmatlanok.

KDNP: egy jó megoldást egy másik jó megoldás vált fel

Michl József (KDNP) arról beszélt: a kormányzat korábban is megfelelő javaslatot tett a hallgatói szerződések bevezetésére, majd – az egyeztetések eredményeként – „az egyik jó megoldást egy másikra” cserélte. A javaslat céljának azt nevezte, hogy megvalósuljon a közös teherviselés, és ez a jó minőségű felsőoktatás kialakítását segítse. Hozzátette: örül, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája végül elfogadta a kormány javaslatát a hallgatói szerződésekről.

Szerinte az új szabályozásnak köszönhetően mindenki bekerülhet állami támogatású képzésre, aki középiskolai évei alatt tanult, felkészült. Azzal kapcsolatban, hogy Hiller István a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenéséről beszélt, a kereszténydemokrata képviselő azt mondta: nem a jelentkezők érdemes összehasonlítani, hanem azt, hogy hányan nyertek felvételt. Mint mondta, az idei adatokra már csak néhány hetet kell várni.

Jobbik: nem röghöz kötés az, ami az előterjesztésben szerepel

A jobbikos Dúró Dóra szerint az uniós csatlakozásunk után az ország kifosztása, szellemi kiszivattyúzása kezdődött, amit az országnak kezelni kell. Kiemelte a HÖOK szerepét a Felsőoktatási Kerekasztalon belül, mivel csoportjukat érinti leginkább a változtatás. Fontos eredménynek tekintette, hogy a szervezet is elfogadja a változtatásokat.

A felsőoktatás állami finanszírozását a jól teljesítő hallgatók jogos elvárásnak tartotta, ugyanakkor nem tartotta elfogadhatónak, hogy az itt megszerzett tudást a fiatalok máshol kamatoztatják, nyugat-európai országok pedig arra rendezkednek be, hogy például orvosaikat más országok pénzén képezik.

Azt mondta, nem tekinthetők röghöz kötésnek az előterjesztésben foglaltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a javaslat választ kíván adni a kivándorlás problémájára, azt mégsem feltétlenül orvosolja. Kiemelten szólt arról is, hogy a visszafizetett pénz a felsőoktatást gazdagítja a jövőben.

Szerinte minden törvényünket meg kellene vizsgálni demográfiai szempontból, vagyis olyan változtatásokat kellene tenni, amely gyermekvállalásra ösztönzi a fiatalokat.

A vitát elnapolták.
 

Az egészségügy átalakításáról, a keresztényekkel szembeni fellépésekről, a munkahelyvédelmi támogatásokról és a Kós Károly évről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.

Az MSZP az egészségügy átalakítását bírálta

Tukacs István (MSZP) az egészségügyi átalakításokról szólva bírálta, hogy mintegy 300 milliárd forintos forráskivonást szenvedett el az ágazat három év alatt, az államosítás pedig szerinte nem hozta meg a várt eredményt. A legszembetűnőbb problémának a szakemberek elvándorlását nevezte.

Nem lehet eleget hangsúlyozni, mennyit árt az egészségügynek a kötelező nyugdíjazás – mondta. Hozzátette: a várólisták óriásira nyúltak, és több tízezer embert érintenek. Meg kell kötni azt a szakmai és politikai konszenzust, amely közös vélemények alapján alakítja az ágazatot! – sürgette.

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára következetes válságkezelést, célirányos erőfeszítéseket ígért. A forráskivonásról szólva közölte: a megelőző kormány is csökkentette a finanszírozás mértékét, ennek káros hatásait pedig a jelenlegi kabinetnek kellett kezelnie.

Szerinte a központi számlavezetés adja meg a kórházak ellenőrzésének lehetőségét, a várólistáknak pedig van kezelési programja, le fogják dolgozni. Hozzátette: több helyen előjegyzés van, nem várólista.

A KDNP a keresztényüldözéssel szemben emelt szót

Gaal Gergely (KDNP) a diktatúrák sajátságának nevezte, hogy ártatlan emberek életét veszik el, vagy teszik tönkre. Mint mondta, a totális diktatúrák közös vonása az istentagadás, a keresztények üldözése. Hosszan sorolta azokat, akik példát mutattak a nehéz időkben a keresztények számára.

Fontosnak nevezte az ilyen korszakokat megidéző megmozdulások határozott elutasítását. Ezért kell szót emelni a jelenleg is a világban tapasztalt vallásüldözéssel szemben is – közölte. Szerinte a baloldal részéről még mindig tapasztalhatók „reflexszerű keresztényellenes megnyilvánulások”. Időben fel kell hívni a világ figyelmét a bal- és jobboldali szélsőségek megmozdulására – fűzte hozzá.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára példákat hozott a kereszténység életéből arra, hogyan lehet ellenállni az ilyen megnyilvánulásoknak. Többek között Apor Vilmos vagy Salkaházi Sára példáját idézte fel. Felfoghatatlannak nevezte, hogy aki demokratának vallja magát, miként képes másokat a hitük miatt támadni. Bírálta az egyiptomi, szíriai keresztényüldözést. Fontosnak nevezte az új alaptörvény azon rendelkezését, amely bár szétválasztja az államot és az egyházat, együttműködésükre is utal.

Jobbik: az ipart, a mezőgazdaságot és a turizmust kell adókedvezménnyel támogatni

Volner János jobbikos képviselő a munkahelyvédelmi támogatásokkal kapcsolatban közölte: a legkisebb vállalkozásoknál hároméves mélyponton van a foglalkoztatás a reálgazdaság gyengélkedése miatt. Bírálta, hogy gyakran offshore cégekhez vagy külföldi nagyvállalatokhoz jutnak a fejlesztési támogatások. Szerinte a termelő szektor leépülése, az ipari kapacitás elvesztése csak mélyíti a válságot. Megoldásnak egy olyan adórendszert javasolt, amely az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba összpontosítaná a kedvezményeket.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közlése szerint éppen a versenyszférában növekszik a foglalkoztatás, miközben a közszférában csökken. A termelő szektor eredményeiről szólva utalt arra, hogy az agrárszektor visszaesése időjárási okokkal magyarázható. Az ipari termelés 16 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termék értékéhez – mondta, hozzáfűzve: a kormány is fontosnak tartja az iparosítást. Hozzátette: a 100 millió forint feletti támogatás azért került jórészt nemzetközi cégekhez, mert azok voltak képesek a támogatásnak megfelelő nagyberuházásra.

Fidesz: 130 éve született Kós Károly

Varga István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendő Kós Károly éve, aki - mondta - a múlt század egyik legnagyobb polihisztora volt. A pályáját építészként kezdő Kós Károly mindig hűséges volt hazájához és szülőföldjéhez, Erdélyhez, feladta az építészetet és a katedrát is, és Erdély mindenese lett: írt, faragott – emlékezett a képviselő.

Kós Károly mindent megtett annak érdekében, hogy megmaradjunk, méltán büszke rá Budapest - hangsúlyozta.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára nemcsak Kós Károly sokoldalúságára hívta fel a figyelmet, hanem arra is: életében fontos momentum volt hűsége magyarságához. Ugyancsak említést tett alkotásairól.