Elfogadta az Országgyűlés a kisebbségek helyzetéről szóló beszámolót és az agrárgazdaság tavalyi helyzetét taglaló jelentést. A határozathozatalok között megszavaztak a képviselők egy olyan javaslatot is, amely alapján a jövőben csak egy jogcímen jár pótszabadság az oktató-nevelő munkát végző vezetőknek. Módosította a Ház az adóhivatalról szóló törvényt is.

Elfogadta a Ház a kisebbségek helyzetéről szóló beszámolót

Az Országgyűlés elfogadta a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek 2009. február és 2011. február közötti helyzetéről szóló beszámolót. Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár korábban azt mondta: az új kormány alapvető szándéka az volt, hogy a nemzetiségek számára biztosítandó támogatások ne csökkenjenek, és szükségesnek tartották a támogatások átláthatóságának megteremtését is.

Megszavazta az agrárgazdaság tavalyi helyzetéről szóló jelentést a parlament

Elfogadta a Ház az agrárgazdaság tavalyi helyzetéről szóló jelentést. A képviselők 296 igen, 2 nem és 35 tartózkodó szavazat mellett hozták meg döntésüket. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a korábbi vitában a főbb eredmények közé sorolta, hogy 2010-ben a mezőgazdaság jövedelmezősége - a 2009-es visszaesés után - mind a társas, mind az egyéni gazdaságokat illetően jelentősen növekedett. Mint mondta, az agrártermékek termelői árszintje 16,8 százalékkal bővült, az agrárolló 11,9 százalékkal javult, agrárgazdasági GDP-részaránya 2,5-ről 2,9 százalékra nőtt, az agrár-külkereskedelmi forgalom pedig 2,1 milliárd eurós egyenleggel, 12 százalékkal haladta meg az előző évit.

A jövőben csak egy jogcímen jár pótszabadság az oktató-nevelő munkát végző vezetőknek

A parlament döntése értelmében megszűnik az a jelenleg hatályos szabályozás, amelynek alapján az oktató-nevelő munkát végző, vezető beosztású közalkalmazottak két jogcímen, munkakör és beosztás alapján is kaphatnak pótszabadságot. A jövő év elejétől az érintettek a munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékűt kaphatnák.

Elfogadták az ORTT és jogutódja, az NMHH Médiatanácsának tavalyi zárszámadását

Elfogadta a Ház az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló javaslatot. A döntést 242 igen, 51 nem és 43 tartózkodó vokssal hozta meg a parlament. Nyikos László, a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának jobbikos elnöke előterjesztői expozéjában múlt héten közölte: a bizottság különösebb vita nélkül fogadta el a zárszámadást, miután meghallgatta a könyvvizsgálókat.

Módosul az adóhivatalról szóló törvény

A Ház elfogadta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény és egyes kapcsolódó jogszabályok módosításával kapcsolatos javaslatot. Az előterjesztés minősített többséget igénylő részét 242 igennel, 97 ellenében hagyták jóvá a képviselők.

Az indítvány egyrészt pontosítja a NAV személyi állományát érintő rendelkezéseket, másrészt a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben hozzáigazítja a NAV-törvény vonatkozó részeit a rendőrségi törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény idén január 1-jétől hatályos rendelkezéseihez. Ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy titkos információgyűjtés keretében a pénzügyi nyomozók hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információt gyűjthessenek.

Kihirdette a Ház a kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét

Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényt. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklásában arra hívta fel a figyelmet, Magyarországnak az utóbbi években számos hazai és nemzetközi emberi jogi fórumon ajánlották, hogy csatlakozzon az ENSZ kínzás elleni egyezményéhez, amelyet eddig hatvan állam ratifikált, így az Európai Unió tagállamainak többsége is. A jegyzőkönyv célja a szabadságuktól megfosztott emberek jogvédelmének megerősítése. Ennek egyike eszköze, hogy a nemzetközi szinten működő megelőzési bizottság mellett minden részes államnak nemzeti szinten is létre kell hoznia egy úgynevezett nemzeti megelőző mechanizmust a kínzás megakadályozása érdekében.

Nem függesztették fel négy képviselő mentelmi jogát

A jobbikos Németh Zsolt mentelmi jogáról egy becsületsértési ügyben kérték az Országgyűlés állásfoglalását. A képviselő felszólalásában azt kérte, függesszék fel mentelmi jogát, mivel így a Jobbik programjának megfelelően cselekszik. A képviselők nem függesztették fel Németh Zsolt mentelmi jogát, mint ahogy nem függesztették Lázár János és Répássy Róbert Fideszes képviselők mentelmi jogát sem, szintén becsületsértés miatt és Szekó József (Fidesz) rágalmazásos ügyében is úgy döntöttek, hogy a szigetvári polgármester mentelmi jogát sem függesztik fel.

Megválasztották az innovációs eseti bizottság tagjait

Az Aggteleki Nemzeti Park, a vidéki mozik, az egyházi ingatlanrendezés, az ár- és belvízvédelmi rendszer, az építőipar élénkítése, az uniós támogatások kiutalása és a kisjövedelműek gyógyszerellátása is szóba került a kérdések között az Országgyűlés ülésén.

MSZP: a nemzeti parkokban csak rombolás folyik

Szabó Imre (MSZP) szerint az elmúlt másfél év a nemzeti parkokban nem szólt másról, csak a folyamatos rombolásról. Ennek bizonyítékai szerinte a kirúgások és a költségvetési csökkentések. Az ellenzéki politikus szerint a legfrissebb példa, hogy az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója kirúgta két szakemberét, akik magánemberként, szabadságuk terhére részt vettek egy konferencián. Illés Zoltán vidékfejlesztési államtitkár válaszában leszögezte: a konferencián a nemzeti parkról volt szó, ráadásul a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint konferenciákon, továbbképzéseken csak engedéllyel lehet részt venni. A két szakembert azért bocsátották el, mert nem kértek engedélyt.

Jobbik: mi lesz a vidéki mozikkal?

Szávay István (Jobbik) a vidéki kis mozik fennmaradása miatt kérdezte a nemzeti erőforrás minisztert, mert szerinte a kormány ezeket nem támogatja, az önkormányzatoknak nincs pénzük a digitális átállásra, ezért ezek a filmszínházak rövid időn belül el fognak tűnni. Halász János válaszában hangsúlyozta: a probléma nem általános, hanem azoknál a moziknál áll fenn, amelyek több mint 60 százalékban a multiplexekkel azonos tartalmú filmeket forgalmaznak. A kormány ezzel szemben a hazai és európai filmek vetítését támogatja.

KDNP: befejezi-e a kormány határidőre az egyházi ingatlanrendezést?

Stágel Bence (KDNP) azt kérdezte a közigazgatási minisztertől, hogy befejezi-e a kormány az egyházi ingatlanrendezést a törvényben rögzített 2011-es határidőig. Szászfalvi László államtitkár válaszában leszögezte: 2011 év végéig a folyamat befejeződik mind a tulajdonjog, mind a kártalanítások tekintetében.

Fidesz: hol tart az ár- és belvízvédelmi közigazgatási rendszer átszervezése?

Fülöp István (Fidesz) az ár- és belvízvédelmi közigazgatási rendszer átszervezéséről kérdezte a vidékfejlesztési minisztert. Illés Zoltán válaszában elmondta: a belvízi problémák megoldására több mint 13 milliárd forinttal jutott több forrás, emellett a kormány tervei szerint a közmunka keretein belül 10 ezer helyett 30-35 ezer ember dolgozhat a jövőben a START-programban vízügyi feladatokon.

LMP: miért nem élénkíti a kormány az építőipart?

Jávor Benedek (LMP) azt kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy miért nem veszik igénybe az épületállomány energiahatékonysági felújítási programját a zuhanó építőipar megsegítésére? Bencsik János államtitkár válaszában leszögezte: a kormány energiahatékonysági és épület-felújítási programokra az elmúlt egy évben 80 milliárd forintot fordított és ez a gazdaság számára 140 milliárd forint megrendelést jelentett, ráadásul az Új Széchenyi Tervben újabb 40 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen pályázatok elbírálása jelenleg is tart.

MSZP: lassú az uniós támogatások kiutalása

Harangozó Gábor (MSZP) a kormány uniós támogatások lehívásával kapcsolatos gyakorlatát kritizálta, amely szerinte lassú, folyamatosan csúszik és a támogatási döntések bürokratikus útja megsokszorozódott. Fónagy János államtitkár válaszában leszögezte: az előző ciklus gyakorlatához képest a mostani kormánynak azonnal változtatni kellett a sorozatos szabálytalanságok és a támogatások lassú felhasználása miatt. A korrigálást a kormány megtette, az Európai Unió elfogadta azt és a számok is az új rendszer sikerességét mutatják - tette hozzá.

MSZP: mi lesz a kisjövedelműek gyógyszerellátásával

Tóth Csaba (MSZP) a közgyógyellátási rendszer változtatásairól kérdezte a szaktárcát, mivel szerinte elfogadhatatlan, hogy a kormány pusztán költségvetési okok miatt október 1-től megszüntette a kisjövedelműek gyógyszerellátását. Halász János államtitkár válaszában kiemelte: a magyar egészségügyben valóban rendet kell tenni, de "nem szocialista módra". A kormánypárti politikus szerint az új intézkedések hatására fokozódott az árverseny, amely 20 milliárd forint éves megtakarítást eredményezhet.

A termőföldek sorsáról, a gyöngyöspatai polgármester-választásról és a 2006. őszi rendőri fellépésről és kérdeztek a képviselők hétfőn a parlamentben.

A termőföldek sorsáról kérdezett a Fidesz

Szabó Zsolt (Fidesz) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél az elmúlt időszakban összegyűlt hatvanezer hektárnyi föld sorsáról érdeklődött. A képviselő azt kérdezte, mi biztosítja, hogy ez a föld a gazdák kezében maradva, hosszú távú megélhetést biztosítson a vidéken élőknek. Ángyán József államtitkár válaszként közölte: a kormány minden fórumon kinyilvánította, hogy a helyben élő családoknak és a helyi vállalkozásoknak juttatja majd azokat a földeket, amelyeket az előző kormány néhány kiszemelt érdekeltségnek adott. A Nemzeti Földalap honlapján megtalálhatóak a pályázati kiírások - tette hozzá.

Jobbik: a gyöngyöspatai választás mindenkinek tükörként szolgálhatott

Vona Gábor (Jobbik) a miniszterelnökhöz fordulva arról beszélt, hogy a gyöngyöspatai polgármester-választás "mindenki számára tükörként szolgálhatott". A frakcióvezető hozzátette, hogy ami a Jobbiknak győzelem volt Gyöngyöspatán az az "önök számára a belügyi politikájuknak a csődje". A képviselő véleménye szerint emiatt a kormánynak át kellene gondolnia a Magyar Gárdával és a polgárőr szervezetekkel kapcsolatos politikáját. Vona Gábor azt is kijelentette, hogy Magyarországon a vidéki cigányság egy jelentős része "törvényen kívüli életet él", amin nem is akarnak változtatni és a kormány az elmúlt húsz év politikáját folytatja, "amikor ehhez támogató segítséget nyújt". Arra kérte a kormányfőt, hogy "menjen le" Gyöngyöspatára, illetve megkérdezte, hogy a Magyar Gárda tagja mikor követett el bűncselekményt. Orbán Viktor elöljáróban azt javasolta a képviselőnek, hogy ha vidékre utazik, "akkor ne azt mondja, hogy lemegyek, hanem azt, hogy elmegyek". Az egyenruhás bűnözés kérdésére áttérve közölte, nem vezetne messzire egy olyan vita, ami arról szólna, hogy egy, a rendfenntartó szervekre hasonló egyenruhát viselő, önkéntes szerveződés valahol követett-e el konkrét törvénysértést. Hozzátette, hogy ezt a vitát nem ezen a síkon akarja megvívni, hanem elvi, erkölcsi és történelmi alapon. Emiatt hangsúlyozta, hogy az egyenruhaviselés állami monopóliuma a rendőrséget illeti meg.

Vona Gábor viszontválaszában megköszönte, hogy a kormányfő "közvetve, de elismerte", hogy a Magyar Gárda tagjai az elmúlt években Magyarországon nem követtek el bűncselekményt. Ezért sértőnek nevezte, hogy az ügyben felállítottak egy parlamenti bizottságot. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány intézkedései nyomán eddig tizenhárom megyében és 525 településen kezdtek dolgozni a Start-munkaprogram nyomán. Hangsúlyozta, hogy Gyöngyöspatán negyven ember dolgozik erdőtelepítésen augusztus 1. és november 30 között, a gyöngyösi kistérséget pedig kiemeltté nyilvánították.

A Budapest és Cegléd közötti autóút megépítését sürgették

Földi László (KDNP) azt kérdezte, hogy kormány fejlesztési elképzelései tartalmazzák-e a Budapest-Cegléd autóúttal kapcsolatos fejlesztést. Fónagy János államtitkár az út megépítését az ország egyik legsürgetőbb beruházásának nevezte, ami az Új Széchenyi Terv egyik kiemelt eleme. Hozzátette, hogy a források már rendelkezésre állnak a tervezési előkészületekhez. Elmondta, hogy a kivitelezés megindítása legkorábban 2013-ra várható.

LMP: jogsértő módon vonták meg 78 fiatal gazda támogatását

Szabó Rebeka (LMP) felidézte, hogy sok kritika éri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) működését. Példaként említette, hogy egy jogerős bírósági ítélet szerint az MVH 2010-ben jogsértő módon vizsgálta felül a fiatal gazdák támogatási kérelmeit, aminek során 78 embertől megvonta a támogatást. Hozzátette, hogy ezt a támogatást a bírósági ítélet után sem akarják kifizetni. V. Németh Zsolt államtitkár azt mondta, hogy az MVH az Európai Unió által akkreditált eljárásrend szerint végzi a munkáját. Megjegyezte, hogy a képviselő által említett felülvizsgálatot azért kellett elvégezni, mert a hivatal számos aggályt fedezett fel az értékelések során. Az újrapontozás eredményeként 78 gazda került a támogatottsági határ alá, 42 viszont fölé - mondta.

Az ügyészségtől kérdezett a Jobbik

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy miért nem vádolták meg az öt évvel korábbi "rendőrterror" résztvevőit és miért nem ítélték el az akkori parancsnokokat. A politikus azt kérte, a legfőbb ügyész helyettese számoljon be arról, hogy milyen eljárások zajlanak, illetve miért vannak helyükön azok az ügyészek, akik nem vonták felelősségre a rendőröket. Varga Zs. András a legfőbb ügyész helyettese hangsúlyozta, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészségen eddig 120 eljárás indult, 12 ügyben 22 személlyel szemben emeltek vádat, 18 ügyben még nyomoznak. A Budapesti Katonai Ügyészségen hat ügyet egyesítettek, ezekben nyomoznak, míg a Debreceni Katonai Ügyészségen három szálon nyomoznak. Azt viszont visszautasította, hogy az ügyészek részt vettek volna a "megtorlásokban".

Az MSZP a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi tartózkodásáról, az LMP a napokig fűtetlen Pest megyei iskolákról, a Jobbik pedig Kertész Ákos Kossuth-díjának esetleges visszavonásáról érdeklődött hétfőn, az azonnali kérdések között a parlamentben. Utóbbira adott válaszában Orbán Viktor miniszterelnök közölte: hamarosan a Ház elé kerül a kitüntetési törvény.

MSZP: miről tárgyalt Magyarországon az IMF?

Kovács Tibor (MSZP) azonnali kérdésében azzal kapcsolatban érdeklődött, hogy a napokban Magyarországon járt egy IMF-delegáció. Mint hozzátette, Kósa Lajos Fidesz-alelnök azt mondta, magától jött a valutaalap delegációja, ám "mi nem úgy ismerjük az IMF-et, akik valami napidíjért valamiféle tanácsokat adnának". A szocialista politikus ezért azt kérdezte, miről tárgyalt a kormány az IMF-fel, és "vissza kívánja-e hozni" a valutaalapot. Válaszában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: Magyarország tagja az IMF-nek, és mivel az ország tagja a szervezetnek, jogosult arra, hogy költségtérítés nélkül tanácsokat kapjon különböző témákban. "Ebben nincs semmi különös" - fűzte hozzá.

A Jobbik kérdése Kertész-ügyben - Orbán válasza: hamarosan a Ház elé kerül a kitüntetési törvény

A jobbikos Pörzse Sándor azonnali kérdésében Kertész Ákos író Kossuth-díjának visszavonásáról érdeklődött, és azt mondta Orbán Viktor kormányfőnek, "férfiember kétfajta gyalázkodás mellett nem mehet el szó nélkül: az egyik, ha a családját gyalázzák, a másik pedig, ha a nemzetét. Kertész Ákos ezt tette, és az ön államtitkára, amikor Farkas Gergely képviselőtársam megkérdezte tőle, hogy vissza lehetne-e vonni Kertész Ákos Kossuth-díját, akkor Halász János azt mondta, amennyiben nem kér bocsánatot, akkor megérdemli. Félreértés ne essék, Kertész Ákos nem kért bocsánatot". Pörzse Sándor megjegyezte, mivel a mindenkori miniszterelnök a Kossuth-díj bizottság elnöke, a labda Orbán Viktornál van. A kormányfő szerint kétségkívül lehangolja az embert, rossz kedvet okoz - valószínűleg az egész országban -, ha egy Kossuth-díjas író "rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot". Van azonban ennél "nehezebb eset" is - folytatta -, ugyanis "halkan mondom, hogy úgy tudom, Gerő Ernő is Kossuth-díjas még ma ebben a hazában", ami világosan mutatja azt a problémát, hogy az elmúlt időszakban nem volt elég erő az állami kitüntetésekről szóló törvény áttekintésére, és megvitatni a Házban, hogy egy-egy odaítélt kitüntetést lehet-e vagy sem, és ha igen, milyen körülmények között kívánatos visszavonni. Közölte ugyanakkor, hogy hamarosan a Ház elé kerül a kitüntetésekről szóló törvény javaslata, és ezzel lehetőség nyílik a kérdés alapos megtárgyalására.

Az LMP a napokig fűtetlen Pest megyei iskolákról

Osztolykán Ágnes (LMP) azonnali kérdésében arra emlékeztetett, hogy az elmúlt napokban a Pest megyei önkormányzat által fenntartott iskolákban diákok sokasága fagyoskodott, mert nem volt fűtés. Ez a tanév eleji "tankönyvbotránnyal" együtt csupán a jéghegy csúcsa, ami az önkormányzatok és intézményeik alulfinanszírozottságából adódik - fogalmazott. Szólt arról is, hogy a költségvetési javaslat szerint az oktatás GDP-részaránya jelentősen csökkenni fog jövőre, és egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre lesz pénz a fűtésre az iskolákban. A büdzsé egyébként 37-szer több pénzt szán a debreceni stadion felépítésére, mint a kisiskolák támogatására - fűzte hozzá. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában a Pest megyei fűtetlen iskolákkal kapcsolatban közölte: az ügy évekkel ezelőttre nyúlik vissza, mégpedig oda, hogy az elmúlt években az önkormányzatokat rendszeresen alulfinanszírozta a büdzsé, miközben egyre több feladatot rótt rájuk. Megjegyezte, Pest megyében azóta "példaértékű megoldás történt". Kifejtette: "interpretáció kérdése, hogy ezt a történetet úgy állítjuk-e be, hogy tragikus vagy sikertörténet. Én azt mondom, hogy sikertörténet. Jól példázza azt, hogy a gyors intézkedés megoldást tud találni az olyan helyzetre, ahol a gyerekek károsodnak". Az államtitkár megjegyezte, a megyei intézmények átvételére biztosított pénz elegendő a szükséges feladatok ellátására.

A vörösiszap katasztrófa utáni helyzetről és a kormány gazdaságpolitikájáról volt szó az interpellációk között a parlamentben.

LMP: sok a megoldatlan probléma még a vörösiszap katasztrófa után

Szilágyi László arról beszélt, hogy a vörösiszap-katasztrófa után a szociális rehabilitációra nem igazán történt kísérlet. Nem értett egyet azzal a helyzetértékeléssel, hogy minden meg van oldva, el lehet vonulni a katasztrófasújtotta területről. Hozzátette: a megoldatlan problémák listája hosszú, szélben változatlanul száll a vörös por, esőben térdig ér a vörös sár. Fazekas Sándor szakminiszter szerint érdemes lenne elmenni a helyszínre és ott tájékozódni. Nincs térdig érő vörösiszap, több százezer köbméter hordtak vissza a tárolóba - mondta, kiemelve: a egész ország megmozdult, hogy a károkat csökkentsék, az újjáépítés megtörtént. Erről ilyen felelőtlenül nyilatkozni a politikai nyerészkedés gyanúját veti a felszólalásra. A gazdák tudják művelni földjeiket, már a betakarításnál tartanak - közölte. Hozzátette: folyamatosan  mérnek, és a jelzőrendszer most is üzemel. A tragédia nem ismétlődhet meg még egyszer - szögezte le.

MSZP: a kormány gazdaságpolitikája rontja az ország helyzetét

Józsa István azt mondta, hogy a kormánypártiak jó lenne, ha "leszállnának a földre", és megnéznék, mit hozott a 1,5 éves kormányzás és gazdaságpolitika. A kormányváltáskor az országkockázati felár 176 pont volt, most ötszáz felett van, négy-öt százalékos növekedést terveztek, ebből az idei év első negyedére 1,5 százalékot sikerült realizálni, azóta stagnál a gazdaság. A kormányzati gazdaságpolitika rontja Magyarország helyzetét, s szerinte az államadósság "zsolozsma-malomból" nem lesz gazdasági fejlesztés, növekedés, kilábalás. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy nyolc év alatt két százalékot tudtak lefaragni az egy főre jutó GPD-t tekintve az uniós átlaghoz viszonyított lemaradásból, míg az első Orbán-kormány négy év alatt hét százalékot. 2002-2010 között az egy főre jutó államadósság további egymillióval nőtt, és hetvenezerrel csökkent a versenyszférában foglalkoztatottak száma - sorolta. A jövő évi büdzséről szólva egyebek mellett kiemelte, hogy befejezik a nyugdíjrendszer átalakítását, a munkát támogató adórendszer kiépítését, megkezdődik az egészségügyi alap lábra állítása. Megindítják az emberek visszasegítését a segélyezésből a munka világába, több mint 200 ezerrel szeretnék csökkenteni a jövedelempótló támogatásból élőket, és mindent megtesznek, hogy az euróválság negatív hatásait az ország ki tudja védeni - hangsúlyozta.

MSZP: olyan a gazdaságpolitika, mint a süllyedő gyorsnaszád

Nemény András arról beszélt, hogy az egykulcsos adó bevezetése megszorításnak tekinthető, hiszen a lakosság kétharmadánál elvonásként jelentkezett,  eközben a költségvetés hiánya nőtt, újabb megszorításokat szükségessé téve. Szintén ide sorolta az áfa-növelését. A kormány gazdaságpolitikája olyan, mint egy süllyedő gyorsnaszád, ahol a léket söralátétekkel szeretnék betömni - fogalmazott. Cséfalvay Zoltán sorolva a kormányzati intézkedéseket többi között kiemelte, hogy stabilizálták az államháztartást, az államadósságot jelentősen csökkentették. Árverési kvóta, árfolyamgát, végtörlesztés lépett életbe, önfenntartó kasszák alakulnak ki, megkezdődött az adórendszer reformja is. A 16 százalékos egykulcsos, arányos családbarát adórendszer bevezetése többletteljesítményre ösztönöz és fehéríti a gazdaságot. Ezen intézkedések mindegyike azt szolgálja, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra - fogalmazott, az államtitkár, aki reagálása zárásaként Margaret Thatcher korábbi brit kormányfőt idézte: "a szocialistákkal az a gond, hogy előbb-utóbb kifogynak más emberek pénzéből".

A megyei intézmények állami fenntartásba adásáról, valamint az üzemanyagot terhelő jövedéki adó emeléséről az online-kereskedelemről szóltak többek között az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: mi lesz a vegyes tulajdonú közgyűjteményekkel?

Az MSZP-s Ipkovich György arra mutatott rá, hogy egyes, megyei fenntartású közgyűjtemények vegyes tulajdonúak, vagyis olyan adományt, gyűjteményt gondoznak, amelynek felajánlója egy várost jelölt meg kedvezményezettként, és nem az országot. Mint mondta, fennáll annak a lehetősége, hogy ilyen esetekben az átadó visszaperli az adományt az új, állami fenntartótól. A képviselő arra kérdezett rá: hogyan képzeli el a kormány az állami kézbe adandó közgyűjtemények védelmét és fenntartását. Réthelyi József nemzeti erőforrás miniszter válaszában elmondta, hogy bár 2012 januárjától az említett közgyűjtemények az állami fenntartású Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerülnek, a rendelkezésre álló források megmaradnak, minden garancia megvan arra, hogy a múzeumi feladatok egységes ellátása nem sodorja veszélybe a közgyűjtemények működését.

A Jobbik csökkentené az üzemanyag jövedéki adóját

Zagyva György Gyula (Jobbik), felhívva a figyelmet arra, hogy hamarosan tartósan 400 forint felett lesz a benzin és a gázolaj ára, emlékeztette a kormánypártokat azokra a törekvéseikre, amelyekkel a Gyurcsány-kormány idején, a jövedéki adó csökkentését kezdeményezve próbálták letörni az árakat. A képviselő ennek tükrében kifogásolta, hogy a Fidesz-KDNP kormányon már emeli a jövedéki adót. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy november 1-jétől kizárólag a gázolaj jövedéki adója emelkedik, hiszen a mezőgazdasági termelőknek adandó kedvezmények bevezetésével már nem indokolt, hogy a benzin és a gázolaj adóterhelése eltérjen egymástól. Mint mondta, az adóemelés előtt 18 európai uniós tagállamban volt magasabb az adó mértéke, mint Magyarországon, azt követően pedig még mindig 12 helyen - köztük Ausztriában is - magasabb adót kell fizetni az üzemanyagért, mint hazánkban.

Fidesz: készüljön határ menti egészségügyi terv

Molnár Attila saját városa, Komárom példáján keresztül az egészségügyi ellátások határ menti problémáira hívta fel a figyelmet. Szerinte az uniós tagországok határ menti egészségügyi ellátásában vannak nem tisztázott passzusok. Az EU-kártyával ugyan a nagyon sürgős eseteket ellátják, de előfordult, hogy a mentőszolgálat autója a másik országba nem szállíthatott beteget. Célszerűnek tartaná határ menti egészségügyi terv elkészítését, és megfontolandónak tartotta még olyan egészségügyi szolgáltatások biztosítását, amelyeket határon belüli és túli polgárok is igénybe vehetnének. Réthelyi Miklós miniszter azt mondta, hogy 2004 óta vizsgálják az együttműködések lehetőségét, a felelős szervek felvették egymással a kapcsolatot. Az együttműködést szolgáló magyar-szlovák vegyes bizottság keretében 2009 óta folynak egyeztetések a felvetett problémák kezelésére, a következő ülést november 9-én tartják.

KDNP: van védelem az on-line-kereskedelemben?

Spaller Endre arról beszélt, hogy az on-line vásárlás és ügyintézés sokaknak mára hétköznapi tevékenységévé vált. Összesen mintegy 410 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az ilyen típusú vásárlásokkal tavaly, idén pedig mintegy 20 százalékos növekedés várható. Ugyanakkor a fogyasztói felkészületlenséget kihasználók is nagy számban vannak jelen - jegyezte meg, hozzátéve: 10 ellenőrzött weboldalból 9-nél kellett felhívni a figyelmet valamilyen hiányosságra, például hiányos vagy félrevezető tájékoztatásra. Mit tesz a tárca, hogy a különböző félrevezetéseknek gátat vessenek, illetve a csalókkal szembeni fellépés érdekében? - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy az uniós tagállamoknak két évük van a vonatkozó, idén elfogadott keretirányelv átültetésére saját jogrendszerükbe. Kötelező feltüntetni a vásárlás teljes költségét, digitális tartalmaknál, zenei felvételeknél például nyilvánvalóvá kell tenni, ezeknek ára van, tilos alkalmazni előre beikszelt boxokat, és a jövőben hét helyett 14 naptári nap áll majd rendelkezésre, hogy elálljon a vevő a vásárlástól. A fogyasztóvédelmi hatóság tavaly 298 webáruház közül 266-nál tártak fel szabálytalanságot, a fogyasztókat közvetlenül érintő szabálytalanság azonban viszonylag alacsony volt. Idén növelték a webáruházaknál folytatott ellenőrzések számát, és kidolgozták a következő 3 évre vonatkozó fogyasztóvédelmi stratégiát, amelyben kiemelte szerep jut a területet érintő jogalkotási feladatoknak.

A főváros korábbi vezetése idejéről készült ÁSZ jelentés és a kormány gazdasági intézkedései is terítékre kerültek a napirend előtti felszólalások során, hétfőn, a parlamentben. A Ház elfogadta a költségvetés, az adótörvények és a népszavazásról szóló törvény vitáinak időkereteit.

KDNP: az ÁSZ is ítéletet mondott a főváros korábbi vezetéséről

Bagdy Gábor (KDNP) a főváros korábbi vezetését bírálva azt mondta, hogy 2010-es önkormányzati választások után nekiláttak az örökölt helyzet feltárásához és megoldásához. Megjegyezte, hogy azóta választók után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is ítéletet mondott az MSZP-SZDSZ korábbi fővárosi koalíciójáról, mert a szervezet októberi jelentésében hamis költségvetési adatokról, szándékosan túltervezett bevételekről és ellenőrzés nélkül kifizetett milliárdokról írt. Hozzátette, hogy az ÁSZ megállapításai egybecsengenek azokkal, amelyeket a jelenlegi városvezetés az úgynevezett Fehér Könyvben is publikált. Végül közölte, hogy két területen viszont önmagában kevesek a főváros erőfeszítései is, mert szükség van egy világos és egyértelmű önkormányzati törvényre, miközben meg kell oldani a BKV finanszírozását.

MSZP: a Fidesz egyre kevesebb kapcsolatot akar Európával

Szekeres Imre (MSZP) arra emlékeztetett, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP kormány lemondott az Európai Központi Bank és az IMF által nyújtott hitelekről, amikor úgy döntött, hogy a szabad piacról próbált hozzájutni azokhoz a pénzekhez, amelyekből az ország működését finanszírozzák. Megjegyezte, hogy eközben a kormány lemondott az adóbevételek egy részéről is, a megmaradt terhek nagy részét pedig a kis és közepes keresetűekre illetve a fejlődőképes cégekre hárították. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010-2011-ben leállították az uniós fejlesztéseket is. A képviselő szerint ezek oka, hogy "a Fidesz és a KDNP kormány egyre kevesebb kötöttséget akar, egyre kevesebb kapcsolatot Európával". Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként Görögország példájára hívta fel a figyelmet. Azt mondta, miután megsegítették őket, a görög kormánynak hatalmas megszorításokat kellett életbe léptetnie. Kijelentette, ha nem szeretnék, hogy Magyarország is ilyen helyzetbe kerüljön, akkor önmagától kell megoldania azokat a problémákat, amelyeket még az MSZP-kormányok okoztak. Megjegyezte, hogy a szocialisták alatt az uniós források 16 százaléka jutott közvetlenül a gazdaságba, a jelenlegi kabinet ennek arányát ötven százalékra szeretné növelni.

Elfogadták a költségvetési vita időkeretét

A napirend elfogadása során a képviselők döntöttek arról, hogy a költségvetés vitája 30 órás lesz, míg az azt megalapozó törvények módosítását szolgáló és az adótörvényekről szóló vitákra egyaránt hat-hat órás időkeretet szánnak. A népszavazás kezdeményezéséről szóló előterjesztés vitájának időkeretét 4 óra húsz percben határozták meg.

Az LMP-s Schiffer András indokolatlannak nevezte, hogy egy ilyen fontosságú jogszabály megvitatását 4 óra húsz percbe "szorítják be". Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) pedig felelőtlennek nevezte, hogy a vita időkerete ilyen rövid.

Salamon László (KDNP) viszont kijelentette, hogy a népszavazás alkotmányos súlyú kérdéseit már az alkotmányban rendezték. Véleménye szerint a mostani javaslat technikai jellegű, így a meghatározott időkeret igen bőséges.

Balla György (Fidesz) azt mondta, hogy a Ház éppen a legfontosabb törvényeket szokta időkeretben tárgyalni és az időkeret pontosan az ellenzéket erősíti, mert összességében ugyanannyi idejük van véleményük elmondására, mint a kormánypártoknak.

Amíg az adósságot nem csökkentjük, nincs lehetőség arra, hogy a válságot magunk mögött hagyjuk és a megtermelt javakat az ország építésére fordítsuk - mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásának viszonválaszában, az Országgyűlés hétfői ülésén. A kormányfő viszonválasza után a képviselőcsoportok tagjai mondták el napirend előtti felszólalásaikat.

A miniszterelnök, aki a hétvégi brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozó eseményeiről számolt be a Ház előtt, a pártok felszólalóinak adott válaszában hangsúlyozta: az előző évek hibás gazdaságpolitikájának eredményeként évente több mint 1000 milliárd forintot kell kivonni a megtermelt javakból, és gazdaságfejlesztés helyett adósságszolgálatra fordítani. Mindez kényszerpályára állítja az országot.

A jobbikos felszólalásra reagálva Orbán Viktor hangsúlyozta: nem járható út a hitelek átütemezése, ehelyett végig kell menni azon a nehéz, de közgazdaságilag lehetséges úton, ami nem riasztja el a befektetőket.

Az LMP frakcióvezetőnek adott válaszában a miniszterelnök azt mondta: a német befektetők azért települnek Magyarországra, mert itt alacsonyabbak a jövedelmek, befektetéseikről pedig egyelőre nem tud lemondani az ország.

Elmondta azt is: nem tartja járható útnak a progresszív adórendszer visszaállítását, hiszen eddig ezen az úton haladt az ország, ha pedig a megoldás jó lett volna, nem itt tartanánk.

Cél, hogy mindenki kijöjjön a devizahitelből - hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ez nem végezhető egy lépésben, hiszen az önkormányzatok és a hazai vállalatok is küzdenek a problémával. A fixárfolyamos végtörlesztéssel kapcsolatban Orbán Viktor pozitívan szólt arról, hogy a külföldi bankok, évek óta először visszahozzák nyereségüket Magyarországra.

A miniszterelnök megemlékezett az 1956-os eseményekről. Mint mondta, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy '56 megkapja a méltó tiszteletet.

Orbán Viktor szólt arról is: a kormány elkötelezett az ország európai uniós tagsága iránt, és hangsúlyozta: Magyarország uniós tagságáról népszavazás döntött. Az a tónus, ahogyan népszavazásról a Jobbik felszólalója beszélt, sérti az azon résztvevőket - hangzott el.

A kormányfő arról is beszámolt, hogy a jövő évi büdzsét a társadalmi felzárkóztatás költségvetésének tartja, nem az elszegényedés büdzséjének.

LMP: a politikai elit nem váltotta be a rendszerváltás ígéretét

Scheiring Gábor (LMP) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a politikai elit az elmúlt húsz évben nem volt képes beváltani a rendszerváltás ígéretét, ezért az emberek joggal ábrándultak ki a politikusokból. A képviselő az elmúlt húsz év végső bukásának nevezte "az önmagát nemzeti együttműködés rendszerének hazudó rezsim gazdasági kudarcát". Saját megoldási javaslatukat vázolva kijelentette, hogy az LMP háromkulcsos jövedelemadót vezetne be, miközben megszüntetné a pazarló adókedvezményeket és négy százalékkal csökkentené a munkát terhelő járulékokat. Emellett egy zöld beruházási alapot állítana fel, miközben a bankadó felhasználásával egy ingatlanalapot hozna létre.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korainak nevezte, hogy a képviselő bukásról beszél akkor, amikor Magyarország a gazdaságpolitika különböző területein elérte első sikereit. Példaként említette, hogy 82 százalékról 73 százalék közelébe csökkentették az államadósságot. Hozzátette, hogy eközben az azonnali csőd felé vivő hiányt 4,2 százalékra mérsékelték. Óriási sikernek tartotta, hogy "betömték" a magánpénztári rendszer által okozott, a bruttó hazai termék 1,3-2 százalékát kitevő lyukat. A miniszter azt mondta, a 16 százalékos egykulcsos adórendszerre való átállást abból fedezik, hogy nem kell évente minimum 400 milliárd forintot fizetni a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszernek.

Liszt Ferencről emlékezett meg a Fidesz

Kupper András (Fidesz) a Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulójára szervezett bicentenáriumi ünnepségekről emlékezett meg. Elmondta, hogy ennek során világszerte magyar művészek szólaltatták meg a zeneszerző darabjait. A képviselő közölte, hogy Liszt lenyűgöző életműve olyan folyamatokat indított el a legkülönbözőbb régiókban, amelyeket vétek lenne az emlékév végén veszni hagyni. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy jövőre lesz Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszként kijelentette, hogy a Liszt Ferencről szóló megemlékezés az egész világon a klasszikus zene ünnepe volt. Emlékeztetett arra, hogy az emlékévet az Unesco a kiemelt programjai közé sorolta. Elmondta, hogy annak során eddig több mint hetven programot tartottak, 15 ország, húsz helyszínén.

A kiemelt pártnyugdíjak megvonását sürgette a Jobbik

Murányi Levente (Jobbik) arról beszélt, hogy frakciójuk már tavaly benyújtott egy, a kiemelt pártnyugdíjak megszüntetéséről törvényjavaslatot. Hozzátette, hogy a Jobbik nem valamiféle pótlékmegvonásról beszélt, hanem az érintettek nyugellátásának összegét szeretné csökkenteni. Megjegyezte, hogy a Fidesz hasonló javaslata viszont azt a veszélyt hordozza, hogy ezután bármelyik öregségi nyugdíjat meg lehet majd adóztatni. Soltész Miklós a jobbikos képviselők bekiabálásai közepette adott hangot sajnálatának, hogy Murányi Levente "egy fél mondattal sem emlékezett meg" az 1956-os forradalom áldozatairól. Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a jobbikosok egy feltehetően jó szándékú, de nem jó megoldást nyújtó javaslatot nyújtottak volna be. Hozzátette, hogy a fideszes Wittner Mária által felvetett jóvátételi adó nem lesz hatással a többi nyugdíjas ellátására.

A bankok szabályozásának felülvizsgálatáról beszélt a kormányfő hétfőn napirend előtt a parlamentben. Az ülésnap elején bejelentették: Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője arról tájékoztatta a házvezetést, tíz képviselő kilépett az MSZP képviselőcsoportjából. Az elnöklő Lezsák Sándor közölte, hogy a hivatalos külföldi úton lévő házelnök a kilépett képviselők frakcióalakítási ügyével kapcsolatos döntések meghozatalát az október 30-i hazaérkezését követően kezdeményezi majd, addig a házszabályban meghatározott jogokat az Országgyűlés megalakulásakor létrejött frakciók számára biztosítják. A képviselők igazolták a püspökladányi időközi választáson győztes Bodó Sándor mandátumát, a fideszes képviselő letette esküjét.

Orbán: felül kell vizsgálni a bankok szabályozását

Európa elemi érdeke, hogy felülvizsgálja a bankok szabályozását – mondta Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt a hétvégi brüsszeli EU-csúcsról adott értékelésében. A kormányfő azt mondta: ahhoz, hogy az emberek pénze biztonságban legyen, a kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól. Hozzátette, a bankok befektetéseiért a tulajdonosaiknak, részvényeseiknek kell vállalniuk a felelősséget, és egyetlen bank sem hiheti magát pótolhatatlannak.

Magyarországnak jelen kell lennie a nagy európai döntéseknél, ki kell állnia magáért, de éppen 1956 példájából kiindulva tudni kell azt is, hogy "mi senki másra nem számíthatunk, csak magunkra" - mondta. A miniszterelnök szerint egyhamar nem várható gyors növekedés az európai gazdaságban, amire Magyarország válasza az, hogy "a magunk útját kell járnunk", ragaszkodni kell a saját megoldásainkhoz, és továbbra sem szabad megijedni a bátor megoldásoktól, nem szabad azzal törődni, mit szólnak ehhez mások.

LMP: új európai szerződést!

Schiffer András (LMP) arról beszélt, Magyarország legyen kezdeményező abban, hogy jöjjön létre egy új európai szerződés. Európát új alapokra kell helyezni - hangoztatta, kiemelve: az offshore hálózatok ellen hatékonyan kell fellépni. Hozzátette: nincs komoly szabályozás a hitelminősítő intézetekre. Azt kérte, a kormány legyen kezdeményező e téren, és az európai szintű bankbiztosítási adó bevezetése érdekében. A kormány lépjen fel kezdeményezőként a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységek szétválasztása érdekében, és a kamatplafon bevezetésére vonatkozó LMP-s indítványon gondolkodjon el - javasolta, és azt mondta: nem a negatív adóversenybe kell beszállni, adóharmonizációra van szükség - összegezte.

Jobbik: menthetetlen az unió

Vona Gábor (Jobbik) ismét szóvá tette, hogy a kormányfő a nemzeti ünnepen Brüsszelbe utazott. Az unió szerinte megmenthetetlen, ebben a közösségben Magyarország elmúlt hét éve ráfizetés volt; Görögország szintén menthetetlen, ami a csúcson elhangzott, az csak tüneti kezelés, "egy süllyedő hajón szaladgálnak, ahelyett, hogy egy másik hajót keresnének" - értékelte. Nem a bankok, hanem a társadalom, Magyarország konszolidációjára van szükség - mondta, hozzátéve: ismét fel fogja vetni az államadósság újratárgyalását. Szerinte tartani kellene egy népszavazást arról, hogy az unióban van-e helye Magyarországnak vagy sem.

KDNP: tőlünk függ milyen lesz ország a válság után

Harrach Péter azt kérdezte az előtte felszólalótól, hogy milyen hajóra kívánják átszállítani Magyarországot, erre ugyanis nem kaptak választ. A kormánypárti politikus kiemelte: egyszerre kell kijutni a válságból, két évtizedes gondokat megoldani, és felkészülni a válság utáni időszakra. Tőlünk függ, hogy az ország állapota a válság után milyen lesz - mondta. Kitért arra, hogy a magyar válság már 2006-2007-ben elkezdődött, így felkészületlenül érte az országot a világválság. A hétvége eseményeire utalva azt mondta, a "nagy komédiás ismét címlapra került", és volt egy tüntetés, melynek résztvevői között voltak, akiknek érdeke, hogy az elmúlt 8 év rendezetlensége fennmaradjon.

MSZP: nem a kevesebb, hanem a több Európa a helyes válasz

Kovács László szerint a helyes válasz, nem a kevesebb, hanem a több Európa, a mélyebb, hatékonyabb integráció. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy végleges döntések nem születtek hétvégén, de az előrehaladás érezhető, ami némi bizalomra ad okot. Azt gondolja, szerdán megszülethetnek a végleges döntések, s indítványozta, hogy Magyarország csatlakozzon az euro+ megállapodáshoz, szerinte az nem veszélyezteti a szuverenitást, a versenyképességet, az adókulcsokat nem érinti, de növelné az ország tőkevonzó-képességét. Javasolta még, hogy vonják vissza az "elszegényedés költségvetését".

Fidesz: ne támogassák a feltétel nélküli európai bankkonszolidációt!

Lázár János azt mondta: a Fidesz azt kérte, a kormány és a kormányfő fontolja meg, ne támogassák az európai bankkonszolidációt minden feltétel nélkül az elmúlt 20 év magyar tanulságai alapján. Foglalkozzon Európa azzal, milyen feltételeket szabhat a bankoknak - emelte ki. Kitért arra is, hogy nem tudják támogatni az európai adóharmonizációt, az "meggyilkolná" a magyar gazdaságot, munkahelyek százezrei szűnnének meg azonnal.

Szólt arról is, hogy a kormányfő nem csak képviselte a magyar érdekeket Brüsszelben, hanem a költségvetés összeállításakor tekintettel volt az eurózóna válságára is. A mostani költségvetés azokat a stratégiai lépéseket tartalmazza, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy Magyarország túlélje a válságot és megerősödve kerüljön ki belőle - mondta. Kitért arra is, hogy olyan lépéseket tesznek, ami új lehetőséget nyújt a jó bankrendszer kialakulásához.

A Jobbik elnökéhez fordulva felidézte, hogy Vona Gábor a kettős állampolgárságról szóló parlamenti szavazáson azért nem vett rész, mert épp egy rádióinterjún volt.