160 módosító indítvány landolt Magyarország Alaptörvényeként készülő új alkotmányunk jobbításának reményében a Tisztelt Házban. 67 ért révbe. A szebb jövő reményében. Az MSZP és régi klubtársának (SZDSZ) helyébe lépő LMP a kezdet-kezdet óta nem vett részt az Alaptörvény parlamenti vitában, így módosító indítványokkal sem jeleskedtek. Üzengetnek helyette, és a leghatározottabban állítják: nem kell, felesleges, az új alkotmány! Visszatekintenek látványosan a szorgos múltra.  Állítják: itt van a 49-es hagyományokra épülő, és azóta csak szépülő régi megbízható alkotmány. Holott a legfényesebb években a körmöket még a legóvatosabb szaggatóknak is ennek alapján volt jelszava: „féljen odakint bűnös és ártatlan egyaránt."  Feledték, feledik, pedig ősi igazság: hitelesen lázadni, tiltakozni csak az képes, aki jogosan tudja becsülni önmagát. Nincs gazdag vagy szegény, ha nem szeretkezik, vagy nem issza le magát, 'ki elégedett lenne. Fél a gazdag, fél a szegény. Az egyik az adótól, a hatóságoktól, leleplezésektől, a másik a napi megélhetés keserveitől. Az új alkotmány tán az utóbbiaknak is ad reményt... (Nem alkotmánymódosítás, de szaktanács: ha rákattint, a PDF-re eredetiben olvashatja a tetsző, vagy nem tetsző módosító indítványt. A zárójelben lévő vastag betűvel szedet részeket kívánta a képviselő elhagyni, az aláhúzott sorok pedig az új gondolatait, javaslatait fémjelzik, - így látszik írásban restaurálva egy parlamenti módosítás.)

Alkotmányügyi bizottság

Az előzetes tiltakozások ellenére fogadta el az Országgyűlés az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság bírákról szóló módosító indítványát: „A hivatásos bírákat  a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A bírói szolgálati jogviszony az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn." A jövőben tehát 70 helyett az általános öregségi nyugdíjkorhatár (62 év) vonatkozik a bírókra. (PDF).

+

A módosító javaslat a nyelvtani pontosítás, az összhang és az egységes tagolás megteremtése mellett egyértelművé teszi, hogy az Alkotmánybíróság csak a köztársasági elnök közjogi felelősségéről dönthet, az esetleges jogsértés tényének megállapítása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (PDF).

KDNP

Zöld utat kapott az az indítvány, amely a gyermekek védelme érdekében szükséges tartotta alaptörvénybe emelni, hogy a tanítás szabadsága csak a tudásukat és fejlődésüket segítő oktatásra terjed ki. „Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és - a közoktatásban törvényben meghatározott keretek között – a tanítás szabadságát." (PDF). 

Független

Egyetlen nem kormánypárti képviselő módosító javaslatát is elfogadta a Tisztelt Ház. Ivády Gábor (független) a „Nemzeti hitvallás" című fejezetet pontosította: „Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, igazságosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi." (PDF).

Fidesz

Kölcsönök és kötelezettségek: „A központi költségvetés végrehajtása során a Kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amelynek következtében az államadósság a megelőző naptári évben fennálló mértékhez képest növekedne." (PDF).

+

A módosító javaslat rögzíti, hogy az Alkotmánybíróságra vonatkozó speciális hatásköri szabály addig áll fenn, amíg az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát. „Hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg." (PDF).

+

A módosító javaslat egyértelművé teszi: „Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. Az alapvetőjogok biztosa helyettest nevez ki a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a hazai nemzetiségek jogainak védelmére. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet." (PDF).

+

A módosító javaslat a nemzetiségekre vonatkozó joganyag elfogadását egységesen a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához köti: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A hazai nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz." (PDF).

+

A módosító javaslat alaptörvényi szinten rögzíti az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásának szabályait. Az alaptörvény-tervezet egyik legtöbb vitát kiváltó eleme volt, hogy az megteremtette volna a kiskorúaknak járó szavazati jog elméleti lehetőségét. Ezt még a kérdőíven konzultált nép is elutasította, így hiába volt szimpatikus Orbán Viktor miniszterelnöknek, Lázár János javaslatára végül mégis törölték a tervezetből. (PDF)

+

A módosító javaslat leszögezi: „Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.  Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult." (PDF).

+

A módosító javaslat a jogtalan támadás elhárításához való jogot rögzítette. „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához." (PDF).

+

Pontosítás: „Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható kit és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. Senki nem utasítható ki olyan államba vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott." (PDF).

+

Félreérthetetlen: „Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket." (PDF).

+

A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy az egészséges környezethez való jog alapjog, amely érvényesítése érdekében az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van. Megjelenik benne továbbá a „szennyező fizet" elve, valamint a szennyező hulladék behozatalának tilalma is.  „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni." (PDF).

+

Aligha vitatható: „Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit." (PDF). 

+

A módosító javaslat rögzíti, hogy az Európai Unió, - azokon a kereteken belül, amelyekben az Európai Unió többi tagállamával való közös hatáskörgyakorlás az Alaptörvény értelmében lehetséges - a magyar jogalanyokra általánosan kötelező magatartási szabályt állapíthat meg. (PDF).

+

A módosító javaslat célja a Magyar Nemzeti Bank kiemelt törvényi védelmének biztosítása. A jövőben a Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök a hat évre nevezi ki, kilenc év helyett 6 évre. (PDF).

+

A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a törvény által a köztársasági elnöknek adott hatáskörök főszabály szerint ellenjegyzéshez kötöttek, de a törvény kivételt tehet. Rögzíti a módosító javaslat továbbá, hogy a hivatala szervezetének kialakítására a köztársasági elnök önállóan jogosult. (PDF).

+

A módosító javaslat a szöveg egységének megteremtésére irányult. „Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állami és a helyi önkormányzati szervek jogosultak. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kárt." (PDF).

+

A módosító javaslat a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző hatóság létrehozását sarkalatos törvényre bízza. „A személyes adatok védelméhez és a közérdek ű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi." (PDF).

+

A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a jogok alanyai a munkaadók és szervezeteik is. „Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak." (PDF).

+

A módosító javaslat a szöveg egységességének megteremtésére irányul. „Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy

az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az

Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és

az összeférhetetlenség kimondásáról  az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz." (PDF).

+

A törvények útjai, Országgyűlés, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság... (PDF).

+

Ha a miniszterelnök megbízatása megszűnik... (PDF).

+

„Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja." (PDF).

+

A módosító javaslat alaptörvényi szinten rögzíti a helyi népszavazás intézményét. „A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani." (PDF).

+

„A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között szabadon társulhat más önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek." (PDF). A módosító javaslat pontosításra irányult.

+

Pontosítás: hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdethető a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanács hozható lére. (PDF).

+

Pontosítás: „Csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni." (PDF).

+

Pontosítás: „A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték." (PDF).

+

A módosító javaslat a szöveg egységének megteremtésére irányult: „Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.  Magyarország védi a magyar nyelvet és a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét.  Magyarország védi a magyar jelnyelvet, mint a magyar kultúra részét." (PDF).

Bartha Szabó József