A határozathozatalokat követően általános vitákkal fejezte be a Ház a hétfői napirend megtárgyalását. A szocialisták nem vettek részt a parlament hétfői ülésén, így tiltakozva az alaptörvény módosítása ellen.

A finnugor rokon népek napja lehet október harmadik szombatja

Október harmadik szombatja a finnugor rokon népek napja lehet, ha a képviselők elfogadják az erről szóló, valamennyi frakció képviselője által jegyzett előterjesztést. Latorcai János (KDNP) expozéjában kifejtette: a rokon népek napjáról a második világháború végéig minden évben megemlékeztek, majd a rendszerváltásokig nem volt ilyen ünnep. Hangsúlyozta: történelmi tapasztalatok igazolják, a kulturális kapcsolatok bővítése más területen is fejlődést eredményezhet, és mindenkinek az érdeke, hogy a nyelvi rokonságban rejtőző barátságot kiaknázzák.

Németh Zoltán (Fidesz) felszólalásában azt mondta, a magyar vándorló nép volt, ezért számos másik néppel került kapcsolatba, a nyelvrokonsággal kapcsolatban nincs kizárólagosan elfogadott álláspont. Az egyik elmélet nem zárja ki a másikat - mondta, reagálva Novák Előd (Jobbik) szavaira, aki bizottsági előadóként a kisebbségi véleményt ismertetve vitatta a rokoni kapcsolatot a finnugor népekkel.

Z. Kárpát Dániel ezt azzal egészítette ki, hogy a finnugor nyelvrokonság elmélete „sötét íróasztalok mellett” született.

Vágó Gábor (független) ezzel szemben azt hangoztatta: végre lehetőség nyílik Finnországgal és Észtországgal megerősíteni a kapcsolatot, majd feltette a kérdést a Jobbiknak címezve: mi lenne, ha egyszer nem a „ködös múltba révednének”, hanem a jövőben gondolkodnának.

Ezt követően hosszas vita alakult ki a Fidesz és a Jobbik között a finnugor nyelvrokonságról.

Átalakítaná a Magyar Energia Hivatalt a kormány

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára ismertette a kormány azon javaslatát, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal néven önálló szabályozó szervet hoz létre a Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával. Mint mondta, a jövőben ez hivatal láthatja el az eddig a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben a működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.

A kormány képviselőjének tájékoztatása szerint az új hivatal központi költségvetési szerv lesz, elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.

A javaslat vitájában Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért független képviselője azt mondta, a kormány várhatóan saját embereivel tölti majd fel az új hivatalt. Az ellenzéki politikus szerint ez elfogadhatatlan, mivel így a Fidesz a következő két parlamenti választás eredményétől függetlenül, akár az éppen hivatalban lévő kormány szándékaival ellentétesen is irányíthatja az ország energiapolitikáját.

A fideszes Bencsik János válaszában hangsúlyozta, a változással jogharmonizációs kötelességének tesz eleget a kormány, mivel egy eddig a kormány alá tartozó hivatalt az Országgyűlés alá rendel.

Fónagy: az áram- és gázszolgáltatók se háríthassák át a különadókat

Szintén Fónagy János ismertette a kabinet azon javaslatát, amely megtiltaná az áram- és földgázszolgáltatóknak például a tranzakciós illeték vagy a közműadó áthárítását a fogyasztókra. A kormány képviselője megengedhetetlennek nevezte, hogy ezen szolgáltatók jelentős hasznuk ellenére is ezzel a gyakorlattal éltek. Hangsúlyozta, a kormány azt szeretné: az érintett cégek „busás hasznukból” fedezzék többletterheiket, ne pedig a fogyasztói árak emeléséből.

Az indítvány vitájában ezúttal is csak Jávor Benedek kért szót ellenzéki politikusként, aki szerint a kormány független bíróságoknak „megy neki” ezzel az előterjesztéssel. A kabinet ugyanis azt követően nyújtotta be törvényjavaslatát, hogy a bíróság egy korábbi kormánydöntést felülbírálva megállapította: nem tiltható meg az újonnan keletkező adóterhek továbbhárítása.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) válaszában azt mondta, a kormányoldal a magyar családok érdekeit képviselve kívánja elfogadtatni az indítványt.

Ismét módosítják a 2013-as költségvetést

A kormány módosítaná a 2013-as költségvetést a hatályba lépés óta meghozott döntések miatt. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, a bevételi és kiadási oldal módosítása nincs hatással az államháztartás hiányára.

Kifejtette, 11 ágazatban a kormány az első félévben átvállalja a minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is, ami 10 milliárd forintot jelent. Ennek fedezeteként a közszféra bérkompenzációjára 10 milliárddal kevesebbet költenek majd. Az 5 ezer főnél kisebb települések önkormányzatainak vissza nem térítendő támogatást adnak az adósságelemek kiváltására, ez 20 milliárd forintot jelent, viszont az önkormányzati alrendszer és a központi költségvetés közötti pénzmozgásról van szó. Az egészségügyi feladatokat ellátó gazdasági társaságoknak 9,5 milliárd forintos támogatást adnak.

Dancsó József (Fidesz) hangsúlyozta, a kormány két fontos programja, a munkahelyteremtés és az adósságállomány csökkentése köszön vissza ezen a javaslaton is.

Nyikos László (Jobbik) azt mondta, a bruttó haza termék egytizedéről van szó, így tartalmi problémát nem jelent, alapvető ellenvetésük nincs.

Napirend után két jobbikos képviselő kért szót: Baráth Zsolt a teremtésről, frakciótársa, Magyar Zoltán pedig az ártéri gazdálkodásról beszélt.

Az alaptörvény negyedik módosítása mellett a képviselők döntöttek a Malév-bizottság jelentésének elfogadásáról, a bírák nyugdíjazásáról és a médiahatóság elnökével szembeni elvárásokról is.

A parlament elfogadta a Malév-vizsgálóbizottság jelentését

A parlament hétfőn 298 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság jelentését.

A 2002-2010 közötti időszakot vizsgáló testület mintegy 80 oldalas jelentésének megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az „előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette”.

A megállapítások szerint 2002-2007 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, továbbra is veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült. A Malév 2012. február 3-án szüntette be működését.

Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára

Fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

A törvénymódosítást az Országgyűlés 263 igen, 8 nem szavazattal, 38 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Ab tavaly júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.

Csak némileg lazít az Országgyűlés a médiahatóság elnökével szembeni követelményeken

Tízéves szakmai múlt helyett ötéves, médiaszolgáltatásban vagy médiaigazgatásban szerzett gyakorlat is elegendő lesz a médiahatóság elnöki posztjának betöltéséhez. Az Országgyűlés elfogadta az erről szóló előterjesztést, a benyújtó Cser-Palkovics András (Fidesz) azonban visszavonta azt a másik kapcsolódó módosító javaslatát, amely kilenc éves mandátumának lejárta után újraválaszthatóvá tette volna a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét.

Az Országgyűlés hétfőn elutasította Karácsony Gergely független képviselő módosító javaslatát - amelyet korábban a kulturális és sajtóbizottság szinte egyhangúlag támogatott -, amely lehetővé tette volna, hogy ne csak a magyar nyelven előadott zeneművek számítsanak magyarnak a rádiók játszási listájában, hanem azok is amelyek, a magyar kultúra vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik.

Egyszerűsödhetnek a közúti közlekedést érintő eljárások

Egyszerűbbé válhatnak egyes közúti közlekedést érintő eljárások. Az Országgyűlés hétfőn 294 igen, szavazattal, ellenszavazat nélkül és 8 tartózkodással elfogadta a közlekedési törvények módosítását, a Magyary egyszerűsítési programhoz kapcsolódóan.

További szomáliai magyar katonai szerepvállalást hagyott jóvá a Ház

Az Országgyűlés jóváhagyta a kormány azon korábbi döntését, amellyel meghosszabbodhat a magyar katonai szerepvállalás Ugandában és Szomáliában. A Ház 261 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadta el a kabinet erről szóló jelentését. A kormány egy korábbi határozatában közölte, a Magyar Honvédség állományából 2013. január 1. és március 31. között egy, 2013. április 1-jétol pedig legfeljebb tíz, váltási idoszakban legfeljebb húsz katonát telepít Ugandába és Szomáliába 2013. december 31-ig. A kabinet a jelentésben kifejtette: Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kiteljesedését, és aktív részt kíván vállalni az EU válságkezelő műveleteiben, nem csupán az európai kontinensen, hanem – szolidaritásunk kifejezéseként – korlátozott számban más földrészeken is.

Határozathozatalokkal folytatta munkáját a parlament hétfőn, amelynek keretében elfogadták az alaptörvény negyedik módosítását is.

Elfogadta a parlament a negyedik alaptörvény-módosítást

Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn. A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak.

Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

Az alkotmány kibővítésére a kormánypártiak mellett igennel szavazott három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő is. A Jobbik-frakció tagjai tartózkodtak, míg a parlament ülésétől tiltakozásul távol maradó MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői nem vettek részt a szavazásban. Nem szavaztak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői sem, akik „A néptől félj, ne Viktortól! Szavazz nemmel!” feliratú transzparenseket emeltek fel a voksolás közben, az LMP nemmel szavazó politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kocsis Máténak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának és Selmeczi Gabriella pártszóvivőnek. Egyikük, Ertsey Katalin ezt azzal indokolta az MTI-nek, hogy múlt csütörtökön Selmeczi Gabriella süteményt kínált a Fidesz székházát elfoglaló demonstrálóknak, ám a kormányfő most „az országot foglalta el”.

Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

A parlament az alaptörvény módosításával úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.

Az alaptörvényben rögzítették a hallgatói szerződések lehetőségét. Az elfogadott módosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

Szintén az alkotmányban rögzítették, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.

Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.

A parlament az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.

A módosítással az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.

A jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.

A termőföld kérdéséről, a sütőipar problémáiról, a budapesti nagyberuházásokról valamint a Baumag károsultjairól beszéltek a képviselők a kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: miért nem él az állam az elővásárlási jogával?

A jobbikos Magyar Zoltán arra volt kíváncsi, miért nem él az állam az elővásárlási jogával a termőföld visszaszerzése érdekében. A képviselő elégtelennek tartotta azokat a lépéseket, amelyeket eddig tett a kormány, a többi közt azt, hogy Vas megyében még csak mintegy 350 szerződést kötöttek a külföldiek kezén lévő vagy általuk használt földek visszavásárlásának céljából.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a nemzeti parkok eddig 3,2 milliárd forintot kaptak erre a célra, amely mintegy 5 ezer hektárnyi föld megvásárlására elegendő. Tavaly már több mint 2 ezer hektárnyi területet vettek meg a parkok, a nemzeti földalapkezelő pedig idén 4,5 milliárd forintot kapott, hogy érvényesítse az állam elővásárlási jogát.

A Fidesz a sütőipar érdekében emelt szót

A fideszes Pócs János azt kifogásolta, hogy Magyarországon gombamód szaporodnak a külföldi sütőipari vállalatok, amelyek gyakran „családtagokat” alkalmaznak mindössze szállásárét és ellátásért, letörve ezzel a hazai vállalatok árait és béreit. Arra várt választ: van-e lehetőség a sütőipar átfogó ellenőrzésére, amely védené a tisztességes vállalkozásokat és a fogyasztókat.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára fontosnak tartotta, hogy jó minőségű, megbízható élelmiszer kerüljön az üzletekbe, de belátta, hogy az iparág összetett problémákkal küzd, amelyek elsősorban nem élelmiszerbiztonsági eredetűek. Közölte: a tárca a problémákkal egyetért, ezért megoldják az ellenőrzést a tisztességes vállalkozók érdekében.

KDNP: mikorra készülnek el a budapesti nagyberuházások?

Simicskó István (KDNP) arra várt választ: mikor készülnek el a hosszú évek óta húzódó budapesti nagyberuházások, például a négyes metró, a várbazár vagy a zeneakadémia?

Fónagy János fejlesztési államtitkár közölte: a várbazár 2014 márciusában már látogatható lesz, mint ahogy a négyes metrót is ekkortól vehetik használatba az utasok. Közölte azt is: a Zeneakadémia épületébe jövő év szeptemberében költözhetnek vissza az intézmény hallgatói és oktatói.

Jobbik: mi lesz a Baumag károsultjaival?

A jobbikos Zakó László arra emlékeztetett, hogy a Baumag-szövetkezet magas hozamot ígért, de a piramisjáték-szerűen működő rendszer 2003 végére összeomlott, 40 milliárd forintos tartozást hagyva maga után. Hozzátette: több mint ezernyolcszáz magánfél polgári jogi igénye még nem záródott le.
Szerinte az eljárás egy éve megrekedt, miközben jelentős összegre rúg a kárigény.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta: ez volt a legnagyobb befektetés-szervezői tevékenység, amely jóhiszemű embereket károsított meg. Az eljárás mielőbbi befejezése nem elhanyagolható – hangsúlyozta, ugyanakkor azt mondta: adatot a bíróságok tudnak szolgáltatni, az igazságügyi tárca.

A jobbikos Novák Előd, a független Osztolykán Ágnes meglopásával kapcsolatban a „fehérgalléros cigánybűnözésről” kérdezte a belügyi államtitkárt hétfőn, emellett az azonnali kérdések között szó volt a székely autonómiáról, az Erzsébet-táborokról, a végrehajtók működéséről, illetve egy rendőr és egy fideszes önkormányzati képviselő közötti ügyről is.

Azonnali kérdések – Jobbik: a „fehérgalléros cigánybűnözés” felütötte a fejét a Parlamentben is

A jobbikos Novák Előd azzal a címmel tette fel kérdését a belügyi államtitkárnak: "mit szól hozzá, hogy a fehérgalléros cigánybűnözés már felütötte fejét a Parlamentben is?" Az ellenzéki képviselő arról beszélt, hogy saját szakértője lopta meg Osztolykán Ágnes független képviselőt. Novák Előd felszólalásában Osztolykán Ágnest „cigány képviselőnek”, szakértőjét pedig „megélhetési roma felzárkóztatónak”, „romaipari megmondóembernek”, "közpénzből hizlalt rosszarcú, fehérgalléros cigánybűnözőnek" nevezte.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: a rendőrség minden jogsértővel szemben fellép fajra, nemre, származásra, vallásra tekintet nélkül, és ez történt ebben az esetben is.

Novák Előd ugyanakkor úgy vélte, hogy a kormány szőnyeg alá söpri azt a problémát, hogy a cigány felzárkóztatásra költött pénzek „efféle fehérgalléros cigánybűnözőknél” kötnek ki, mint a volt LMP szakértője. A jobbikos politikus a kuruc.info szélsőséges internetes portál kommentjeiből is idézett, amire reagálva az elnöklő Ujhelyi István rendreutasította, majd megvonta tőle a szót.

Kontrát Károly viszonválaszában visszautasította a „durva rasszista uszítást”, szerinte ez a magyar parlamentben nem megengedhető.   

Fidesz: mit tesz a minisztérium a végrehajtás alá vont adósokkal szembeni visszásságok visszaszorításáért?

Szakács Imre, fideszes képviselő azt kérdezte, hogy mit tesz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a végrehajtás alá vont adósokkal szembeni visszásságok visszaszorítása érdekében. A képviselő egy konkrét esetet is említett, amelyben 60 ezer forintos tartozás fejében egy nagy értékű autót árverezett el a végrehajtó.

Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára jelezte, hogy a konkrét ügyben megkeresték a végrehajtói kamarát amely fegyelmi vétség miatt feljelentést tett és kérte a végrehajtó felfüggesztését, aminek a bíróság helyt is adott. Elmondta azt is, hogy idén január 1-jétől nem pusztán felsőfokú, hanem jogi végzettséget követelnek meg a végrehajtóktól.

Jobbik: milyen konkrét lépéseket kíván tenni a kormány Székelyföld területi autonómiájának megvalósulása érdekében?

Szávay István jobbikos képviselő a hétvégén Marosvásárhelyen, Budapesten és más helyszíneken lezajlott székely autonómiatüntetések kapcsán azt kérdezte, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a kormány Székelyföld területi autonómiájának megvalósulása érdekében.

Németh Zsolt külügyi államtitkár a demonstrációk kapcsán gratulált a magyar és a román hatóságoknak is, mert – mint mondta – a megmozdulások a biztosítása nem kis erőfeszítést és szakértelmet igényelt. Kijelentette azt is: Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége a közösségi önkormányzatiság támogatása. Szávay István erre reagálva azt mondta: Románia schengeni uniós csatlakozása is lehetne lehetőség arra, hogy a kormány előrelépést érjen el az autonómia ügyében.

Németh Zsolt ugyanakkor úgy vélte: az erdélyi magyarok Románia schengeni csatlakozás mellett állnak, az autonómia pedig olyan „műfaj2, amit nem Magyarország, hanem Románia vezethet be, ezért ehhez nélkülözhetetlen, hogy párbeszédet folytassanak.

KDNP: idén is lesz pénz az Erzsébet-táborokra?

Tarnai Richárd, a KDNP képviselője az Erzsébet-programmal kapcsolatban azt kérdezte: idén is lesz-e pénz 10 ezrek üdültetésére?

Rétvári Bence államtitkár szerint tavaly 100 ezer ember üdülhetett összesen, idén 2,5 milliárd forint a keretösszeg, ebből 1,1 milliárd forintot szociális üdülési pályázaton, 1,4 milliárd forintot pedig fiataloknak meghirdetett táborokra, kirándulásokra írnak ki.

Jobbik: már a rendőröket sem védik meg?

Pörzse Sándor jobbikos képviselő arról beszélt, hogy egy „elképesztő” videó látott napvilágot, amelyen az látható, hogy egy fideszes önkormányzati képviselő – akit korábban ittas vezetésen értek – az intézkedő „kisrendőrt” egy garázskapunak szorít, majd felhívja a kaposvári rendőrkapitányt, hogy segítsen, a rendőrt pedig megfenyegeti. Pörzse Sándor elmondása szerint ez a rendőr azóta el is hagyta az országot, a nyomozás pedig bizonyítékok hiányában felmentette a fideszes képviselőt.

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint az ügyben az illetékes nyomozó ügyészség elrendelte a nyomozást, ennek befolyásolására nincs lehetősége a minisztériumnak. Kijelentette azt is: a nyomozás részleteivel kapcsolatban a Belügyminisztérium nem rendelkezik információval.

A korrupció visszaszorításáról, a nők foglalkoztatásáról, a bűnözésről, valamint a fészekrakó program miskolci következményeiről szóltak az interpellációk, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: hogyan szorítható vissza a korrupció?

A jobbikos Staudt Gábor a korábban lemondott energiaügyi helyettes államtitkárt, Holoda Attilát idézte felszólalásában, aki szerint gyakran élnek képviselők olyan kezdeményezésekkel, törvénymódosításokkal, amelyek szakmai álcája mögött egy érdekcsoport sejlik fel. A képviselő szerint az elmúlt években a korábbinál súlyosabbá vált a korrupció Magyarországon, a megrendelők vagy döntéshozók egyre gátlástalanabb igényeket fogalmaznak meg, a kedvezményezett cégek pedig off-shore hátterűek, amelyek mögött gyakran politikusok állnak. Arra várt választ: mit tesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mindennek a visszaszorítása érdekében és nem gondolják-e, hogy a döntéseket szakmai alapon kellene meghozni?

Fónagy János, a tárca államtitkára abban egyetértett, hogy a korrupció elleni harc alapvetően fontos társadalmi ügy, de a képviselőnek azt javasolta, hogy „ne egy sértődött és sértett ember vagdalkozására alapozza” érveit. Az államtitkár felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a korrupció visszaszorítása érdekében tett a kormány. Kifogásolta, hogy a képviselő kijelentései nem tartalmaztak konkrétumokat, az alaptalan célozgatásokat pedig visszautasította. Azt javasolta, ha a politikus tud bármilyen visszaélésről, tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Fidesz: mit tehet a kormány a nők foglalkoztatásáért?

Talabér Márta (Fidesz) arra mutatott rá, hogy a nők tömeges munkába állása egyre növekvő jelenlétüket eredményezte a munkaerő-piacon, ennek ellenére hátrányos helyzetben vannak a munka világában. Minél magasabb pozícióba kerülnek, annál nehezebb a gyermekvállalás - mutatott rá a képviselő, aki szerint a korábbi, szocialista kormányok alatt jelentősen csökkent a nők foglalkoztatási aránya, a „jelenlegi kormánynak köszönhetően” azonban mintegy 45 ezerrel több nő dolgozik ma, mint 2009-ben. Arra várt választ: mennyiben segíthetik a kormányzati intézkedések a nők munkába állását? 

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: 2009-ben a nők foglalkoztatási rátája kevesebb mint 50 százalékos volt, 2012-ben pedig 53 százalékos, vagyis az ország kezdi ledolgozni hátrányát az unióban. A kormány lépései között említette az új munka törvénykönyvét, amely szerint a munkáltató köteles részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani a gyermek harmadik életévéig. Fontosnak nevezte a munkahelyvédelmi akciótervet is, valamint a bölcsődei kapacitások növelését.

A Jobbik a közbiztonság javítása érdekében szólalt fel

Apáti István (Jobbik) szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részein mindennapossá váltak a vagyon ellenes bűncselekmények. Azt mondta, a bűnözők fenyegetik az ártatlan embereket, és kövekkel dobálják a polgárőrök autóit. Kijelentette: az elkövetők elsöprő többsége a cigány kisebbség köréből kerül ki. Közölte: a helyiek rendőrőrs felállítását követelik, valamint súlyosabb büntetési tételek kiszabását, káraik megtérítését. Szerinte az elkövetőkkel szemben a szent lászlói szigort tükröző büntetési tételeket kellene alkalmazni. Teljesítik-e az emberek követeléseit, helyreállítják-e a rendet – tette fel a kérdést.

Kontrát Károly államtitkár kijelentette: nem felelnek meg a valóságnak a képviselő által elmondottak. Az ópályiak például nem kértek rendőrőrsöt – fűzte hozzá, utalva arra, hogy a Belügyminisztérium konzultált az érintett települések polgármestereivel. Minden feltétel adott annak érdekében, hogy a nagyobb rendőri jelenléttel megelőzzék a súlyos bűncselekményeket – fogalmazott. Kijelentette: a képviselő a politikai haszonszerzés céljából a települések jó hírét rontja. 

Jobbik: milyen sors vár a fészekrakók által megszállt társasházakra?

Egyed Zsolt (Jobbik) a miskolci Avas városrész problémájáról szólt. Itt az eltérő kultúrájú „fészekrakók” szerinte alkalmatlanok az együttélésre, kommunaszerűen, sokszor ősközösséget idéző körülmények között élnek, ezzel élhetetlenné tették a városrészt.  A programba bekapcsolódók sok esetben a közüzemi díjat sem hajlandók fizetni, kilátástalan helyzetbe hozva ezzel a lakóközösséget – fűzte hozzá, és kijelentette azt is: ezeknek az embereknek nincs helyük Miskolcon. Feltette a kérdést: mire számíthatnak azok az emberek, akik ezt kénytelenek átélni?

Kontrát Károly államtitkár közölte: ismert a miskolci Avas lakótelep problémája, amelyet a fészekrakó program generált. Mint mondta, a város a Belügyminisztériummal és a rendőrséggel összefogva jelentős lépéseket tettek 2010 ősze óta a megoldás érdekében.   Közölte: Borsodban 251 ingatlannal kapcsolatban 347 gyanúsított ellen folyik eljárás, míg Szabolcsban 147 ingatlan ügyében, több mint  330 gyanúsított ellen. Rendőrség megerősítette jelenlétét a lakótelepen – tette hozzá, és további intézkedéseket is sorolt.

A rezsicsökkentésről, a Budapestről szóló előző heti megállapodásról, és a devizahitelesekről volt szó hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt. A képviselők döntöttek arról is, hogy módosul az ülés eredetileg tervezett napirendje.

Fidesz: elszántak vagyunk a rezsi csökkentésében

A 2002 és 2010 közötti, az inflációt jelentősen meghaladó rezsidíjemelkedésre emlékeztetett felszólalásában Rogán Antal (Fidesz), aki utalt arra is: a magyar családok a jövedelmükhöz képest a legmagasabb díjat fizetik a szolgáltatásokért. Mint mondta, az ellenérdekelt szolgáltatók az állam felelősségét firtatják a magas rezsidíjakért, de „mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon hatalmas profitot zsebeltek be éveken keresztül” – jelentette ki.

Szerinte a profitjukat féltő cégek beadványaira a bíróságok meglepő gyorsasággal döntenek „nem a családok oldalán vagy nem a parlament döntésének megfelelően”. Úgy vélte: ilyenkor a parlament feladata, hogy meghozza a szükséges törvényeket. „Elszántak vagyunk abban a tekintetben hogy a rezsicsökkentés törvényi hátterét megteremtsük” – mondta, hozzátéve: nem csak tíz százalékos, hanem akár nagyobb csökkenést is.

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: Magyarország, az 1990-es években Európában példa nélküli módon mindene eszközét privatizálta az energiapiacon. Privatizálták a szolgáltatókat és mindazt, amely a magyar családok, emberek mindennapi biztonságát, megélhetését jelentette – tette hozzá.

A piaci körülményeket messze meghaladó garantált profitot ajánlottak a vásárlóknak, akik a kötelezettségek jelentős részét – foglalkoztatás, modernizáció, környezetvédelem – sorra elmulasztották. Ennek eredménye, hogy bebetonozták a díjak számítási módját – mondta.
A hátrányos következményeket a szolgáltatók a lakosságra hárították. A helyzet tarthatatlan – hangsúlyozta –, ezért a kormánynak lépnie kellett.

KDNP: új fejezet Budapest és az ország életében a kormányfő és a polgármester által aláírt megállapodás

Bagdy Gábor azt mondta, hogy a kormányfő és a főpolgármester előző pénteken aláírt megállapodása új fejezetet nyit Budapest és az ország életében egyaránt, és Budapest sikere, Magyarország sikere. Szerinte a megállapodás a főváros fejlődését szolgálja, hogy a XXI. században is a világ egyik legversenyképesebb fővárosa legyen. Kiemelte: a kormány 104 milliárdot vállalt át, a főváros adósságának jelentős részét, lehetővé téve, hogy ne csak a működtetés mindennapos ügyeivel foglalkozzanak, hanem a távlati fejlesztésekkel is.

Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: az átvállalás mértéke 60 százalék, aminek június 28-ig meg kell történnie. A szerződés értelmében a kormány közreműködik a főváros az Európai Beruházási Bankkal kötött hitelszerződéseinek felülvizsgálatában, és – lehetőségeihez mérten – garanciavállalással segíti a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A kormány 2013. augusztus 31-ig megállapodik továbbá a négyes metró építése miatti forráshiány megszüntetéséről – sorolta. A megállapodás kiinduló alapja további megállapodásoknak, amelyekkel egy XXI. századi Budapest alapjait szeretnék letenni.

Jobbik: rendezzék a hitelkárosultak helyzetét

Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a hitelkárosultak kárpótlást érdemelnének az elvett évekére, és azért a méltatlan helyzetért, amiért nem védte meg őket senki. Szerinte a károsultak mintegy ötödét segítették csak meg, de százezrek maradtak ki a kormányzati megoldásnak nevezett csomagjából. Az ócsai falu alig pár károsultat érint, az eszközkezelő tavaly csak mintegy 600 ingatlan átvételét foganatosította, az árfolyamgátat az érintettek alig 30 százaléka vette igénybe. Négy frakcióból álló károsult mentő tanácsot sürgetett, és azt mondta, szedjék össze a bátorságot a kormánypártok, ne csak saját magukkal üljenek tárgyalóasztalhoz, hanem az érintettekkel, a civilekkel is.

Cséfalvay Zoltán szerint a képviselő pontatlanul idézte a statisztikákat. Kiemelte: 310 ezer devizahiteles helyzetén segítettek, ez több mint egymillió embert érint. Hozzátette: a segítségnyújtásban érintett hitelállomány 2400 milliárd forint, a teljes állomány 43 százaléka. Kiemelte: 133 ezer volt az árfolyamgát alá bejelentkezettek száma január 30-ig, ami a potenciálisan érintettek 29 százaléka. Az érintettek több mint 6 milliárdot tudtak megtakarítani az árfolyamgáttal, és a végtörlesztésre 169 ezer hiteles jelentkezett be.

Módosult a napirend

A képviselők döntöttek arról is, hogy módosul az eredeti napirend: a kormány javaslatára a hétfői ülés kiegészült a villamosenergiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvénymódosítások kivételes sürgős eljárásban való tárgyalásával, a javaslatról kedden határoznak majd. A képviselők az indítványt 242 igen, 41 nem és 1 tartózkodással elfogadták.

A Fidesz javaslatára a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalról szóló törvényjavaslat általános vitáját szintén hétfőn, részletes vitáját kedden tartják. Szintén hétfőn tartják annak a javaslatnak az általános vitáját, amellyel módosítaná a kormány az idei költségvetést, a parlament elé benyújtott módosítás szerint változnak a kiadási és bevételi főösszegek. A részletes vitára kedden kerül sor.    

A nagyobbik kormánypárt javaslatára lekerült a napirendről az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat szavazása, és az éghajlatváltozási programról szóló jelentés általános vitája. Szintén lekerült a napirendről a fegyveres szervekkel összefüggő indítvány és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénymódosítás részletes vitája.
 

A rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet bíráló hétfői, napirend előtti, miniszterelnöki felszólalásra reagálva a KDNP frakcióvezetője azt kérte, a kormány találja meg a törvényes megoldást a rezsicsökkentésre. A Fidesz-frakciót vezető Rogán Antal szerint az energiaszolgáltatók nem a kormánnyal, hanem az emberekkel állnak szemben.

A KDNP azt kéri, a kormány találja meg a törvényes megoldást a rezsicsökkentésre

A KDNP azt kéri, hogy a kormány találja meg a törvényes megoldást a magyar családok érdekében és valósítsa meg a rezsicsökkentést. Ezt Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője mondta hétfőn a parlamentben, a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva, amelyben Orbán Viktor botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a magyar családokat súlyosan terhelik a rezsiköltségek, ugyanakkor az energiaszolgáltatók magas, Európában a legmagasabb profitot teszik zsebre Magyarországon.

Harrach Péter hozzátette: a polgárok jövedelmük 30 százalékát fizetik ki rezsiköltségekre. Felidézte, hogy a családok érdekében sok mindent történt, például a devizahitel-terhek enyhítése, az adókedvezmények után pedig itt az ideje a magas rezsiköltségek csökkentésének. Mint fogalmazott, az elhangzott megnyilatkozások összhangban vannak azzal a mozgalommal, amely kibontakozóban van, és a szélsőbal agresszivitását mutatja. Ízléstelenségre és törvénysértésekre vetemednek, az utcán és a közéletben egyaránt – vélekedett. Kitért az MSZP felszólalására is, és azt mondta: abban reménykedtek, hogy egyetértenek a rezsicsökkentéssel, de Tóbiás József arról szólt, ami a kormányfő beszédében nem hangzott el.

Fidesz: az energiaszolgáltatók nem a kormánnyal, hanem az emberekkel állnak szemben

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: a Fidesz és a KDNP frakciója mindent meg fog tenni azért, hogy a kormány érvényesíteni tudja a rezsicsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseit. Hangsúlyozta ugyanakkor: az emberek támogatására is szüksége van a kormánypártoknak, mert az energiaszolgáltatóknak tudniuk kell, hogy nem a kormánnyal, vagy pártokkal állnak szemben, hanem a magyar családokkal, akiknek elegük van abból, hogy Magyarországon a legnagyobb teher, a rezsiköltség az Európai Unión belül. Ismertette: egy átlagos magyar család 73 ezer 600 forintot költ egy hónapban rezsire, ami az átlagkeresetek tükrében „tűrhetetlenül magas”.

Rogán Antal elmondta: az energiaszolgáltatók mindent megtesznek az extraprofitjuk csökkentése ellen, de a parlamentnek ilyenkor „az a kutya kötelessége”, hogy mindent megtegyen a rezsicsökkentés védelméért. Szerinte minden frakciónak ezt kellene tennie, de ha egy párt nem ezt teszi, akkor más érdekek húzódnak a háttérben. Mint mondta: „ismerjük már a receptet:” ha külföldi gazdasági érdekeket sért a kormány, akkor belföldi és külföldi támadások érik Magyarországot, de a kormány ki fog tartani, mert ez a családok érdeke.

A Fidesz frakcióvezetője bírálta Gyurcsány Ferencet és a Demokratikus Koalíció politikusait, akik a miniszterelnök bejelentése közben azt kiabálták, hogy „diktatúra”. Rogán Antal szerint Gyurcsány Ferenc „számára az a diktatúra, amikor a külföldi cégek profitját elveszik”, és Gyurcsány Ferencnek „az volt a demokrácia, amikor miniszterelnöksége idején, 2006. október 23-án békés tüntetőket és törvényesen megválasztott országgyűlési képviselőt gumibotokkal vertek az utcán”. Rogán Antal bírálta az MSZP-t is, amelynek szerinte annyira fontos ügy a rezsicsökkentés, hogy be sem mentek az Országgyűlés ülésére.

Orbán: az MSZP nem az emberek oldalán áll

Orbán Viktor miniszterelnök viszonválaszában kifogásolta az MSZP képviselőjének hozzászólását, mert szerinte a Tóbiás József által elmondottak azt tükrözik: az MSZP nem az emberek oldalán áll, hanem a nemzetközi tőke oldalán. Úgy vélte, a szocialistáknak szavazóik miatt, munkásmozgalmi hagyományaikra tekintettel a családok oldalára kellene állnia, és azt mondta: bízik abban, hogy az MSZP hívei közül is sokan támogatják a kormány rezsicsökkentésre irányuló célkitűzését. Vannak Magyarországon pártmegosztó vonalakon felülemelkedő közös ügyek – jelentette ki a kormányfő, aki ide sorolta a közműdíjak csökkentésének kérdését is.

A rezsicsökkentés ügyében hozott első fokú bírósági ítéletet bírálta hétfőn, napirend előtt a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt mondta, a kormány újabb javaslatot tesz, amellyel még nagyobb mértékű lehet a rezsicsökkentés. Az MSZP szerint Orbán Viktor arról elfelejtett beszélni, hogyan alakult ki a helyzet. A Jobbik képviselője azt mondta, pártja már várta a rezsicsökkentés folytatását.

Bejelentették Varga Mihály gazdasági miniszteri és Balog Ádám MNB-alelnöki kinevezését

Az ülés elején ismertették Áder János államfő átiratát Varga Mihály tárca nélkül miniszteri megbízatásának március 6-i hatályú megszűnéséről, egyúttal nemzetgazdasági miniszteri kinevezéséről. Szintén felolvasták azt a köztársasági elnöki dokumentumot, amely szerint Áder János szintén március 6-i hatállyal Balog Ádámot kinevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé.

Orbán: botrányos a bíróság döntése a rezsicsökkentésről

Botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt a parlamentben. A napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon. Erre reagálva Orbán Viktor az Országgyűlésben azt mondta: a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést.

A kormány azonban harcolni fog, azonnal új javaslattal áll elő, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni – jelentette ki. Orbán Viktor beszéde közben a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Vadai Ágnes többször is bekiabált, miközben párttársaival egy "önkényuralom" feliratú lepedőt tartottak. Erre reagálva az ülést vezető Kövér László házelnök kérte a képviselők munkáját segítő személyzetet, hogy „egy pohár vizet hozzanak a képviselő asszonynak, mert rosszul van”.

MSZP: Orbán ne legyen mértéktelen!

Az MSZP szerint a miniszterelnök, amikor a közműszolgáltatókkal kapcsolatos bírósági ítélettel összefüggésben ismertette a kormányzati oldal álláspontját, elfelejtett arról beszélni, hogyan alakult ki a helyzet.

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese Orbán Viktor napirend előtti felszólalására adott válaszában azt mondta: az infláció jelenleg 5 százalék felett van, a bérek 4 százalékkal kevesebbet érnek, mint tavaly, a gazdaság pedig 1,7 százalékkal zsugorodott. A képviselő kijelentette azt is, hogy miután a kormány az elmúlt két és fél évben jelentős terheket rótt a társadalomra, „ideje már, hogy egy lépést megtettek”.

A képviselő azt mondta: meggyőződése volt, hogy a kormányfő az alaptörvény negyedik módosítását hozza szóba, amelyről – tiltakozások ellenére – hétfőn szavaz a Ház. Közölte: az alkotmányos rend védelme ma minden demokráciában kötelesség. „Ne legyen mértéktelen” – szólította fel a miniszterelnököt Tóbiás József.

Szerinte az elmúlt években, ha az Alkotmánybíróság (Ab) álláspontja nem találkozott a miniszterelnökével, elvonták az Ab hatáskörét. Az alaptörvény negyedik módosítása lehetetlenné tenné, hogy az abban foglaltakat érdemben vizsgája a testület. Hozzátette: nem kizárólag formai kifogások merültek fel az átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban, az Ab ugyanakkor a formai hibák megállapítása után nem vizsgálódott tovább.

Az MSZP padsoraiban egyébként csak Tóbiás József foglalt helyet, mert a szocialisták távol maradnak a parlament hétfői ülésétől, így tiltakozva az alaptörvény negyedik módosítása ellen. Az üres helyeken fehér papírlapok voltak elhelyezve rajtuk fekete felkiáltójelekkel. Az MSZP az ülés kezdete előtt nem sokkal több fekete zászlót is kilógatott a Parlament épületének ablakaiból, mondván: az alaptörvény-módosítás elfogadása a magyar demokrácia gyásznapja lesz.

A Jobbik már várta a rezsicsökkentés folytatását

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese úgy reagált: pártja már nagyon régen várta a bejelentést a rezsicsökkentés folytatásáról. Jelezte, szerintük az áramár esetében akár 30 százalékos is lehet a csökkentés. A jobbikos politikus hangsúlyozta: az áramárnak csak a fele a tényleges díj, a másik fele rendszerhasználati díj és a szolgáltatók számára „az előző szocialista kormány által garantált luxusprofit”, így ezekből lehetne az akár 30 százalékos csökkentést végrehajtani.

Hangsúlyozta: jelenleg jelentősen drágább az áram Magyarországon, mint például Németországban vagy Ausztriában és ez tűrhetetlen. Volner János élesen bírálta az előző MSZP-kormányokat, amelyek szavai szerint az üzletmenettől függetlenül garantálták a luxusprofitot a hazai áramszolgáltatást végző külföldi vállalatoknak. A Jobbik szerint ez a szocialista kormányok „sokadik hazaárulásának egyike volt”.