A nyugellátásról szóló törvények módosításáról is vitatkoztak a képviselők a parlament hétfői ülésén, ezt több részletes vita lebonyolítása követte. Az ülésnap napirend utáni felszólalások után ért véget.

Változhat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény

Módosítaná a kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, miután több ezren olyan határozatot kaptak kézhez, amely szerint csökkenne a nyugdíjuk. Soltész Miklós államtitkár ismertetése szerint a rokkantsági nyugdíjrendszer tavalyi átalakítása után a megváltozott munkaképességűek ellátását egységesítették. Időközben azonban mintegy háromezren olyan határozatot kaptak, amely szerint csökkenne az ellátásuk összege. Ezeket a kormány visszavonta, és a törvényt most úgy módosítanák, hogy akiknek csökkent volna a nyugellátásuk, azoknak továbbra is a korábbi összeget utalják. Akiknek viszont magasabb díjat állapítottak meg, életük végéig megkaphatják a magasabb összeget. A Fidesz nevében Rónaszékiné Keresztes Mónika és Iván László is a frakció támogatásáról biztosította az előterjesztőt. Varga László (MSZP) és Szél Bernadett (LMP) amellett, hogy támogathatónak ítélték a javaslatot, kitértek arra, hogy nem zajlott le társadalmi egyeztetés, valamint a pénteki beterjesztés után az idő rövidsége miatt nem volt idő szakmai hozzászólásokra.

A felszólalást követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Az ülést vezető elnök ezután további négy javaslat részletes vitáját is lezárta. A képviselők az MTA munkájáról és a magyar tudomány 2009-2010-es helyzetéről szóló beszámolóhoz, a privatizációs szerződések környezetvédelmi előírásainak felülvizsgálatához, az egyes pénzügyi tárgyú törvényváltoztatásokhoz, valamint a muzeális intézményekről szóló jogszabálytervezethez benyújtott módosító javaslataikat ismertették.

Napirend után az MTA alapítójáról

Napirend utáni felszólalásra két jobbikos képviselő jelentkezett. Korondi Miklós az MTA alapítójáról, Széchenyi Istvánról, Magyar Zoltán pedig Deininger Imre gazdászról emlékezett meg.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot. A képviselők kedden 9 órakor folytatják munkájukat.

Határozathozatalokkal folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn késő délután. Egyebek között döntöttek a Malév-vizsgálóbizottság mandátumának meghosszabbításáról és a képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat is.

Az év végéig működhet a Malév-vizsgálóbizottság

Az év végéig meghosszabbította a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottság mandátumát az Országgyűlés. Varga István javaslatára a vizsgálóbizottságnak a szeptemberi határidő helyett december 31-éig kell benyújtania jelentését a parlamentnek.

Módosult az szja egy százalékának civil felhasználhatósága

A parlament a fideszes Kővári János javaslatára elfogadta, hogy a közhasznú szervezetekkel szemben ne legyen elvárás az állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés megléte, hanem a közhasznú jogállással nem rendelkező civil szervezetekkel azonos feltételekkel váljanak az egyszázalékos szja-felajánlás kedvezményezettévé. A személyi jövedelemadó (szja) meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény eddig ugyanis másképpen kezelte a közhasznú jogállással rendelkező, és a nem közhasznú civil szervezeteket. Az előbbiek csak akkor juthattak hozzá az adózók egy százalékos felajánlásához, hogy ha már egy évvel korábban – állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján – végezték a tevékenységüket.

A képviselők elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat

A parlament elfogadta a 2013. évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat, ezekben szerepel többek közt a gyógyszertárak és az előadó művészet támogatása és az önkormányzatok kötelezettségei is. A képviselők 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében hagyták jóvá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő részeit.

A közforgalmú gyógyszertárak a jövőben – a gyógyszerbiztonságot érintő szolgáltatásaikért – szolgáltatási díjban részesülnek. Ennek mértékét, és a folyósításának a módját a kormány állapítja meg. Ugyan ez a szabály vonatkozik a lakossági ellátást végző intézeti gyógyszertárakra is.

A költségvetésben határozható meg az államadóság árfolyama

A költségvetésben meghatározott árfolyamon számolható a jövőben az államadósság devizában fennálló részének értéke, miután az Országgyűlés 250 igen szavazattal, 88 nem ellenében elfogadta a gazdasági stabilitásról szóló törvény módosítását. A változtatás szerint az államadósság számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot azonos, a költségvetésben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.

Jövőre elektronikusan intézhetők az építésügyi engedélyek

Jövő évtől elektronikus ügyintézést tesz lehetővé az építésügyi engedélyezési eljárásokban az építésügyi, a területrendezési és a településfejlesztési törvényt módosító javaslat, amelyet 244 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadott el a Ház. A módosítás a főváros és a kerületek településrendezési munkájának összehangolását is lehetőséget ad. Míg a főváros a rendezési szabályzat megalkotásával egységes szabályozást hozhat létre Budapesten például a beépítési sűrűség vagy az épületmagasság tekintetében, a kerületeknek kevesebb szabályt kell figyelembe venniük.

A kormány a főösszegeken is változtathat az IMF-megállapodás miatt

A parlament megteremtette annak lehetőségét, hogy ha az IMF/EU-megállapodás szükségessé teszi, a kormány a költségvetés már elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását is javasolhassa. A költségvetési bizottság a gazdasági stabilitási törvényhez és a jövő évi költségvetést megalapozó jogszabályokhoz fűzött módosító javaslatát fogadta el az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal. Eszerint a kormány kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújthat a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.

Cézanne-kiállítás miatt módosítják az idei költségvetést

A Szépművészeti Múzeum Cézanne-kiállítása miatt módosíthatják a 2012-es költségvetést, mivel a biztosítás és viszontbiztosítás összege több, mint amivel először kalkuláltak. Az előterjesztő Lázár János (Fidesz) expozéjában azt mondta, a költségvetés eredetileg 250 milliárd forintos garanciát biztosított volna, ezt most 320 milliárd forintra emelnék. A kiállítás anyaga a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményéből és kölcsön kért festményekből állna. Az ellenzéki pártok felszólalói (Hiller István, MSZP és Nyikos László, Jobbik) szintén támogatásukról biztosították az előterjesztőt. A képviselők végül 304 igen szavazattal egyhangúlag megszavazták az előterjesztést.

Két új kormánypárti tag a Hungarikum Bizottságban

Az Országgyűlés a házelnök javaslatára két új kormánypárti taggal, Lezsák Sándorral és Simicskó Istvánnal egészítette ki az idén létrehozott Hungarikum Bizottságot. Az összesen 14 tagból álló testületet felel a hungarikumok kiválasztásáért az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter vezetése mellett.

A magyarság finnugor származása, az Erzsébet-program, és a paralimpikonok díjazása is napirendre került a parlamentben a hétfői azonnali kérdések és a kérdések között.

Történelemhamisításról beszélt a Jobbik

Pörzse Sándor (Jobbik) azt kérte a kultúráért felelős államtitkártól, hogy állítsa meg a finnugor történelemhamisítást, amelyik „közel 150 éve zajlik Magyarországon". Hangsúlyozta, hogy a kormány 150 millió forinttal támogatta a Magyarországon rendezett finnugor konferenciát, amivel csak „egy bökkenő van, hogy nem vagyunk finnugorok".

L. Simon László azzal kezdte felszólalását: „nehéz helyzetben vagyok, mennyiben vegyem komolyan a kérdését és mennyiben válaszoljak erre komolyan". Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának megrendezését nemzetközi intézmények rögzítik. Véleménye szerint a kongresszusból az ország csak profitálhat és gyarapodhat, „függetlenül attól, hogy önnek igaza van vagy nem". Azon nem érdemes vitatkozni, hogy a magyar nép genetikailag finnugor-e, mert nem az, de a magyar nyelv finnugor eredetű – zárta szavait.

Több képviselő is bekiabálással kísérte Pörzse Sándor viszonválaszát, amelyben úgy fogalmazott, hogy a finn autóversenyző Mika Hakkinent, a szocialista Steiner Pált és őt magát nehéz „elképzelni unokatestvéreknek". Újhelyi István levezető elnök arra kérte a képviselőket, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól. L. Simon László is úgy fogalmazott, szomorú, hogy Pörzse Sándor „az egész kérdését a zsidókérdésre tudta kivezetni".

KDNP: hányan üdülhetnek az Erzsébet-programmal?

Lanczendorfer Erzsébet azt kérdezte, hogy az Erzsébet-utalványt használók hogyan segítik az Erzsébet-program megvalósulását és hány ember juthat üdülési lehetőséghez a programon keresztül. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az előkészítés után mára már folyamatos az üdültetési rendszer. Hozzátette, eddig körülbelül 100 ezer felnőtt és harmincezer gyermek élhetett ezzel a lehetőséggel. Szándékaik szerint ezt a programot kibővítik, hogy azzal még több embert érjenek el – közölte.

Az LMP a paralimpikonok díjazásáról

Szél Bernadett (LMP) arra volt kíváncsi, hogy a londoni játékokon érmet vagy helyezést elérő paralimpikonok jutalma miért marad el az „ép sportolók" elismerésétől, miközben 2004-ben és 2008-ban még ugyanakkora volt a díjazás. Halász János államtitkár azt mondta: az elmúlt két évben a kormány úgy alakította át a sportirányítási rendszert és a sportfinanszírozást, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) meghallgatva döntenek. A kabinet a jutalmazás kapcsán a MOB-ot illetve Magyar Paralimpiai Bizottságot kérdezte meg az ügyben, az ő javaslatukat elfogadva alakult ki a jutalmazás mértéke – közölte.

MSZP: mit tett a kormány a devizahitelesekért?

Simon Gábor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy több ezer devizahitellel rendelkező család is pert akar indítani. Szavai szerint ezek az emberek „jogi ostromra" készülnek, mert nem tartják elégségesnek a kormány eddigi intézkedéseit. A képviselő azt akarta megtudni, hogy a kabinet mit tesz a legnehezebb helyzetben lévő devizahitelesekért. Szatmáry Kristóf államtitkár azt felelte, hogy a jelenlegi kabinet visszaszorította a devizahitelezést, újjáalakította a bankok és ügyfelek közötti szabályozási rendszert, előbb kilakoltatási moratóriumot, aztán egy átlátható kilakoltatási rendet vezetett be – mondta. Kitért arra is, a végtörlesztés során 200 ezer család szabadult meg a hitelétől, az árfolyamgát rendszerébe pedig mintegy hetvenezer ember lépett be – közölte.

MSZP: mi lesz a panelkorszerűsítéssel?

A kérdésekre áttérve Tóth József (MSZP) a panelépületek korszerűsítésével kapcsolatban kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésben nincs erre előirányozva forrás. Azt kérdezte: végleg cserben hagyja-e a kormány a panelben élőket. Fónagy János államtitkár a programról szólva elmondta: a fejlesztési tárca eddig is jelentős lépéseket tett a zöldberuházások támogatására, az energiahatékonysági beruházások keretében ugyanakkor nem lehet lakáscélú beruházásokat finanszírozni – közölte.

Jobbik: emelni kell az ápolási díjat

Vágó Sebestyén (Jobbik) az ápolási díj emelése érdekében emelt szót, mert szerinte a jelenlegi összeg „az éhenhalásra sem elegendő". Halász János államtitkár egyetértett azzal, hogy a beteg családtagról való gondoskodás fokozott áldozatvállalást igényel a családtagoktól. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány számos intézkedést hozott a szociális területen.

LMP: a kórházak a minimumfeltételeknek sem felelnek meg

Szilágyi László (LMP) szerint számos kórház nem felel meg a működés minimumfeltételeinek a nővér- vagy orvoshiány miatt. Azt kérdezte, mi lesz ezekkel az intézményekkel. Halász János szerint a képviselő téved, nem igaz, hogy egyetlen intézmény sem felel meg a személyi- és tárgyi feltételeknek. Mint mondta, az ÁNTSZ először dönthet úgy is, visszaminősíti a kórház ellátási szintjét.

A Fidesz az úthálózat fejlesztésére kérdezett rá

Vitányi István (Fidesz) arra volt kíváncsi, mikorra várható az M35-ös és M4-es, valamint a 42-es utak autópályává vagy gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Fónagy János elmondta, hamarosan megépül a Debrecent dél felől elkerülő út, és a hiányzó M4-es szakaszok is tíz éven belül elkészülnek.

MSZP: nincs szükség a VITUKI-ra?

Szabó Imre (MSZP) vitatta, hogy ne lenne szükség a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézetre (VITUKI), szerinte a kormány ingatlanüzlete miatt számolják fel a 120 éves intézményt. Fónagy János államtitkár azt mondta: a VITUKI fizetésképtelenné vált, a munkavállalók ügyét azonban kiemelten kezeli a kormány.

A frekvenciahasznosításról, a közalkalmazotti elbocsátásról, a közbiztonságról, az afganisztáni szerepvállalásról, valamint a szakmunkások képzéséről is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés ülésén.

MSZP: ki a felelős a jogszerűtlen frekvencia-határozat meghozataláért?

Baja Ferenc (MSZP) emlékeztetett arra, hogy a bíróság jogerősen megsemmisítette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciaárverését lezáró határozatát. A képviselő szerint ehhez törvénytelen döntések sorozata vezetett, amelynek eredménye, hogy nincs negyedik mobilszolgáltató, és a meglévő három sem tud a frekvencia hiányában modern szolgáltatásokat biztosítani, az államnak ugyanakkor 55 milliárd forintot kell visszafizetni számukra. A képviselő választ várt arra: ki kezdeményezte az állami mobilszolgáltató felállítását, ki a felelős a jogszerűtlen határozatért és ki tudja-e gazdálkodni az infokommunikációs ágazat irányítása az 55 milliárd forintot. Fónagy János államtitkár azt mondta: a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lévő frekvenciakészlet minél magasabb színvonalon szolgálja az állampolgári igényeket. A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletét az NMHH vizsgálja – tette hozzá –, ennek lezárását követően adható válasz arra, hogy a célokat milyen piaci eszközökkel érheti el az állam.

Jobbik: mekkora elbocsátásokra készül a kormány?

Hegedűs Lórántné (Jobbik) azokra a sajtóhírekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint jövőre akár 10 ezer fős létszámleépítés is várható a közszférában. Hangot adott azon meggyőződésének, miszerint a szektorban dolgozók megérdemlik az őszinte választ, ezért azt a kérdést tette fel: mekkora leépítés várható jövőre? Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: célja, hogy az állampolgárokat minél hatékonyabban működő szektor szolgálja ki. A miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy a közszférából nyugdíjba vonulók helyét nem töltik fel, és azt is, hogy a betöltetlen státuszokat megszüntetik, de leépítéseket is kilátásba helyezett. „Bízzanak bennünk, hogy csak azokat a pozíciókat fogjuk leépíteni, amelyek a tényleges feladatellátáshoz nem járulnak hozzá" – mondta, emlékeztetve arra, hogy például a járásokban vagy a kormányablakokban a hatékony munkaszervezés a cél.

Az LMP a közbiztonság javítását kérte számon

Dorosz Dávid (LMP) Pintér Sándor belügyminiszter két évvel ezelőtti ígéretére emlékeztetett, amely szerint két hét alatt rendet tesz az országban. „A statisztikák is azt mutatják, hogy önök semmit nem tettek a közbiztonság javítása érdekében" – jelentette ki, hozzátéve: sem a falvakba, sem a városokba nem tudott biztonságot vinni a kormány. Azt a kérdést tette fel: végre hajlandó-e a belügyminiszter, valamint Orbán Viktor miniszterelnök tenni valamit a közbiztonságért. Kontrát Károly államtitkár miskolci adatokkal bizonyította, hogy a kormány tett a bűnözés felszámolása ellen, és arra is rámutatott, hogy Pécsen igen gyorsan göngyölítette fel a rendőrség a durva bűncselekményeket. „Mi sem vagyunk teljesen elégedettek az eredményekkel" – jelentette ki, de azt is hangsúlyozta: szeretnék, ha a 3500 fővel megerősített rendőrség eredményeket érne el, ezt szolgálta a rendőrség szeptembertől életbe lépett átszervezése is – mondta.

Fidesz: mi lesz az afganisztáni misszió jövője?

Csampa Zsolt (Fidesz) a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásairól beszélt, ezek közül kiemelte az afganisztáni műveleteket, amelyekben kilenc éve vesz részt az ország. Hogyan tervezi Magyarország az afganisztáni misszió szerepvállalását? – tette fel a kérdést, és arra is választ várt: milyen eredményekkel járt a honvédelmi miniszter egyesült államokbeli útja. Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta: hazánk kezdettől elkötelezett Afganisztán stabilitása mellett, az ország erőfeszítései pedig nemzetközi elismerést váltottak ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok honvédelmi minisztere is hatékonynak nevezte a magyarok munkáját. A miniszter úgy ítélte meg, hogy tárgyalások eredményeként Magyarország joggal várhatja az együttműködés elmélyülését az Egyesült Államokkal. 2013. március 31-ével a tartományi újjáépítési csoport működése véget ér, és átalakul a műveleti összekötő és tanácsadó csoport működése is, a legfontosabbnak azonban azt nevezte, hogy idén októbertől a magyarok átveszik a Kabuli Nemzetközi Repülőtér védelmét.

Az MSZP a szakmunkásképzés minőségét kifogásolta

A szocialista Sós Tamás a szakmunkásképzés minőségét kifogásolta, például azt, hogy a diákok kevés órában tanulnak közismereti tárgyakat. „Önök őket a társadalom peremére szorítják" – jelentette ki, és hiányolta a bővebb pedagógiai módszereket az alulmotivált gyermekek esetében. Szerinte „beszélő szerszámokat, humanoid robotokat", kiszolgáltatott társadalmi réteget hoz létre a kormány. Szatmáry Kristóf államtitkár egyetértett azzal, hogy a jelenlegi szakmunkásképzés nem jó, hiszen a munkaerőpiacon nem tudták megállni a helyüket a frissen végzettek, a rendszerhez szerinte ezért hozzá kellett nyúlni. Kijelentette ugyanakkor: azért kell különböző kompetenciaalapú oktatást létrehozni, hogy a végzettek hasznos munkát tudjanak végezni.

A pedagógusok helyzete, az egykulcsos adó, a Hunvald-vagyon, a közigazgatás-fejlesztés és az egészségügyi bérfejlesztés is téma volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: milyen változások lesznek a pedagógusok életében januártól?

Kucsák László (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a 2013-tól állami fenntartásba kerülő általános iskolák kapcsán hogyan változik a pedagógusok helyzete. Azt kérdezte: milyen változásokat hoz munkáltatói oldalról a pedagógusok foglalkoztatása; ki fizeti a bérüket, és azt mi határozza meg; ki intézi az eszközbeszerzéseket; illetve mi lesz a nem pedagógusként foglalkoztatottakkal? Halász János államtitkár válaszában elmondta: a kormány szándéka, hogy az intézményekben tanulók és dolgozók a lehető legkevesebbet vegyenek észre a változásokból. Leszögezte: 2013 januártól a pedagógusok bérét az állam fizeti a mindenkor hatályos jogszabály szerint készített táblázat szerint, az eszközbeszerzést pedig nem a fenntartón, hanem az intézményvezetőn keresztül intézhetik majd az oktatók. A nem pedagógus munkakörben dolgozók bérét a munkáltató intézmény határozza meg – tette hozzá az államtitkár.

MSZP: igazságos-e az egykulcsos adórendszer?

Szekeres Imre (MSZP) az egykulcsos adó igazságosságáról kérdezte a kormányt, szerinte ugyanis az nem igazságos, hogy a 100 leggazdagabb magyar 132 millió forint adókedvezményt érvényesített 2011-ben, miközben 112 milliárd forintnyi gyermekek után járó adókedvezményt nem tudtak a kis és közepes keresetűek igénybe venni. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában ismertette, hogy a családtámogatási rendszer három pilléren áll: a támogatások egyik része normatív, egy másik szociális, a harmadik pedig jövedelemfüggő módon vehető igénybe. Hangsúlyozta azt is, hogy az MSZP kormányzása idején jóval kevesebb család vehetett igénybe adókedvezményt a gyermekek után, ráadásul az elérhető kedvezmény mértéke is nagyobb most, mint volt az előző kabinet idején. Leszögezte: 2011-ben a 100 legnagyobb adózó jövedelmének – ami 24,1 milliárd forint volt – mindössze 0,5 százalékát vonták le a családi adókedvezmény miatt, de emellett befizettek 4,8 milliárd forintnyi adót.

Jobbik: mi történik a Hunvald-vagyonnal?

Lenhardt Balázs (Jobbik) Hunvald György vagyonával kapcsolatban kérdezte a kormányt, és azt szerette volna megtudni a nemzetgazdasági minisztertől, hogyan áll a volt szocialista erzsébetvárosi polgármester ellen indított vagyonosodási vizsgálat. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában felhívta a jobbikos politikus figyelmét a Magyarországon életben lévő hatalommegosztásra, és hangsúlyozta: nem áll módjában reagálni Lenhardt Balázs kérdéseire.

KDNP: sikertörténet a közigazgatási reform

Aradszki András (KDNP) a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programról beszélt: szerinte a korrupció elleni harcot és az állami erőforrások hatékony felhasználását célzó intézkedésekből álló program „hazai és nemzetközi sikertörténet is". Rétvári Bence államtitkár válaszában elismerte, hogy a program valóban felkeltette az OECD figyelmét, a szervezet monitorozza és "nemzetközileg is kiajánlja". A program intézkedései közül az államtitkár kiemelte a deregulációt, illetve az ügyintézés hatékonyabbá tételét a kormányablakok számának megsokszorozásával.

MSZP: aránytalan és igazságtalan az egészségügyi bérfejlesztés

Tukacs István (MSZP) az egészségügyi bérfejlesztést bírálta, mert szerinte aránytalanul és igazságtalanul valósult meg. Hozzátette: ráadásul a kormány szándékaival ellentétben a külföldre vágyó orvosok és szakápolók nem változtatták meg szándékaikat a bérfejlesztésnek köszönhetően. Hangsúlyozta: a Fidesz a választások előtt nem ezt ígérte az egészségügyben dolgozóknak. Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a Fidesz-kormány az előző, MSZP-kormánnyal ellentétben nem zár be kórházakat, illetve amíg az előző kabinet 2003 óta nem emelte az egészségügyi dolgozók bérét, sőt elvette a 13. havi bérüket, addig a mostani kormány 90 ezer dolgozó bérét emelte meg. „Az MSZP rombolt, a mostani kormány pedig építkezik" – fogalmazott Halász János.

A mezőgazdaságban élők támogatásáról, az őket érintő adószabályokról és a Paksi Atomerőműről is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. A képviselők döntöttek a tervezett napirend kiegészítéséről és módosításáról is.

Változott a napirend

A képviselők döntöttek arról, hogy a hétfőn benyújtott, a költségvetési törvény módosításás – egy Cézanne-kiállítás miatt – kezdeményező fideszes javaslat összevont általános és részletes vitáját, valamint a zárószavazást hétfőn tartsák. Az ehhez szükséges házszabálytól való eltérést 304 igen, 4 nem és 1 tartózkodással hagyták jóvá. A Fidesz javaslatára a társadalombiztosítási nyugellátásokat és a megváltozott munkaképességűek ellátását érintő módosító javaslat általános vitája is hétfőn lesz. Házszabálytól való eltéréssel az alaptörvény második módosítását 10 órás időkeretben tárgyalják kedden a képviselők. 

A házszabálytól való eltérést végül 234 igen, 90 nem szavazattal fogadták el. A képviselők határoztak arról is a nagyobbik kormánypárt javaslatára, hogy az adósságcsökkentő alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját szerdán tartják, valamint az egészségügy többletforráshoz juttatásáról szóló törvénymódosításokról szintén e napon tárgyalnak majd.

MSZP: kiszámítható adószabályokra van szükség a mezőgazdaságból élők számára!

A szocialista Veress János arról beszélt, a mezőgazdaságból élők számára fontos, hogy kiszámítható, és megbízható feltételek, adószabályok legyenek. A jelenleg érvényben lévő szabályozók azonban nem kielégítőek, és nem megbízhatóak szerinte. Azt kérdezte: milyen módon fogják biztosítani, hogy a mezőgazdaságból élők számára folyamatosan követhető legyen az a szabályozórendszer, amely a termelést befolyásolja. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt mondta: a képviselő írásban leadott interpellációja teljesen más témát érintett, és ezért nem kíván rá válaszolni.

Jobbik: meddig sújtja diszkrimináció az őstermelő vállalkozókat?

Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy az őstermelőkre a kormány súlyos, rejtett adót ró. Ez nem más, mint az őstermelők által a beszerzéseknél megfizetett, de vissza nem igényelhető áfa – mondta az ellenzéki képviselő, hozzátéve: ez az adó igazán ezeket a kisgazdálkodókat sújtja, ugyanis minden más formában működő gazdálkodónak lehetősége van a forgalmi adó teljes körű visszaigénylésére. Arra volt kíváncsi, mikorra várható a kompenzációs felár szerinte szükséges, 23 százalékra emelése. Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában kiemelte: a probléma sokkal összetettebb, és bonyolultabb. A mostani 7 és 12 százalékos kompenzációs felárkulcsok felülvizsgálatára a költségvetés helyzete miatt most nincs lehetőség – jelezte, hozzátéve: az áfa-rendszerében főszabály szerint a terméket értékesítő adóalanynak áfa-fizetési kötelezettsége, míg az adóalany-vevőnek adóelvonási jogosultsága van. Az áfa-kulcs és a kompenzációs felár mértéke között nincs szoros összefüggés – mondta, és hivatkozott arra: az uniós szabályok szerint a kompenzációs felár hosszú távon nem jelenthet burkolt támogatást.

LMP: mennyit fordítanak a Paksi Erőmű egyes blokkjánál az üzemidő meghosszabbítására?

Az LMP-s Szilágyi László arról beszélt, hogy a Paksi Atomerőműnél minden részletre kiterjedő méréseket kellene végzi. Konkrét példákat idézve kitért arra, hogy a vonatkozó európai tapasztalatok aggasztóak, majd azt mondta: Magyarországon egy 30 éves reaktor üzemidejét akarják még 20 évvel meghosszabbítani. Arra volt kíváncsi, mennyit költöttek eddig és még mennyit terveznek e célra fordítani, áttervezték-e az egyes blokk korszerűsítését a fukushimai baleset után, és milyen konkrét vizsgálatokat végeznek az egyes blokkon. Fónagy János államtitkár azt mondta: mind a négy blokkra kidolgozták az üzemidő-hosszabbítás feltételeit, a feladatokat és költségeket blokkonként nem választják szét. Tájékoztatása szerint mintegy 35,5 milliárdot fordítanak 2017-ig az üzemidő-hosszabbításra, így a program előkészítésére, az engedélyek megszerzése érdekében igénybe vett mérnöki, szakértői munkákra, és az eszközbeszerzésre. A fukushimai baleset utáni stresszteszt egyetlen olyan körülményt sem tárt fel, amely miatt a vonatkozó programot módosítani kellett volna – mondta. Európa-szerte kötelezővé tett nukleáris biztonsági sztenderdek nem léteznek – jelezte az államtitkár, aki cáfolta, hogy az erőmű önellenőrzéssel működne.

A Jobbik az IMF-fel kötendő megállapodást, az MSZP a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot, az LMP pedig a kormány munkahelyteremtéssel kapcsolatos politikáját kritizálta napirend előtt az Országgyűlésben, ahol szó esett lakiteleki találkozó 25 éves évfordulójáról és a családi értékekről is.

Jobbik: nincs jó IMF-megállapodás

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy véget kell vetni a kormány által közvetített hamis közbeszédnek, hogy van jó és rossz IMF-megállapodás. Szerinte ugyanis nincs jó IMF-megállapodás, csak nagyon rossz és tragikusan rossz, és mindkettő megszorítást jelent majd a magyar társadalom számára. Ugyanakkor úgy vélte: ez a politikában egyben vízválasztó is lesz majd az „IMF-pártok" – Vona Gábor ide sorolta az MSZP-t és a Fideszt is –  és a nemzeti oldal között, ami a frakcióvezető szerint a Jobbikot jelenti. A politikus az MSZP-t és a Fideszt is az „IMF szolgálóleányának", „hazai fedőszervezeteinek" nevezte, amivel szemben szerinte a Jobbik vállalja a nemzeti oldal képviseletét. Varga Mihály, IMF tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter válaszában leszögezte: egyelőre nincs IMF-megállapodás, és ennek részben az az oka, hogy Magyarországnak más típusú megállapodásra van szüksége, mint 2008-ban. Van előttünk egy rossz példa, hogy milyen megállapodást nem lehet kötni – jelentette ki. Szerinte az elmúlt hónapok tárgyalási fordulóin a kormány tisztázta, hogy milyen feltétekkel hajlandó tárgyalásokat folytatni, így nem fogadja el azt IMF-kívánság listát, amely többek között gyermekek után járó kedvezmények kivezetéséről, vagy a pusztán bankokat megsegítő támogató alapok létrehozásáról szól. Közölte: folytatják a tárgyalásokat, de csak és a kizárólag olyan megállapodást akarnak kötni, ami hasznos és a jó az ország szempontjából, biztonságot és a finanszírozhatóságot teremt, és nem az emberek kárára születik.

LMP: sem munkahelyteremtés, sem jóléti állam

Szél Bernadett, az LMP képviselője felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten Rómában a Kereszténydemokrata Internacionálé ülésén arról beszélt, Európának be kell látnia, hogy a jóléti társadalmak helyét a munkaalapú társadalmaknak kell átvennie. Az LMP-s képviselő szerint azonban ma Magyarországon sem munkahelyteremtés sem szociális biztonság nincsen. „Önök az is-is helyett a vagy-vagyot választották, és most ott tartanak, hogy egyikben sem sikerül előrelépni" – fogalmazott. Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliség összeurópai probléma, hiszen Európában 10,4 százalékos a munkanélküliség, összesen 25 millióan vannak állás nélkül. Mint mondta, Magyarország alapproblémája kettős, hiszen van 5-600 ezer fő, aki régóta kiszakadt a munka világából, másrészt viszont jól szakképzett munkaerőből hiány van. Az államtitkár szerint az egyikre a kormány válasza a közmunkaprogram, a másikra a szakképzés.

MSZP: a feliratkozás bevezetésével Magyarország kiiratkozik az európai jogállamok közül

Molnár Zsolt, szocialista képviselő a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot kritizálva azt mondta: Magyarország az előzetes választási feliratkozás bevezetésével kiiratkozik az európai jogállamok közül. „Ez a törvényjavaslat úgy sújt le a magyar jogállamiságra, ahogy a baltás Safarof sújtott le keresztény örmény embertársára esélyt sem adva a túlélésre" – jelentette ki. Hangsúlyozta: a javaslat felszámolja az általános, egyenlő, titkos választójogot. Felvetette azt is: a határon túli magyarok levélben szavazása miatt a román postának lesz kiszolgáltatva a magyar választások tisztasága. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkár hangsúlyozta: nem hallott olyan jogi érvet, ami miatt regisztráció bevezetése visszalépés lenne a demokratikus értékek terén. Szerinte tudatosabb rendszert fognak kiépíteni, amelyben a választók alaposabb döntést hozhatnak és az új rendszer kiküszöböli a szavazatvásárlást és a választási turizmust is. A román postára vonatkozó megjegyzésre Rétvári Bence azt mondta: az maradjon az MSZP-frakciófegyelem kérdése, hogy lehet-e nyíltan románozni a magyar parlamentben.

KDNP: vissza kell térni a hagyományos európai értékekhez

Harrach Péter frakcióvezető arról beszélt, hogy a KDNP a családokat a legfontosabb közösségként tartja számon, a gyermekvállalást pedig az élet nagy csodájának tartja, ami a nő önmaglósításának legbiztosabb útja. Szerinte azonban ma vannak olyan politikai erők, amelyeknek más elképzeléseik vannak a családról és a házasságról. Egy, a Kossuth téren megjelent transzparenst hozott példaként, amin a felirat úgy szólt: „Nem vagyok tojóstyúk". Harrach Péter ezt megdöbbentőnek és „hihetetlen nagy bukóságnak" nevezve úgy vélte: az ilyen válaszok megelőzésének egyetlen feltétele, a nyugati kultúra egyetlen esélye, ha visszatér a hagyományos európai értékekhez. Halász János államtitkár válaszában a kormány családok megsegítésére tett intézkedéseire hívta fel figyelmet.

Lezsák: 25 éve volt a lakiteleki találkozó

Lezsák Sándor, fideszes, korábban MDF-es képviselő, a lakiteleki találkozó szervezője azt idézte fel, hogy 25 éve, szeptember 27-én tartották az első lakiteleki találkozót házuk kertjében, 180-an résztvevővel, akik több órás tanácskozás után elindították azt a politikai mozgalmat, ami a Magyar Demokrata Fórum nevet kapta. Úgy fogalmazott: ha az elmúlt 25 év nem is tölthet el bennünket büszkeséggel, de az biztos, hogy Magyarország ember- és a nemzetellenes diktatúra felszámolásában Európában kezdeményező volt.