A költségvetés elfogadásával zárta hétfői napirendjét kedd hajnalban az Országgyűlés.

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést

Az Országgyűlés kedd hajnalban elfogadta a 2012. évi költségvetést, amelyen még a hétfői ülésnapon is változtattak a képviselők a kormány kezdeményezésére. A büdzsé előző heti átírása után a végleges fő számok csak a határozathozatal előtti órákban alakultak ki, a parlament így 576,2 milliárd forintban állapította meg az ország jövő évi hiányát, míg a bevételi főösszeget 14.340,9 milliárd forintban, a kiadási főösszeget pedig 14.917,1 milliárd forintban határozta meg.

A képviselők 255 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek Magyarország új központi költségvetéséről. A javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül kizárólag a független Pősze Lajos támogatta, míg a hajnali 4 óra 15 perckor sorra kerülő szavazást kiváró szocialista, jobbikos és LMP-s politikusok ellene voksoltak. A Ház kérte a jogszabály sürgős kihirdetését.

A költségvetési törvény 2012-re 4,2 százalékos éves inflációval számol, a hiány pedig GDP-arányosan a költségvetés újratervezése után is 2,5 százalék maradt, annak ellenére, hogy a kormány jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslése – a hétfőn beadott módosítások alapján – 0,5 százalékra mérséklődött. A kabinet 299,4 forintos euróárfolyammal számolta át a büdzsét.

Parlamenti igen az új köznevelési törvényre: minden iskola állami fenntartású lesz

Elfogadták az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály három éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.

Jövő februárban és júliusban is emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója

A korábban tervezettnél nagyobb mértékben, ráadásul május és november helyett már jövő februárban és júliusban nő a dohánytermékek jövedéki adója. A kormány húszmilliárd forint többletbevételt vár ettől. A jövedékiadó-emelésről rendelkező zárószavazás előtti módosító javaslatot az alkotmányügyi bizottság még hétfőn a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvénymódosítások közé illesztette be, a Ház kormánypárti többsége pedig támogatta azt keddre virradó éjjel.

A most elfogadott változtatás szerint a cigarettát ezer darabonként 11.500 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 30 százalékának megfelelő jövedéki adó terheli februártól. Júliusban pedig újabb emelés következik: ekkor a cigaretta jövedéki adója 11.900 forintra, illetve a kiskereskedelmi ár 31 százalékára nő. Ugyanígy két lépésben emelkedik a szivar, a szivarka és a fogyasztási dohány jövedéki adója.

Átalakul a rokkantellátás rendszere

Elfogadta az Országgyűlés keddre virradó éjjel a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, amely rögzíti, hogy január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg.

A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek – legfeljebb három évig –, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű.

Ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel megszavazta a szakképzésről szóló törvényt, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését.

A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot ösztönző szakképzési rendszer alakul ki.

A törvény szerint a szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben, valamint felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik.

A határozathozatalokat követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a hétfői ülésnapot. A képviselők reggel 9 órakor folytatják munkájukat.

Határozathozatalokkal folytatta hétfői napirendjénbek megtárgyalását az Országgyűlés keddre virradóan. Döntöttek a nemzetiségi törvényről, az esztergomi intézmények átvételéről és a közszolgálati akaráról.

A népszámlálási adatokhoz kötötték a nemzetiségi választást

Az Országgyűlés új jogszabályt alkotott a nemzetiségekről, ami alapján 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a népszámlálásai adatok alapján legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Az új jogszabályban a nemzetiségi választás további feltételéül szabják, hogy a településen legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, amelyet 2014-től nyilvánossá tesznek, majd folyamatosan frissítik. Fontos változást jelent még, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőséghez jutottak a települési önkormányzatoknál, a települési önkormányzat pedig nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.

Állami kézbe kerül tizenkét esztergomi intézmény

Állami kézbe kerül tizenkét esztergomi intézmény – köztük általános és középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház – az Országgyűlés döntése értelmében. A kormánypárti politikusok azzal indokolták az esztergomi intézmények átvételét, hogy a város önkormányzata nem rendelkezik megfelelő forrással azok működtetéséhez. Álláspontjuk szerint a kialakult helyzet mára már a feladatellátást veszélyezteti, akadályozza és hátrányosan érinti az ellátottak, a diákok érdekeit.

Újraszabályozták az állam és az önkormányzatok viszonyát

Hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást. A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.

Felmentést kapnak egyes közintézmények az energiaszolgáltatás kikapcsolása alól

Az Országgyűlés döntése értelmében egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézmények felmentést kaphatnak a fűtési szezonra az energiaszolgáltatások fizetési hátralék miatti kikapcsolása alól. A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.

A moratórium legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki. A  közintézmény fenntartója a moratórium ideje alatt keletkezett tartozásokért egyszerű kezesként felel. A törvénymódosítás szerint a moratórium nem érinti a szolgáltatónak azt a jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesítse.

Átalakították a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók érdekképviseletét

Az Országgyűlés késő este elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar néven, kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott. A rendvédelmi kar a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete lesz, kötelező tagsággal.

Az új köztestület feladatai közé tartozik például a foglalkozással kapcsolatos érdekképviselet, a hivatásetikai részletszabályok megalkotása, etikai eljárások lefolytatása, véleményalkotás a szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, tagnyilvántartás vezetése.

Létrejön a közszolgálat kamarája

Létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. Az ezt megteremtő közszolgálati tisztviselői törvényt keddre virradó éjszaka 245 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a Ház. A törvény a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, valamint az ügykezelők közszolgálati jogviszonyára is kiterjed. A rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni; emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállását is az új törvény szabályozza.

Az Országgyűlés a módosító javaslatokról való szavazásokkal kezdte a határozathozatalok sorát. Ezek között elfogadták egyebek mellett azt a módosító indítványt, amely alapján megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, valamint azt is, amely – a tervezett ezerötszáz helyett – ezer ajánlószelvény összegyűjtését írja elő az egyéni jelöltséghez.

Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés

Elfogadta a parlament azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül. A javaslat szerint – amellyel a többi között az egykulcsos személyi jövedelemadót is rögzítő, a pénzügyi stabilitásról szóló kormányzati előterjesztés egészült ki – a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. A jogszabály egészéről várhatóan pénteken dönt az Országgyűlés.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a magán-nyugdíjpénztári befizetések „mostantól mindig az állami kasszába mennek". Előző nap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még csak azt jelentette be, hogy valószínűleg 2013-ban is átirányítják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az állami nyugdíjkasszába, és arról is lehet szó, hogy újra megnyitják az állami pillérbe való átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki eddig fenntartotta magánpénztári tagságát. A Stabilitás Pénztárszövetség a bejelentést úgy kommentálta: a javaslat a magán-nyugdíjpénztári pénztári szektor végét jelentheti.

Törvény rendelkezhet az utcán vagy szórakozóhelyen éjszakázó gyerekek felügyeletéről

Az Országgyűlés többsége támogatta, hogy a családvédelmi törvényben rögzítsék: a szülők kötelessége – külön jogszabályban foglaltak szerint – gondoskodni kiskorú gyermekük felügyeletéről, ha az éjszaka közterületen vagy szórakozóhelyen tartózkodik. Ennek kimondását a parlament ifjúsági bizottsága javasolta, arra hivatkozva, hogy a közterületen, illetve szórakozóhelyen éjszaka felügyelet nélkül eltöltött időben „számos gyermek válik bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé". Két fideszes politikus korábban módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a családvédelmi törvény mondja ki: a szülők kötelessége gondoskodni 14 éven aluli gyermekük felügyeletéről, ha az este tíz és reggel hat óra között közterületen tartózkodik. Kőszegi Zoltán és Szalay Ferenc ugyanígy előírta volna, hogy a szülőknek gondoskodniuk kell 16 éven aluli gyermekük felügyeletéről, ha este tizenegy és reggel hat között szórakozóhelyen van. Ezeket a módosító indítványokat azonban nem támogatták a törvényjavaslat kereszténydemokrata előterjesztői.

A családvédelmi törvényről várhatóan következő ülésén dönt a parlament.

Választójog – Ezer ajánlószelvény kell majd a jelöltséghez

Az Országgyűlés döntése alapján az eredeti tervekkel ellentétben mégsem ezerötszáz, hanem csak ezer ajánlószelvényt kell majd összegyűjteni ahhoz, hogy valaki egyéni képviselőjelölt lehessen a parlamenti választáson. Jelenleg 750 ajánlószelvény szükséges az egyéni jelöltséghez. Nem támogatták viszont a képviselők azokat a módosító indítványokat, amelyek lehetővé tették volna, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak a határon túli magyarok. Így – ahogyan azt eredetileg is javasolta a kormányoldal – csak egy szavazatuk lesz a határon túl élő magyar állampolgároknak a 2014-es parlamenti választáson. A parlament elé Kövér László házelnök, a Fidesz választmányi elnöke és a nemzeti összetartozás bizottsága is terjesztett olyan javaslatot, amely létrehozta volna a külhoni egyéni választókerületet.

Áder János fideszes európai parlamenti képviselő – akit a Fidesz elnöksége bízott meg a választójogi reform koncepciójának kidolgozásával – egy hétfői beszédében ugyanakkor jelezte, van megoldási javaslatuk arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság kifogást emel az ellen, hogy a külföldi magyarok csak listára szavazhatnak. A parlamentben a képviselők – név szerinti szavazással – elutasították az LMP és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azon javaslatát is, amellyel terveik szerint megduplázták volna a női képviselők arányát a parlamentben.

Az azonnali kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés. A felszólalások a többi közt a honvédség helikopterbeszerzéséről, a durbani klímacsúcsról, valamint az almásfüzitői vörösiszap-tárolóról szóltak.

Jobbik: 100 milliárd forintér vesz az ország ingyenes helikoptereket?

A jobbikos Németh Zsolt arra várt választ, hogy a „silány állapotban lévő honvédség" milyen feltételekkel akar helikoptereket vásárolni az Egyesült Államok haderejétől. Szerinte az ingyenesnek mondott, 1972-ben épült légi járművek mintegy 100 milliárd forintjába kerülnek Magyarországnak. Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában azt mondta, hogy a 100 milliárd forint keretösszeg, amelynek tükrében tárgyal a magyar delegáció. Hangsúlyozta: az ország két éven belül elveszítené helikopterképességét, a megvásárolandó egyesült államokbeli járművekkel azonban 25 évre megoldódik ez a probléma. Fizetni nem a helikopterekért kell, hanem az azon lévő fegyverekért, pótalkatrészekért és hatéves üzemben tartásért – tette hozzá.

KDNP: hogyan képviselte érdekeinket a kormány a klímacsúcson?

A kereszténydemokrata Nagy Andor arra várt választ: hogyan képviselte a kormány az ország érdekeit Durbanben, az egy hete véget ért klímacsúcson? Lehetséges-e hosszú távú együttműködés a jelentős kibocsátó országok között, és fenntartható-e 2012 után a kiotói egyezmény. Fónagy János államtitkár azt válaszolta: Magyarország érdeke az, hogy a felhalmozódott kvótatöbbletet megtarthassa. Mint mondta, a hosszú távú együttműködésre vonatkozó kompromisszum körvonalazódott a megbeszélésen, ami a magyar delegáció jelentős eredménye. Az államtitkár esélyesnek látta, hogy a jelentős kibocsátó országok jövőre megállapodjanak egymással a klímavédelemben.

LMP: megfelelő-e a komposztálás Almásfüzitőnél?

Az LMP-s Szilágyi László az almásfüzitői vösöriszap-tároló megfelelő komposztálására kérdezett rá, mert mint mondta, a Duna alacsony vízállása mellett látható, hogy az iszapban lévő szennyező anyagok a folyóba áramlanak. Illés Zoltán államtitkár válaszában kijelentette, hogy az 1950 óta üzemelő tározó nem megfelelően lett szigetelve, a probléma tehát nem a komposztálással van. Hozzátette: itt 13 millió tonna vörösiszap fekszik, amelynek környezetét a hatóságok folyamatosan vizsgáljál.

A nyíregyházi színházról kérdezett az MSZP

Veres János (MSZP) az Országgyűlés olyan törvényt alkotott, amelyik a megyei önkormányzatok adósságáért cserébe „államosítja" azok vagyonát. Hozzátette, hogy egyes vagyonelemek viszont nem az államhoz, hanem más önkormányzatok alá kerülhetnek. Példaként említette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi városi önkormányzat nem hajlandó addig átvenni a Móricz Zsigmond színházat, amíg annak ki nem fizetik az elmaradt támogatásokat. Cséfalvay Zoltán válaszként azt mondta, hogy a következő évben is nagyon sok problémát fog okozni a vagyonelemek átadása. A konkrét kérdésre csak annyit tudott mondani, hogy utána néznek az ügynek, mert annak részleteit jelenleg nem ismeri.

MSZP: jövőre 500 milliárdnyi adóteher hárul az emberekre

A kérdések sorát nyitó Tukacs István (MSZP) azt mondta, hogy a következő évben nagyjából 500 milliárd forintnyi adóteher hárul majd az emberekre. Szavai szerint a kormány olyan adókat vet ki vagy olyan mértékben növeli azokat, amelyek „többé, kevésbé elviselhetetlen terheket" rónak az emberekre. hangsúlyozta arra, hogy Európában Magyarországon a legnagyobb az áfa, növekszik az üzemanyagok ára. Cséfalvay Zoltán azt felelte, hogy az adórendszerben jelentős az átrendeződés, a fogyasztásra rakódó adók nőnek, miközben a jövedelmekre rakódók csökkennek. Szavai szerint ennek alapján sokakban az a kép alakulhat ki, hogy „különböző adók jelennek meg". Hozzátette, célszerű figyelembe venni, hogy a benzin vagy a gázolaj esetében a végső ár a világpiacitól is függ. Egyúttal viszont felhívta a figyelmet az egykulcsos adó családbarát oldalára, a gyermektámogatásra.

Magda Marinkóra cserélné a temerini fiúkat a Jobbik

Ferenczi Gábor (Jobbik) azt javasolta, hogy a „temerini fiúk" szabadon bocsátásáért cserébe adják ki Szerbiának Magda Marinkót „az újvidéki halálosztót". A képviselő azt is tudni akarta, hogy mennyibe kerül az elítélt őrzése. A magyar állam büntetőigénye nem forintosítható, ha a bíróság valakit jogerősen elítél, akkor azt az ítéletet végrehajtják – válaszolta Kontrát Károly. A belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a férfit jelenleg szigorú őrizet alatt tartják Tiszalökön. Hozzátette, hogy a szabadlábra bocsátását legkorábban hét év múlva vizsgálhatják, de ez nem jelenti azt, hogy ki is kerül a börtönből. Elmondta azt is, hogy Szerbia eddig nem kérte a férfi kiadatását.

KDNP: mi lesz a Magyar Építészeti Múzeummal

Pálffy István (KDNP) azt akarta megtudni, hogy mit tesz a kulturális tárca a Magyar Építészeti Múzeum megmentése érdekében. Hangsúlyozta, hogy az intézmény munkatársainak számát drasztikusan csökkentették a napokban, ami az intézet megszűnését is jelentheti. Szőcs Géza kulturális államtitkár válaszában közölte, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal valóban felvetette a múzeum működtetésének átalakítását. Hangsúlyozta, hogy ezzel személy szerint nem ért egyet. A múzeum a jövőben is meg fogja őrizni közgyűjteményi státuszát és fent fog maradni – jelentette ki.

A gazdasági helyzetről, az államadósságról, a fogyatékos intézmények átszervezéséről, a büntetés-végrehajtási helyek bővítéséről és a nyugdíjasok helyzetéről beszéltek a képviselők az azonnali kérdések között a parlamentben.

MSZP: Magyarország 15-16 éve volt utoljára így leminősítve

Józsa István azt mondta, 1,5 év alatt elérte a kormány, hogy 15-16 évet ugrottak vissza időben, ekkor volt ugyanis utoljára Magyarország ennyire leminősítve. Összegzése szerint lényegesen rosszabb anyagi körülményeket teremettek az alacsonyabb jövedelmű családoknak, és „jobbat a saját kategóriájuknak", egyre drágább az élet Magyarországon, míg a közszolgáltatások színvonala egyre alacsonyabb, emelkedik az áfa, az eva, a jövedéki adó, eltörlik az adójóváírást, eközben csődközelben vannak az önkormányzatok. Matolcsy György miniszter válaszában azt mondta érti, hogy nem szeretik a gazdasági szabadságharcot. Nem szeretik a gazdaságot, mert tönkretették – fogalmazott. Felidézte, hogy 2002-2010 között megugrott az államadósság, a deficit 7 százalék feletti volt, amikor a kormányzást átvették, a devizahitellel eladósítottak 1,25 millió embert, az otthonteremtést mélypontra jutott, zuhant a reálkereset és a fogyasztás. Nagyon jó, hogy ez a rémálom nem folytatódik, mindenki fizeti a szocialisták ámokfutásának árát – summázta.

Jobbik: Magyarország kövesse az ír példát!

Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy Magyarországnak követnie kellene Írország példáját és kezdeményeznie az államadósság újratárgyalását és részleges leírását. Utalt arra, hogy Brian Hayes ír pénzügyminiszter-helyettes a múlt héten beszélt arról, hogy Írország a kormányzati adóssága terhének jelentős csökkentését követeli cserébe azért, hogy részt vegyen az euróövezeti országok új költségvetési paktumában. Mikor kezdeményezi a kormány az államadósság átütemezését? – kérdezte. Matolcsy György egyetértett azzal, hogy az államadósság a legsúlyosabb állami teher. Ma 46 százalék körüli lenne, ha nem lett volna az elmúlt nyolc év – jegyezte meg, hozzátéve: ez az igazi baj. Úgy látta, életveszélyes amit a jobbikos képviselő javasol, azt nem tehetik meg. Növekedési paktum kell, ezzel oldják meg a gondokat.

LMP: beláthatatlan a fogyatékos intézmények kitagolásra kitűzött 30 év

Szabó Tímea azt mondta, az elmúlt 21 évben többször is vállalták, hogy felszámolják a fogyatékosokat ellátó tömegintézményeket, mégis napjainkig szinte semmi nem történt. A kormány vonatkozó szándékát egyértelműen támogatják az ellátó rendszer átalakítására, és a stratégiát is üdvözlik. Az erre kitűzött 30 év azonban beláthatatlan, és továbbra is lehetőség lenne a nagy, ötven fős intézményekben való elhelyezésre. Mi várható jövőre, hol tart a kitagolás? – kérdezte. Soltész Miklós államtitkár azt mondta, hogy 2007-10 között az előző kormány semmit nem tett, még a stratégiát sem fogadták el, így uniós források ragadtak benn. A kitagolási stratégiát elkészítették, azt minden érintetthez eljuttatták. Jövő január elején több mint 7 milliárdos kerettel írnak ki pályázatokat erre a célra – jelezte az államtitkár.

Fidesz: újabb büntetés-végrehajtási szárnyakat kell megnyitni

Kulcsár József arról beszélt, hogy az előző kormányok számos hazai börtönt bezártak, 15-16 ezerre nőtt a fogva tartottak létszáma, a telítettség a 130 százalékot is meghaladja. Új szárnyakat kell megnyitni az eddigiek megnyitása mellett – mondta, és azt kérdezte: milyenek a tapasztalatok, és milyen további tervei vannak a tárcának. Kontrát Károly államtitkár kiemelte: a bővítéseket a jövőben is folytatnák, és bízik benne, hogy az ehhez szükséges költségvetési fedezetet a parlament biztosítja majd. A 2012-es büdzsé 557 millió forintot különít el ilyen célra – jelezte a belügyi államtitkár.

MSZP: mi lesz a nyugdíjasokkal?

Tóth Csaba arról beszélt, hogy a korhatár nélküli ellátásokat megszüntetik, a mostaniakat úgy módosítják, hogy azok jövőre nem számítanak nyugdíjnak, és mintegy 200 ezer rokkant ellátását veszik el. Szerinte azok, akiktől a nyugdíjat elveszik nem kapják meg majd azt a kedvezményt, ami eddig járt nekik. Nyoma sincs annak, hogy rendszerben gondolkodik a kormány, a nyugdíjasok pedig félnek, hogy mi lesz velük – hangoztatta. Soltész Miklós válaszában kiemelte: a nyugdíjasok idén is megkapták a törvényben előírt, jogos kiegészítést, és ezt jövőre is megkapják majd. Akik a rendszerbe úgy kerültek, hogy nem volt jogszerű, vagy furfang volt az ellátásban, az ki fog kerülni belőle – jelezte, majd hozzátette: nem igaz az, amivel riogatják az embereket.

A választójogi törvényről, a kormány gazdaságpolitikájáról és az uniós támogatással történő fejlesztések megvalósulásáról volt szó az interpellációs időszakban hétfőn a parlamentben.

Molnár Oszkár: miért bűnös város Edelény?

Molnár Oszkár, volt fideszes, most független képviselő, Edelény polgármestere azt kérdezte, miért és meddig marad még bűnös város Edelény a nemzeti együttműködés kormányának szemében. A politikus hosszan sorolta a várost hátrányosan érintő intézkedéseket. Mint mondta, az árvíz elleni védekezési költségeikből 271 millió forintot nem ismert el a szakminisztérium, hiába kértek méltányosságot, most bár bíróságon van az ügy. Hozzátette: a Bódván gátépítést, mederkotrás is javasolt, valamint pályáztak településrekonstrukcióra és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására is, de egyik célra sem kaptak pénzt. Azt is kifogásolta, hogy a választójogi törvényjavaslat kettészakítja az edelényi választókerületet. A politikai szándékot értem – jegyezte meg a képviselő, aki szerint a Edelény térségközponti szerepét is elveszítheti, mert az új járási székhelynek Szendrőt szemelték ki.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában azt mondta, az árvíz elleni védekezés elszámolása kapcsán a minisztérium gazdasági főosztálya valóban büntetőfeljelentést tett, mert úgy találta, hogy egyes költségek indokolatlanul magasak voltak, mások pedig fel sem merültek. Mint mondta, ebben az ügyben a bíróság Molnár Oszkárt is meghallgatja majd. Közölte: Edelény nem hátrányos helyzetű település, hanem ugyanolyan támogatott, mint az ország többi települése. Kiemelte, hogy az utóbbi időben Edelény többek között 580 millió forintos támogatást kapott a belváros fejlesztésére, 99 millió forintot az óvoda fejlesztésére, az edelényi kastély felújítására pedig 2 milliárd forintot szánnak. A választókörzetek változásáról azt mondta: Borsodban 13-ról 7-re csökken a választókerületek száma, de arról sem a kormány és a Belügyminisztérium nem tehet, hogy ez Molnár Oszkárnak sérelmes.

MSZP: hol van az újratervezés?

Józsa István (MSZP) a kormány gazdaságpolitikáját bírálva hangsúlyozta: a kormány mára semmissé tette az elmúlt évek gazdasági erőfeszítéseit, megtorpant a fejlődés dinamikája, jövőre recesszió várható. Szerinte az ország rosszabb helyzetben van, mint két éve. Hol van az újratervezés – tette fel a kérdést a politikus. Cséfalvay Zoltán, államtitkár erre reagálva azt hangsúlyozta, hogy az újratervezés a költségvetési kiigazításra vonatkozik, erre a növekedési mutató és árfolyam változása miatt van szükség. Ugyanakkor hozzátette: nem gondolja, hogy a gazdaságpolitika egészében újratervezés lenne szükséges.

MSZP: elmaradó fejlesztések

Nemény András arról beszélt, a kormány mélyen hallgat, hogy az Európai Bizottság olyan értesítést küldött, miszerint amíg Magyarország a közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatos közbeszerzéseknél az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, hiába nyújt be lehívási igényt, nem fog kapni semmit. Eközben a fejlesztési ügynökség arról adott hírt, hogy Magyarország az uniós fejlesztési források átcsoportosítását kezdeményezi a 2007-2013-as keret maradéktalan felhasználása érdekében, és az átcsoportosítások összesen több mint 282 milliárd forint forrást érintenek. Mikorra várható a brüsszeli döntés, felkészültek arra, ha nem fogadják el a forrásátcsoportosítást milyen konkrét fejlesztések maradhatnak el? – sorolta kérdéseit. Nagyon úgy tűnik a fejlesztési terület az Orbán-kormány mostohagyereke, apja lelépett, tartásdíjat nemigen kap - fogalmazott.

Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy az Új Széchenyi Terven belül az átcsoportosítást az vezérelte, hogy Magyarország egyetlen forintnyi uniós forrást se veszítsen el. Ezzel lehetőség nyílik a hatékonyabb forrásfelhasználásra, hamarabb válnak megvalósíthatóvá az indokolt fejlesztések – jelezte. Elsősorban finom hangolásról és nem a források radikális újraelosztásáról van szó – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy első körben szakértői és vezetői szinten egyaránt folytak informális egyeztetések a bizottsággal, majd a monitoring-testületek külön is tárgyaltak róla. Egyetlen esetben sem fogalmaztak meg ellenvetéseket a magyar kormány szándékáról, így kedvező döntéssel számolnak – mondta. Jelezte: az érintett kérdésben március elejéig kell választ kapni Brüsszeltől.

A bíróságok működéséről, jobbikos képviselőket ért fenyegetésekről, magzatvédelemről, valamint a rendőrség működéséről is szóltak az interpellációk az Országgyűlés ülésén.

Az interpellációkat megelőzően a képviselők némileg módosítottak a Ház eheti ülésének tervezett napirendjén: nem szavaznak az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosító javaslatokról, valamint az egyes rendvédelmi tárgyú törvény változtatásához benyújtott javaslatokról sem. A Ház kedden tárgyalja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

AZ MSZP az igazságszolgáltatás védelmében

Az MSZP-s Harangozó Tamás bírálta azt az alkotmányügyi bizottság által, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosító javaslatot, amely lehetővé tenné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, hogy a kiegyensúlyozott ügykezelés érdekében egy másik bírósághoz utaljon egy ügyet. Ugyancsak bírálta, hogy a legfőbb ügyész is jogosítványt kapna, hogy utasítást adjon a területi illetékességtől eltérő helyen történő vádemelésre. Szerinte ez a hatalommal való visszaélésre ad lehetőséget és csorbítja a bíróságok függetlenségét. Répássy Róbert szakállamtitkár azt mondta, hogy az alaptörvény rögzíti a bíróságok függetlenségét, a jogosítvány pedig ezen javaslat mellett más törvényben is szerepel, a többi közt a büntető eljárási törvényben. Kijelentette: az igazságszolgáltatás függetlenségét azoktól a politikusoktól kell félteni, akik azzal fenyegetik a bírókat és az ügyészeket, hogy egyszer majd elszámoltatják őket, ha hatalomra kerülnek.

Jobbik: hogyan kezeli a rendőrség a jobbikosokat ért fenyegetéseket?

Pörzse Sándor (Jobbik) arról beszélt, hogy a Lázár János fideszes politikust ért fenyegetést a rendőrség alaposan kivizsgálta, és az ügyben terrorizmus vádjával emeltek vádat, de jobbikos politikusokat is számos esetben ért hasonló atrocitás. A képviselő hosszasan sorolta ezeket, mint mondta, többek között Vona Gábor pártelnököt és családját, valamint Szegedi Csanádot, Juhász Oszkárt és több vidéki képviselőjüket is ért fenyegetés. Arra volt kíváncsi: ezeket az ügyeket hogyan kezeli a rendőrség. Kontrát Károly belügyi államtitkár felhívta a figyelmet a kormánypártok által elfogadott szigorú rendvédelmi törvényekre, és azt mondta: a rendőrség politikamentesen működik, senkinek nem tartja számon a pártkötődését. Hozzátette: a konkrét ügyekről a nyomázások lezártáig nem adhat tájékoztatást, csak annyit mondott, hogy már több ügynek van gyanúsítottja, és olyan eljárás is van, amelyben nemzetközi társhatóság segítségét kérte a rendőrség.

KDNP: hatásos volt az abortuszt megelőző kampány

Spaller Endre (KDNP) üdvözölte a szociális államtitkárság tavaszi, magzati védelmet célzó plakátkampányát, amely az örökbeadást népszerűsítette az abortusz alternatívájaként. Mint mondta, volt értelme a kampánynak, mivel nemcsak az abortuszok száma csökkent idén tavasszal, hanem az örökbeadásé is emelkedett, amely egyre több házaspár számára jelenti a családalapítás egyetlen esélyét. Halász János államtitkár a kampányról szólva kijelentette: az valóban sikeres volt, a kormány ezért várhatóan jövőre is folytatni fogják.

Fidesz: hasznos volt-e a rendőrség átszervezése?

A fideszes Borbély Lénárd arra várt választ, hogy milyen eredményt hozott a rendőrség munkáját befolyásoló jogszabályok szigorítása, a büntetőeljárás gyorsítása, a rendőrség létszámának megerősítése és a szervezeti feladatok újbóli meghatározása? Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy 3500-zal bővült a rendvédelmi dolgozók létszáma. Kontrát Károly azt mondta, hogy a kormányváltás óta elfogadott szigorú törvények jól szolgálják a közrend és a közbiztonság helyreállítását, amelyeknek köszönhetően a kormány valóra tudja váltani ígéreteit. Hozzátette: sikerült visszaszorítani a korrupciót, a munka ugyanakkor folytatódik, ehhez – mint mondta – a jövő évi költségvetés is biztosítja a feltételeket.

LMP: megéri-e a kormánynak engedni a korrupciógyanús közbeszerzéseket?

Jávor Benedek, az LMP képviselője örömtelinek nevezte, hogy uniós támogatással Szegeden épülhet fel Magyarország legnagyobb napelemfarmja, ugyanakkor szerinte egy Simicska Lajoshoz és Baji Csabához köthető cég úgy nyerte el a megbízást, hogy a jobb ajánlatot tevő vállalatok pályázatát "mondvacsinált" okokra hivatkozva érvénytelenítették. Azt kérte, hogy a minisztérium vonja vissza ezt a közbeszerzést és írjon ki új pályázatot. A politikus egy felmérésre hivatkozva azt mondta, tavaly a közbeszerzések 40 százalékánál csak egy induló volt, ami arra utal, hogy a „lezsírozás" minden eddigi határon túlterjedő gyakorlattá vált. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, a kormány olyan feltételrendszert alakított ki a közpénzfelhasználás területén, ami lehetővé teszi, hogy teljes szigorral lehessen fellépni a visszás esetekben. A korábbi pazarló intézményrendszer helyett, szolgáltató jellegű struktúrát hoztunk létre és átláthatóvá tettük a támogatási folyamatokat - tette hozzá.

Az MNB szerepéről, a karácsony valódi jelentőségéről, az idei esztendőben végzett kormányzati tevékenységről valamint a devizahiteleseknek nyújtott segítségről is szó esett a napirend előtti felszólalások során a parlamentben.

Jobbik: tűrhetetlen, hogy az MNB szinte bármit megtehet

A jobbikos Rozgonyi Ernő a Magyar Nemzeti Bank szerepéről beszélt. Kitért arra, hogy a jegybank feladata a gazdaság pénzzel való ellátása, bírálta a monetáris tanács által követett restrikciós pénzpolitikát, amely magasan tartja az alapkamatot és felvetette, szükség van-e valóban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére. Tisztázni kellene, meddig tart a jegybank függetlensége – mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint tűrhetetlen, hogy a függetlenség mögé bújva az MNB – mint mondta – szinte „bármit megtehet”. A válaszadó Cséfalvay Zoltán elsőként leszögezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank független intézmény, amit a kormány messzemenően tiszteletben tart. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy a pénzintézet szervezeti felépítésében vagy működésében ne lennének indokoltak a változtatások. Az MNB és a PSZÁF esetleges összevonásáról azt mondta, hogy Európa több országában is van erre példa.

KDNP: a karácsony valódi üzenete a szeretet

Michl József (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a karácsony az „átkosban" is ünnep volt mindenki számára, aminek a valódi üzenete, a szeretet, soha nem tűnt el. Szavai szerint az elmúlt években viszont a „szirupos, az üzletet mindenek fölé helyező szellem lengi körül" az ünnepet, amelynek így elvész az eredeti üzenet. A karácsony kétezer éve a születés napja volt, mert megszületett az emberiség reménysége – mondta a képviselő. Hangsúlyozta, hogy a születendő gyermekek a családok reménységei. A nemzet legnagyobb vágya is az, hogy legyen békesség a társadalomban, legyenek egészségesek a családok és szülessen minél több gyermek, mert csak a fiatal nemzetnek biztos a jövője – tette hozzá.

LMP: a kormány három esélyt is elszalasztott

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban a kabinet három esélyt is elszalasztott, ezért pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormányának személyesen kell majd a felelősséget viselnie. A képviselő úgy látta, hogy a kabinet nem tudta növelni az ország pénzügyi függetlenségét, nem oldotta meg, hogy értelmes keretek között vitatkozzanak a jegybank átláthatóbbá tételéről illetve nem tudta elérni, hogy európai szinten is újraszabályozzák a spekulatív tőke áramlását. A kormánypárti képviselők december 23-án egy sor olyan törvényt fognak megszavazni, amelyekkel elismerik, hogy "elbaltázták" azt az esélyt, amelyet az ország megújítására kaptak és felszámolják a parlamentáris demokráciát - jelentette ki a képviselő, aki hozzátette, hogy frakciójuk aznap az Országgyűlésen kívül képviseli majd „az elégedetlen állampolgárokat". Cséfalvay Zoltán szerint Európában jelenleg az a kérdés áll a középpontban, hogy hogyan lehet az állam a vállalkozói szektor és a lakosság között úgy megosztani a terheket, hogy ki tudjunk lábalni a válságból. Felhívta a figyelmet, hogy a kabinet az ügyben egyezséget kötött a Bankszövetséggel.

MSZP: a kormány felszámolta a demokratikus intézményeket

Tóbiás József (MSZP) a miniszterelnök februári szavait idézte, amelyek szerint 2011 a megújulás éve lesz. A politikus szerint a kormányoldal ennek során mindent felszámolt, ami még létezett az elmúlt húsz év közösen összerakott demokráciájából. Példaként említette az Alkotmánybíróságot, amelyik most még dönthetett az egyházügyi törvényről, de januártól arra sem lesz lehetősége, hogy „kimondja egy törvényről, hogy alkotmányellenes". Hozzátette, a köztisztviselőket ezentúl indoklás nélkül ki lehet rúgni, szubjektív okokra hivatkozva. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak már nem lesz vagyonuk, Magyarország pedig jószerivel „páriává válik" az európai közösségben, mert a kormány felszámolta a kiszámíthatóságot és a bizalmat – mondta Tóbiás József. A kormány senkivel sem hajlandó kooperálni, pedig nyitnia kellene Magyarország érdekében – jelentette ki. Rétvári Bence visszautasította a képviselőnek a demokrácia felszámolásáról szóló kijelentéseit. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a képviselő is idézte Alkotmánybíróság döntését, ez pedig véleménye szerint éppen azt bizonyítja, hogy működik a demokratikus kontroll mechanizmusa. Hangsúlyozta, hogy a kormány él a nyitás politikájával, amelynek során megállapodott a Bankszövetséggel illetve a szakszervezetekkel is.

Fidesz: a devizahitelek jelentik az egyik legnagyobb problémát

Rogán Antall (Fidesz) arról beszélt, hogy a devizahitelek elterjedése jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. A képviselő szerint ezeket a terheket korábban minden alkalommal az emberekkel fizettették meg. Hangsúlyozta, hogy a kormány viszont olyan megoldásban érdekelt, ahol a bankok, az állam és a hitelfelvevők egymás között osztják meg azokat. Emiatt az elmúlt másfél évben a kormány megszűntette az egyoldalú szerződésmódosítás és a kamatemelés lehetőségét – emelte ki. A kabinet több mint másfél évig védelmet nyújtottak a kilakoltatások ellen és jelenleg is kvótákkal szabályozzák az árveréseket, miközben megnyitották a végtörlesztés lehetőségét. Végül történelmi jelentőségűnek nevezte a kormány és a Bankszövetség múlt heti megállapodását, ami közel 30-35 százalékkal csökkentheti az ezt választók havi terheit. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként leszögezte, hogy a megállapodás világosan szabályozza a bankadó mértékét és annak változásait. Hozzátette, hogy a költségvetés eközben megszünteti a válságadókkal kapcsolatos bizonytalanságokat.